Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
s simanTtm navio 1969. augusztus 20. A napokban, repülőgépről volt alkalmam lepillantani erre a vidékre, „öreg-kertváros” utolsó házai után élénk zöld szűz-terület fekszik és ezt behatárolja a Málomi-, Készül- és a Megyeri út. Nagyon szép környék, a lehető Isgjobb hely egy új városrész számára. Most még mozdulatlan minden. A makett — amelyet Dénesi Ödön és Erdélyi Zoltán mutat — már többet, a tervrajzok még többet sejtetnek. Aztán majd ez a csendes terület — talán már jövő esztendőben — lassan átalakul és porfelhős, vagy sáros, árkoikkal, utakkal felszabdalt, zajos és látszólag rendetlen látványt nyújt: emberek, gépek, nehéz járművek, daruk, kábelek, vakolatlan felvonulási épületek, egycsa- pásra megbontják a mozdulatlanságot. — Milyen alapelvből, elgondolásból indultak ki, amikor hozzákezdtek az új városrész tervezéséhez? — Az, hogy városias atmoszférát tudjunk teremteni a lakótelepen. Évek óta Pécsett, de az ország más vidékén is — ahol új lakótelepek létesültek — többé-kevésbé hiányzott a városias jelleg. De hiszen az elmúlt években éppen azt olvashattuk, esetenként előadásokon hallhattuk, hogy az alvó-városoké a jövő: fényes, kivilágított belváros, üzletsorokkal, üzletházakkal, irodákkal, szolgáltatóházakkal, és kint a város peremén a csendes, parkosított, — következésképpen — „fénytelen” lakótelep. De hát van-e erre séma? Uránváros mindig szürkének tűnt. És most a Me- csek-áruház környéke, magának az épületnek kivilágított — tetőig üveg — homlokzata, mellette az U-alakú lakótömb földszinti fényes üzletsora már mindennapi „korzóvá” avatta ezt a csomópontot. A lakók tömege — főként az esti órákban — szüntelenül jár-kel. végzi a szokásos bevásárlást és közben kirakatot néz és Mezőgazdasági termékeink a világpiacon Üzleti kapcsolat 70 országgal A kertvárosi új lakótelep makettje délnyugati irányból nézve Foto: Erb János Húsz éves a Terimpex Külr kereskedelmi Vállalat, amely két évtized alatt 70 ország cégeivel alakított ki üzleti kapcsolatokat. Exportjának főprofilja a vágómarha, a marhahús, de sok vágójuhot és más állati termékeket, baromfit, tejtermékeket is exportál. A hagyományos európai piacokon kívül távoli államokba, Kanadába, Ausztráliába, Japánba, észak-afrikai országokba is szállít. A Terimpex bonyolítja az egész magyar mezőgazdasági export több mint 60 százalékát, s a tőkés piacokra irányuló mezőgazdasági kivitel 70 százalékát. A Közös Piacokhoz tartozó országok többsége a magyar mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kivitel hagyományos felvevőhelye. Exportunkból a közös piaci országok ma is igen jelentős százalékban részesednek; legtöbbet az NSZK-ba, és Olaszországba exportálunk. A külföld piaci igényei egyébként állandóan változnak. A háború után például külföldön főleg a 800—900 kilós vágómarhát keresték, a fogyasztók ízlés változásával azonban a kereslet az 500 kilogramm súlyú vágómarhák felé tolódott. Amennyiben a piaci igényeket az áru minőségében, súlykategóriáiban követni tudjuk, ez kihat az áru magasabb áron történő értékesítésére, ez viszont kedvezően befolyásolja a gazdaságosságot. Várad! Anikó tere-ferél. Mozgás van itt, színes, eleven, városi mozgás. — A kertvárosi lakótelepen úgy csoportosítják az üzletsorokat, szolgáltató helyiségeket, hogy a belváros varázsa itt is érvényesüljön? A lakóépületek — nem egészen szabályos — hossztengely alakban helyezkednek el, itt- ott útkereszteződésekkel. De az épületek földszintjén a kereskedelem és a szolgáltató ipar kap helyet. Van ennek egy másik nagy előnye és ez egyben a tervezők másik alapelve: ne maradjon el a boltok, áruházak, üzletek építése akár csak hónapokkal is mint ezt sokhelyütt tapasztalhattuk. A beruházót és a kivitelezőt már a tervezés arra kényszeríti, hogy a földszinten elhelyezkedő kereskedelmi szolgáltatási létesítmények együtt épüljenek a lakóházzal. — Milyen rendszerben épülnek meg a közlekedési útvonalak? A tervezői elképzelés szerint a lakóházakat, továbbá az iskolákat, óvodákat és bölcsődéket meg lehet közelíteni gépjárművekkel, de többnyire célfuvarral — átmenő forgalmat kizárva. De ezek elérhetők más útvonalon, a gyalogosak számára is. Négyezerhatszáz lakás épül fel Kertváros déli részén. Érzékelésképpen: Uránváros lakásainak száma jelenleg 7027, még megépül — folyamatban van — 575 lakás és ezzel ösz- szesen 7600 lakással számolhat a nyugati városrész. Tehát nagyjából egyharmaddal lesz kisebb Kertváros új lakótelepe. A panelházak 5—10 emeletesek lesznek, de karcsún emelkedik a házak fölé majd egy 22, vagy 25 emeletes épület, amelyet nyilván csúszózsalus technológiával húznak fel. A lakások 5 százaléka 3 szobás, 20 százaléka 2,5, továbbá 40 százaléka 2, majd 35 százaléka pedig 1,5 szobás lesz. A lakótelepen futballpálya, teniszpálya, aztán kézilabda- pályák mellett — nem csak játszótereket létesítenek, hanem — amint a rajzon kél- három helyen is feltüntetve látom — „grundokat” is. A gyerekek — a korábbi városrészeken — még beszorulnak a különben szépen gondozott, jól ellátott — játszóterekre. De a romantika inkább vonzza őket, amelyet ott találnak meg a még beépületlen grun- don, ahol a fák, bokrok, dús alja-növényzet, sok izgalmas játékra nyújt lehetőséget. Mikor is kezdik? Talán 1970-ben. Az óvatosság tőlem származik, inkább hiszek az azt követő esztendőben. De az sem baj, ha kellemesen csalódom és jövőre valóban ott leszünk az alapkő ünnepélyes elhelyezésénél... Rab Ferenc Automatizálják a hazai távbeszélő-hálózatot Pécs az automata- hálózatban Segélykérő telefonok — Tv-torony Sopronban Bővíti, korszerűsíti a posta az országos távbeszélő-hálózatot Már a harmadik ötéves tervben megkezdődött az automatizálás; 1968 elején üzembe lépett az országos automata hálózat első szakasza a Pápa—Veszprém—Budapest vonalon. A továbbiakban 10 gyűjtőközpontot építenek ki és kötnek össze Budapesttel. Még az idén Győr, a későbbiekben Pécs, Miskolc, Gyöngyös, Kaposvár, Debrecen, Szolnok, s további három nagyváros kapcsolódik be az automatahálózatba. A gyűjtő góc köré csoportosuló városok, falvak telefonközpontjait is automatizálják s így a vidéki előfizető közvetlenül, kezelő- személyzet közreműködése nélkül tárcsázhatja a budapesti számot, vagy Budapesten át más, az automatahálózatba bekapcsolt helységeket. A tervekről a Posta Vezér- igazgatóság távközlési-fejlesztési osztályán elmondták, hogy Látogatás a BCM testvérüzemében Óriás a Naszály alján Robbanás robaja, csillék csikorgása, malmok mormogása. Égre szálló füst, szitáló szürke por Lomha járású egy- meg kétputtonyos tartálykocsik, s vasúti vagonok a fényben fürdő pályaudvaron. A fül és szem alkotta dioráma egyik pillanatról a másikra változik. Csak távolabb, néhány száz méterre, a Duna hömpölyög méltóságteljes nyugalommal, mint évezredek óta mindig. A mai víz őse, a tenger rakta-emelte a hegyet Vác mellett. Sokezer évvel ezelőtti tenger üledékét, a Naszály- hegy mészkövét most a hegy tövébe telepedett óriás harapja, falja. 1963 óta fogy a hegyv. Azóta dolgozik az ország legnagyobb építőanyagipari üzeme, a Dunai Cement- és Mész- mű, hivatalos nevén a Cement- és Mészművek váci gyára. Hat esztendeje dolgozik. de — ma is bővül. A Dunai Cement- és Mész- mű három forgókemencéje a kétmilliárd egyszázmillió forint értékű beruházás végeredményeként 1963-tól az országos termelésnek előbb egy- harmadát, majd a múlt évben befejezett, s 153 millió forintot fölemésztő javítási program után már negyven százalékát adják, ötszázas cementben számolva 1968-as termelésük 1 100 500 tonna cement volt. A Naszály tövében messzire látszó óriás azonban nem fejezte be ezzel sem a nyújtózást, 1968-ban kezdték építeni, s 1970 június elsejére legkésőbb forogni kezd a negyedik kemence is. Költsége 438 njil- lió forint, s az eredmény: háromszázezer tonnás kapacitás bővülés. 1971-ben tehát maga a DCM majd másfél millió tonnás kapacitásával az 1939- es hazai össztermelés ötszörösét adja __ S persze, ne fel edjük: a portland, transzport- land, kohósalak cementfajtákon belül a 600, 500, 400, 300- as jelzések, a hazánkban eddig nem gyártott fehércement mind-mind a megnövekedett igényeket, s ugyanakkor azok kielégítését is jelzik. A hazai cementipar, a váci óriással, s ikertestvérével, a Beremendi Cement- és Mészművel valóban a felnőttkorba lép. Igény? Érdemes erre is részletesebb figyelmet fordítani. 1960-ban a kiskereskedelmi forgalomban 248 ezer tonna cement kelt el — több is elkelt volna, ha lett volna —. a legutóbbi esztendőben majd hatszázezer tonna...! A nép- gazdasági fölhasználás pedig 1960 óta megkétszereződött, s a feszítő igényeik miatt importra szorulunk; ezért is sürgős hát a Naszály alján lévő óriás bővítésének mielőbbi befejezése. Titán-törő, rostélyszűrő épület, homogenizáló torony — szakmegjelölések sorakoznak a jegyzetfüzetben, de elég any- nyit írni: munka. Fagyban, hóviharban, szakadó esőben. Építőkről, szerelőkről kellene egyszer balladát írni, sóhajt az ember, de: miért maradnának ki abból a kőbányászok? Akik, ha esik, ha fúj, megtöltik a drótkötélpályán örökmozgást végző csillesort? jg£<,íí llPII iiiillkÄ* A mészmű már ebben az évben termein! kezd A négyes kemence építésé- vel-szerelésével párhuzamosan készült az „öcsi” is, ahogyan a mészművet becézik itt. Het- venhárommillió forintba kerül, ebben az évben már termelni kezd, évi kapacitása 144 ezer tonna építési fehérmész. Az ország legnagyobb ilyen létesítménye, ahogyan ez az ugyancsak legnagyobb címet viselő testvér, a cementmű „öccséhez” illik. Hat aknamedencéjében — hol vannak már mészégetők romantikusnak rajzolt, de szervezetet gyilkoló boksakemencéi? — huszonnégy óra alatt teszi meg az ötven méteres, felülről lefelé vezető, 110O—1150 Celsius fokos égetőzónán átjutó utat a mészkő. A vezérlőteremben az automatikák utolsó elemeit helyezik el a szerelők. Mindössze 126 ember dolgozik majd itt, az üzemvezetőtől a takarítónőig. őt termelik meg a 144 ezer tonnát, ök, no meg az automatikák serege, a skip- pályák, a rázóasztalok, azolaj- égetős-olajtüzeléses — új magyar szabadalom ez is, első ízben itt fölszerelve — aknakemencék ... Az építőanyagipar így lesz a szó igaz és teljes értelmében iparrá, ami szervezettségét, anyagi-technikai bázisát illeti — mondja a kalauzok egyike. A Dunai Cement- és Mészmű mire „komplett” lesz, a népgazdaságnak majd három- milliárd forintjába kerül. A Naszály-hegyet faló óriás azonban 1963 óta becsülettel fizet a beléinvesztált forintokért, s 1970-től még bőségesebb, építkezők dolgát köny- nyítő, lakóházak, ipari építkezések formáját felöltő lesz ez a — kamatozó visszafizetés. Mészáros Ottó elsőnek — még a tavasszal — az észak-balatoni kísérleti hálózat épül meg, Balatonfüred központtal. 1970-ig a falusi központok is belépnek az automatahálózatba Balatonfü- red vidéken, s attól kezdve például Alsóőrsről Füreden és Veszprémen át tárcsázással hívható a budapesti fél. A Balaton északi részén a posta kísérleti hálózata elektronikus vezérlésű Crossbár rendszerű központokkal épül meg. Az első szakaszban csak a Budapestre bejövő hívások automatikusak. Visszafelé már központ és kezelőszemélyzet beiktatásával jön létre a kapcsolat,. 1972-ben, a budapesti központok átalakítása után már a fővárosból is automatikus lesz a kapcsolás. Az automata telefonközpontok új, korszerű típusát a 70- es évek elejétől Svédországból vásárolt licenc alapján a magyar ipar fogja gyártani. Ilyen központokkal szerelik fel a Dél-Balatont, Siófokot és környékét, majd Pécs és Miskolc is hasonló berendezéseket kap. A nemzetközi összeköttetések javítására tavaly márciusban jugoszláv importból félautomata Crossbár központokat vásároltak; ezek beváltak, tovább bővíthetők. A negyedik ötéves terv időszakában tovább fejlesztik a főváros távbeszélő-hálózatát. Ekkor kap Szeged is új, Crossbár rendszerű központot. A rekonstrukció után Szeged — az országhatáron ki- és belépő hírközlő forgalom lebonyolításával — a déli országrész híradástechnikai bázisa lesz. A világtól elzárt távoli kisközségekbe, szükség-megoldásA soproni tv-torony makettje ként 400 segélykérő telefont helyez el a posta. Olyan községeket, falvakat, tanyaközpontokat szerelnek fel ilyen telefonnal, ahol délután bezár a posta, s megszűnik a nagyobb településsel mindenféle kapcsolat. Sürgős esetben e telefon a legközelebbi ügyeletes központba kapcsol s riasztja a tűzoltókat, a rendőrséget, a mentőket. A távbeszélőhálózat fejlesztésével egyidejűleg foglalkozik a posta a rádió- és tv-há- lózat bővítésével. Növelik a mikrohullámú összeköttetést, épül az impozáns soproni tvadó, s mint ismeretes, március 21-én megkezdi kísérleti adását Budapesten a színes televízió. K. M. Készül a papíripar fejlesztési terve Üj gyár Lábatlanon — Tervezik a dél-dunai kombinátot — Fejenként 85 kg papírfogyasztás Könnyűiparunk legdinamikusab- ban fejlődő és legnagyobb jövő előtt álló ágazata a papíripar. Hazánkban az egy főre jutó évi papírfogyasztás körülbelül 40 kilogram, vagyis több, mint négyszerese a háború előttinek. Különösen az elmúlt 6—8 esztendő hozott nagy változásokat az iparágban. Jellemző adat: 1938-ban 55 ezer tonna papírt és kartont állítottak elő hazánkban, 1958-ban 109 ezer tonnát, 1968-ban pedig több mint 260 ezer tonnát; A szakemberek már- behatóan foglalkoznak a papíripar negyedik ötéves tervének és távlati tervének kidolgozásával. Az előzetes számítások szerint 1975-ben mintegy 600 ezer tonna papír- és kartonterméket állítanak elő, vagyis körülbelül kétszer annyit, mint az 1970. évi előirányzat. A már működő gyárak bővítésén túl több, teljesen új. modern üzem építésére kerül sor. Már épül az ország első mikrpn-pa- pírgyára Lábatlanon, ahol az első papírgyártó egység jövőre kezdi meg a termelést, majd további három gép munkábaállításával elérik az évi 35 ezer tonnás kapacitást. Itt a többi között selyem- papírt, légiposta-papírt, szalvétát, i biblianyomó-papírt, valamint ; többféle famentes, finom csoma- I golóanyagot gyártanak majd. A négy papírgyártó gépet mintegy kilencmillió dollárért finn cégtől vásárolták. E gyár felépítése után Lábatlanban újabb papírüzemet létesítenek, ahol elsősorban egészségügyi papírokat állítanak majd elő. Az évi 15 ezer tonna kapacitású új üzem építkezése az elő- I zetes program szerint 1973-ban I kezdődik és 1975-ben fejeződik be. i A döntő, az alapvető változást a tervezett dél-dunai hatalmas papírkombinát építésétől várhatjuk. I Az első négy építési szakasz a ; tervek szerint 1977-ig valósul meg, ekkor a kombinát körülbelül 330 i ezer tonna papírgyártó. 300 ezer tonna cellulózt előállító és mintegy 90 ezer tonna papírfeldolgozó kapacitással rendelkezik majd. A | tervek pedig eleve úgy készülnek, j hogy később még tovább bővít- I hessék a papírgyártó üzemeket. I Szakembereink jelenleg a tanul- I mánytervek kidolgozásánál tarta- I nak, de várhatóan 1970-ben megkezdődik a beruházás, N. L. * „Bölcsőben” egy új városrész Négyezerhatszáz lakás Kertváros déli részén
