Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

19é1. augusztus Í3. Dunanttm namo 3 Mindenekelőtt néhány jel­lemző számadat: Baranyában az óvodák száma kilencvenhá- rom. A 4763 óvodásról 264 óvó­nő gondoskodik. A rendelke­zésre álló férőhelyeket csak­nem teljes mértékben kihasz­náljuk. A 363 általános iskolában M 260 gyermek tanult az el­múlt tanévben. Szakrendszerű oktatásban a tanulók 89 szá­zaléka részesült (Tíz eszten­dővel ezelőtt mindössze 56 szá­zalék.) Ennek előfeltételeként került sor a körzetesítésre, s létesített a Megyei Tanács öt általános iskolai diákotthont. Kevés híján kétezer pedagó­gus dolgozik a megye általá­nos iskoláiban. A nők aránya 59 százalék. (Országosan 71 százalék.) Egy tanerőre átlag­ban közel 20 tanuló jut. Gya­korlati oktatást kap a növen­dékek 81 százaléka, napközibe jár 16 százaléka. Iskoláink légköre Érdekes számadatok ezek, s még a kívülálló számára is sokat mondók lehetnek. A szá­nok alkalmasak a valóság fel­fedésére, ugyanakkor annak nagyon fontos részleteit el is fedhetik. Ezért érdemes az adatok mögé tekintve az is­kolareform céljait sűrítő és reprezentáló modellt, a szo­cialista munkaiskola megvaló­sulásának baranyai mértékét, fokát áttekinteni. A pedagógus és a tanuló teljesítményét egyaránt befo­lyásoló iskolai légkör általá­ban kielégítő Baranya általá­nos iskoláiban. Egyre több ok­tatási intézményről mondhat­juk el, hogy az együtt dolgo­zó, egymás munkáját kölcsö­nösen figyelemmel kísérő, azt segítő, szocialista szellemű em­beri-munkatársi kapcsolatokra törekvő emberekből áll. Az ilyen iskolákban a vezető éj vezetett, a nevelő és növendék egyformán jól érzi magát, ké­pességének megfelelő telje­sítményt nyújt. (Magyarszék, Dencsháza, Mecseknádasd, Baksa, Pellérd iskolái ilyenek.) Más iskolákban inkább egy­más mellett dolgoznak a neve­lők és a diákok, és csak egé­szében kiegyensúlyozott a munka. Az iskolák vezetői he­lyenként nem tudták össze­egyeztetni a tanulmányi mun- (kát az ünnepségsorozatra tör­ténő felkészüléssel, a tanulmá­nyi és egyéb versenyekkel, be­mutatókkal, honvédelmi na­pokkal. (Elsősorban a megye nagyobb településein tapasz­taltuk ezt.) Akik iskolát vezet­tek már, tudják, hogy az egyenletes munkaritmus bizto­sítása, a nyugodt légkör meg­teremtése nem mindig könnyű, mégis úgy tűnik, hogy a mun­ka, a tanítványok jól felfogott érdekeit határozottabban, kon­zekvensebben kell képvisel­niük az igazgatóknak. A tanulók egymás közti kapcsolatainak feltárásában, megismerésében és ennek alap­ján történő támogatásukban jelentősen hódít a szociológiai megközelítés. Kár, hogy he­lyenként elfelejtődik: a szo­cialista tanulóközösségek lét­rehozásában a legdöntőbb ösz- szekötőkapocs a munkaélmény. Szeressenek tanulni A reformtörvény az oktató­nevelő tevékenység kiemelke­dő feladatává tette a világné­zeti nevelést. Iskoláink a ko­rábbinál mélyebb és alapo­sabb marxista ismereteket ad­nak a természetről és a tár­sadalomról. A tanulóiéra tör­ténő ráhatás átfogóbb, mód­szereiben gazdagabb lett. Azonban a nyújtott marxista ismeretek különböző okokból — nem válnak eléggé a fiata­lok cselekvésének, felfogásá­nak, gondolkodásának mozga­tóivá. A világnézeti nevelés­ben még mindig az ismeret- közlő, oktató jellegű módsze­rek vannak túlsúlyban. Az is­kolákból kilépő fiatalok jó ré­sze csak nehezen tud bekap­csolódni a társadalmi, politi­kai életbe, mert nem kaptak ehhez megfelelő indítást. Je­lentős részükben tananyaggá merevedtek a marxista isme­retek. Hihetetlenül fontos, de meg­lehetősen lassan megvalósuló kivánalom, hogy a tanulók tö­megei szeressenek és tudjanak racionálisan tanulni. Javultak valamelyest az alsótagozat eredményei. Ebben jó szolgá­latot tesznek az iskolaelőké­szítő tanfolyamok. (Szigetvári, sásdi járás, Komló város.) Úgy érezzük, hogy országosan is az élvonalban vagyunk a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében, a problémakör sokoldalú feltárásában és meg­oldásában. Terjed és növekvő hatékonyságú a megalapozot­tan korszerűsítő oktató-nevelő­munka. (Mohács város két is­kolája Komló belvárosi és dá- vidföldi iskola, Somberek, Ba­barc, Boly, Siklós stb. általá­nos iskolája.) Erősödik a tel­jesítmények megbízható le­mérésének igénye. Előbbre ju­tottunk a tehetséges tanulók­kal való sokoldalú foglalko­zásban, de még nagyobb sze­repet szánunk a szakkörök­nek. A fizikai, kémiai, biológiai tanulókísérleti eszközök zömét a gyakorlati foglalkozásokon készítik. (Nagydobsza, Komló- Dávidföld stb. ált iskolája.) Ez számottevő segítséget je­lent a szertárfejlesztésben. Az iskolai nevelőmunka szerves részét képezik a minden év­ben visszatérő közhasznú fizi­kai munkaakciók. Ahol meg­felelő kapcsolatot építettek ki a gazdaságokkal, termelőszö­vetkezetekkel és gondoskodtak a tanulók munkavédelméről, pedagógiai felkészítéséről; ott a gazdaságok és üzemek veze­tői, dolgozói elismeréssel nyi­latkoztak a tanulók munkájá­ról. (Drávaszabolcs, Magyar- bóly, Villány, Dunaszekcső, Szalánta ált iskolái.) Egyéni továbbképzés A szocialista munkaiskola megteremtésében a nevelőé a döntő szerep. Nevelőink szak­tárgyi önképzése jónak mond­ható, rendszeresen, elmélyül- ten tanulmányozzák az alap- dokumentumokat, módszertani leveleket és szakcikkeket. Többségük olvassa a szaktár­gyi folyóiratokat, könyveket. Nem kielégítő azonban az ideológiai, politikai, pedagó­giai, pszichológiai anyagok ta­nulmányozása. Itt az ideje, hogy az egyéni továbbképzés a pedagógiai és metodikai to­vábbképzés alapvető formájá­vá fejlődjön és hogy az ön- és továbbképzés sikerességét, hasznát, értelmét az egyes tes­tületek és nevelők munkájá­nak eredményességével mér­jük. E célok szolgálatában töké­letesítjük az új tanévtől a ne­velők továbbképzési rendsze­rét. Gyakorta szóbeszéd a ne­velői túlterhelés. Különösen ott érezzük jogosnak a pa­naszt, ahol egyenlőtlenül osz­lanak meg a terhek és ahol az iskolavezetés, felügyelet, tanügyi hatóság túlzott jelen­tőséget tulajdonít az írásbeli­ségnek. A közoktatás ismert tárgyi nehézségeit figyelmen kívül hagyva (100-nál több szükség- tanterem, váltakozó tanítás, tornatermek, szertárak, elő­adótermek hiánya stb.) meg­állapíthatjuk, hogy a korszerű eszközökkel történő felszerelés üteme lassú. Öröm azonban számunkra, hogy a tanulói ön­művelésben oly fontos szere­pet játszó könyvtári állomány szépen fejlődött a szigetvári és sásdi járás iskoláiban. A vártnál is megnyugtatób­ban „vonul le’’ Baranya isko­láiban a demográfiai hullám, hiszen az átlagosnál csaknem 400-zal több tanuló hagyta el az ált. iskola padjait. Az is­kolák és a szülői ház gondosan szervezett együttműködésének eredményeként az érdekek kö­rültekintő egyeztetésével — megnyugtatóan alakult a vég­zettek sorsa. Az új tanév feladatai Hazánk felszabadulása 25. és Lenin születésének 100. évfor­dulójával kapcsolatban útmu­tatót küldtünk az iskoláknak. Ebben hangsúlyoztuk, hogy az iskolai ünnepségek az évfor­dulókhoz méltóak, ugyanakkor mértéktartóak, bensőségesek és közvetlenek legyenek, s ne fe­ledkezzenek meg az iskolák nevelői, vezetői a tartalmas hétköznapokról sem. Szakadatlanul tovább kell fáradoznunk a fizikai dolgo­zók gyermekei tanulásának és továbbtanulásának segítésé­ben, felkeltve becsvágyukat, támogatva őket abban, hogy versenyképessé legyenek. Ügy tűnik, hogy a szocia­lista munkaiskola néhány ele­mére nagyobb figyelmet for­díthatnánk. Nem törvényszerű és feloldhatatlan állapot az, hogy a diák boldogsága akkor kezdődik, amikor kilép az is­kola kapuján! Nevelőink több­sége képes a tanórai munka korszerűsítésére, a sokoldalúbb információszerzés, a tömege­sebb és intenzívebb munkál­tatás, a tanórán is folyó ta­nulás megszervezésére. Az is­kolák egy részében hiányzik a tudatos és energikus közösség- fejlesztés. Az új tanév kezde­tén gondolni kell az iskola­közösségek formálására, a va­lóságos önkormányzás feltéte­leinek kialakítására, a tanórai kollektivizálásra. A közvélemény előtt is is­mert oktatási-nevelési tenni­való a honvédelmi ismeretek oktatása. Szeptembertől tovább bővül a honvédelemre felké­szítésben Résztvevők köre az i általános iskola 8. osztályaiba ' járó ifjakkal és leányokkal. Baranya megye pályaválasz­tási tevékenységben elért ered­ményei országosan is figyel­met keltettek. Tovább folytat­va a szándékok vizsgálatát, a pályaismeret bővítését, a le­hetőségek számbavételét, külö­nösen fontosnak tartjuk a tényleges és rendszeres tehet­séggondozást az iskola falain belül, de azon kívül is adódó lehetőségek (könyvtárak, tv, rádió, művelődési házak stb.) bátrabb bekapcsolásával. Az utóbbi időben gyakorta hallani, hogy a tanulás és al­kotás korában nem többet, de nem is kevesebbet kell az is­kolának megkísérelnie, mint azt megtanítani, hogyan lehet tanulni 60 éves korig, hogyan kell 5—10 évenként felújítani tudásunkat. Ehhez szeretni és tudni kelt könyvet olvasni, könyvtárban eligazodni, önál­lóan ismereteket szerezni. Sza­porodjék azoknak az iskolák­nak a száma, ahol nemcsak az irodalomtanár ajánl jó köny­veket, izgalmas olvasmányo­kat, tudásgyarapító írásokat a diákoknak, hanem a biológus, fizikus, történész is. A falusi pedagógusok la­káshelyzetének enyhítésére a Művelődésügyi Miniszté­rium és a Pedagógusok Szakszervezete 1965-ben új építési kölcsön bevezetését határozta el. A 140 ezer fo­rintos kamatmentes köl­csönt 25 év alatt kell tör­leszteniük a pedagógusok­nak vagy gyermekeiknek, mivel a törlesztés átvehető. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a lakásépítési forma segítette eddig leg­jobban a lakáshiány meg­oldását. Baranyában 1966- ban 56, 1967-ben 50 és 1968-ban 47 lakás épült en­nek a forrásnak a felhasz­nálásával. Az ez évi igé­nyekről Lőrincz Józsefné, a Megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztálya gazdasági cso­portjának munkatársa tájé­koztatott bennünket. 223 laliás falusi pedagógusoknak — A kölcsön megítélésé­ről a Megyei Pártbizottság, a Pedagógus Szakszervezet és a művelődésügyi osztály képviselőiből álló bizottság tesz javaslatot a Művelődés- ügyi Minisztériumnak. A minisztérium keretszámot biztosít a számunkra, s aztán ismét a bizottság fog­lalkozik a kérelmekkel, s dönt a hiteligények elosztá­sáról. Ebben az évben 38-an kapták meg a kamatmentes hitelt. Járásonként a követ­kezőképpen oszlik meg a számuk: a mohácsi járás­ban tízen, a pécsi járásban heten, a sásdi járásban öten, a siklósi járásban tízen, a szigetvári járásban négyen és Szigetvár városban kel­ten használják fel a köl­csönt. Mivel a Gazdasági Bizottság úgy határozott, hogy 1970-ig lehet igénybe­venni ezt az építési köl­csönt, ez az akció jövőre végetér. Csak a körzeti székhelye­ken működő pedagógusok­nak adunk hitelt. Ha valaki el akarja hagyni a lakást, akkor végleg el kell távoz­nia a megyéből. Ennek az építési akciónak az eredmé­nyeképpen az ötéves terv folyamán tehát 223 lakás épül fel a falusi pedagógu­soknak — mondotta Lőrincz Józsefné. A márványoszlopoktól az állaiműtóig Séta az elméleti tömb építkezésén Általános gondjaink A közoktatás általános ered­ményeiről, gondjairól és fel­adatairól esett szó a fentiek­ben, amelyekben — úgy gon­doljuk — nem csak a pedagó­gia hivatásos művelői találnak tennivalókat, hanem a szülők, társadalmi szervek, iskolán kívüli intézmények is. Bernáth József— Bárdi László Az udvar felóll épflletszárny. Előtérben aula teteje. a speciális megvilágítású Foto: Erb János A szakértő kíséreten kívül valamelyes fantázia is kell ahhoz, hogy ebben az állvá­nyokkal behálózott, porral bo­rított betontengerben felis­merjük a bontakozó repre­zentatív épület körvonalait. De Ságody Sándor, az építkezés főmérnöke kiváló kísérőnek bizonyult. A bejárat széles lépcsőit ezúttal ferde deszka pótolja. A lépcsők is készek, s az oszlopok tövében fél zsák ce­ment hever. Itt, az előcsar­nokban azt kell elképzelnünk, milyen lesz majd a fekete márvánnyal borított oszlop és fal, a piszkei vörösmárvány- nyal befedett padozat, s a be­járattal szemben ásító áll­ványerdő előtti széles nyílá­son milyen lesz majd a vas­tag vörös bársonyfüggöny, amit lentről, gombnyomással nyit szét a függönyhúzó szer­kezet. A leendő bársonyfüg­göny mögött tárul majd ki az Ruházati vásár S0—<0 százalékos árengedménnyel, hirdetik a plaká­tok az üzletek kirakataiban. A Centrum Aruház bejárata előtti vá­sárlótömegből látszik, hogy milyen sikere van a ruházati vásárnak. aula, gazdag faburkolatával, feketemárvány oszlopaival, üvegkorlátos körbefutó galé­riájával, s az üvegkorlát alatt egy méter szélességben szin­tén körbefutó faintarziájával, valamint a csak erre a célra szolgáló, mintegy ezer sky- borítású székkel. Az aulából rá lehet majd látni a rektori tanácsterem falát kívülről borító 4x16 méteres üveg­mozaikra. Mindebből — ahogy felfelé kapaszkodunk a kábelek, ce­mentzsákok, deszkaszálak kö­zött — mindössze néhány „eredeti” krétarajz látható a falakon. Odafent a negyedi­ken lenyűgözve meg is ál­lunk az egyiknél: pap a pa­lánk mögött, valahogy így szól a Cím, s egy kerek fej alatt krétával gondosan ki­dolgozott kerítés virít a fal­nak majdnem a teljes hosz- szában ... Fent, a negye­dik emeleten lesznek az ál­latistállók, az állatműtő, a ketrecek. S innen fentről cso­dálatos kilátás is nyílik: dé­len alattunk terül el egész Űjmecsekalja, az épület tö­vében a volt Dózsa-udvar ha­talmas falombjai (amelyek megmaradnak, kerítés nélkül, nyilvános parknak), — észa­kon a 400 ágyas klinika im­pozáns, halványzöldben csil­logó épülettömbje, az ápolt gyep. a fehér utak csíkjai. Középen pedig az udvarra nyílik kilátás. De ez igen kü­lönleges kép. Az udvar ugyan­is nem más, mint az aula te­tőzete. A majd mesterséges fényt árasztó lámpák karjai: mint egy fiatal erdő. A főlép­csőház „lőrés”-ablakrendsze- re övezi a tetőt, amely két­oldalt lejtősen tölti be a teret. A lámpa-erdő kb. 200 lámpát és ugyanannyi világítókupolát jelent. — A tető megoldása rend­kívül érdekes — mondja Sá­gody Sándor — a világítást a műanyag-kupolák biztosítják, illetve az ezek fölött elhelye­zett lámpák. A kupolákba olyan burkolóanyagot tettek, (hungarocelt, salakgyapotot). amelyeknek segítségével az 1000 főt befogadó aula hang­versenyek tartására is a le­hető legalkalmasabb lesz, ki­tűnő akusztikája miatt. Az elméleti tömb átadási határideje 1970 július. Leg­utóbb azonban olyan tárgya­lások folytak, hogy az aulát és kapcsolódó részeit már 1970. április 4-re, tehát a fel szabadulás 25. évfordulójára átadnák az építők. A város legreprezentatívabb és legna­gyobb termében ilymódon már meg lehetne tartani az ünnepséget, aminek külön jelentőséget adna az a tény, hogy a pécsi orvoskari épít­kezés egyike a huszonöt év legnagyobb, legjelentősebb egészségügyi beruházásainak. Most tehát az aula építke­zése folyik a legnagyobb ütemben. Az állványerdő ép­pen arra szolgál, hogy a menyezet bonyolult kialakítá­sa megtörténhessék. Az egész épületen úgy dolgoznak már, hogy a télen belső szerelési, szakipari munkákat végezhes­senek. Foglaljuk össze, mi mindén lesz ebben a hatalmas, kb. nyolc nagy lakóháznak meg­felelő nagyságú épületben. A két szélső szárnyon helyez­kednek majd el egymás fö­lött az egyes elméleti intéze­tek, a hátsó szárnyon a min­den intézethez épülő izotóp la­boratóriumok. Az elülső szár­nyon az igazgatás kap he­lyet, a rektori tanácsterem, a tanulmányi osztály stb. Kö­zépen lesz az aula. Ide csat­lakozik az összesen négy tan­terem, amelyben tolmácsbe­rendezés is lesz. valamint a két konferenciaterem. Az or­vosegyetem könyvtárán kívül egy központi laboratóriumot is kialakítanak az épületben. Itt helyezik el azokat a nagy műszereket, amelyek vala­mennyi intézet számára szük­ségesek, így pl. az ultracent­rifugát, az elektronmikrosz­kópot, vagy azt a speciális analizátort, amelyet az USA- ból vásárolnak kb. 20 ezer dollárért. Az új épületben a pécsi egyetem elméleti intézetei sok­kal kényelmesebb, tágasabb, jobban felszerelt helyen dal gozhatnak Üjdonság, hogy a; intézeteknek saját izotóp la boratóriumuk lesz, újdonság hogy a központi sűrített leve gő- és vákumberendezés min den intézet ellátását bizto­sítja. A beruházás nagyságát jelzi, hogy pl. az állatház be­rendezései (szállító kocsik, ketrecek, állványok, műtőfel­szerelések stb.) 3 millió, a te- lefon-diszpécserhálózat egy maga félmillió forintba kerül. S a maid működő intézmény alagsorában helyet foglaló központi műszaki berendezé­seket 26 fős gárda irányítja — A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa értesíti az augusztus 20-án Röítökmuzsajra induló gyermekek szüleit, hogy részükre a második orvosi vizsgálat augusztus lfi-án délelőtt 9—12 óráig, az SZMT-szék- házban lesz megtartva. A gyerme­kek augusztus 29-án reggel 4.2 órakor indulnak az üdülőbe. Gyű lekezés egy órával előbb a fő- pályaudvaron lesz. Értesíti továbbá a szülőket, ho a Kőszegen üdülő gyermekek 19- én 16.42 órakor érkeznek a pályaudvarra. Kérik, hogy a gy mekeket vegyék *t. A r • a r 1 •• * r Az uj tanév küszöbeit

Next

/
Thumbnails
Contents