Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

1969. augusztus 2. Dunantmi napio 5 A vásár jói szolgálja a reform célkitűzéseit Hatméteres vizciszloa Csőtörés a Szigeti úton Roppant erővel tört fel a vízsugár és egy órán keresz­tül szökőkútként emelkedett öt-hat méter magasságba a csillogó vízoszlop, átfröccsent a Honvéd utca és a Szigeti út sarkán még álló ház tete­jén. Tegnap délelőtt háromne­gyed tizenegykor a Szigeti úton folyó mélyépítő munká­latoknál, mintegy két és fél méter mélységben lévő fő­nyomóvezeték egy pontján 40 centiméter átmérőjű repedés támadt. Ebből tört fel a víz­sugár, a mit sem sejtő dol­gozó fiataloktól 30 méterre. A Pécsi Víz- és Csatorna­művek hót műszaki dolgozó­ja és tizenkét munkása nyomban a helyszínre sietett. Nem kapott ugyanis vizet a Sörgyár, számos kórház és intézmény, valamint a bel­város egy része. A műszakiak és a csator­naépítő munkásak pontosan délre elzárták a főnyomóve­zetéket. Hozzákezdtek kijaví­tásához. A meghibásodott részt kivágták és helyére mintegy két és fél méter ve­zetéket építettek. Segítségük­re siettek a Polgári Védelem alakulatainak katonái Csima Károly szakaszvezetővel az élén, valamint Keinek János mélyépítő művezető emberei. A munkákkal délután 5 órakor végeztek. A repedés okát valószínű anyaghiba okozta, de a rez­géstől is bekövetkezhetett, mert a közúti forgalom köz­vetlen a mélyépítési munká­latok mellett zajlik, távolabb egy döngölő gép dolgozik. (Folytatás az 1. oldalról.) kés vonás például; hogy mi­közben nő a nemzeti jövede­lem, növekszenek a beruházá­sok, javul az export, ugyan­akkor az ipafi termelés az el­ső félévben lassúbbodott. A háttérben — mondotta Tímár Mátyás —. nagyszabású átren­deződés folyik: iparszerkeze­tünk fokozatosan átalakul. A vállalatok fokozzák rentabili­tásukat, a piacképes termékek termelését. Ügy néz ki, hogy az idén jó eredményekkel számolhatunk a mezőgazdaságban. Rekord- termésre számíthatunk gabo­nából. De kedvezőek a kilátá­sok a szálastakarmányok terén is. Az állattenyésztés viszont nem úgy alakul, ahogyan sze­retnénk, de itt ismertek ta­valyi gondjaink. Nehéz ezeket egyszerre rendezni. Nagy ütemben folyik a kö­vetkező ötéves terv kidolgo­zása, a koncepciókat az illeté­kesek most vitatják meg. Ez az ötéves tervperiódus nagyon jelentős lesz országunk életé­ben. A gazdasági fejlettség tekintetében magasabb osz­tályba lépünk, a negyedik öt­éves terv végére a „közepe­sen fejlett” országok kategó­riájából átlépünk a „fejlett” országok kategóriájába. Készülnek a következő öt­éves terv gazdasági szabály­zói is. A szabályzók kidolgo­zásakor a stabilitást tartják szem előtt, tehát azt, hogy a vállalatok hosszabb távra is tudjanak tervezni. Másfelől viszont kielégítő mértékű ru­galmasságot is érvényesíteni akarnak. Ott és annyiban mó­dosítanak a szabályzókon, ahol és amennyiben kiderül, hogy alakulásukban hiba történt. A tervezett változásokat időben a vállalatok tudomására hoz­zák. Az eredmények birtokában joggal tekinthetünk optimis­tán a jövőbe. Ez nem azt je­lenti, hogy nincsenek problé­Száz lakos közül tizenhárom nyugdíjas Statisztika az idősek háztartásáról Statisztikai elemzés készült a nyugdíjasok helyzetéről. A számarányuk alakulását ille­tően — a közismert fokozatos növekedés mellett — a leg­figyelemreméltóbb adat, hogy I960—64 között ugrásszerűen, évente körülbelül százezerrel emelkedett a nyugdíjasok száma. Ezt azzal magyaráz­zák, hogy az 1950-as években nagy számban munkát vállal­tak egy része az 1960-as esz­tendők elejére megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati időt és elérte a nyugdíj- korhatárt, továbbá, hogy ak­kortájt vonták be az idős me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti tagokat a járadékellátás­ba. Azóta az évi átlagos nö­vekedés 55 000-re mérséklő­dött. A nyugdíjasok száma je­lenleg 1 320 000, ami az ország népességének 13 százaléka. Je­lenleg a nyugdíjasok és jára­dékosok 47 százaléka sajátjo­gú munkás-alkalmazottj nyug­díjas, 28 százaléka tsz-járadé- kos és nyugdíjas, a további 25 százalék özvegyi nyugdíj­ban vagy árvaellátásban ré­szesül, illetve egyéb címen kap támogatást. A folyósított nyugdíjak és járadékok összege a múlt év­ben már meghaladta a tíz- milliárd forintot. A nyugdíj azonban az ellátottak nagyobb részénél nem jelenti az egyet­len jövedelmi forrást. A leg­utóbbi széleskörű felmérés szerint például a nyugdíjasok és járadékosok közül körül­belül 650 000-ren olyan ház­tartásban élnek, ahol egy vagy több aktív kereső is van, má­sok rokoni támogatásban ré­szesülnek stb. A statisztikai adatok jól szemléltetik, hogyan gazdál­kodnak jövedelmükkel a nyugdíjasok. Egyrészt az ala­csonyabb jövedelem, másrészt a család kis létszáma, illetve különleges összetétele a gaz­dálkodás sajátos módját ala­kította ki. Például a nyugdí­jasok jövedelmük nagyobbik felét — átlag 61 százalékát — élelmezésre fordítják, ugyan­akkor a dolgozók háztartásai­ban az ilyen kiadások a ke­reset kisebb hányadát — 44 százalékát — alkotják. Laká­suk fenntartására a nyugdí­jasok 12 százalékot, a dolgo­zók hét százalékot költenek, i A nyugdíjasok feleannyi pénz- j bői ruházkodnak, mint a . ke­resők, jövedelmüknek mind­össze egy százalékát fordítják tartós fogyasztási cikkek vá­sárlására, míg a dolgozó csa­ládoknál ugyanez a kiadás az összes kereset 8 százaléka. Jól megfizetik a kombájnosokat A MEDOSZ-ban elkészítették az első felmérést az aratásról. Az eddig beérkezett jelentések alap­ján a szakszervezet elsősorban azt vizsgálta meg, hogy az üze­mek megfelelően gondoskodnak-e a dolgozókról. Elemezték azt is, hogy kielégitő-e az anyagi ösztön­zés. A kombájnosok munkabére ál­talában valamivel a korábbi évek színvonala felett lesz. Egy-egy jobb szakember naponta 400—500 forintot is megkereshet: ha ad a minőségi munkára. Egész sor gazdaságban ugyanis 40 százalé­kos az a prémium többlet, ami a dolgozót megilleti, ha két szá- ttUéknál nem nagyobb a szem­j veszteség. Három százalékos szem- j I vesztesét lelett azonban már nem i i jár minőségi jutalom. Az élen- I járó kombájnosok jövedelme el- | érheti a napi 600 forintot, erre a teljesítményre azonban leg- ; többször csak az évtizedes tapasz- | falattal rendelkező szakemberek | képesek. Az aratáson dolgozó szakembe- ! rek napi 10—12 forintért kapnak j háromsz r’ étkezést. Kezd elter- jedni az a helyes gyakorlat, hogy az ebédet nem a gépekhez vi­szik ki. hanem gépkocsikkal, vagy autóbuszokkal a majorok, gazdasági központok éttermébe j szállítják a dolgozókat. máink gazdaságunkban, de ezeket a jövőben nyíltan fog­juk vizsgálni, óvakodunk at­tól, hogy dogmákban mere­vedjünk. Ezzel is elősegítjük a reform legfontosabb céljá­nak, az életszínvonal emelésé­nek megvalósulását. — E gondolatok szellemé­ben nyitom meg a vásárt — fejezte be beszédét Tímár Má­tyás. A miniszterelnök-helyettes ezután a megye és város párt-, állami és gazdasági vezetői társaságában vásárnézőbe in­dult Ez a kis séta két óra hosszat tartott. A vásár ren­dezősége fél egykor fogadást adott a vendégek tiszteletére. A fogadás után a MERUKER Vállalat divatbemutatót tar­tott és reklámfilmeket muta­tott be. A vásár este 8 órakor zárta kapuit, az első napon közel ötezren tekintették meg a ki­állított termékeket. Miklós vári Zoltán Pécsett, a Szigeti úti új lakótelep építkezésén a munka gyorsítása érdekében éjszakai műszakban is dolgozik a cölöpverőgép a panel­házak alapozásánál. Az első pályamű Már ok, Villány kövesd és Villány története a siklósi járás felszabadulási pályázatán Tegnap délelőtt beérkezett az első felszabadulási pálya­mű a Siklósi járási Tanács művelődési osztályára. — Az osztály ugyanis, a Hazafias Népfront siklósi járási titkár­ságával közösen pályázatot hirdetett a felszabadulás 25. évfordulójára, és a pályamű- veket 1969. augusztus 1-től 1970. március 1-ig fogadják el. A pályázatot a községek fel- szabadulásával kapcsolatos tárgyi emlékek és események összegyűjtésére, feldolgozásá­ra, valamint a felszabadulás eltelt 25 év falukrónikájának, vagy egyes üzemek, intézmé­nyek, vállalatok történetének megírására hirdették ki. — Ezen a honismereti szakkörö­kön és más jellegű alkotói községeken kívül egyének is részt vehetnek, mégpedig az általános iskolák VII. osztá­Csak szeptemberben lesz ítélet A Nehézipari Építő Vál­lalat baranyai kirendeltsé­gén elkövetett, majd 1968 áprilisától a garéi termelő- szövetkezet villanyszerelő részlegénél folytatott kö­zel félmilliós sikkasztás tár­gyalásának harmadik nap­ján a pécsi Megyei Bíróság bizonyításkiegészítést ren­delt el. Dr. Kött István, a vád képviselője további tanúk kihallgatására, építési nap­lók és egyéb bizonylatok beszerzésére tett indítványt, de a védők is bizonyítás­kiegészítést kértek több vád­pont tisztázásával kapcso­latban. A bíróság az in­dítványoknak helyt adva, elrendelte a bizonyításkiegé­szítést .és annak lefolytatá­sáig a tárgyalást elnapolta. A háromnapos tárgyalás során egyébként az ötöd- rendű vádlott, a siófoki Báli Nándor kivételével Bentzik László és négy társa nem Is­merte el bűnösségét. A ki­hallgatott tanúk vallomásai alapján azonban bűnösségük perdöntő módon beigazoló­dott. A tárgyalás folytatásá­ra és ítélethozatalra előre­láthatólag szeptember elején kerül sor. Tatarozzák a Balassa kollégiumot Két és félmilliós költség­gel felújítják és tatarozzák a Pécsi Orvostudományi Egyetem 48-as téri Ba­lassa János kollégiumát. A munkálatok már megkez­dődtek és gyors ütemben rolynak. mert a lakó és ta­nulószobák parkettcseréjé­vel, festésével szeptemberig el kell készülni. A munká­latok során kicserélik a vízvezeték-szerelvényeket, a villanyvezetékeket, a fürdő­szobák berendezését és kor­szerűsítik a konyhát Októ­berben kerül sor a kerítés kicserélésére és a kollégium északi frontjának vakolásá­ra és festésére. DIESELMOTOR­SZERELÖT, valamint DIESELAD AGO LŐ­SZEREI,ÖT azonnalra felveszünk Bérezés megegyezés szerint Üzemi konyhai étkezés, valamint munkásszállás biztosítva Jelentkezés: .Ezüstkalász’’ Hisz, Baksa Ócsárdi üzemegység Megkérdeztük: Emelkedett a mosás ára? H. Ferenc újmecsekaljai olvasónk kérését tolmá­csoljuk Ács Gyula elvtárs­nak, a Patyolat igazgató­jának: Az ablakokat, erkélynyí­lásokat védő sárga fény­záró függönyök tisztítását elvállalta a Patyolat fel­vevőhelye. De legnagyobb meglepetésre a kilós áru mosása nem a szokott há­rom, hanem 16 forint lett. Olyan választ kapott, köz­vetve a központtól, hogy mi­után Üjmecsekaljáról tö­megével érkezik fényzáró vászonfüggöny, s tisztítása túlságosan leköti a válla­lat kapacitását, ezért fel­emelték a szolgáltatási dí­jat. Mennyiben igaz ez? Ács Gyula igazgató: — Semmiféle árváltozás nem történt, nem is tör­ténhetett. A kilós áru mo­sási díja most is 3 forint, vegytisztítása viszont 16 forint. Most az a kérdés, hogy ügyfelünk mit kér. Ugyanis a fényzáró füg­gönyök évek múltán a napfénytől elernyednek. Sokan ezért ném is merik otthon gépben kimosni, mert szétmegy az anyag. Nálunk ugyanígy szétmegy és ezért amennyiben még­is mosást kér az ügyfél, aláíratunk vele egy papírt, miszerint a mosással járó és várható rongálódásért nem ‘hárít felelősséget a vállalatra. Ha vegyi úton kívánja tisztíttatni — az anyag épségben marad — de természetesen a költsé­gek itt növekednek. Vala­hol tehát tévedés történ­hetett, de feltétlenül meg­vizsgáljuk az ügyet. Ami pedig a kapacitást illeti, akár hat uránváros füg­gönyeit elvállaljuk, hiszen most is hetente 50—60 mázsa ruhát mosunk a fő­város részére, mert van kapacitásunk. Vizsgálat a boltokban Milyenek a péksütemények? A kenyér jó, a vásárlók elégedettek. Pécsett a Bem utcai kenyérboltban árusított készítmény kifogástalan, ide a Pécsi Sütőipari Vállalat 9-es üzeméből szállítják a kenye­ret. N Július 30-án és augusztus 1- én az SZMT közgazdasági bizottsága és az ÉDOSZ kép­viselői hét boltban tartottak vizsgálatot. A bizottság jelen­téséből: „Pécsett a 39-es dan­dár úti 214-es számú fűszer boltjában a pékáru vizsgálata alkalmával lemértünk több kiflit, és zsemlét. Külső for­májuk elfogadható. Az egy­kilós kenyeret szabályszerűen, csomagolva tárolják .. A többi helyen? Kifogásolható az Irányi Dá­niel téri kenyérboltban és a Kossuth Lajos utcai nagy Cse­megében árusított péksüte­mény. A kiflik, perecek szín­telenek, keletlenek, töppedtek. Emiatt a nagy Csemege eladó­ja naponta kap durva meg­jegyzést a vevőktől. Indokta- lanul. Ö csak kiszolgál, de nem süt. Ahol sütnek? A Pécsi Sütőipari Vállalat 2- es és 6-os, Temető utcai üzeme. Innen kerül ki a vá­rosban forgalomba hozott pék­sütemények, mintegy kilenc­ven százaléka. Szalma János termelési osz­tályvezető: — A minőséggel kapcsola­tos problémák összefüggenek a liszt gyenge minőségével. A kifogások mintegy másfél hó­napja „tetőznek”. Ezt megelőz zően az üzem a Bács megyé­ből vásárolt magasabb sikér tartalmú lisztet használta a süteménykészítéshez. Később j a gyengébb minőségű liszt j rontott a minőségben. Ezt a1 lisztet a Baranya megyei Ga- 1 bonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat szállította. Ez csak egy tényező. A többi (a bizottság össze­gezése) adódik a technológiai fegyelem be nem tartásából, az ellenőrzés elmulasztásából a minőségi követelmény rová­sára tett engedményekből. Nagy István lyos tanulóitól felfelé, barhal tanuló diák, bárhol dolgozó felnőtt. Vagyis csak a pálya* művek tárgya kötött, a szer* zők személye nem. Az ország bármely területén lakó szer­ző feldolgozhatja a siklósi já­rás bármely községének fel- szabadulási, illetőleg 25 éves történetét. A pályázatra beküldhetők az 1944—45-ös évekből való tárgyi emlékek, történelmi do­kumentum értékű fényképek, sajtótermékek, falragaszok, hirdetmények, röpcédulák, hi­vatalos iratok — ezek máso latban is — tagsági igazolvá­nyok, emléktárgyak. Továbbá beküldhetők az egyes közsé­gek felszabadulásával kapcso­latos események leírásai, visz- szaemlékezések, akár magnó­felvétel segítségével Is, és fényképes dokumentációk. As írásbeli munkák legkisebb terjedelme 10 gépelt oldal. A pályázat során elfogadják a felszabadulás óta eltelt 25 év falukrónikáját is. Ebben a földosztásról, telepítésekről, pártalakulásról, tömegszerve­zetek alakulásáról, választá­sokról, a tanácsok alakulásá­ról, építkezésekről, a termelés fejlődéséről, a közlekedés fej­lődéséről, a lakosság foglalko­zásának, életszínvonalának, műveltségének változásáról, az egészségügyi és szociális ellá­tottság fejlődéséről lehet írni, legalább 25 gépelt oldalt. Vé­gül legalább 25 gépelt oldal­nyi terjedelemben tsz-ek. üze­mek. más szövetkezetek, hi­vatalok, intézmények, tömeg­szervezetek történetének leírá­sát is be lehet küldeni. A honismereti szakkörök­nek, és az alkotó közösségek­nek kitűzött első díj 3000, má­sodik díj 2000, harmadik díj pedig 1000 forint értékű fel­szerelés és oklevél. Az egyé­ni pályázók az oklevélen kí­vül első, második, harmadik díjként 1000, 800, illetve 600 forintot kapnak. Kiemelkedő értékű alkotások esetében a pályadíjat növelik. A tegnap reggel elsőként Horváth Márk a felsőszent- mártoni művelődési otthon igazgatója jelentkezett pálya­művével. Továbbá jelentkezett Temesvári Béla nyugdíjas me- zőgazdász, a villányi klub­könyvtár tiszteletdíjas veze­tője, aki Márok, Villánykö- vesd és Villány történetét dol­gozza fel. Egyébként egyes tsz-ek és vállalatok kulturális alapjukból 1000—1000 forint­tal járulnak hozzá a dijak nö­veléséhez. Traktorvezetőket azonnali belépéssel FELVESZÜNK Teljesítménybért, munkásszállást, üzemi konyhai étkezést biztosítunk Jelentkezés: „Ezüstkalász” Mtsz, Baksa Öcsárdi üzemegység Ha kellemesen és jól akarja tölteni szabadságát, pihenését, a hétvégi szabad­napját és kirándulását, akkor keresse fel a HARKÁNYI, SZIGETVÁRI, SIKLÓSI WmT­r fürdőinket l BARANYA MEGYEI FÜRDŐ VALLALAT!

Next

/
Thumbnails
Contents