Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúlt napló XXVf. évfolyami 189a szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. augusztus 16., szombat A kereslet élénk, a kínálat mérsékelt Tízéves a Kesztyűgyár siklósi üzeme Az egykori fűzfatárolóban modern nagyüzem Áss Anyag- és Arhivatal a fogyassstói árintésskedések hatásairól A kormány Gazdasági Bizottsága az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének jelentése alapján megtárgyalta az 1968 végén és az idén bevezetett, a fogyasztói árakat érintő központi intézkedések hatásait, eddigi tapasztalatait. A jelentés megállapítja, hogy az árintézkedések négy csoportba sorolhatók, mégpedig: — a kereslet ösztönzése érdekében — viszonylag szűk körben — hatóságilag megváltoztatták néhány fogyasztási cikk és szolgáltatás rögzített, vagy maximált árát (például egyes tüzelőanyagok árát csökkentették); — tovább egyszerűsítették a forgalmiadó-rendszert, ösz- szevonták a túlzottan differenciált adókulcsokat, ezzel közelítve a fogyasztói árakat a termelői árak arányaihoz (főként a ruházati cikkeket és a gépipari fogyasztási cikkeket érintették ezek az intézkedések); — néhány kivételezés (vámfelfüggesztések, dotáció stb.) csökkentése (például a ruházati, a vendéglátóiparban); — a szabad árak körének bővítése (főleg az import fogyasztási cikkeknél és néhány más nem alapvető terméknél). A jelentés utal arra, hogy bár az intézkedések bevezetése óta viszonylag rövid idő telt el. néhány tapasztalatot már le lehet vonni. A jelek szerint különösen a hatósági árak változtatása általában elérte a kívánt célt. Az adórendszer egyszerűsítésével jelentős lépés a termelői és a fogyasztói árak szervesebb összekapcsolásához. A részleges piaci feszültség hatására előreláthatólag nem teljesen az előirányzott mértékben realizálódnak azok a központi számítások, amelyek szerint az adókulcsok összevonásából eredő ármozgások csökkentik az árszintet. A vállalatoknak ugyanis módjuk van arra, hogy bizonyos feltételek mellett, a piaci viszonyoktól függően az adórendezés ellenére változatlanul tartsák az árakat, vagy a központi intézkedésektől eltérő mértékű csökkentést vagy emelést hajtsanak végre. A ruházati cikkek piacán 1968 második félévétől bizonyos mértékű áremelkedés tapasztalható, s ez — bár lassú ütemben — az elmúlt hónapokban is folytatódott. Az ipari és kereskedelmi vállalatok éltek azzal a lehetőséggel, hogy a ruházati árak egy részét egyelőre nem vagy nem a központi adóintézkedésnek megfelelő mértékben módosítsák. Az adó- csökkentés azonban mindenképpen befolyást gyakorolt az árszint alakulására. A központi intézkedés árcsökkentő intenciója fékezte az áremelés tendenciáját ott is, ahol maga aZ árcsökkenés nem következett be. A szabad árak körének bővítése az árszínvonalban eddig érdemleges problémát nem jelentett. Az elemezett tendenciák alapján 1969-re várható átlagos fogyasztói árszínvonal — a becslések szerint — az előirányzott kereteken belül marad. Ebben jelentős szerepe lehet a zöldség- és gyümölcsárak második félévi kedvező alakulásának és a ruházati piacon tapasztalható feszültség enyhülésének. (Folytatás az 5. oldalon) Dr. Szabó József köszönti a jubiláló gyáregységet. Miniszteri utasítás az iskolák munkarendjéről Tetőzött a demográfiai hullám Az építőipari szakmákban még mindig sok az „üres hely“ A munkaügyi miniszter most megjelent utasításában intézkedik az 1969—70-es tanévre a szakmunkásképző iskolák munkarendjéről. Mint a Munkaügyi Minisztériumban elmondották. a szakmunkásképző apparátus az új tanévre különös gonddal készül fel, mert a szakmunkásképző iskolákban újabb létszámrekord várható. Az 1969—70-es tanévre 92 ezer első osztályost vesznek fel, ami a demográfiai hullám csúcsát jelenti. Ez a szám nagyobb, mint a felszabadulás óta bármikor. A három évfolyamon összesen 223 ezer tanuló vesz majd részt, 13 ezerrel több, mint tavaly. A pedagógusi kart a tanulók létszámával arányosan növelik, az elhelyezési lehetőségek azonban meglehetősen szűkösek. Az új tanévre 196 új tantermet és 470 tanműhelyi munkahelyet létesítenek, az otthonok befogadó képességét 1280-nal bővítik, ami a szükségletekhez képest kevés. Az általános iskoláktól is kölcsön vesznek tantermeket az oktatás zavartalan lebonyolítására. A demográfiai hullám elvonulása után is fokozott gondot fordítanak a szakmunkás- tanuló képzésre, örvendetes ugyanis, hogy az általános iskolából kikerülő és továbbtanuló fiatalok közül mind nagyobb arányban jelentkeznek szakmunkástanulónak. Ennek ellenére — s az idei tapasztalatok is ezt igazolják — egyes szakmákban még mindig kevés a jelentkező. Különösen vonatkozik ez a fővárosra. Vidéken — főleg a megyeszékhelyen — az építőipari szakmára várnak további jelentkezőket. Tizenötmillió forint a szolgáltatási tevékenység fejlesztésére 1 beruházások alakulása az év első felében Az év első felében kedvezően alakultak a nagy beruházási munkák, ez derül ki a Beruházási Bank megyei fiókjánál nemrég elkészült összefoglaló jelentésből. A kivitelező vállalatok a tervezett határidőket tartani tudják. Kivétel a Pécsi Kesztyűgyár. ahol a bővítési munkák a nagyarányú többletköltség miatt előreláthatólag egy évvel a tervezett határidőn túl fejeződnek be. Mindez nem jelenti azt, hogy megszűnt a megye szűk építőipari kapacitása, csupán az érvényes gazdasági ösztönzők, a hitel- politika, az új számlázási rend, a nyereségérdekeltségi rendszer a kivitelező vállalatokat arra ösztönzi, hogy erőiket a folyamatban lévő beruházásokra koncentrálják. Az állatállomány téli takarmányáról gondoskodnak már a Bolyi Állami Gazdaságban is. Az ormánypusztai üzemegységben a 350 vagonnyi silókukorica-kazlat döngölik keményre a lánctalpasok. A fennálló kapacitáshiány miatt nem indulhatnak olyan beruházások, amelyeknek pénzügyi fedezete rendelkezésre áll, például a kertvárosi városrész alapközművesítése, a kommunális gázellátás egyes beruházásai. A kapacitáshiány másrészt olyan formában is megjelenik, hogy a kapacitás megnyerésére egyes beruházók — pótlékok formájában — kénytelenek magas kivitelezési díj elszámolásához hozzájárulni. Például: a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, a Villány-siklósi, a bo- gádmindszenti állami gazdaságok. A vállalati beruházásokról szólva a bank jelentése megállapítja: a beruházási tevékenység élénk. Zömében kis létesítmények kivitelezésére, gépbeszerzésekre, az elmúlt évben megkezdett beruházások befejezésére törekednek. Nagyobb fejlesztés, néhány kivételtől eltekintve, nem tapasztalható. Ennek oka: a vállalatok szinttartási szükségleteikhez viszonyítva szűk forráslehetőségekkel rendelkeznek, ezért volt nagy a hiteligény, dé ezek az igények a hitelforrásokkal való igen szigorú gazdálkodás miatt nem elégíthetők ki. A folyamatban lévő beruházásoknál elég jelentős ösz- szeget tesznek ki a többlet- költségek. Ennek oka az, hogy a finanszírozási szerződéseket, és részben a hitelszerződéseket is még lényegében a régi áras tervdokumentációk alapján kötötték meg. s az átárazások, a kivitelezői észrevételek során a tervezett költségek a tervezett szint fölé emelkedtek. A január elsejétől érvényes hitelpolitikai irányelvek kedvezményezett célként határozták meg a lakossági javító-szolgáltató tevékenység fejlesztését. A baranyai vállalatok — a Beruházási Bank előzetes felmérése szerint — 1969-re mintegy 15 millió forintnyi hitelt igényeltek ilyen célra, s ez az összeg rendelkezésükre is áH Ma már több mint félmillió pár kesztyűt termel a siklósi üzem, amely a vállalat termelésének egynegyed része. Mindezt olyan helyen, ahol tíz évvel ezelőtt csak viselni tudták a kesztyűt, és fogalmuk sem volt hogyan kell készíteni — mondotta üdvözlőbeszédében, tegnap Gulyás József, a Pécsi Kesztyűgyár igazgatója, azon az ünnepségen, amelyet az üzem jubileuma alkalmából rendeztek. Az ünnepségen megjelentek a siklósi járás párt- és állami vezetői, valamint az üzem dolgozói, a pécsi gyár egykori és mostani irányítói. A siklósi üzem múltját Búcsú András üzemvezető ismertette — megemlékezve a kezdet nehézségeiről, a mezőgazdaságból és háztartásokból jött, gyári munkássá változó emberek 10 év előtti körülményeiről. Konzervgyár, gyapotfeldolgozó, majd később fűzfatároló volt 1959- ig az az épület, amelyben most 80o munkás. 500 különböző fazonú kesztyűt készít, amelyeket 20 országba exportálnak. Az üzemszerű termelés 1959 Il-ik félévében kezdődött, amikor 160 munkás — a Pécsről Siklósra került 4 művezető és néhány oktató vezetésével — még csak 135 000 pár kesztyűt készített, a belföldi szükséglet kielégítésére. Most a készáru raktárban tárolt, kifogástalan minőségű 60—70 ezer pár, nagyon szép kivitelű termék láttán arra gondolunk: ennyi kesztyű a raktárban — 1960- ban az egész évi termelés is kevesebb volt — és bárcsak most is több jutna a hazai piacra. A következő években egyenes irányban fejlődött a „gyár” és a termelés. Szinte évenként ugrott egy százas nagyságrendűt a létszám, és százezrest a termelés. Az 1969 első félévének mérlege 293 244 pár kesztyű, amelyből 215 ezer pár exportra készült. Erb János felvétele Közben az üzem felszívta a siklósi járás teljes, szabad női munkaerő-kapacitását. A további termésnövelés csak a termelékenység fokozásával érhető el. Az egykori gyár termékeit viselték az angol és görög királyi udvarban is. Udvari megrendelőik — igaz — ma nincsenek, de a világpiacon a legjobb minőségű áruk kategóriájába sorolják- a „pécsi kesztyűt”. Ném lenne teljes az üzem bemutatása, ha nem sorolnánk fel az üzem „forintban” nem mérhető eredményeit. Tíz esztendő alatt 215 szakmunkást szabadítottak fel, és jelenleg 360 fős törzsgárda dolgozik az üzemben. A szocialista brigád- mozgalomban 20 kollektíva vesz részt, közülük több a cím sokszoros tulajdonosa. A részlegek közül kettő részt vesz a „Szocialista műhely” cím elnyeréséért folyó versenyben. Az üzem saját nevelésű mű- szaki-középkáder utánpótlásáról is maguk gondoskodnak. Az 1962-ben indított bőrkon- fekció-ipari technikumot 18-an fejezték be. akik közül csaknem valamennyien, máris felelős beosztásban dolgoznak. A jubileumi megemlékez«» után Gulyás József megjutalmazta Hajdú Gyulát, az üzem első vezetőjét, Párkányi Józsefet, a gyár termelési főosztályvezetőjét, a siklósi üzem egykori, és Búcsú Andrást az üzem mostani irányítóját. A „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta Szenttamási Nagy Pálné, ifj. Párkányi József. Végvári Nándor, Aradi József és Balogh Gá- borné. Többen, az üzemben végzett párt, KISZ, szakszervezeti, sport és a brigádmozgalomban végzett munkájukért, 124-en pedig a termelésben elért kiváló eredményeikért összesen 67 800 forint jutalomban részesültek L. J. Magyar tudósok külföldön A Magyar Tudományos Akadémia tájékoztatása szerint évente mintegy 2500 tudós, kutató, szakember utazik az Akadémia kiküldetésében külföldre, meghívás, csere, vagy államközi megállapodás alapján. Tudósaink ötvennél több országba jutnak el ily módon, s legélénkebb tudóscserét a Szovjetunióval és a ortöbbi európai szocialista szágokkal bonyolítjuk le. A közeli betekben megindul az őszi kongresszusi szezon. Augusztus utolsó napjaiban az Egyesült Államokban Szigeti György akadémikus a nemzetköi lumineszcenciakongresszuson, Tigyi József levelező tag pedig a 2. biofizikai kongresszuson képviseli hazánkat.
