Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xm évfolyam, 194. szám A z M SZ M P B a ra n ya m e g ye i Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i969.aUg 23.,szombat A tartalomból Hogyan lehet javítani a pécsi kenyér minőségén? (3. oldal) Jelentős beruházás Baranya tsz-eiben (3. oldal) fi reform romantikája A felfedező a vitorláshajó parancsnoki hídján áll: kapitányi köpenye felhaj­tott gallérjába beletép a na, a vitorlák csattognak. A férfi a hídon szeme elé emeli a látcsövet: a távolban csipkés partok tűnnek fel, szeszélyes hegyvonulatok. A hullámverés tajtékja mögött: Ismeretlen föld. „Terra Incog­nita!” — nézi a térképen a hajós és azt a büszkeséget és kíváncsiságot érzi, ami az embert mindig új és új terü­letek felfedezésére ihlette. — Könnyű annak a régi kapitánynak — mondja a Ma fiatalembere és sóhajt. Mivel­hogy benne él a köztudatban, hogy életünkben nagy felfe­dezések nem igen adatnak, élmény és kaland a TV kép­ernyőjén vagy a moziban vár­ja 1969 nemzedékeit, Terra Incogniták annyira nincsenek, hogy már Luna Incognita sincs. Dehát az űrhajósok és szuperszónikus repülők Nagy Kalandja is kisszámú, válasz­tott férfi boldog sajátja. Van-e romantikája a jelen hétköz­napjainak? Például a termelésnek? Azt hiszem, ebben a vo­natkozásban is sok tagadó vá­laszt kapnék egy széles körű közvéleménykutatás során. A harmincöt-negyven évesek nemzedéke azt mondaná: igen, volt ilyen romantika a hábo­rú utáni újjáépítés, a szén-, a híd-, a vasút-csata lázas, éhező és hajszolt napjaiban, sőt. még 1950 első nagy alko­tásainak építése közben' is, minden túlméretezettség és kirakat-jellegű verseny elle­nére is. Dehát miről beszé­lünk ma? A hatékony terme­lés igényéről, a termelékeny­ség növelésének szükségessé­géről, a piackutatás forté­lyairól — szürke témák. Valóban szürkék? Meg merem kockáztatni a* állítást, hogy az új mecha­nizmusnak, a szocialista épí­tés mai szakaszának is meg­van a romantikája. Sót a maga Terra Incognt- tái, ismeretlen területei is, amely — várják a maguk bá­tor hajósait. Emlékezzenek a régebbi évekre. A népgazdaság túl­centralizált. agyon tervezett korszakára, amikor az igazga­tó jóformán a minisztériumi- tervhivatali tervlebontás fő­adminisztrátora volt, nem elektronikus agy, hogy mai hasonlattal éljünk, hanem — fogaskerékáttétel. Szinte a fülembe csengenek főmérnö­kök, vállalatvezetők, üzem­részvezetők sóhajai, mire len­nének képesek egy kicsit több önállósággal. elgondolásaik szabad valóra váltásával. Em­lékszem hasonló panaszokra, felsorolhatatlanul sok arcra — próbálom őket elképzelni — a mai gazdaságvezetés író­asztalainál. Vajon mennyire érzik, hogy ezek az íróaszta­lok parancsnoki hl dákká vál­tak, amelyekről ismeretlen te­rületeket kémlelhet a sze­mük? Unták és legjobbjaik minden hivatalos elítélés da­cára sűrűn panaszolták, meny­nyire „nem fekszik” nekik a kicentizett programok és a mindent agyonbiztosító, min­den felelősséget elhárító fel­jegyzések. „bőrpapírok” gyár­tása. Most — lényegében el­gondolásaik váltak és válhat­nak valóra. Nincs többé „bőr­papír” — lehet vállalkozni, kihajózni az Elgondolások Tengerére, még a kockázatos szirtek közé, pontosabban a Kockázat Szirtjei közé. Miféle ismeretlen területek várnak a hajósra? ' Még csapdák is. Kalandos csapdák. Például olyan virág­zónak látszó területek, mint a nyereség kevés teljesít­ménnyel és sok spekuláció­val elérhető zöld pázsitja, amely alatt azonban a mi társadalmi viszonyaink közt konzekvenciókat rejtő morá­lis ingovány rejtőzik: mert lehet nyereségre törekedni, de nem társadalomellenes mó­don, lehet, sőt kell olcsóbban termelni, de nem bóvlit. És a társadalom azokat a vállalati „kapitányokat” becsüli, akik mernek, újat találnak és a megbecsülését nem rest kife­jezni szóban és pénzben —, de arra kéri őket, ne olyan „újat” találjanak, amit eset­leg már a harmincas évek szatócsa is ócskának talált. R omantikája van a versen­gésnek is. Nem a papíros- versenyeknek, nem a mű­helyben kiszögezett transz­parensek festékszagának —, ha volt is valaha. Most ilyen­féle versengés várja a gaz­dasági vezetőt: képes-e job­ban megoldani egy járás, me­gye. város ellátását; gyorsab­ban építeni, korszerűbben, tehát a megvalósítás során is jónak, igaznak bizonyuló, ke­vésbé „visszaköszönő” tervek alapján; eltérni a sémáktól, jót adni. igényeset. És gazda­ságosan. Ilyen gondolatok járnak az átlagember fejében, ha a gazdaságvezetésről hall: ugyan mikor olvas olyan lé­tesítményriportot az újságban, amely nem azt hirdeti dia­dallal, hogy egy új épület 70 millióba került —, hanem azt, hogy a tervezett helyett tíz­milliónál kevesebből építették meg. A kereskedelem vizein hajózó „kapitányoktól” azt, oldják meg az áru eljuttatá­sát még az olyan „távoli szi­getvilágokra” is rendszeresen és alaposan, mint a munkás­kerületek pereme, a falu, a tanya. Aztán az se megveten­dő felfedező lenne, aki kitűz­né a zászlaját... az utolsó hiánycikkre... Egyszóval: nem szürke évek következnek. Hogy mennyire lesznek gyümölcsözők, a mai felfede­zőkön és hajósokon múlik. B. F. Románia nemzeti ünnepe alkalmából Ünnepi nagygyűlés az Ikarusban Pénteken délután az Ika­rus művelődési házban ünne­pi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az MSZMP bu­dapesti bizottsága Románia felszabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére. Részt vett az ünnepségen és az elnök­ségben foglalt helyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Nemes Dezső, a Po­litikai Bizottság tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájá­nak igazgatója, Czinege La­jos, a Politikai Bizottság pót­tagja, vezérezredes, honvédel­mi miniszter, Böjti János küKigyminiszterhelyettes és Szépvölgyi Zoltán, a Buda­pesti Pártbizottság titkára, az ünnepi szónok Gáspár Sándor volt, a gyűlésen felszólalt Du- mitru Turcus, a Román Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövete is. Az El Szakhra-mecset felgyújtása még jobban elmérgesítette a helyzetet Közel-Keleten Tüntetés Jeruzsálemben Tanévnyitó értekezlet Pécsett (5. oldal) A „Vcrös fantom“ násztánca (6. oldal) ) KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Mint jelentettük, mindeddig Ismeretlen okokból kigyulladt a muzulmán világ egyik legszentebb épülete, a jeruzsálemi El Szakhra-mecset. A feltétlenül politikai természetű tűzvész to­vább növelte a városban az amúgyis vibráló feszültséget. — Képünkön: munkában a tűzoltók a mecset keleti szárnyán. Társalgás latinul Lvovi medikusok Pécsett Pénteken délelőtt többszáz arab tüntetett Jeruzsálemben, az 1400 éves El Szakhra-me­cset leégése miatt. A felvonulók zászlókat lengetve „Nasszer, Nasszer” — „Le Izraellel” — „Mi vagyunk az A1 Fatah” és hasonló jelszavakat kiáltozva mentek végig a jeruzsálemi óváros utcáin. A tüntetés kez­detekor az óvárosból hajnal­ban kivont izraeli katonaság, tábori csendőrség és rendőrség ismét elfoglalta az óváros stra­tégiai pontjait. Az izraeli fegyveres erők megpróbálták a tüntetést feloszlatni, s eköz­ben fegyverüket használták. Az acélsisakos katonák a le­vegőbe lőttek, válaszul a tün­tetők kőzáport zúdítottak az izraeli katonákra. Jeruzsálemben tartózkodik Dajan izraeli hadügyminiszter, hogy személyesen ellenőrizze az izraeli biztonsági erőket. Az izraeli rendőrség lezárta a Je­ruzsálembe vezető utakat. Csak azokat az arabokat engedik be a városba, akik igazolni tud­ják, hogy ott dolgoznak. Az óvárosba nem engedik be a zsidókat. A jeruzsálemi arab vezetők szombatra általános sztrájkot hirdettek. Kairóban hivatalosan beje­lentették, hogy rendkívüli ta­nácskozásra hívták össze az EAK fővárosában akkreditált arab nagyköveteket. A nagy­követek eszmecserét tartanak pénteken délután a mecset­tűz következtében kialakult helyzetről. Egyidejűleg Nasz- szer Arafat, a Palesztinái El­lenállási Szervezet elnöke fel­szólította az összes Palesztinái ellenállási szervezeteket, hogy képviselőik sürgős jellegű ülé­sen vizsgálják meg a tűzvész nyomán előállt új helyzetet. Az arab országok hivatalos képviselői újabb nyilatkoza­tokban juttatták kifejezésre A tapasztalatok szerint min­den évben augusztus 18 és 22-e közötti időben megjön a jégverés, vagy a nagyobb vi­har. Augusztus 21-én, csütörtö­kön a jég és az erős vihar nagy károkat okozott a pécsi és a szigetvári járásban. A szigetvári, a mozsgói és a hoboli tsz területén 100 szá­zalékosan elverte a jég a sző­lőket, kertészetet és a kapás­kultúrákat. Ugyanezen terü­letről, valamint a nagypeter­eli és a patapoklosi tsz-ekból épület viharkárokról érkeztek jelentések. Egyéni tulajdonban levő épületekben ugyané te­rületekről 51 kárjelentés érke­zett, mely szerint a vihar ka­pukat döntött ki és háztető­ket rongált meg. Különösen kiemelkedő a nagypeterdi tsz majorjában a 80 férőhelyes tehénistállóban okozott vihar­kár, melynek tetejének felét lécestől együtt lesodorta a vi­haros erejű szél, valamint a bálázott szalmakazlakból a bálák tömegét szórta szét. A szentlőrinci FMSZ jelen­tette. hogy a szigetvári széna­telepén súlyos viharkár kelet­kezett. A pécsi járás területéről há­rom helyről érkezett kárje­lentés. A szabadszentkirályi tsz-ben súlyos épületkárokat akozott a vihar. A király egy­véleményüket, amely szerint az El Szakhra-mecset leégése izraeli mesterkedés eredmé­nye. Hasszán El Zajjat, az EAK hivatalos szóvivője, Izrael „történelmi bűntettének” ne­vezte a mecset-tüzet. A bűn­tett — jelentette ki — faji gyű­löletet tükröz, s ez nem csupán az arabok elleni ellenséges­ségben nyilvánul meg, hanem érint minden más mohame­dánt is. A történtek a gondol­kodó embereket arra készte­tik, hogy számot vessenek az­zal a veszéllyel, amelyet a cionista mozgalom képvisel. Ez a mozgalom reakciós és fajüldöző, ezért a cionizmus iránt nincs helye a türelem­nek — hangoztatta Zajjat. Az El Szakhra-mecsetben keletkezett tüzet Szíria izraeli kihívásnak tekinti. Mahgub Oszmán szudáni tá­jékoztatásügyi miniszter kije­lentette, hogy a tűz az izraeli fegyveres erők műve volt. Hasid Karami libanoni mi­niszterelnök rámutatott, hogy az El Szakhra-mecset félgyúj- tása arra vall: Izrael a bűnök elkövetésében nem ismer ha­tárokat. A líbiai kormány is hivata­los nyilatkozatban bélyegezte meg uz izraeli akciót és fel­szólította az ENSZ-t, hogy ha­ladéktalanul avatkozzék be az izraeli magatartás megváltoz­tatása érdekében. Az izraeli kormány csütörtö­kön este rendkívüli ülést tar­tott a mecset-tűz fejleményei­nek megvitatására. A kor­mány üléséről kiadott közle­mény visszautasítja az arab országok megállapításait A kormány utasítására az izraeli legfelső bíróság különbizottsá­got nevezett ki a mecset-tűz eredetének megállapítására. házai tsz-tagok háztáji épüle­teiben is komoly károkat tett a vihar. — Nyelvi nehézségek? Azt már tudjuk, mit jelent a „gyufa” meg a Jaffa”, a töb­bi szakkifejezést amúgyis la­tinul mondjuk — mondja ne­vetve Viktor Andrjusenko a Lvovi Orvostudományi Egye­tem általános orvosi karának komszomol titkára. A 400 ágyas klinikán tizen­kilenc ötödéves lvovi orvos- tanhallgató kezdte meg szak­mai gyakorlatát. Zakójuk jobb hajtókáján jókora, 'kerek jel­vény. — Az egyetem jelvénye ugyebár? — kérdezem nagy tisztelettel. A nevetés jelzi, hogy nincs szerencsém. Kö­zelebbről szemügyre veszek egy plakettet, látom, hogy ékes magyar betűkkel ez áll rajta: Ifjúsági Park. A csoport ugyanis három napot töltött Budapesten, ahol az Ifjúsági Parkban vettek „nyelvleckét”, majd Visegrádra látogattak, s utána Balatonvilágoson, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem táborában töltötték tíz napot. A Lvovi Orvostudományi Egyetem egyike a legnagyob­baknak. Három és félewr nappali hallgatója 6 karc« folytatja tanulmányait. Idén •harmadízben jár orvostanhall­gató csoport a testvérvárosból Pécsett. Kedden délelőtt dr. Karlln- ger Gy. Tihamér az Orvostu­dományi Egyetem rektorhe- iyettese tájékoztatta a vendé­geket a magyar orvosképzés­ről, a pécsi egyetem múltjá­ról és jövőjéről. — Az előadás alapján azt mondhatjuk, hogy nincs lé­nyeges eltérés a szovjet és a magyar orvosképzés között — mondja V. Sz. Kononenka dékánhelyettes, a csoport ve­zetője. — Az első két évben elméleti tárgyakkal foglalkoz­nak a hallgatók. Harmadév­ben elkezdődnek a klinikai tárgyak: általános sebészet, belgyógyászat. Ebben az év­ben kísérleti oktatás indult meg több egyetemen is a Szovjetunióban, Kijevben, Harkovban és Lvovban. En­nek az a lényege, hogy a VI. év után. amikor az államvizs­gák befejezésével „hetedéves” lesz a hallgató, megkapja a kinevezését valamelyik hely­re, de nem foglalja el az ál­lását, hanem egy előre meg­határozott klinikán szakoso­dik. A kísérlet célja az, hogy a munkahelyére már valami­lyen szakvizsgával kerüljön ki a jelölt. Ezalatt az egy év alatt a fizetését onnan kapja, ahova később kerülni fog. A csoport eléggé jól „fel­szerelkezett” tolmácsokkal. Szalmásy Miklós, az orvosi egyetem KlSZ-titkárhelyette- se Magyarországra érkezésük óta a Ivoviakkal van. — Az első három nap alatt többször megtörtént. hogy amikor magyarul szólt hoz­zám valaki, megkértem, hogy ismételje el mégegyszer. Most már egyforma jól megy a ma­gyar és az orosz is. Szerencsére, ha Szalmásy Miklós „kidől”, készséggel se- gft a lvoviak közül Szász Ti­bor, aki kitűnően beszél ma­gyarul. — Tulajdonképpen a pécsi gyakorlat csak ismerkedő jel­legű. A Szovjetunióban ugyan­is letöltöttük a rendes nyári gyakorlatunkat — mondja. A Ivoviaknak nagyon tet­szik a modem klinika, s a környéke is. Már azt is tud­ják, hol lesz az orvosi egye­tem új kollégiuma. Egymillió-kétszázezer forintos beruházással új szolgál­tatóházat építenek Sellyén. Az új szolgáltatóházban kapnak helyet a fodrászok, szabók, cipészek, fényképé­szek és a gumijavítók. A Sellyéi Építő Ktsz a létesít­ményt szeptember végén adja át a beruházónak. Szokolai felv. Házakat rongált meg a vihar Nagy kárt okozott a jégverés

Next

/
Thumbnails
Contents