Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

Világ proletárjai, egyésüljetek! Ara: M fiitét Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 193. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. augusztus 22., péntek Alkotmányunk születésnapját ünnepelte az ország Nagy­gyűlés Sellyén Jókedv, vidámság városainkban, falvainkban DR. ERDEI FERENC AKADÉMIKUS, A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS CSÁNAK FŐTITKÁRA ÜNNEPI BESZÉDÉT MONDJA TANA­Dp. Erdei Ferenc: Történelmi méretekben kipróbált, jó úton járunk ¥ gazán szép, napsütötte reggelre ébredt Sellye lakossága,augusztus 20-án. Háromnegyed- * tíz körül már a Köztársaság téri emelvény előtt összegyűlt tömeghez csatlakoztak a zászlóval felvonuló Vegyi- és Kiszerelő Ktsz dolgozói. A téren zene szólt, a rendőrök alkalmi parkolóhelyekre irányították a gépkocsikat. Közben — 10 óra előtt — elfoglalták helyüket az emelvényen a vendégek: dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára, Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Szabó Jó­zsef, a Siklósi Járási Pártbizottság első titkára, dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási Tanács vb-elnöke, Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a megye országgyűlési képviselője. t Államunk múltja, jelene, jövője Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára üdvö­zölte a vendégeket, a község vezetőit, Sellye és a környező közeli községek ünneplő la­kóit, majd felkérte dr. Erdei Ferencet alkotmány napi em­lékbeszédének megtartására. Dr. Erdei Ferenc utalt ar­ra, hogy augusztus 20-a meg­ünneplésének sokféle, változa­tos hagyománya van: az ál­lamalapító István királyra va­ló emlékezés, új szocialista al­kotmányunk ünnepe, a mun­kás-paraszt szövetség napja, és az új kenyér ünnepe. De van mindebben valami közös: a magyar állam ünnepe és tör­ténelmi visszatekintés, ünnepi felemelkedés a hétköznapok fölé. Ebben a szellemben be­szélt a szónok államunk múltjáról, jelenéről illetve a munkás-paraszt szövetségről. — A kérdést ezen a napon így kell feltenni: mely korban, hogyan tudta a magyar állam, a nép, a nemzet, a mi társa­dalmunk fejlődését megalapoz­ni, a haladás útját megnyitni? — folytatta dr. Erdei Ferenc akadémikus. — Ez egyben a hatalmon lévő osztály kérdése is: hogyan gyakorolta hatal­mát, az egész nemzet fejlődé­sét szolgálta-e vagy ezzel szemben csak a maga hatal­mát védte? A felelet nagyon tanulságos: István király ál­lamalapítása a haladás tette volt és az ő feudális királysá­ga korszerű volt. Ez folytató­dott Mátyás király reneszánsz birodalmában is: ez a fél év­ezred a magyar nemzet növe­kedésének és a nép emelke­désének — falu és város, me­zőgazdaság, ipar és kereske­delem — az időszaka volt. A továbbiakban aztán rövid áttekintést adott népünk tör­ténelméről. Emlékeztetett Dó­zsa György parasztlázadására, Kossuth Lajos munkásságára, majd elmondotta, hogy a ki­egyezés után az Osztrák—Ma­gyar Monarchia korszaka a nemzeti önállóság és a polgári feladás illúzióinak, valamint a nagybirtok és a nagytőke szö­vetségének, a kapitalizmus tényleges kifejlődésének a ko­ra lett. — Ez a reakciós és korsze­rűtlen állam is István király­ra hivatkozott, de a társada­lom egyetlen egy kérdését sem tudta megoldani: az elvesztett első világháború után össze kellett omlania. Az 1918-as polgári forradalom, az 1919-es Tanácsköztársaság kísérelte meg újból a korszerű és tár­sadalmunk haladó fejlődését szolgáló állam létrehozását, azonban elvérzett a külső és belső ellenzők szorításában — mondotta dr. Erdei Ferenc. — Az ezt követő ellenforra­dalmi korszak a restauráció kora volt. Ennek az államnak az összeomlását a második vi­lágháború hozta meg. A szov­jet hadsereg győzelme után 1944 őszétől az új demokrati­kus állam alapjainak a lera­kása következett, majd meg­kezdődött a szocialista népköz- társaság létrehozása. 1949. au­gusztus 20-án megalkotott al­kotmányunk már ennek az új magyar államnak az alapok­mánya. — Hosszú századok után végre olyan korszerű államunk van, amely a munkásosztály vezetésével a szocializmus rendszerében társadalmunk minden nagy kérdését meg tudta és meg tudja oldani. Ilyen a földreform, a szocia­lista nagyüzemek, majd ké­sőbb a szocialista mezőgazda­ság létrehozása, aztán az ipa­rosítás, majd a szociális gon­doskodás kiterjesztése szinte társadalmunk egészére, a kul­túra és az oktatás teljes ki­terjedése, a nemzeti önállóság és a nemzetközi megbecsülés. A Hazafias Népfront orszá­gos főtitkára a továbbiakban rendszerünk alapjáról, a mun­kás-paraszt szövetségről be­szélt. Elmondotta: a munkás­paraszt szövetség történetébe az is beletartozik, hogy hol az egyik, hol másik alapvető ter­melő osztályra nehezedik a na­gyobb súly: a földreformot a munkásosztály vívta ki a pa­rasztságnak, a mezőgazdaság szocialista átszervezése is a munkásosztály messze előrelá­tó terve volt. A szocialista ipa­rosítás terheit viszont nem kis részben viselte a parasztság is. Most, a gazdasági reform nyo­mán a két nagy termelőosz­tály egymással karöltve dol­gozik az ipar és mezőgazdaság fejlesztésén. A munkások és parasztok egyaránt érzik ma, hogy iparnak és mezőgazda­ságnak fellendülése, konjuk- túrája van szocialista rend­szerünkben. Ez hat ki a két nagy osztály életszínvonalára, egész társadalmi helyzetére: előnyeivel és árnyékával együtt. Nőtt parasztságunk jövedelme — Kihat tehát a munkás- osztály számára —, mert nem­csak a munkanélküliség szűnt meg történelmileg. hanem szinte kielégíthetetlen munka­erő kereslet várja a munkás­kezeket. A munkahelyek kö­zött való válogatás és az elő­menetel lehetősége soha nem ismert méretű! A szociális jut­tatások köre oly széles, hogy az népgazdaságunk teherbíró- képességét teszi próbára. A parasztság helyzetével kapcsolatosan elmondotta, hogy a szocialista nagyüze­mekben és a háztáji gazdasá­gokban végzett munka együt­tesen, emelkedő személyi jöve­delmet eredményez. De több munka és rosszabb munkafel­tételek között érhető el ez a nagyobb kereset. Még keve­sebb a parasztság számára a szociális juttatás — az utóbbi évek példátlan kiterjesztése u>tán is. — Ilyen körülmények között van mit egymás szemére vet­nünk? — tette fel a kérdést dr. Erdei Ferenc. — Szubjek- tíve lehet, de semmiképpen sem megalapozott és nem is igazságos. A két nagy termelő­osztály érdekeltsége azonos: a szocializmus felépítése. A kö­zös alap nem más, mint ipa­runk és mezőgazdaságunk mindinkább egybefonódó fej­lesztése, az anyagi érdekeltség pedig azon a közbeeső mecha nizmuson fordul meg, amely ipart, mezőgazdaságot — ke­reskedelmet, továbbá vállala­tokat és dolgozókat összekap csői. Közös érdekünk tehát, hogy ezen a mechanizmuson szüntelenül javítsunk. — A gazdasági reform nagy lépést tett e téren, de még sok további teendő van hátra — mondotta befejezésül dr. Er­dei Ferenc akadémikus. — S ebben a munkás-paraszt szö­vetség új értelme kerül elő­térbe: külön-külön és közösen harcolni a termelés fejleszté­séért és az érdekeltségi rend­szerek, az elosztások javítá sán. Nem kevés tehát a gon­dunk. azonban tudnunk kell, hogy történelmi méretekben kipróbált, jó úton járunk. Kenyér­szegés Az ünnepi beszéd után dél­szláv illetve ormánsági népvi­seletbe öltözött kislányok az idei termésből készült friss kenyeret adtak át a vendégek­nek. A közös, többszáz fős ebéd után délután sport- és kultúrműsorral folytatódott az alkotmány napi ünnepség Sellyén a késő esti órákig. Jozef Cyrankiewicz hazánkban üdült A Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke Foek Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására család­jával Magyarországon üdült. Balatoni programja során több alkalommal találkozott Fock Jenővel, a kormány elnökeveL Elutazása előtt Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese vacsorát adott tiszteletére. Reszt vett a vacsorán Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársa­ság magyarországi nagykövete is. A Cseh Szocialista Köztársaság belügyminisztériumának közleménye Meghiúsították a reakciósok zavarkelti kísérletét Szerdán, augusztus 20-án este a közbiztonsági szervek előzetes felhívásai ellenére a prágai Vencel téren egyre több ember gyűlt össze: fő­ként fiatalok, akik között szép számmal akadtak kü­lönböző deklasszált, ellensé­ges érzelmű elemek és huli­gánok. Az utóbbiak különbö­ző provokációkkal és tör­vénytelen cselekményekkel megkísérelték a nyugalom és a közrend megbontását. A közbiztonsági szervek többszöri felszólítása ellené­ire a csoportok nem oszlottak ' szét. hanem folytatták tör­vényellenes cselekedeteiket. Durván támadták a közbiz­tonsági beosztottakat és aka­dályozták a közlekedést. A közbiztonsági szervek ismé­telt felszólítás után akcióba léptek és helyreállították a rendet a Vencel téren. A különböző ellenséges és szocialistaellenes elemek és huligánok, miután a Vencel térről kiszorították őket, az ide torkolló utcákba csopor­tosultak, ahol rendkívül ag­resszív és vandál módon vi­selkedtek. és a büntető eljá­rásba ütköző cselekményeket követtek el. Helyenként ba­rikádokat emeltek, betörtek kirakatokat, rongálták a köz­tulajdont, fosztogattak és felgyújtották az üzleteket. — Közlekedési eszközöket, egyé­ni használatban lévő és ál­lami autókat rongáltak meg. Hisztérikus viselkedésükben, akárcsak az előző napon, at­tól sem riadtak vissza, hogy fegyvert alkalmazzanak a közbiztonsági szervek beosz­tottai ellen. Ennek következ­tében két állampolgár életét vesztette, többen megsebesül­tek. Este 11 órára a közbiz­tonsági szervek a csehszlo­vák néphadsereg alakulatai­val karöltve helyreállították a nyugalmat és a közrendet Az események során a köz- biztonsági szervek 320 em­bert, köztük sok többszörö­sen büntetett és deklasszált elemet letartóztattak. Az ese­ményekkel kapcsolatban a közbiztonsági szervek és az ügyészség részletes vizsgála­tot indított. A vizsgálat ered­ményeiről tájékoztatták a közvéleményt. * A csehszlovák szövetségi gyűlés elnöksége csütörtöki ülésén megvitatta a prágai eseményeket. Az elnökség meghallgatta Mayer ezredes, belügyminisz­tériumi államtitkár jelentését és a vita után a következő nyilatkozatot fogadta el. A szövetségi gyűlés elnök­sége teljes egészében jóvá­hagyja a Ludvik Svoboda köztársasági elnöknek és Gus- táv Húsúknak, a CSKP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak augusztus 19—i beszédé­ben foglaltakat. Az elnökség feltétel nélkül jóváhagyja a kormány tör­vényes intézkedéseit a nyu­galom és a rend megőrzése érdekében és teljes mérték­ben támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyek biz­tosítják a szocialista állam megszilárdítását. A szövetségi gyűlés elnök­sége felszólítja a köztársaság polgárait, elsősorban a fiata­lokat, hogy ítéljék el ezeket a törvénytelen cselekedete­ket, járuljanak hozzá a köz­rend megőrzéséhez és aktí­van segítsék a felforgató ele­mek törvénytelen cselekmé­nyeinek megakadályozását. Szudán megszakította diplomáciai kapcsolatait Romániával Szerdán este hivatalosan bejelentették, a szudáni Mi­nisztertanács úgy határozott, hogy az ország megszakítja diplomáciai kapcsolatait Ro­mániával, amely diplomáciai képviseletét Izraellel az elmúlt napokban nagykövet­ségi rangra emelte. Aden: Dél-Jemen szerdán szintén csatlakozott a többi arab or­szághoz a román magatartás elítélésében. Abdel Hadi Kasszem művelődésügyi és tájékoztatásügyi miniszter közölte, hogy országa saj­nálkozását fejezte ki a román döntés miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents