Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! I« f forint Dunantüli napló XXVI. évfolyam, 192. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. augusztus 20., szerda Alkotmányunk születésének 20. évfordulóján Ünnepi tanácsülés Pécsett Kitüntetések, jutalmak a megyei és a városi tanácson DR. HAJDÚ GYULA KÖSZÖNETÉT MOND A MEGTISZTELTETÉSÉRT. Dr. Hajdú Gyula elvtársat Pécs város díszpolgárává avatták 'T'egnap reggel 9 óra- kor ünnepi tanácsülés kezdődött a Városi Tanács nagytermében. A* emelvényen helyet foglalt dr. Hajdú Gyula nyugalmazott egyetemi tanár és felesége, továbbá Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Ambrns Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a Pios városi Tanács vb-elnöke, Papp Imre vb-elnökhelyettes, Pataki Mihály, a Mecseki Szénbányák nyugalmazott igazgatója, dr. Pilaszano- vich Imre, a Hazafias Népfront városi elnöke. Ünnepi beszédet Papp Imre elnökhelyettes mondott: — Alkotmányunk születésének 20. évfordulóján Pécs legjobb fiait, a bányák, gyárak, termelőszövetkezetek, iskolák, egyetemek, kórházak, hivatalok küldötteit köszönthetem itt ezen az ünnepi tanácsülésen — mondotta, majd így folytatta: — Külön tisztelettel, megbecsüléssel köszöntőm azokat a tanácstagokat, akik a tanácsok megalakulása óta tagjai á helyi hatalom városi, illetve kerületi szerveinek. A továbbiakban utalt néhány kiemelkedő eredményre, amelyek jelzik, hogy Pécs városában céltudatos szocialista építés folyik. Elmondotta, hogy a felszabadulás óta 18 ezer lakás épült, a városban, teljes közművesítéssel, villanynyal, gázzal, csatornával, jelentős arányban távfűtéssel. Felújították a Kossuth utcát, nemrég kezdődött el a Szigeti úti városrész korszerű lakótelepének építése és rövid idő múlva új lakótelep létesül Kertváros déli részén. Nagy gondot jelentett a vízellátás — egyre növekvő igényeknek megfelelő — biztosítása. A múltban az egy főre jutó napi 60—80 liter víz helyett ma már a hálózat 225 litert ad, bár ez sem elég. Emlékeztetett arra is, hogy az általános iskolákban évente 17 ezer, középiskoláinkban 6500, egyetemeinken, illetve a főiskolán összesen háromezer fiatal tanul. Végezetül ezt mondotta: — ... Alkotmányunk születésének évfordulóján tehát szép eredményekre tekinthet vissza Pécs város Tanácsa és dolgozó népe. Nyugodt szívvel ígérhetem mindannyiunk nevében, választó polgárainknak, foogy munkánkat továbbra is az alkotmány szellemében végezzük becsülettel, a város dolgozó társadalma érdekében Meghitt, ünnepi pillanat következett ezután. Papp Imre elnökhelyettes a tanácsülés elé terjesztette javaslatát, miszerint dr. Hajdú Gyula nyugalmazott egyetemi tanárt Pécs város díszpolgárává avat. tassék. A teremben lévő tanácstagok — tiszteletteljes taps közepette — egyhangúlag határozattá nyilvánították a javaslatot. Ezután Horváth Lajos, a Városi Tanács elnöke, meleg szavakkal emlékezett meg dr. Hajdú Gyula munkásmozgalmi ténykedéséről. Szervezte és irányította Pécs munkásságának harcait, ő hozta létre annakidején a Pécsi Munkásiskolát, a Tanácsköztársaság idején Somogybán és Baranyában — felkészülve az intervenció támadására —, vörös hadsereg szervezésében is részt vett. Hosszú volna felsorolni dr. Hajdú Gyula munkásságát, de hiszen Pécsett és főként a bányavidékeken ismerik tiszta, igazságszerető, népéhez hű miiltját. Horváth Lajos ezután átadta az ünnepeltnek a Sopiana Emlékérmet, a következő szavakkal: — Városunk lakossága örökre szívébe zárta önt Tiszta szívből gratulálok... Hosszas taps után emelkedett szólásra dr. Hajdú Gyula, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem jogtudományi karának neves tanára. Csak néhány szóban kért elnézést a jelenlévőktől, amiért előrehaladott kara miatt most már nehezére esik a szónoki tevékenység s ezt két évvel ezelőtti súlyos autóbalesete is tetézi. Ezért — kissé meghatva — kérte fel Galabár Tibor vb- titkárt, hogy olvassa fel helyette előre megírt köszönő levelét „A megtiszteltetés nemcsak nekem szól...** — Tudatában vagyok annak, hogy a megtiszteltetés, amelyben a Tanács részesített, nemcsak nekem szólt, de személyemen keresztül mindazoknak, akik a múlt idők küzdelmeiben rendületlenül kitartottak, és akiknek_ küzdelmei nyomán eljutottunk a szocialista Magyarországhoz. Hivatkozott kijelentésünk a mi részünkről nemcsak kijelentés, nemcsak kívánjuk, hogy a szocialista nemzetköziség harcosai maradjunk, de egyben fogadalom: azok is fogunk maradni. Amikor újból megköszönöm a kitüntetést, az elismerést, engedjék meg, hogy e fogadalmat általánosítsam Pécs város és Baranya megye egész népére, mert nem lehet kétséges, hogy múltjának megfelelően Pécs és Baranya osztály tudatos dolgozói az első sorokban fognak küzdeni. És nem lehet kétséges, hogy ebben a küzdelemben, a maradiság visszahúzó erői elleni harcban — a múltban felmerült és a jövőben kétségtelenül még felmerülendő minden nehézség és baj dacára —, a győzők mi leszünk! A város vezetői ezúttal elbúcsúztak dr. Hajdú Gyulától, Pécs város díszpolgárától. A rövid szünet után Galabár Tibor vb-tifkár ismertette a következő határozati javaslatot. A Városi Tanács — a kerületi végrehajtó bizottságok előterjesztése, valamint a Városi Tanács végrehajtó bizottsága javaslatának figyelembevételével — az Egy napot Pécsért társadalmi mozgalomban 1968. évben legjobb eredményt elért következő személyeket és szerveket az alábbiak szerint részesíti jutalomban, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának külön javaslata alapján pedig az alábbi kollektívák, személyek részesülnek kitüntetésben: Tillai Ernő éves munkája alapján arany-, Gödör András éves munkája alapján ezüst-, Kuba Lajosné éves munkája alapján bronzfokozatot kapták. L kerület. Aranyfokozat: Böröcz Mihály, Vasas I. Úttörőcsapat, Vasas I. falusi KISZ- szervezet, ifj. Bátai Sándor brigádja, Szava János, Nevelők u. 7., Frank János szocialista brigád, öt fő, Pemecker Sándor szocialista brigád, hat fő. Kreutzer Jenő szocialista brigád, 16 fő, Komarov műszaki szocialista brigád, hat fő, Vasasi MHSZ és bányamentők, 30 fő, Bányamentők, 16 fő, Jozipovics István. Ady Endre u. 35., Hőerőmű Fekete Gyémánt szocialista brigád, Bognár István, Május 1. u. 30., Bodnár Jánosné, Május 1. u. 28., Mercz István, András(Fólytatá* m 2. oldalon.) A tartalomból; Nagygyűlés Prágában (2. oldal) Újjászületett a Szigetvári Konzervgyár (3. oldal) VB-ülés Béremenden <8. oldal) Emeletes busz Pécs utcáin (4. oldal) „Bölcsőben“ egy új városrész (8. oldal) Látogatás a BCM testvérüzemében (8. oldal) A iubilenmi tábor kaposvári eseményei Koszorúzás Latinka Sándor szobránál Baranyai sikerek a fesztiválon Üdvözlő szavak, virágcsokrok, találkozók veteránokkal, fiatalokkal — így foglalhatnánk össze röviden a jubileumi túrázók útjának jelelemzőjét. A 25 tagú lelkes csoport vasárnap lépte át a megyehatárt. Gödrekeresztúron kissé rendhagyó módon bizonyították a túra lányai, hogy a sok-sok kilométeres gyaloglás után, mit sem veszítettek küzdőszellemükből: futballmérkőzésen mérték össze erejüket a községi lányokéval. Igaz, hogy győzniük nem sikerült, de a döntetlennel is nagyon elégedettek voltak. Baráti kézszorítás Délután 2 órakor a falu vezetői és a KISZ-szervezet tagsága búcsúztatta a kis expedíciót. Szalagot kötöttek a zászlóra, virágcsokrokkal kedveskedtek. S ami még nagyon jól esett a túrázóknak: a gödrekeresztúri KISZ-esek velük tartottak egészen a megye határáig. A csoportot az első somogyi falunál — mondhatni — átvették a vendéglátó megye képviselői. A kaposvári járási KISZ-bizottság munkatársain kívül baráti kézszorítással köszöntötték a baranyaiakat a szentbalázsi községi és KISZ-vezetők is. Hétfőn a sántosi felszabadulási emlékmű előtt találkoztak Tolna megye jubileumi túrázóival. A Nádasdi erdőben együtt megkoszorúzták az emlékművet, amelyet azon a helyen állítottak fel. ahol a fehérek meggyilkolták a somogyi proletárhatalom vezetőit: Latinka Sándort, Szalma Istvánt, Farkas Jánost és a többieket. Kaposvár határában csatlakoztak a baranyaiakhoz és a tolnaiakhoz a Fejér megyeiek. Zászlókat, táblákat magasba emelve együtt vonultak Latinka Sándor szobrához. Miután találkoztak a zalai és a somogyi túrázókkal, elhelyezték a hála és a megemlékezés koszorúit a mártírhalált halt Latinka Sándor szobrának talapzatán. Kedden reggel frissen, jókedvűen ébredtek és mosolyogva mondták: a sok kilométeres gyalogtúra a legjobb altató, hiába eredt meg az eső, aludtak mint a tej. Nyolc órakor felsorakoztak a parkban a fehér lepellel bevont emlékmű előtt. A túrázók nevében egy fiatal megköszönte, hogy tagjai lehettek e nagyszerű expedíciónak és ígéretet tett, hogy a továbbiakban sem felejtik el: a bizalomért cserébe kimagasló munkával tartoznak. Ezután leleplezték az emlékművet és az emléktáblát, társadalmi munkában mindkettőt a Kaposvári Építőipari KISZ-fiatalok tervezték á* készítették. Innen a fiatalok egyrésze az összetett honvédelmi verseny és a lövészet színhelyére igyekezett, csoportonként négyen pedig az ifjúsági házba, itt rendezték meg a tör* ténelmi vetélkedőt. A baranyaiak mindenütt kiválóan helytálltak: az eddigi nem végleges eredmények alapján a sportversenyben Somogy után a másodikak (az úszás még hátra van). Lelkesedésükre mi sem jellemzőbb, minthogy versenyen kívül is csapatot indítottak s a „szorgalmi csapat” a 4. helyen áll. A tanácsköztársaság történelmi vetélkedőn az arany érmet Somogy, az ezüstöt Baranya szerezte meg. Ä Bóbita kirobbanó sikere Az esti kulturális fesztiválon Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A fesztiválon a baranyaiak hűek maradtak eddigi teljesítményükhöz, kirobbanó sikert aratott a Bóbita bábegyüttes, a Pécsi KISZÖV néptáncegyüttese és a Pantomim együttes, sok tapsot kaptak a szavalók is. A rendezvényt parádés tűzijáték és tánc követte. Az ünnepségsorozat ma folytatódik, és az eddigiek alapján nyugodtan remélhetjük, hogy a baranyaiak sikersorozata sem szakad félbe. PALKÓ SÁNDOR CSER FERENCNÉNEK NYŰJTJA AT A KITÜNTETÉST Erb János felvétele Alagút BükkSsd és Godisa között A Bányászati Aknamélyftó Vállalat mecseki körzete nyerte a versenytárgyalást és kapott megbízást a MAV-tól az új aba- ligeti alagút elkészítésére. Ezzel sok-sok évi tervezgetés után megvalósuláshoz érkezik a Budapest—Pécs vasútvonal Godisa— Bökkösd közötti, elavult szakaszának rekonstrukciója. A kilenc kilométer hosszú „kritikus” pályarészen a kedvezőtlen terep- viszonyok — emelkedők, sok-sok kanyar — miatt a gyorsvonatok csak jelentős sebességcsökkenés- sei, a teherszerelvények pedig tolatómozdony segítségével közlekedhetnek. A rekonstrukciót sürgette as 1882-ben épített abaligeti alagút* valamint a több mint félévszázaddal ezelőtt emelt két völgyhíd rossz állapota is. Alapos tanulmányozás után úgy döntöttek az illetékesek, hogy Bükkösd éa Godisa között, Abaliget állomás érintésével új nyomvonalon vezetik a vasutat. A jelenlegi 22$ méteres helyett 650 méter hosszú új alagutat fúrnak, kiiktatják dl völgyhidakat.. a kanyarokat „lei vágják”, s így az új M kilométerrel rövidebb
