Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

Ar«: 1 forint xxvi.évfolyam, 190.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja «w. augusztus 17., vasárnap Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli A népművelés távlata és hétköznapjai A nyár velési végén népmű­berkekben már sz új évadra készülődnek. Baranyában az ősz második hónapján, októberben tetőz az évadkezdés — de akkor egyszersmind „nyakig is va­gyunk” már az évad esemé­nyeiben. Készülődni pedig nem lehet elég korán ahhoz, hogy minden a legjobban, legolajozottabban menjen. A szűkebb hazánkban, Pé­csett és Baranyában nemso­kára induló népművelési évad természetesen ugyanolyan fő célkitűzésekkel indul útjára, mint szerte az országban mindenütt. A Népművelési Tanács ötéves, még érvény­ben lévő irányelvei adják a gerincet, amelyhez a sorra- kerülő nagy évfordulók já­rulnak: mindenekelőtt ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója és Lenin születé­sének 100. évfordulója. Mind­kettő olyan kötelezettségeket ró a népművelési szervekre, amelyeket úgy szoktunk meg­jelölni: az ünneplés méltó le­gyen az alkalomhoz. De a kö­telezettségeken túl olyan le­hetőségeket is nyújtanak az ilyen nagy évfordulók, ame­lyeket kihasználatlanul hagy­ni nagy bűn lenne. A sokat emlegetett politikai, világné­zeti nevelőmunka számára nyílnak ezek a lehetőségek, hagyományteremtésre, hagyo­mányaink megbecsülésére, el­mélyítésére. A politikai, világnézeti munka mellett a népművelés másik nagy feladata a gaz­dasági eredmények segítése a maga sajátos módján. Pon­ti» tervek szolgálják a ter­melési propagandát, a műsza­ki-technikai ismeretterjesz­tést is. Mint azonban egyre gyakrabban halljuk — leg­utóbb éppen péntek este a tévé Körkép-adásában, Dar­vas Józsefnek, a Magyar írók Szövetsége elnökének szájá­ból — ezen a ponton nem szabad összetévesztenünk a célt és az eszközt A terme­lés javítását segíteni nép­művelési eszközökkel — te­hát kellő propagandát foly­tatni az elért műszaki ered­ményeknek, minél több kor­szerű új ismeretet nyújtani a termelésben dolgozóknak stb. — pusztán részletfelada­ta, nap: tennivalója a nép­művelésnek, nem pedig vég­ső célja. Ha úgy tetszik, olyan eszköz ez, amellyel azt a táv­lati célkitűzést szolgálhatjuk, amely végső soron egy kul­turáltabb nemzet, műveltebb, szellemiekben gazdagabb, magasabb színvonalú dolgozó nép kialakítását jelenti. Mű­veltebb — vagyis gazdagabb — vagyis boldogabb nemzet kialakítását. S noha mindez gyorsabban elérhető, ha a termelés javul, a termelés pedig gyorsabban javul, ha a benne dolgozók magasabb színvonalon, tanultabban végzik munkájukat — mind- ez mégiscsak eszköz, rész- eredmény. Ezért is jó leírni, hogy szű­kebb hazánkban felismerte a népművelés a művészeti is­meretterjesztés, művészeti nevelés nagy erejét és szük­ségességét. Igaz, hogy a mű­szaki-technikai feladatokat is gondosan, jól végzik a nép­művelők, ott sincs panasz­kodni való, de — ismételjük — a népművelés végső cél­jai szempontjából annyira fontos művészeti nevelést sem hanyagolják el, sőt, fontossá­gát egyre inkább felismerik. Hogy ez mennyire fontos — éppen a fentiek támaszt­ják alá. De vegyük hozzá azt a világszerte növekvő, s mind­jobban hangot kapó aggodal­mat, amit a kultúra emberei ismerték fel először: a gé- paUsei mindig telítettebb, technikailag egyre haladot­tabb világban az ember ér­zelemvilágát sokhelyütt el­hanyagolják. A kérdésben benne foglaltatik az a vita­téma, hogy elég-e az isko­lában nyújtott érzelmi, esz­tétikai nevelés a gyermekek számára, bennefoglaltatik a hazánkban folytonosan csök­kenő munkaidő révén felsza­baduló sok szabadidő, illetve annak hasznos, emberi mód­ra történő eltöltése, benne­foglaltatik a termelésben mindinkább csavar-szerepet betöltő ember személyiségé­nek el nem hanyagolása, ki- teljesítése az élet egyéb terü­letein — és így tovább. Nem lehet igazán boldog az a társadalom, ahol az em­berek érzelemvilága elseké- lyesedik, sivárrá válik, ahol az emberek nem igénylik és nem kapják meg a teljesség­hez szükséges esztétikai él­ményeket. Ilymódon tehát a népművelés végső céljai sokkal nagyobbszabásúak, mint azt a mindennapok szürke munkavégzése közben sokan gondolják. A munka persze mégiscsak szürke hét­köznapok kicsiny eredmé­nyein keresztül valósul meg a maga monumentális érvé­nyében is. Pusztán az a fon­tos, hogy közben senki se be­csülje le az apró lépcsőfokok eredményeit, a hétköznapok akármilyen kis mértékben előrevivő tartalmát. Baranyában olyan szinte­ken folyik a művészeti ne­velőmunka, s olyan tervek készülnek, amelyekből érző­dik az átgondoltság, tehát a távolabbi cél tudata. Elég csak jeleznünk, mi minden valósult meg, bontakozott ki az elmúlt évek folyamán: akármilyen nehézségek árán is, de kialakult, megvan a Modern Magyar Képtár, amely alkalmas arra, hogy megbarátkoztasson ezreket és ezreket a képzőművészettel, képet adjon a magyar művé­szet legutóbbi századának eredményeiről; művésztele­pek ' létesültek, támogatván a fiatal képzőművészeket, lehe­tőséget adván a művészek és a közönség meghittebb, köze­libb találkozásaira, közelebb hozván például egy járás, egy község lakosságát az alkotó művészethez; meghonosultak Pécsett a biennálék, évente lehetőséget teremtve a város közönségének, hogy figyelem­mel kísérje két műfaj leg­frissebb eredményeit; megho- nosult a filmszemle, amely­nek idején egyre nagyobb tö­megek ismerkednek meg a filmesztétika alapkérdéseivel, s válnak valóban figyelmes, tudatos befogadóikká; éled Baranyában a múzeumi nép­művelés, mint egy teljesen új forma és lehetőség, a mú­zeumi hónap egyre szélesebb körben tudatosítja a régészet, néprajz, természettudomány kutatásának mindenki számá­ra tanulságos módjait, ered­ményeit; egyre bensősége­sebb, hasznosabb, tartalma­sabb munka folyik az önte­vékeny csoportokban, s a művészeti munka ebben a vonatkozásban egyre jobban behálózza a kisebb települé­seket is; a hagyománytiszte­letnek, a szülőföld aktívabb szeretetének hű kifejezője a növekvő honismereti mozga­lom és így tovább. JTa yan valami számon- kémi való, akkor az csak a hétköznapok még tar­talmasabbá tétele lehet. Eb­ben az átgondolt, nagyszabá­sú programban az „ünnepna­pok” dominálnak még, ami nem baj az ünnepnapok szempontjából, de hiányossá­got jelez a hétköznapok ol­dalán. | H. B. A tartalomból: A kínai határprovokációról (2. oldal) A B1V sikere (3. oldal) Halálos baleset Pécsváradnál (4. oldal) Kulturális melléklet (5—7. oldal) Augusztus 20: A jubileumi emléktúra résztvevői m.a Somogyba érnek Utolsó este a megyében Ünnepélyes fogadtatás, irodalmi est, KISZ-fogadalomtétel Gödrén Szombaton reggel Ibafán szakadó esőben ébredtek a túrázók. Sajnos beigazoló­dott a meteorológia előrejel­zése, vigasztalanul zuhogott, sártengerben állt a tábor. A táborparancsnokság villám megbeszélést tartott, és úgy döntött, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is végre­hajtják a betervezett prog­ramot. Délelőtt meglátogat­ták az ibafai pipamúzeumot.1 A község fiataljai közül töb­ben is meglátogatták a tá­bort, készségesen kalauzol­ták az újonnan szerzett ba­rátokat, bemutatták a közsé­get. A délelőtti programban házi lövészverseny szerepelt, amely egyben előkészületet jelentett a kaposvári versen­gésre. A háromtusacsapat tagjai tegnap is lefutották a maguk elé tűzött 10—12 kilométert. A lövészverseny a túrán részt vevő ifjúgárdisták fö­lényes győzelmével zárult Ez feltétlenül biztató a ka­szervezet szervezőtitkára üd­vözölte a túrázókat és egy kovácsoltvas jelvényt nyúj­tott át a község ifjúsága ne­vében. A fogadáson jelen volt Bányai István, a gödrei párt- szervezet csúcstitkára, Alföl­di János, a járási KISZ-Bi- zottság titkára, Kosztán Er­zsébet járási úttörőtitkár, Weisz János, tsz-elnök, Nagy István, községi vb-elnök, Győrpál Elemér, iskolaigaz­gató és Bán Gyula elvtárs, a tormási körzet pártszerveze­teinek csúcstitkára. Varga László, a túra pa­rancsnoka — virágcsokorral Szoboravatás, irodalmi műsor Pécsváradon Ezidén Pécsváradon nagyszabású ünnepség lesz az alkotmány napján, augusztus 20-án. Reggel 7 órakor zenés ébresztővel kezdődik a nap, amelynek keretében a pécsváradi tűzoltó zenekar játszik. Délelőtt 10 órakor aszfalt rajz-verseny lesz a művelődési ház előtti téren, 6—14 éves gyerekek számára. Délelőtt 11-kor térzene lesz, majd délután 4-kor avatják fel Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész I. István szobrát a vár udvarán. Az avatási ünnepségen a régi magyar iroda­lomból rendeznek verses-zenés irodalmi műsort, valamint Illi)és Gyula verseit mondják el a debreceni József Attila Irodalmi Színpad tagjai, illetve más művészek. Jelen lesz az ünnepségen Borsos Miklós és Illyés Gyula is. A pécsváradi ünnepség este a művelődési ház előtti téren utcabállal ér véget. posvári találkozó előtt. Délfelé örömujjongás fo­gadta a felhők mögül újból előbukkant napot és ebédig asztalitenisz versennyel és tollaslabdázással vezették le a tegnapi „mammut-teljesít- mény” fáradalmait. Ebéd után kellemetlen hír­rel tért vissza a cserkészés- ről a felderítő csapat: Iba- fától járhatatlan sártenger borítja a tormási utat. Gyors haditanács, és megszületett a döntés: kerülővel indul a csapat Gödrére. Délután 5 órakor már Göd­rén volt a táborverés, szin­tén szakadó esőben. és ajándékkal köszöntötte Mohai Rudolf elvtársat, a körzet — Tanácsköztársasági Érdemrenddel kitüntetett — 19-es veteránját. Ezután a gödrei KISZ-alapszervezet fiataljai irodalmi műsor ke­retében mutatták be a sásdi Tanácsköztársasági Direktó­rium történetét, valamint a környékről összegyűjtött visz- szaemlékezéseket, a proletár- diktatúra 133 napjáról. Ezután a műsor legünnepé­lyesebb pillanatai következ­tek, a megyei jubileumi em­léktúra résztvevői előtt tett ünnepélyes fogadalmat a köz­ség tíz új KISZ-tagja. Üdül az üzem Kicserélik a szállítógépet A táborverés után dr. Biró Antalné — a község párt- alapszervezetének titkára — köszöntötte a megyei dele­gációt. Este a gödrei műve­lődési ház nagytermében Be- dő Mária, a helyi KlSZ-alap­A túrázók előtt vasárnap újabb izgalmas feladat áll: a megyehatár átlépése után es­tére már Szentbalázeon ver­nek tábort és találkoznak a Somogy megyei fiatalokkal. az Ércbánya Vállalat lll-as üzemében Negyedmilliárd forint kártérítés 400 ezer katasztrális holdat ért jégverég Baranyában 48 ezer hold károsodott Leállították a termelést szombaton reggel a Mecseki Ércbánya Vállalat III-as üze­mében. A következő évek szállítási kapacitásának biz­tosítására nagyobb teljesít­ményű, gyorsabb szállítógé­pet helyeznek üzembe, a 200 méter mélységű Keleti Vakaknában. A munkálatok során új gépalapokat, közlő­műveket kell építeni, így az amúgyis bonyolult, sok prob­lémát felvető munka előre­láthatólag 10 napot vesz igénybe. Ez alatt csak a gép­cserénél foglalkoztatott 150 bányász, valamint torkréto- zók, vasútépítők dolgoznak majd a bányában. A többie­ket 5 nap szabadságra küld­ték, így a két szabadszombat, két vasárnap és alkotmány ünnepének közbejöttével el­telik a cserére szükséges tíz nap. A szakszervezet gondos­kodott arról, hogy a kény­szerű szabadságolás ne érint­se hátrányosan a bányamun­kásokat A vállalat üdülőiben csaknem kizárólag a III-as üzem dolgozói nyaralnak. Az üzem vezetője szerint mini­málisan 150 család. Az idei Medárd a termést | nevelő esőkön kívül pusztító I jégverést, viharokat is zúdí­tott a földekre, csaknem 400 000 katasztrális hold ká­rosodott. Augusztus elejéig csaknem 250 millió forint té­rítést fizetett ki az Állami Biztosító jég- és viharkárok­ra. Legjobban az ország két legtávolabbi területét tépáz­ták meg a nyári viharok. Ba­ranyában 48 000 holdon, Sza­bolcsban 52 000 holdon pusz­tított a jég és a vihar. Az eddigi károk összege a két megyében meghaladja a 80 millió forintot. Heves me­gyében 23 000 holdon mér­tek jégverés okozta kárt, amelyre eddig 17 millió fo­rintot fizettek ki, a viharká­rok pedig 6,5 millió forintot tettek ki. A szakértők vizs­gálata szerint az országban 37 gazdaság jégkára haladja meg az egymillió forintot, a vihar okozta kár „csúcsot” Székkutas tartja, ahol két­millió forintot érő kender pusztult el. A baranyai Ka- posszekcsőn és Szigetváron július 9-én, illetve 14-én egy- egy milliós kárt okozott a bú­zában a vihar. A kártérítések összege ko­rántsem végleges, mert a szakértők ilyenkor még nem tudják megállapítani a ké­sőbb érő kultúrákat, a ka­pásakat, a szőlőt, gyümölcsöt ért károkat. A napi idő já­rásjelentések is arról tanús­kodnak, hogy még nem ért véget a nyár szeszélyes idő­járása, újabb viharok, jég­verések károsítják a termést Tegnap hajnalban megérkezt tt Pécsre az emeletes autó busz, s egyelőre ott án a 12-es AJKÖV irodaház előtt. Ünnepélyes átadása kedden délután legf a Széchenyi tér«

Next

/
Thumbnails
Contents