Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-23 / 194. szám
1?6?. augusztus 23. Sunanttm nat»t® 3 Hogyan lehet javítani a pécsi kenyér minőségén? Javítani kell a liszt minőségét! — Ha kell, más megyétől vásárol alapanyagot a sütőipar Pécsett a kenyér minőségéről naponta több mint százezer ember mond véleményt. Ezek a kenyér minőségétől függően mondhatni naponta, vagy hetente változóak. Az elmúlt napokban számos panasz érkezett — ezzel ellentétben viszont vannak hetek, amikor • nincs kifogás. Napi 400—450 mázsa kenyérről van szó —, lényeges, hogy a lakosság igényeit a lehetőségeken belül a legjobban elégítsék ki mind- ezok, akik erre hivatottak. Miként lehetne az igényeket a lehető legjobban kielégíteni? Ennek megbeszélésére — a Pécsi Sütőipari Vállalat kezdeményezésére — ültek össze tegnap az érdekeltek a Pécsi Sütőipari Vállalatnál. A megbeszélésen részt vett Orbán Jenő, a Városi Pártbizottság munkatársa, Somogyi Béla, a Városi Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, dr. Naumov István, a Pécsi Sütőipari Vállalat műszaki vezetője, Bleyer Jenő, a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat áruforgalmi igazgató-helyettese, Szalma János, a Pécsi Sütőipari Vállalat vegyészmérnöke, valamint lapunk munkatársa. Orbán elvtárs emlékeztette a résztvevőket arra, hogy tavaly októberben a Városi Párt Végrehajtó Bizottság napirendre tűzte és megtárgyalta ezt a témát, majd decemberben az érdekéit vállalatok vezetőivel is megbeszélték a tennivalókat, többek között: a malomipar rendszeresen, egyenletes, jó minőségű lisztet juttasson a sütőiparnak, a sütőipar pedig javítsa a szervezést és technológiát. Kétségtelen: mindkét oldalon határozott intézkedések történtek — mint ez most Is megállapítást nyert —, azonban még mindig nem elégségesek ahhoz, hogy Pécs lakói nap mint nap rendszeresen jó minőségű és friss kenyérhez jussanak jÉlénk vita alakult ki: hogyan lehetne javítani a minőségen, «ezért melyik fel mit tegyen? Természetes, hogy elsődleges az alapanyag, a gabona, m liszt minősége. Egyenletesebb lisztminőséget kér a sütőipar — A őszt minősége sütőipari érték szempontjából nagyon változó, nem kielégítő — hangoztatta dr. Naumov István. Élmondatta, toogy bár jó a kapcsolat a malomipar és a sütőipar között, de mégis számos vita adódik a liszt minőségéről. Már arra is volt példa, hogy más megyékből szereztek be lisztet, mert az az alapanyag, amelyet a megyei malomipartól kaptak, nem volt kielégítő minőségű. A lakosság igénye nő és ezzel az igénnyel ezt az alapanyagot használva nem tudnak lépést tartani. Ha a jövőben nem kapnak rendszeresen megfelelő minőségű lisztet — más partnert keresnek. Bleyer Jenő válaszában kitárt arra, hogy vállalatuk csak azt a gabonát tudja tovább adni feldolgozásra, amelyet a megyében megtermelnék. Állandóan vizsgálják a minőséget és kimutatják, bizonyítják: ők szabvány szerinti minőséget szállítanak. A részvevők ezt nem is vonták kétségbe, azonban mint Orbán elvtárs megjegyezte: a lakosság a pénzéért „nem szabványszerinti” kenyérminőséget igényel, hanem frisset, ízletesét, szép formájút. Az intenzív búza okozta problémák Az alapanyag, a gabona minősége refrénként visszatért. Mint Somogyi Béla és Bleyer Jenő hozzászólásából is kiderült, megyénkben szinte a leg- yobb az intenzív búzafajták aránya, ezek pedig sütőipari értékben gyengébbek. Hiba van a felvásárlási árak körül. Jelenleg az a helyzet, hogy a felvásárló vállalat mázsánként 295 forintot köteles fizetni a termelőnek a búzáért, függetlenül a búza minőségétől. Ez a probléma különösen itt Baranyában vetődik fel, ahol legjobban elterjedt az intenzív búza. Felmerült: a gabona felvásárlási árát a minőségtől függően kellene megállapítani, jobb minőségűért többet, a gyengébbért kevesebbet fizetni. Elvégre a jobb minőségű kenyér egyik legjelentősebb feltétele: a gabona sütőipari értéke! „Képes-e a megyei Gabonafelvásárló Vállalat a jövőben sütőipari szempontból megfelelő minőségű liszttel ellátni a sütőipart?” — tette fel a kérdést Orbán elvtárs. Mert ha nem, akkor vagy a felvásárló vállalat, vagy a sütőipar vásároljon más megyékből alapanyagot, ha lehet cseréljen más megyével intenzív búzáért kemény búzát — javasolta többek között. Bleyer élvtárs válaszában elmondotta: a vállalat arra törekszik a jövőben, hogy a megyében megtermelt jó sütőipari értékű búza itt a megyében kerüljön felhasználásra. De egyéb intézkedést is tesznek, illetve már tettek a jobb alapanyag érdekében. Jelenleg mintegy 4000 vagon gabonát kénytelenek a szabadban tárolni, mégis átadtak tárolóhelyet a sütőipari vállalatnak, ahol „pihentethetik” a gabonát, előkészíthetik. Bevezetik — az országban először — a gabona sütőipari értékének vizsgálatát és a vizsgálatok eredményéről rendszeresen tájékoztatják a sütőipart Intézkednek, hogy egy őrleten belül azonos minőségű alapanyag kerüljön ki. Az értekezlet résztvevőinek helyeslésével találkoztok az elmondottak. Mit tesz a sütőipar? Dr. Naumov elvtárs elmondotta: jelenleg 10 egységben termelik a kenyeret és ezek az egységek eléggé korszerűtlenek. A jobb minőségű kenyér érdekében három „kisüzemet” nyitótok, ezek bár gazdaságtalanok, de mégis minőséget adnak. Minden üzemre kidolgozták a legmegfelelőbb technológiát és ennek betartását még fokozottabban ellenőrzik a jövőben. Megjegyezte: laboratóriumuk' a jövőben is vizsgálja a kapott gabona minőségét és ha nem lesz megfelelő, akkor más megyékből szerzi be az alapanyagot A szétszórt sok kisüzemük miatt Jelentős beruházások Baranya megye tsz-eiben Napjainkban már nemcsak az állami gazdaságok, hanem a termelőszövetkezetek is törekednek a minél intenzívebb gazdálkodásra. Ennek egyik útja, hogy a régi hagyományokkal felhagyva, új, korszerű technológiákat, istállórendszereket építsenek ki. A különböző szövetkezeti beruházásokról Ács Vilmos, a MEZÖBER igazgatója adott felvilágosítást. — Az utóbbi években megkétszereződött a hozzánk benyújtott építési megbízások száma. Az idei évre például 402 millió forint értékű megbízást kaptunk. Sajnos, vállalatunk kisebb kapacitású s ezt a feladatot nem tudja ellátni. így csak 280 millió forint értékben tudtunk megrendeléseket vállalni. Munkánkat hátráltatja, hogy nem tudjuk a társvállalatoktól időben megkapni az igényelt anyagokat. Nem tudunk beszerezni 400 szellőztető ventillátort, két éve nem jutunk elegendő vázszerkezethez sem. Ezek a tényezők nagyban hátráltatják megbízásaink teljesítését. Legtöbb megrendelést a komplex sertéstelepek megépítésére kapjuk. Jelenleg is mintegy tizenöt telep építésén dolgozunk. Egy-egy telep építési költsége a telep nagyságától függően 24—Í0 millió foők is jelentős gondokkal küzdenek —, de most már a legjobb úton halad az új kenyérgyár létesítése, aminek üzembe lépése sok gondot megold. 1970 első felében megoldják a kenyér higiénikus szállítását is. Hagznos megbeszélés A megbeszélés végén megállapítható volt, hogy az érdekelt feleket a lakosság igényeinek jobb kielégítése sarkallja és az élénk viták is ezt a célt szolgálták. Orbán elvtárs összefoglalóul hangsúlyozta: a malomipar legfontosabb feladata, hogy sütőipari értékben megfelelő minőségű alapanyaggal lássa el az ipart. Az ipar pedig a legmegfelelőbb technológia kialakításával járuljon hozzá a minőség javításához. A gabona felvásárlási árának differenciálására bedig javaslatot tesznek megfelelő fórumon. Garay Ferene Ösdzsungel helyett keltúrparhot! Pécs parkszegény város, hiába közelében a Mecsek, a Tettye, ide rendszerint csak ünnepnapokon sétál, vagy utazik a városi ember. Nem egyszer elhangzott már számos fórumon: több játszóteret, több parkot, árnyékot adó fákat kell „létesíteni”. De hol? Épül a város, mind több házhely kell. A lakások rovására parkot létesíteni — aligha járható út. Mégis van lehetőség, csak jobban ki kellene használni. Üjmecsekal- ján például az úgynevezett „kiserdő” évek óta rendezetlen, szinte ősdzsungel, A vasút mellett végighúzódó erdősáv — számos csavargó, munkakerülő „lakhelye” — szinte kínálja magát a parkosításra. A jelenlegi fás, gazos, bokros területet érdemes lenne kultúráltabhá tenni, megfelelő utakat építeni, padokat elhelyezni. Senki sem törődik ezzel az erdősávval. pedig megérdemelné a gondoskodást (—ray) rintig terjed. Természetesen ebbe az összegbe beletartoznak a szociális épületek, a bekötőutak és a kerítés is. Kivitelezés alatt van Somberekén egy 6—7 ezer hízót előállító telep építése. Hímes- házán évi ötezer hízót tudnak majd előállítani, Drávaszabol- cson is ugyanakkora telep épül. Véménden 8—10 * ezer hízó előállítására alkalmas telepet építünk. Ezek a telepek már a jövő évben üzemelni fognak. Mágocson az idén kerül átadásra egy korszerű sertéstelep, amely évi 6—7 ezer hízottsertés kibocsátására lesz alkalmas. A szakemberek elismeréssel nyilatkoznak az általunk épített istállókról és jó véleményüket az eredmények is alátámasztják. A szálántai sertéstelepen januárban — az első negyedévben egyébként ez volt a leggyengébb hónap — nagyon szép eredményeket, értek el. Takarmányfelhasználást véve alapul, a hagyományos 5,33 kg helyett az új rendszerrel 3,89 kg-t használtak fel egy kiló súlygyarapodásra. Ha a gazdaságossági számításokat böngésszük, még sok pozitív és igen szép eredményre bukkanhatunk. Nagyon sok szarvasmarha- telepet is építünk. A cél itt is ugyanaz. Egy helyen minden. Igyekszünk a legmodernebb elvek szem előtt tartásával kidolgozni terveinket és megvalósítani azokat. Az új telepeknél a lapos tető dominál, négysoros Elfa technológiával készült korszerű istállók ezek. Olyanok, amelyek mindenképpen megfelelnek a nagyüzemi követelményeknek. Már kivitelezés alatt áll a telepek építése Egyházasha- rasztiban. Nagyhajmáson, Sás- don stb. Nagyon szép és a követelményeknek megfelelő háromszázas tehenészeti telep épül Kaposszekcsőn. Előreláthatólag még az idén elkészül aj: utolsó egység is. Két egységében már ugyanis beállították az állatokat és megindult a termelés. Diósvisz- lón. Villánykövesden egy-egy százas telep építése van folyamatban. Igen jelentős a baksai mezőgazdasági termelőszövetkezetben épülő százezres tojóház beruházása is. Az építkezéseknél itt is túl vagyunk a nehezén. Szeptember elsején szeretnénk átadni hat ötezer tojóhibridet befogadó • egységet. A teljesen kész telep beruházási költsége mintegy 60 millió forint lesz. Ezek az építkezések csak a lényegesebb, nagyobb beruházások. Vállalatunk hozzávetőlegesen mintegy ezer kivitelezésen dolgozik. Kandidátusok Dr. Barabás Andor geológus A falon hatalmas Európa- térkép. Színes. Kogutovicz Manó jut eszembe, ezt azonban nem ő készítette, bár ez is régi. Jobb sarkán kopott felirat: Justus Perthes, 1Ö21. — Mit jelent Pécs körül az a szürke és kék színezés? A kandidátus egy pillanatig nem érti mire gondolok. A Ja- kab-hegyre tekint. Aztán félig megfordul székével együtt, ö is a térképre néz. Magyar- ország akkora mint a tenyerem. Pécset csak sejteni lehet ... — Jura- és triász-kari kőzetek. A perm-et nem is jelölik. — Ránézésre is meg lehet állapítani egy kőről, milyen korból való?" — Dehogy. A rétegsorrendből, ősmaradványokból, ezernyi elemzésből is csak nehezen. Hasonló témából készültem az aspiranturára. Az ősmaradványok hiányában miként lehet szervetlen eszközökkel meghatározni a keletkezés körülményeit, beosztásait, egymásutániságát A Mecsekben végeztem kutatásokat az 50-es évek elején ... MeEgyedi eset Egy motor nyomában Egyed! ese^ de megismétlődhet! Baranyi József és Hajdú Sándor, taxisofőrök egy hete már, hogy nem tudnak dolgozni. Nem betegek: a kocsijuk romlott el. Augusztus 13- án vitték be a 14-es Autójavítóba ... Pedig amióta a taxi „gebinben” fut, nagyon is számít, ki mennyit ül a volán mellett. — Dolgozni szeretnénk — mondták. Felkerestük Molnár Istvánt, a 12-es AKÖV műszaki osztályának vezetőjét, aki elmondta, hogy a 12-es AKÖV és a 14-es Autójavító között szállítási szerződés van érvényben. Ennek alapján a 14- es Autójavító garanciális kötelezettséget vállalt az említett gépkocsira is 10 ezer kilométer lefutásig. Az autójavító ezzel a szerződéssel kötelezte magát, hogy az autót megjavítja, ezt be is tartotta, ’de arra nincsen kötelezve, hogy a gépkocsit a beszállítástól számított 8 nap előtt köteles elkészíteni. Illetve megjavítani Elmondta azt is, hogy az autós szakmában mindig vannak speciális hibák, melyeknek kiderítése nem egyszerű feladat, bizonyára most is ez a helyzet áll fenn. Erdő János, a személyforgalmi osztály vezetője: — Ügy érzem, hogy erkölcsileg igazuk van a sofőröknek, de meg kell vallani, hogy jogilag az autójavító helyesen járt el. Ez a garanciára vonatkozó szerződés még csak ez évben van érvényben, jövőre már oda vihetik a kocsijukat a taxisofőrök, ahol előbb elkészítik. A két gépkocsivezető sorsa mindenképpen figyelmet érdemel. Egyéni keresetcsökkenésükön felül, ott van az a tény, hogy egy kocsival kevesebb áll az utazóközönség rendelkezésére. Miért ragaszkodunk annyira a papírformákhoz? Talán a jóindulat segíthetne! Meiszteries István, a 14-es Autójavító főmérnöke: •— Nagyon sajnálom a két embert. Ügy érzem, hogy mi nem vagyunk a humanitás híján! Sajnos, ebben az esetben olyan speciális hibával álltunk szemben, melynek megállapítása tüzetes vizsgálatot igényel és ez bizony kissé hosszadalmas. A kocsi hibamegállapítása megtörtént. A motort hétfőn szereljük vissza a karosszériába és reméljük. hogy többé hasonló hibája nem lesz. Egyedi eset. de megismétlődhet, a hiba elhárításának időtartama csak a hiha természetétől függ a jövőben is, mivel az autójavító főmérnöke elmondta, hogy ismerve a taxisok helyzetét, az esetleges garanciális javításokat a lehető legrövidebb időn belül fogják elkészíteni. A válasz megnyugtató, hiszen mindnyájuk érdeke, hogy a taxik ne a javítóműhelyben vesztegeljenek, hanem az utazóközönség szolgálatában álljanak. (Méta» csoki lelőhely kandidátusi témám is. Csak akkor még nem volt lelőhely ..; — Talán részese az itteni érc felfedezésének? — Nem. Bár szivesen mondanám egy kicsit magaménak, hiszen mindenki szeretne olyan jelentőségű ércet felfedezni, amit később ipari méretekben felhasználnak. Az igazság az, hogy az én kutatásom idején már elkezdődött az ipari méretű kutatás is. Többször konzultáltunk a kollégákkal. Azt én is teljes bizonyossággal tudtam, a jellemző színről, ősmaradványokról, az ismert kőzetekkel történő azonosításból — a permi kőzetek egyveretűek —, hogy mit találhatunk... Az ipar szempontjából viszont azt is tudni kell, hogy hol melyik réteggel lehet azonosítani. Már nem tudom követni. A hegek, mélységek, évmilliók által határolt világban jár. ’ — Gyermekkori álom ...? — Tulajdonképpen már akkor is kedveltem köveket gyűjteni. Szerettem kirándulni is. A mi szakmánkban mindkettő fontos ..; Arra azonban nem gondoltam, hogy ebből meg lehet élni. Bogaras öregemberek, különc természetbúvárok hobbijának képzeltem. Vegyésznek készültem. Az érettségi után — 1946-ban — altiszt voltam egy egészségházban, majd 47-ben szabad bölcsésznek iratkoztam be az Eötvösre. Fiatal karban tulajdonképpen csak az a fontos, hogy eldöntse az ember: a szellem, vagy a természettudományok érdeklik-e. A döntő lépést Balogh Kálmán geológus professzor jelentette. Nagy kirándulásokat tettünk a hegyekben, szinte észrevétlenül szerettette meg velem a föld titkainak kutatását. A szoba egyik asztalán ök- lömeyi kövek. Legtöbb fehér, szürke, néhány vörös... — Balaton-kömyéki galenit- tartalmú mészkövek. Időnként visszatérünk erre a témára. Ólmot feltételezünk... — Ha Hold-kőzet lenne ...? Arra kell gondolnom, hogy készült erre a kérdésre, vagy gondolatban ezerszer megvizsgálta már azt, amit Armst- rongék hoztak ... — Először mikroszkopikus vizsgálattal, úgynevezett vé- konycsiszolatokat elemeznék. Vulkánikus, mélységben megrekedt, magmás, üledékes? Ezután jöhetne a geokémikus elemzés. Vulkanikus, táblás, gyűrthegységek övezetében született-e? Ebből következtetni tudnék a keletkezésére. Milyen holdtani körülmények között jött létre. Fontos bizonyíték lehet arra, hogy a földhöz hasonló folyamatok játszódtak-e le ... Eldőlhet a vita arról, hogy a Föld elfogta a Holdat, vagy a másik teória az igaz, amely szerint a Csendes-óceán helyén, a földből szakadt ki, avagy Egyed László feltevése igazolódik, amely szerint ikertestvére a Földnek, csak a kisebb tömeghatás miatt elszökött onnan a levegő. Alig győzöm kiragadni a „világűrből”. — Tudomány? Kísérlet? Gyakorlat? Ha választhatna, hol dolgozna legszívesebben? — Ha tudományos intézetnél dolgoznék, egyénileg kellene boldogulnom. Itt vagyunk 25-en, mindegyik munkájába egy kicsit belesegítek* mindegyikében érzem a saját munkámat. Nem az az érdekes, hogy ki, hanem mit. Bár most nem tudok „terepen” járni, annyi az elfoglaltságom, mégis végzek tudományos munkát is. „Az ásványkutatás” című most megjelenő könyv egyik részét én írtam. — Család? — A feleségem is geológus. — Egyetemi szerelem? — Nem. Az egyetemen tulajdonképpen én tanítottam őt. Aztán 57-ben itt találkoztunk .. j — A kandidátusi cím kölcsönöz valami rangot, tekintélyt? — Kétoldalú dolog ez. A munkatársaim előtt semmit; Nekik az a lényeg, hogy adott pillanatokban azt mondom-e, amit kell. Ha nem: akkor azt gondolják, hogy fiatalon „begyepesedtem”. Ók tehát csak a tetteimet és gondolataimat értékelik. Egyébként is, az itt dolgozó geológusok többsége tud any- nyit mint én, amikor a disz- szertációmat írtam. Kifelé bizonyos elismerést kölcsönöz, mindaddig míg valami ellenkező benyomást nem kelt az ember. Ezt pedig csak a m” nem tudja megakadá- >zni. Olvasni, olvasni, olvasni kell. Ismét a hegyet nézi, ahol még nem volt „lelőhely”, amikor kutatni kezdett, most pedig aknák, kompresszorházak, lakótelepek és meddőhányók tarkítják a vidéket. Érzem, hogy nem tudom „már visszahívni az irodába. Lombos! Jenő „cin lyoz i.
