Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
t?í9. augusztus 16. Dutiatitmi napio 3 flindenki ismerje önmqgát! Balesetek kánikulában A szerveset nehezen tudja elviselni a trópusi jellegű hőséget Fokozottabban vigyázzanak a frontérzékenyek! Ismerősöm mesélte. Valamelyik nap a nagy déli hőségben tikkadtan vánszor- gott egy felfelé vivő utcán. Feltűnt egy autó. Amikor már egészen közel ért, hirtelen valami furcsa történt. A vezető feje előrecsuklott, a kocsi a járdára szaladt. Ismerősömben meghűlt a vér. Nem tudta, hová is szaladjon. Az utolsó pillanatban, már szinte az orra előtt látta, hogy a vezető megrázkódott, rémülten rámeredt, aztán félrerántotta a kormányt és a következő pillanatban már csikorgóit a fék. A kocsi pár méterrel arrébb megállt, a vezető kiszállt és hozzálépett. — Uram, bocsásson meg, de nem tudom, mi történt velem. Hirtelen minden elsötétült előttem. Ilyen még sosem fordult elő. Bocsásson meg ... Az utóbbi hetekben Pécsett feltűnően elszaporodtak a közlekedési balesetek. Ez nem írható egyértelműen a növekvő járműállomány, a gyakorlatlanabb vezetők számlájára Kü-> lönösen az ilyen hosszantartó kánikula idején nem, amikor az időjárás egyébként is alaposan igénybeveszi a szervezetet. Persze ez nem mindenkire érvényes. Elsősorban az úgynevezett frontérzékenyefcre — meteoropatáiéra érvényes, akik az időjárás okozta ingereket felfokozottan érzékelik. Továbbá az alacsony, illetve magas vémyomásúakra, akák- n^J könnyen létrejöhet hőség hatására a fent leírt pillanatnyi eszméletvesztéssel járó állapot, ami elegendő akár egy tömegszerencsétlenség előidézésére is. Ami viszont nem azt jelenti, hogy másoknak nem is kell--vigyázni. -Az elővigyázatosságra ilyenkor nagyobb szükség van • mint bármikor, hiszen bizonyos esetekben az időjárás hatásaként számolni kell az idegrendszer ingerlékenységének csökkenésével, ami azzal jár, hogy meghosz- szabbodik a reakcióidő. Ez pedig máris kész baleseti lehetőség. Nagyon is valószínű tehát, hogy az utóbbi hetek nagyszámú közlekedési baleseténél az esetek egy részében nemcsak a szabályok be nem tartása a közvetlen előidéző ok. Vajon rendelkeznek-e e téren ilyen megfigyeléssel azok, akik hivatásból úgyszólván minden balesettel találkoznak: a rendőrök és a mentők. Erre egyik szervtől sem tudtunk egyértelműen választ kapni. Ez végeredményben érthető, hiszen a közlekedésrendészeti szervek elsősorban azt kutatják, hogy a bekövetkezett balesetnél történt-e mulasztás a közlekedési szabályokkal szemben, a mentőszolgálat pedig a sérültek ellátása és gyors kórházba juttatása közben nem foglalkozhat a balesetes egyéb egészségügyi problémáival, ez nem is feladata. Hányszor írjuk le azonban baleseti krónikákban: „figyelmetlenül vezette gépkocsiját ..vagy „figyelmetlenül lépett le a járdáról...” Gondolt-e arra valaki, hogy ugyan mi is lehetett ennek a „figyelmetlenségnek” az oka? A „Mindenki ismerje önmagát” — ezt a három szónyi mottót adhatnánk annak a beszélgetésnek, amelyet dr. Páter Jánossal, a Pécsi Orvostudományi Egyetem közegészségtani tanszékének professzorával folytattunk erről a témáról. — Ha elég nagy a párolgás, a szervezet valamennyire eltűri a meleget. Zárt helyiségben viszont könnyen szédülés léphet fel. Mi következik ebből? Ha a gépkocsivezető zárt kocsiban ül, a megrekedt hőségben elszédül, s a körülmények szerencsétlen találkozásából karambol jöhet létre. Az alacsony vérnyomású egyén általában nehezen tűri a tropikus jellegű hőséget, a pillanatnyi szédülés, eszmélet- vesztés lehetősége itt is fennáll. A magas vérnyomásánál a vérnyomás további emelkedését idézheti elő a hőség és ez szintén ilyen rövid ideig tartó eszméletvesztéssel járhat. Ezt a pillanatot valóban pillanatnak kell érteni, hiszen akivel megtörténik, talán észre sem veszi, de ez is elegendő ahhoz, hogy — gépkocsit vezetve — baleset előidézője legyen. A frontérzékenyeknek is nagyon kell ilyenkor vigyázni. Hidegfrontnál fokozódik a szervezet görcskészsége, a reakcióidő meghosszabbodik, kábültság, alüszékbnyság léphet fel, s ezek külön-külön is balesetet okozhatnak. Melegfrontnál növekszik az idegingerlékenység, izgatott, szorongó, nyomott hangulatba kerülhet a frontérzékeny egyén, fáradékonyság, emelkedő vérnyomás, szívszorongás lehetnek még kísérő tünetek. Aki ilyen jelzéseket észlel a szervezetében, az jól teszi, ha fokozottabban vigyáz. A meteoropata gépkocsivezetőnél köny- nyebb a balesetokozás, tehát nagyobb óvatosságra van szükség. — Jótanácsként lehet mondani: pihenten kell a volánhoz ülni, a szabályok által engedett legkisebb sebességgel közlekedni és — ahogy tartózkodni kell az alkoholfogyasztástól — ajánlatos tartózkodni a gyógyszerfogyasztástól, mert ez is befolyásolhatja a vezetés biztonságát. * ' A kánikulai időjárás különösen akkor veszélyes, ha a magas hőmérséklet a levegő relatív páratartalmának magas százalékos arányával párosul. A munkavégzésben jelentkező zavarok, rossz közérzet, pihenésvágy jelzik ezt. Pécsett augusztus 4-én délben 26 fokos déli hőmérséklet mel- } lett 60 százalékos relatív pá- I ratartalrftat mértek. Ez a két érték együtt orvosmeteoroló- ! giai megfigyelés szerint rossz közérzettel jár. Ebben az időben lépett gépkocsi elé a fehérhegyi autóbuszvégállomásnál Börzsei János nyugdíjas és zuhant le a Felsőfokú Építőipari Technikum készülő épületéről Brachmann József j kubikos. Egy sérüléses és egy halálos baleset. Vajon nem kézenfekvő-e az összefüggés? H. I. Újszerű vízhűtés Szigetváron A szigetvári fürdőben újszerű vízhűtést valósítottak meg az Országos Vízügyi Hivatal találmánya alapján. Tíz méter magas hűtőtornyot építettek, s benne nyolc méter hosszú, zárt csőrendszerben kering a föld mélyéből előtörő 62 Celsius fokú víz. A torony belsejében nagy teljesítményű ventillátorok hűtik a levegőt, és természetesen a csőhálózatot. Így higitás nélkül 39 fokra csökken a termálvíz hőmérsékleté mire a medencébe ömlik. A megoldás azért is hasznos, mert így a termálvíz nem veszít jótékony gyógyító hatásából. Harkányi mozaik Bővíteni kell a Lepke bisztrót Porfelhő a víkendtelepen Egymillió vendég strandolt az elmúlt évben Harkányban, ebben az esztendőben talán még a tavalyit is meghaladó forgalomra számíthatnak. Magáról a strand területéről csak a legjobbakat mondhatom egyhetes tapasztalataim alapján. Az eddig is szépen rendben tartott parkot most is gondozzák, nincs eldobált szemét, vagy ha itt-ott akad is. összegyűjtik, másnapra nem marad belőle a pázsiton. A medencék vizét kétnaponként cserélik. Igaz, kell is, mert naponként 10—12 ezer, szombat és vasárnaponként pedig.,18 ezer vendég is- ■ fürdik. > -Épül a •• negyedik medence is.- Lengő-, nyugágyak (még elkelne belőlük néhány), napernyők színes kér pet kölcsönöznek a strandnak. Akik olvasni akarnak a pavilonban kölcsönözhetnek könyvet. Tehát ami a strand részét illeti, panaszra nincsen ok. * Hanem az ellátásra már korántsem mondhatni ugyanezt. Évről évre visszatérnek a Lepke bisztró gondjai. Amit főznek, elfogadható, az ár- kalkulációjuk is. De ennek a kis étteremnek szaknyelven mondva az „áteresztő képessége” kicsi. Egyszerű hétköznap még valahogy megoldja a feladatokat, (fél órát ekkor is sorban kell állni, míg az ebédelni akaró tálcához jut), de szombat és vasárnap már hosz- szú sor kígyózik a kiadó pultja előtt és kötélidegzetű ember legyen az, aki nyugodtan vár sorára. Az éhes ember különben is mindig nyugtalan. A Lepke bővítése mielőbbi megoldásra váró feladat. h* Öreg tanya SzkókOban Ert> János felvétele A park szép, az égető nap ellen árnyékot a dúslombú fák nyújtanak. De ... A fák csúcsain lévő- ágak elszáradva feketéllenek. Csúcsszáradásuk van. Fel kell erre figyelni, mert félő, ha a száradás terjed lefelé, tovább kopasztja a lombokat. Kár lenne ezekért a fokért. Most még időben lehet segíteni rajtuk, később talán már nehezebben lehet megakadályozni pusztulásukat. •Ic Fürdés után megjön az étvágy. Tudják ezt az élelmes „maszekék” is. A fürdő bejáratánál^ estefelé mégjelennek és nagy i-uháskosaraikból főtt kukoricát árulnak. Ez helyes, és fogy is'jócskán. A hiba csak ott van, hogy az árusítók többségének nincs engedélye. Kivisz vagy 200 cső kukoricát, és van, aki 3 forintért árulja csövét. Egy óra alatt „eladó- , zik” és zsebre vág vagy 600 forintot. Kitűnő órabér! Ha lenne ott egy „hivatalos” pavilon, ahol főtt kukoricát is árulnának, (tsz-nek is megérné!) jó üzletet csinálna és talán olcsóbban is adná áruját. Ez pedig a vásárlónál^, kedvezne! Kettős haszon a köznek!! •ic Szép a harkányi víkendte- lep. Kedvelik is — magyar szót itt vajmi keveset hallani, annál több a német és jugoszláv vendég. Jöjjenek csak, szívesen látottak. De ha már ekkora idegenforgalmat bonyolít le ez a telep, akkor érdemes lenne többet áldozni rá. Az útjaira például. Nagy itt a gépjármű forgalom. Egy-egy után valóságos porfelhő keveredik, száll a por a vikend- házak szobáiba, a nyaralók ruháira, a strandról hazafelé tartókra. Legjobb, ha a strandról megérkezve ismét megfü- rödnek. Az út építése, karbantartása forint dolga — tudjuk. De például a telepen lévő néhány főútvonalnak a portalanítása kisebb költségből is megoldható. A telep vízhálózatának továbbfejlesztése sem sokáig halogatható. * 1 Legkulturáltabb étkezési, szórakozási lehetőséget a Baranya szálló étterme nyújtja. Telt ház van itt étkezésre is, reggel, délben, este. A kitűnő zenekar, a jó konyha csábítja a vendégeket. Szinte megállás nélkül sütnek-főznek, kiszolgálnak. Igyekeznek, izzadnak, már nem is mennek, szinte futnak a pincérek, hogy ételt tegyenek a vendég asztalára. Azonban már alig győzik. Nem az ő hibájuk! A szezonban növelni kell a pincérek számát, mert a vendég délben a Lepke étteremnél mérgelődik a kiszolgálás lassúságára, este a Baranyában a vacsorára vár, vár... Az üdülés pedig csak bosszúság-mentesen igazi. Bosz- szankodásra, mérgelődésre van elég ok munka közben itthon is. (Garay) Hajósás a Dráván? Tárgyalások a jugoszlávokkal Magyar vízügyi munkások dolgoznak a határ túlsó oldalán Nikola Borojevics, az Eszéki Hajózási és Szállítási Vállalat igazgatója a napokban Magyarországon járt és tárgyalást folytatott az Országos Vízügyi Hivatal, illetve a Dél- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereivel. A jugoszlá- vok ugyanis 70 ezer köbméter kavicsot szeretnének kitermelni ebben az évben a Dráva felsőbb szakaszán, s azzal a kéréssel fordultak a magyar külügyminisztériumhoz, hogy engedélyezze a határfolyónak minősített Dráva magyar szakaszán a kavics víziúton történő szállítását. A magyar kormány a vízügyi szakemberek véleményét kérte, ' akik támogatták az indítványt, annál is inkább, mert magyar részről is jelentkezhetnek ilyen igények a jövőben. Határmenti árucsere Dióbelet, konzervet keresnek — A csokoládégyárból jöttünk — lép be négy ju-- ■ goszláv férfi Szegedi Ernő MÉSZÖV főosztályvezető hivatali szobájába. Röviddel ezután belefeledkeznek az üzleti tárgyalásokba. Így megy ez szinte nap mint nap, amióta a HUNGARO- COOP megbízásából, a külkereskedelmi vállalaton keresztül a MÉSZÖV Baranya megyei szervezete bonyolítja a magyar—jugoszláv kis- hatánmenti áruforgalom tetemes hányadát. A MÉSZÖV érdekképviseletéhez «tartozó szövetkezetek 1967 óta foglalkoznak a kishatármenti árucsereforgalom bonyolításával. — Kezdetben főleg eszéki vállalatokkal kötöttek üzleteket, most azonban már zágrábi, szabadkai cégekkel is vannak üzleti kapcsolataik. A tényleges áruforgalom 1968-bah kezdődött meg, amikor 36 millió forint értékben hoztak be Jugoszláviából árut. Ebből mintegy 20 millió forintot tett ki a MÉSZÖV közreműködésével behozott 171 tonna kukorica- és 534 tonna búzavetőmag. Mintegy 16 millió forint értékben Vegeta ételízesítőt, rágógumit és ringlit importáltak. A behozott áruk ellentételeként baranyai építőkövet és meszet, valamint a HUN- GAROCOOP által beszerzett textilféleségeket, autólámpákat és különféle mezőgazdasági termékeket szállítottak. Idén a termények árucseréjét a szak-külkereskedelmi vállalatok vették át, ezért természetesen csökkent a MÉSZÖV által behozott áruféleségek értéke is. — 1969. I. felében mégis 16 millió forint értékű árut importáltak. A kishatármenti árucsereforgalom segített pótolni a répcelaki robbanás utáni szénsavhiányt, valamint kiegészíteni a hazai gyárak sörtermelését: 20 500 kiló szénsavat és 3000 hektoliter sört vásároltak jugoszláviai vállalatoktól. Ezen felül még 100 ezer méter zippzár. egymillió tasak Vegeta, 610 ezer doboz rágógumi fért bele az importált 16 milliós értékbe. A megyei termékekből eddig dióbelet és szárított hagymát exportáltak, de most újabb cserékre van lehetőség. A jugoszláv cégek őszi szállításra 22 tonna dióbelet kértek és kon- zervborsót szeretnének vásárolni tőlünk. Szállításra a Szigetvári Konzervgyár áruját szemelték ki, csupán az árban nem tudtak még megegyezni. Ebben az ügyben hétfőn folytatódnak a tárgyalások. A dolog érdekességéhez tartozik, hogy 1914, tehát az első világháború kitörése óta nincs hajózás a Dráván. — Hosszú évtizedeken át csak a határőrségek. a vízügyi szolgálat, illetve a halászok használták- ilyen célra a folyót. Ez lenne az első nagyobb arányú, de, még mindig részleges hajózás' a Dráván. Bár a tárgyalások során egyéb hajózási tervekről nem esett szó, a magyar—jugoszláv erőkkel folyó Dráva-szabályo- zási munkák kilométerről kilométerre haladva lehetőséget nyújtanak majd egy intenzívebb hajózásra is. Jelenleg a Drávaszabolcs és Tésenyfa közé eső 10 kilométeres szakaszon folynak a munkák, melynek során csupán magyar részről 44 ezer köbméter kör vet, 36 ezer köbméter rozsét építenek be és 10 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A 22,5 milliós magyar programból eddig mintegy 5 millió forint értékűt végeztek eh Hogy a szabályozáshoz ele-, gendő kő legyen, a Vízügyi Igazgatóság felújít egy használaton kívül álló kőbányát Máriagyűd határában. A napokban indultak meg a feltárási munkák, s szeptemberben megkezdik a termelést. 1970- ben már 30 ezer köbméter követ akarnak kitermelni ebből a bányából. Ugyancsak a szabályozás részeként, a terveknek megfelelően halad a II. világháborúból eredő hídroncsok kiemelése Zaláiénál. Magyar részről az év végéig végeznek ev- vei a munkával. A jugoszlávók is szorgalmasan dolgoznak a Dráva túlsó oldalán. Ezt jelzi az a’ tény, hogy ebben az évben mintegy 50 ezer tonna — nagyharsányi eredetű — követ szállítanak át a Dráván Drávaszabolcsnál, amelyet a szabályozáshoz használnak fel. Az élénkülő magyar—jugoszláv vízügyi együttműködésre mutat az a tény is, hogy néhány nap óta féltucat magyar földmunkagép, illetve 23 magyar munkás dolgozik Udvartól mintegy 3 kilométerre délre, a Borza-patak szabályozási munkáinál. Ez a patak Babarc határában ered, s — a szabályozás eredményeként — jugoszláv területen ömlik bele a Karasicába. Magyar ipari Ív Moszkvában Sikeresen próbálták ki a Metró Népstadion állomásán a Hiradástechnikai Ktsz kísérleti ipari televízióját. Megállapították, hogy a tranzisztoros, fényautomatikával működő kamerák jól alkalmazhatók a forgalom irányításában. Állomásonként négy-négy kamerát szerelnek majd fel, ezek két-két megfigyelő monitorhoz továbbítják a képet. A Híradástechnikai' Ktsz külföldre — főleg a Szovjetunióba — szállít ipari televíziót. A moszkvai KGST-palo- tában az előadótermekből 32 magyar gyártmányú kamerával közvetítik az előadásokat az épület többi helyiségébe. A Lenin születésének 100. évfordulójára készülő Lenin- müzeumnak a szövetkezet 8 kamerát szállít. Ezekkel egyszerre sok látogatónak tudják majd bemutatni a közszemlére még nem tett Lenin relikviákat. A ktsz termékeiből egyébként a Szovjetunió az idén összesen 3 millió rubel értékűt rendelt.
