Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
1969. augusztus 16. imntiimsm nca-E**« 5 A kereslet élénk, a kínálat mérsékelt (Folytatás az 1. oldalról) A jelentés ezután az intézkedések gyakorlati tapasztalatait elemzi. A leszállított árucikkek közül a hazai brikett forgalma az első negyedévben (az előző év első negyedéhez képest) csaknem 60 százalékkal, a tűzifáé 21 százalékkal emelkedett. A meca- lor olajból az árleszállítás utáni napokban megkétszereződött a forgalom. Ez a forgalomnövekedés azonban csak részben az árintézkedések eredménye A hazai brikett forgalmát befolyásolta például az, hogy hiányzott az NDK-bóí származó brikett. — Egyébként a tűzifa forgalmának növekedése még mindig kisebb, mint amekkorára számítottak. Az új, magasabb oktánszámú motorbenzinből, amelynek árusítása április 1-én kezdődött meg — annak ellenére, hogy az új üzem beindítása késett — zökkenő- mentes az ellátás. A vendéglátóiparban úgy alakultak az ételárak, mint ahogyan azt a dotáció csökkentésekor számították. — A szúrópróbaszerű vizsgálatok szerint az elmúlt hónapokban elsősorban a tanácsi vendéglátóipari vállalatoknál emelkedtek az árak, a szövetkezeti hálózatban az áremelés az előirányzott alatt maradt, illetve számos helyen az árak változatlanok. A forgalmi adórendszer egyszerűsítésének előkészítése olymódon történt, hogy az több területen lehetővé tegye az árszint változatlanságát, vagyis a tervezett áremelkedések és árcsökkenések kiegyenlítsék egymást. A ruházati termékek adókulcsainak összevonását úgy tervezték, hogy azok még kisebb mértékű árszint-csökkenést is lehetővé tegyenek. Az első tapasztalatok szerint azonban a szabadabb árformákba tartozó ruházati cikkeknél csak fokozatosan érvényesülnek ezek a célok. A vállalatok egy része a felemelt adókulcsok nyomán emelte egyes cikkek árát, viszont ahol az adókulcsot csökkentették, ott ezt nem mindig vezették át az árakon. Ennek az az oka, hogy különösen a divatos és nagyobb mértékben keresett ruházati cikkeknél a kereslet igen élénk volt, a kínálat pedig nem bővült a megfelelő mértékben. Az árak alakulásában kétségkívül szerepet játszik az is, hogy bizonyos szabályozók nem ösztönözték kellően a kereskedelmet arra. hogy a keresett cikkekből megfelelően feltöltse készleteit. Egyes ösztönzők a jelek szerint inkább a készlet csökkentésének irányába hatottak. A kereskedelem óvatos beszerzési politikája következtében le nem kötött ipari kapacitásokat export- szállításokra állították át, így itthon bizonyos választékokból hiányok keletkeztek. Ez a helyzet a termelő vállalatoknál bizonyos mértékű áremelési tendenciát váltott ki. A ruházati piac helyzetének javítására teendő intézkedések az év végére valószínűleg már nagyobb mértékben ösztönzik a vállalatokat, hogy éljenek az adórendezés adta árcsökkentési lehetőségekkel A vas-műszaki cikkek közül a központi intézkedések főleg a lemezjátszókat és a centrifugákat érintették, ahol I megszüntették az árkiegészítést. Arra számítottak, hogy az ezt követő áremelkedés hatására e cikkekből a forgalom csökken, vagy legfeljebb változatlan marad. — Ezzel szemben a háztartási centrifugából ez év első két hónapjában, vagyis a darabonkénti ár 300 forintos emelkedése után, a kiskereskedelmi forgalom 45 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. A lemezjátszóknál is megszűnt a 25 százalékos árkiegészítés, a fogyasztói ár azonban csak négy százalékkal emelkedett, mivel a gyártó vállalat a piac megtartása érdekében 21 százalékot nyeresége terhére átvállalt. A jelentésnek az árformákról szóló része megállapítja, hogy a lakosságot érintő ösz- szes fogyasztási cikkek közül ez évben 19&8-hoz képest a rögzített árformába sorolt cikkek aránya 20-ról 16. a hatósági korlátozások között mozgó árucikkeké 27-ről 24 százalékra csökkent, a maximált árú termékek köre 30- ról 31, a szabadárasoké pedig 23-ró] 29 százalékra emelkedett. Az alapvető áruk kivételével az import fogyasztási cikkek szabad ár formába kerültek. Ezzel azt is el akarták érni, hogy árkötöttségek ne akadályozzák az ellátás javítását, bővítését import útján is. Egyes területeken elérték ezt a célt, sokhelyütt azonban még nem sikerült feloldani a piaci feszültségeket. Ezért vált lehetővé, hogy a legkeresettebb importcikkeket | a vállalatok esetenként még a kiadott kalkulációs irányelvek szerinti árnál is drágábban adják. A Gazdasági Bizottság a jelentést tudomásul vette. Űj VOLÁN- • szolgál áfások Pénteken Szegeden a 10. számú AKÖV székhazában Zahumenszky József, az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón ismertette a Volán-iroda tervezett új szolgáltatásait. Mint elmondotta, egy új elektronikus számítógép munkába állításával megoldják az ország szállodai, tu- ristaházi és kemping férőhelyeinek rendszeres naprakész nyilván- tartását. Az új berendezés segítségével az Idegenforgalmi Hivatallal együtt mindenkor pontos választ adhatnak majd a turistáknak, hogy egy adott időben és területen hány üres szoba áll rendelkezésre. Amennyiben egy városban minden hely foglalt, ajánlani tudják majd a legközelebb! szálláslehetőségeket is. 1970-ben egyébként megkezdik a KGST- államokba induló csoportos utazások szervezését és a csoportos útlevelek beszerzését. Jubileumi emléktúra A jubileumi túra résztvevőinek továbbra is kedvezett a szerencse, minden híresztelés ellenére ragyogó napsütés várta az abaligeti táborverőket. Nótaszóval vonultak végig a falun, vidáman tértek vissza régi „otthonukba”, az abaligeti kempingbe. Még mindenkiben élénken élt a júliusi jubileumi táborozás emléke, ismerősként, baráti szeretettel fogadták őket. Az abaligeti Camping étterem törzsvendégeinek is feltűnt a vidám, farkas étvággyal falatozó fiatal társaság. Furcsa volt, hogy a farmernadrágos, melegitős fiatalok mellén a Tanács- köztársaságot szimbolizáló embléma díszeleg, és munkásmozgalmi dalokat énekelnek. Tegnap reggel csúcsjavítás történtj 22 perc alatt sikerült a táborbontás. Frissen, nagy elhatározással vágtak neki a túra leghosszabb útszakasza, az abaliget—ibafai út megtételére. Okorvölgyön keresztül, Kán. község volt az első pihenő, ahol már a szigetvári járás képviselői várták a baranyai delegációt Borbás József, az ibafai tsz párttitkára, Bakonyi László, az ibafai község vb- elnöke és Velősy Ödön, a község KISZ-titkára üdvözölte a túrázókat és kalauzolta az Ibafai vadászházhoz. Több mint 20 kilométeres szakasz gyönyörű vidéken vezetett keresztül, a túrázók érintették a mecseki állami rezervátumot is. Az ibafai vadászházban Ditrich József, a szigetvári járási pártbizottság titkára és1 Kertész Gyula, a járási KISZ bizottság titkára fogadta és üdvözölte a fiatalokat. Lőrincz János, az ibafai tsz elnöke báránypörkölttel vendégelte meg a megyei túrázókat. Az ibafai kultúrházban a helyi képviselők mellett Csebény, Alibamellék és Szentmárton-puszta fiataljai köszöntötték a túrázókat. A .vendéglátók ismertették a helyi nevezetességeket, a' 20 éves jubileumát ünneplő termelőszövetkezet történetét. a szocialista építés eredményeit. A helyi KISZ- szervezet nevében Velősy Ödön KISZ-titkár, a KISZ- tagok által készített zászlót és a községet szimbolizáló Ibafai fapipát adott át Varga Lászlónak, a jubileumi túra parancsnokának. Az ibafai program vidám ifjúsági találkozóval ért véget. Klubrendéglő a Pécsi tó partján Négy mázsás ökör a tatai acél nyárson A hajdani végvári vitézi élet napjaira emlékeztető eseményre készülnek a tatai öreg-tó partján. A Tatabányai Vendéglátóipart Vállalat ökörsütést rendez vasárnap az úgynevezett tófaroknál. A lukul- luszi lakomát szakavatott szakácsok, kukták serege készíti elő. A vendéglátók négymázsás ökröt rendeltek a húsipartól. Hatalmas fémvillákra támaszkodó acélnyárson forgatják majd az ökröt az izzó faszénparázs fölött. Az ökörsütés „tudományát” a budapesti Normafa vendéglő egyik hasonló rendezvényén tapasztalatcsere formájában sajátították el a tatabányaiak. Mint kiderült nem is olyan egyszerű mesterség az ökörsütés. A pecsenye ízesítéséhez a legkülönfélébb fűszereket használják fel, még hozzá tekintélyes mennyiségben. ,A sütés szombat estétől vasárnap délelőttig tart, s ez alatt a szakácsok hosszú rudakra erősített szivacsokkal különleges zsíros páclével kenegetik az ökröt. A szervirozáshöz, s a várhatóan nagyszámú vendégsereg fogadásához külön kerthelyiséget épített a tó partján a vendéglátóipar. — OKTOBER ELEJÉN bezárja kapuit a budapesti bélyegmúzeum, hogy 1971-ben a magyar bélyeg 100. születésnapján megnagyobbítva, modernizálva jogadja. látogatóit. Az őszig látható állandó kiállításon öt világrész valameny- nyi országának majdnem minden bélyegét a kiadások időrendjében láthatja az érdeklődő. Köztük van a világon elsőként 1840-ben, Angliában Madott hét „ősbélyeg”. Pécsi-tó — klubvendéglő. Tegnap délelőtt avatták. Villaszerű, nagyon szép épület, lépcsőkkel, mozaiklapos padlózattal, az előcsarnok, továbbá a nagyterem könyvespolcokkal és végül a terasz, színes, gombaernyös asztalokkal. Körben a hegyháti zöld hégyvonulat, lent pedig a tó — most sima, nem egészen kék tükréveL •'Gothar István Orfű-Mecsek- rákos tanácselnöke: — Másfél millióba került ez a szép létesítmény. Célunk az volt, hogy itt a tó környékén, a vendégek részére reprezentatív éttermet biztosítsunk. Görcs Károly, a Baranya megyei Vendéglátóipart Vállalat igazgatója: — A berendezést — mintegy százötvenezer forint értékben — mi szállítottuk. De nézze csak meg: a hallban fotelek, dohányzóasztalok, a nagyteremben szintén korszerű bútorok. — És a polcok a falon? — Nos, ez különbözteti meg vállalatunk több más üzemétől. Ugyanis a község könyvtára is itt kapott helyet. A polcok •rövidesen megtelnek könyvekkel, A mi feladatunk az, hogy a nyári szezonban tíz-tizenkét féle meleg és néhány hidegétellel lássuk el a vendégeket. Télen is üzemeltetjük a klubot a helyi lakosság részére. Nagypál lAszló, aki a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat értékesítési osztályának szakembere, részletesebben bemutatja a Pécsi-tó klubot. — Itt lent most salakozzák az autópark helyét. Rövidesen sikerül megállapodnunk a községi tanáccsal, hogy az országúiról egy feljárót létesítsenek. Nagypál Lászlóról még annyit: meg sem tudja számolni, hány rendezvényt szervezett meg ebben az esztendőben. És az összes közül — azt mondja — talán ez a legkedvesebb: — A sásdi Építő Ktsz építette meg ezt a klubot, igazán nagy gondossággal. Ehhez igazodtunk mi is a berendezéssel, továbbá a kiszolgálási rendszer megszervezésével. Tehát a legkedvesebb nekem, a Pécsi-tó klub. Nagypál László mondja el, hogy a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalatnak van még két kisebb üzemegysége itt a Pécsi-tó partján: ellátásukat — frissen sültekkel — is az új vendéglő biztosítja. Alig zajlott le a megnyitás, egy óra múlva a Pécsről érkező személygépkocsik valóságos karavánja fordul a „tóklub” elé. A konyha felől Nagypál László kreációjaként a „hegyháti pincegulyás” illata árasztja el a tó környékét. R. F. Pécsett javítják a pesti csuklósokat Tegnap a délelőtti órákban „aknára” állították az első csuklós autóbuszt, amelyet a XIV. Autójavító Vállalat a Budapesti Közlekedési Vállalat megrendelésére nagyjavi- tás után útra indított. Meisz- terics István főmérnök elmondotta, hogy a nagybudapesti pártbizottság felhívással fordult az Autófenntartási Ipari Tröszthöz azzal a kívánsággal, hogy a fővárosi közlekedési problémák megoldása érdekében vállalják el a csuklós Ikaruszok nagyjavítását. A pécsiek vállalták. Igaz, hogy komoly műszaki előkészítési feladatokat — felszerszámozást, szerelőberendezések legyártását, mun- kaerőátcsoportosítást és egyebeket — kellett végrehajtanak, de a XIV. Autójavítónak mindenképpen megérte ez a bizonyos költséggel járó felkészülés, mert szabad kapacitása volt. Százötven szerelőt állítottak rá a csuklós- autóbuszok nagyjavítására. * Az első csuklós autóbusz átfutási ideje 70 munkanap volt. Ez egyébként érthető is, következésképpen határidőt nem is tűztek ki, de most már igyekeznek a normára, vagyis a 49 munkanapra csökkenteni a nagyjavítási időt. Ebben az esztendőben 20 csuklós busz nagyjavítását végzik el, de a következő évre már nyolcvan kocsit vállalnak. A BKV — az előzetes termelési prognózis szerint — jó négy-öt évre lekötötte a XIV. Autójavító kapacitásának jelentős részét. A tegnap útnak indított kocsit hibamentesnek minősítette a megrendelő BKV műszaki ellenőrcsoportja. Alapkőletétel Zánkán Ötvenezer gyereket fogad majd évente az úttörőváros A Balaton partjának közelében, Zánka és Akaii között, egy erdei tisztáson pénteken több száz egyenruhába öltözött úttörő sereglett össze, hogy tanúja legyen az ott felépülő úttörőváros ünnepélyes alapkőletételének. Megjelent az ünnepségen Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az ünnepségen Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Az első nagy hazai táborban, Csillebércen, mint mondotta, már eddig több, mint 100 000 hazai és külföldi gyerek nyaralt. Felújítására 50 millió forintot áldoznak. A magyar úttörők legnagyobb tábora azonban a zánkai úttörőváros lesz. Ebben az üdülőközpontban évente 50 ezer gyermek jut üdülési,, táborozási lehetőségekhez. Megemlítette. hogy ez évben az ország összes táborában 150 ezer pajtás kapott helyet. A zánkai tábor felépülése után tehát egyharmaddal megnő a pajtások táborozási lehetősége. Méhes Lajos elmondotta, hogy a kormány 300 millió forintot áldoz a zánkai úttörőváros építésére. A legideálisabb helyen, közel a tóhoz, a Balalonfelvidék legszebb tájkoszorújában, 340 holdas területen épül a központi tábor, amelynek kőépületeit télen is használhatják. Mellette 24 egyenként 120 személyes al- tábor épül Ezenkívül színház, szabadtéri színpad, egészségház, tornaterem, számos üzlet, csónakház, vízparti klubház. strand, hajókikötő és sporttelep áll majd az úttörők rendelkezésére. A jövő évben már elkészül a kikötő, a klubház és strand. Befejezik 1970-re a közművesítést is. — Az úttörőváros, amely 1974-ben készül el teljesen, két év múlva részben már vendégfogadásra alkalmas lesz. Méhes Lajos beszéde után került sor az úttörőváros alapkőletételére. A tábor urnába zárt alapító levelét és makettjének fényképét Tímár Mátyás, a kormány elnök- helyettese helyezte el a központi épület alapjában.
