Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

1969. augusztus 14. »imantttti napi» 3 Gyászos rekordra számíthatunk Tizennyolc haláleset a munkahelyeken Fél év alatt 3640 baleset történt a baranyai üzemekben A mezőgazdaságban tarthatatlan a helyzet tás és ellenőrzés mielőbbi egy­ségesítésére. Valami olyasmi­re, mint ami most 12 megyei ipari üzemben történik, ahol a II. félév folyamán mind a munkavédelmi, mind a szo­ciális-egészségügyi helyzetet, illetve fejlesztési elképzelése­ket ellenőrzik. Az új gazda­sági mechanizmus egyébként szélesre tárta az ilyen jellegű elképzelések megvalósítása előtt a kaput: a vállalatok a munkavédelmi helyzet javítása céljából soronkívüli bankhite­leket kérhetnek. Az SZMT ve­zetői erről a lehetőségről több­ször is tájékoztatták az üze­mek, vállalatok illetékeseit, ed­dig azonban egyetlen igénylő sem akadt Baranyá­ban. S ezt a tényt nagyon ne­héz elkülöníteni a fentebb em­lített szomorú tényéktől... ■ Békés Sándor Versenytárs nélkül Európában RANGSOROLTÁK a Magyarországon működő márványbányákat, ame­lyek az elmúlt évben 10 milliós exportot értek el és már a márvány ha­zája, Olaszország is fel­iratkozott a külföldi megrendelők sorába. A szakvélemény szerint pá­ratlan a maga nemében a rózsaszín, zöld és sár­gás árnyalatokkal elő­forduló siklósi márvány és ezért fokozatosan nö­vekszik iránta a kereslet. A rakacai szürkemárvány selymes fényű, habos erezetével, a tardosi vö­rösmárvány pedig sötét és világosabb színárnya­latával versenytárs nél­kül áll egész Európában. Mindhárom magyar már- > ványfajtának valóságos ] kiállítása lesz az épülő budapesti metró, amely­nek állomásain a siklósi, rakacai és tardosi már­ványt nemes burkoló­anyagként fogják fel­használni. Játék idővel, pénzzel. idegekkel A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint eddig csaknem 140 000 anya, az igényjogosult szülők mintegy háromnegyed része vette igénybe a fizetés nélküli sza­badságra épülő gyermekgon­dozási segélyt. Ez az arány a dolgozó szülő nők számára nyújtott lehetőség nagy nép­szerűségére utal. A segélyrendszer első idő­szakának pozitív tapasztalatai lehetővé tették, hogy ez év januárjában a kormány a gyermekgondozási segélyezés idejét a korábbi két és fél évről további fél évvel, vagy­is a gyermek 3 éves koráig felemelhette, s a dolgozó nők néhány újabb csoportjára ki­terjeszthette a jogosultságot. Ennek alapján az eddigieken túlmenően — ha egyéb felté­telek is adottak — igénybe vehetik a segélyt a legalább, napi hat órában foglalkozta­tott nők, az iskolai tanulmá­nyaikat befejező, de 12 hó­napi munkaviszonnyal még nem rendelkező anyák, vala­mint a határozott időre szer­ződéssel alkalmazott szülő nők is. A rendeletmódosítás a már előző évben is gyermekgon­dozási szabadságon lévő nők­re is kiterjed. Ezért — ha gyermekük 3 éves koráig igénybe kívánják venni a se­gélyt — munkahelyüktől kérni kell annak fél évvel való meghosszabbítását. A gyer­mekgondozási szabadságon lé­vő nők egy részének figyel­mét az erre vonatkozó ren­delkezések elkerülték, és igé­nyüket eddig még nem min­den esetben jelentették be. Ezért célszerű, ha az illetékes munkahely megkérdezi a sza­badságon lévő anyát, hogy meddig kívánja igénybe ven­ni a segélyt. Ugyancsak jelentkezhetnek gyermekgondozási segély iránti igényükkel azok az anyák, akiket napi 6 órában foglalkoztattak, s emiatt a korábbi rendelkezés alapján arra nem voltak jogosultak. Ezek az anyák akkor is meg­kaphatják a segélyt, ha jelen­leg fizetésnélküli szabadságon vannak, vagy már időközben ismét munkába álltak de gyermekükkel otthon szeret­nének maradni. A határozott időre alkal­mazott nők, ha szerződésük a szülés után (a szülési sza­badság, vagy a gyermekgon­dozási fizetés nélküli *zabad­Már felfelé kaptatva le­hangoló kép fogad. A pécsi Bessenyei utca mint egy kanyon, kivájták, a közmű­vek csövei kikandikálnak, vagy a felszín alatt tíz­húsz centi mélyen feksze­nek. Azt mondják, azért kellett letolni a földet, mert a meredek utca elején lévő házakat esős időben elönti a víz. Nem lehetett volna magasabbra tervezni? Üj tárí'i'Sházak sorakoznak itt a Mecsek oldalában, vala­mennyi még be sincs va­kolva. de már laknak ben­ne. Álljunk meg a nyolcas házszámnál. Itt még rosz- szabbak a benyomások. — Hagyján, hogy a társasház élei kissé csálén állnak. Bemegyünk. A négyszintes épület lépcsőkorlátjai hiá­nyoznak. Életveszélyes, mert itt nyolc lakásból ötben már laknak. A még el nem készült lakásokban építő­anyagokat, csempét, parket­tát tárolnak. A tárva-nyitva hagyott ajtókon nyugodtan besétálhat az ember. — Akar egy köteg par­kettát? — kérdezi az egyik lakó. Egyáltalán nem vicc­nek szánta. Ez bizony nem tréfa, összepakolhatnánk az egészet, ki vigyáz rá? Min­den további nélkül bete­kinthetünk az építési nap­lóba is, a műszaki ellenőr bejegyzéseinek tanúsága sze­rint: semmi probléma. A be­jegyzések refrénje: több munkaerőt kell foglalkoz­tatni ... A lakók mutogat­ják a hibákat. Ládát, vöd­röket mostak a fürdőszobá­ban, ott volt a felvonulás. Megkötött a cement a ká­dakban. — S gondolja, hogy azok a zsírfoltok kimennek a parkettából? — Mozog­nak a cserépkályha csem­péi ... Jó-jó, a társasház még nincs műszakilag át­adva. A kivitelező a Pécsváradi járási Építő Ktsz. Az első átadási határidő 1968. no­vember 30-a. • Ezt a határ­időt 1969. július 31-re mó­dosították. A harmadik pót­határidő 1969. szeptember 30-a. Az eddigi ütemet fi­gyelembe véve nem valószí­nű, hogy lesz belőle vala­mi. Közben a lakók, azok is, akik még nem költöztek be, tavaly december elsejé­től kezdve már törlesztik az OTP-hitelt. De nem irigy­lésre méltó azok helyzete sem, akik beköltöztek. A társasházat eredetileg is gázra tervezték, a vezeté­keket be is építették a la­kásokba. De a Gázművek nem akarja a hálózatba be­kötni, mondván: szűk a ke­resztmetszet. Az ember arra gondol, hogy egy vállalásnak, le­gyen akármilyen, fix áras­nak, fix határidősnek kell lennie. Fogalmuk sincs, mennyibe fog jönni ponto­san egy-egy lakás. Kiszol­gáltatottak, mondják, s íme szolgáljon bizonyságul egy példa. Az úgynevezett aka- dályoztatási költségről van szó. Ezt a két százalékot ak­kor teheti rá a számlára a kivitelező, ha az építkezés olyan telken történik, amely foghíjnak számít. Ilyen ese­tekben a felvonulás aka­dályokba ütközhet, az épí­tőanyagok csak kisebb té­telekben szállíthatók a hely­színre. Ez nyilván megdrá­gítja az építkezést. A lakók azt állítják, hogy az ő tel­kükön lévő felvonulási épü­let igénybevételével építet­ték fel az alattuk lévő tár­sasházakat is. (A felvonulás költségei egyébként a szám­la szerint 70 ezer forintot tettek ki). Akadályoztatásí költség? Kis kontingensek? Mi lett volna, ha nagy té­telben szállítják az építő­anyagokat? A lakók vala­mennyien tanúi: legna­gyobbrészt egy kőműves dolgozott itt, s jóformán ipari tanulókkal húzták fel a társasházat. Az akadályoz- tatási költséget, vagyis a két százalékot egyébként az OTP is kihúzta a költség- vetésből. piros tintával megjegyezve: Nem jár! S most figyeljünk. A ktsz az építtetőkkel kötött szerző­dés egy külön pontjába be­vetette: a lakók akkor is kötelesek megfizetni a 2 szá­zalékot, ha az OTP netán nem hitelezné meg. Elfo­gadták, mi mást tehettek, ha nem mennek bele, a ktsz felmondja a szerződést A mindennapi életnek vannak megszokott üzleti kapcsolatai, az ember be­megy az üzletbe, s pénzéért azt vesz és kap, amit akar. Becsomagolják, hazaviheti, így kellene kinéznie a kap­csolatnak akkor is, amikor az ember összegyűjtött egy nagyobb összeget, megsze­rezte hozzá az OTP hitelt, ezekután társasházat szeret­ne építtetni, és szerződést köt a kivitelezővel. Sajnos, a jelen pillanatban az a helyzet, hogy többen van­nak azok, akik építtetni sze­retnének. kevesebben azok, akik építenek. így aztán értem a dolgot, éretlenek is vállalkozhatnak a feladatra. Olyan vállalkozók, akik nicsenek kellően műszakilag felkészülve, akik nem ren­delkeznek megfelelő számú szakemberrel, kellő munka­erővel. Miklósvári Zoltán Automatizálás az Ércbányánál Hőmérés távirányítással — Telefonnal felszerelt mozdonyok Magyarországom még utó­piának tűnik a bányák teljes automatizálása, és messze előt­tünk járnak a legfejlettebb szovjet, angol és német bá­nyákban, de az utóbbi évek­ben mi is jelentősen előrelép­tünk ezen a téren. Különösen érvényes ez a pécsi ércbányá­ra, ahol automatizálási és táv- irányitási módszerek egész so­rát vezették be. Az Ércbánya Vállalatnál gé­pészeti szaktanács működik. Tagjai a Kísérleti Kutatási és Automatizálási üzem főmér­nöke, a gépészeti osztály és az üzemek gépészeti vezetői, ök bírálják el a beérkezett „témákat”, amelyek csaknem kivétel nélkül a bányaüzemek gyakorlati problémáiból szü­lettek. A részletes terveket a vállalat gépészeti osztályán készítik el, megvalósításukat pedig a gépészeti szaktanács szavatolja. Az utóbbi időben készült el a főszellőztető távirányítású ellenőrző berendezése. A bá­nyák levegőellátását biztosító gépeknél állandó ellenőrző személyzetet kellett tartani, mert meghibásodás esetén be- láthataüanul súlyos katasztró­fák történhetnek. A jövőben ezt gépfigyelő nélkül oldják meg úgy, hogy a központi elektrikus óránként feltárcsáz­za a „szellőztető-gépet”. A te­lefonban hallani lehet majd a gépház zörejét, amelyből kö­vetkeztetni lehet arra: jól mű­ködik-e. A csapágyakba pedig távhőmérőket építettek, az ér­zékelő által mért hőmérsékle­tet, több kilométer távolság­ban, szintén az elektrikus re­gisztrálja. A szivattyútelepek automa­tizálása szintén munkaerő­megtakarítást eredményezett. Különösen a nehezen megkö­zelíthető helyeken van nagy jelentősége, ahol egy „okos” úszó ki- és bekapcsolja a szi­vattyúk motorjait a szükséges időben. A föld gyomrában nehezen lehet nyomon követni a robo­gó vonatokat. Sok kilométeres pályán szállítják az ércet, anyagot, embereket és üres csilléket. A diszpécserek fel­adata — miként vasúton a forgalmistáé — összehangolni, irányítani a szerelvényeket. Sok esetben gyors, operatív intézkedésre van szükség, ami­kor közvetlenül kell utasítást adni a mozdonyvezetőnek. Ezt a lehetőséget biztosították a mozdony-telefonnal. Az 550 voltos, feszültség alatt levő, energiavezeték vezeti az im­pulzusokat, vagyis olyan vivő- frekvenciát továbbit, amelyet a készülékek ismét hanggá tudnak alakítani. A diszpécser minden pillanatban a bánya bármely pontján közvetlen kapcsolatot létesíthet a donyvezetőkkel. Nem kisebb jelentőségű újí­tás az automatikusan, távirá­nyítással zárható tolózárak beépítése. Az ércbánya üi meiben kooperációs hálóza' létesítettek a sűrített levegő szállítására. így megfelelő nagyságú sűrítettlevegős ener gia áll az üzemek rendelke zésére. Ugyanakkor fennál annak veszélye, hogy az üzemben történt csőtörés za vart okoz más területeken amíg a szerelők a szakaszokat lehatároló tolózárakat el n zárják. Ez pedig a nagy távol­ságok miatt nem mindig tör­ténik megfelelő gyorsasággal Az Ércbánya bányaüzemeiben a tolózárak záróorsóira villany­motor-meghajtást szereltek amit távirányítással lehet mű ködésbe hozni a szu pillanatban. Az elmondottak természet sen csak azzal az óriás szeli mi bázissal voltak megvaló­síthatók, amelynek nagyságái legjobban lehet érzékelni zal, hogy a vállalatnál heter rendelkeznek a Műszaki tud- mányok kandidátusa címmel L. JU százalékát kéziszerszámok okozták. Jellemző: a védőké­szülék minden esetben hibás, illetve korszerűtlen volt, vagy- pedig —. mert sajnos erre is mind gyakrabban akad példa —, a védőberendezést, kényel­mi célzattal, egyszerűen eltá­volították. Bátorság? — Nem! Pontos, mindenre kiterjedő statisztikáink vannak, ezek azonban egy kérdésre nem ad­nak választ, s ez az: miért üyen felelőtlenek, meggondo­latlanok az emberek. A Bá­nyaműszaki Felügyelőség veze­tői a megmondhatói, milyen nagy hagyományai vannak a bányáknál a „kivagyiságnak”, mennyire dívik még ma is a veszélyekkel való kacérkodás. Miért? Hogy lehet az, hogy komoly, okos férfiak gyüleke­zetében tekintélyt szerezhetnek maguknak olyan emberek, akik „szembe merhek nézni a ha­lállal?” Építőmunkások, gép­kocsivezetők között lépten- nyomotn ilyen „hősökkel” ta­lálkozni, illetve „hőstettekről” hallani, s nincs ember, aki magyarázatot tudna minderre adni. A józanság, a megfon­toltság nem sikk. Magam hal­lottam egyik bányánkban: „Megcsinálom kóserul az ácso- latot, hadd örüljön a KBF ...” Lélekbúvárok kellenének ide, akik mindennek a végére jár­nának, s persze szigor, követ­kezetes számonkérés, mert ma egy kicsit a gazdaságvezetők, műszaki emberek „humaniz­musa” is a fentebb említett vagányok „bátorságával” azo­nos értékű. Ki ne ismerne mű- vezetőt, aki elfordul a hiá­nyosság láttán, vagy aki azt mondja egy-egy szabálytalan­ság felfedésekor: jól van, de én nem láttam ... A vállalatok biztonság-tech­nikai csoportjai, a szakszerve­zetek munkavédelmi bizottsá­gai, a sokszáz önkéntes mun­kavédelmi őr véleményem szerint mindent megtesz, amit az adott körülmények között tenni lehet, ez azonban kevés; a legületékesebbeknek, a mun­kahelyi vezetőknek is segíte­niük kell. Méghozzá követke­zetes szigorral. Totális ellenőrzést! Az SZMT egy közelmúltban kiadott jelentése szerint a munkavédelmi felügyelők az év első felében 140 üzemi el­lenőrzést végeztek. Ezek során 93 esetben adtak ki „hiány- jegyzéket”, 5 esetben nyilvá­nítottak életveszélyesnek gé­pet, s két büntető, illetve fe­gyelmi eljárást kezdeményez­tek. A gyakran ellenőrzött nagyüzemekben többnyire van is foganatjuk az ilyen intézke­déseknek, a kisebb létszámmal dolgozó munkahelyekre azon­ban a munkavédelmi őrök alig-alig jutnak el. A mező- gazdaságban, s azon belül is a tsz-ekben, pedig már-már kétségbeejtő a helyzet: leg­több helyen se munkavédelmi szakember, se társadalmi mun­kavédelmi hálózat nincs. Az idei év első felében 100 ter­melőszövetkezeti vezető ka­pott ugyan a szakszervezettől munkavédelmi alapképzést, ez azonban csak a kezdet lehet. Totális ellenőrzésekre lenne szükség, a veszélygócok pon­tos feltérképezésére, az okta­Atlagosan 26 üzemi balese történik megyénkben naponta s ezzel az ijesztő számmal a: országos „élmezönyliöz” tartó zunk. 1966-ban örvendetes „apadás” kezdődött — három éven át egyenletesen csökkeni a sérülések száma —, az ide: esztendő azonban megszakí­totta ezt a folyamatot, s a: első félév elteltével körülbelül ott tartunk, ahol két évvel ez­előtt tartottunk. Íme, a szá­mok! 1968 első félévében 269! baleset történt a megye ipari üzemeiben, idén — ugyanezer idő alatt —. 2785 A mezőgaz­daságban tavaly 699 ember sé­rült meg, idén 855. S ami még ennél is nyugtalanítóbb: a gyakorisági mutató növekedé­sével együtt a balesetek sú­lyossága is növekedett. Félév alatt 18 ember vesztette mun­ka közben, illetve munkahe­lyén életét, s ha ehhez hozzá­számítjuk a III. negyedév fél­tucat halálos balesetét, akkor — sajnos — újabb gyászos re­kordra számíthatunk. A „legveszélyesebb“ helyek A baleseti statisztikák nem­csak beszédesek, de vitatkoz­nak is. A tények bizonysága szerint nem igaz például, hogj a bányászat, s azon belül is a fejtések a legveszélyesebb munkahelyek: a 18 halálos ál­dozatból csak négyen vesztet­ték életüket omlások követ­keztében. Ezzel szemben hatan haltak meg a korszerűtlen vagy szabálytalanul végzet! anyagmozgatás, illetve szállí­tás következtében. A 18 halá­los baleset vállalati megoszlá­sa egyébként a következő:- Me­cseki Szénbányák 5, Mecseki Ércbánya 2, Nagyharsányi Kő­bánya 1, Posta 1, Villányi ÁG 1, termelőszövetkezetek 4. A halálos baleseteket követő szé­leskörű vizsgálatok megálla­pították, hogy négy esetben a figyelmetlenség volt a baj okozója, s ugyanennyi esetben a műszaki-technológiai sza­bályok megsértését is bizonyí­tani tudták. A „veszélyes” vállalatok so­rába az idén új, eddig nagyon is biztonságosnak vélt üzemek is „felküzdötték” magukat. A Pécsi Sütőipari Vállalatnál, a Köztisztaságinál, a Komlói He­lyiiparinál, a Hirdí Kenderfo­nóban és a Szigetvári Kon­zervgyárban például majdnem megduplázódott az üzemi bal­esetek száma, s az ezekből következő munkanapkiesés is ugrásszerűen megnőtt. Csak egyetlen példát; a postásoknál 456-tál, a KPVDSZ-hez tarto­zó üzemekben pedig 1228-cal volt több a táppénzes napok száma, mint egy esztendővel korábban. Mi okozza a bajt? A Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak munkavédelmi apparátusa 1047 esetet elemzett, s azt az egyértelmű következtetést von­ta le, hogy a legfőbb veszély- forrás a zsúfolt, elhanyagolt munkahely. A balesetek 20 százalékát a munkások elesés következtében szenvedték el, ez pedig semmi mással nem magyarázható, mint zsúfolt­sággal, rendetlenséggel. Igaz: változatlanul nagy gond az is, hogy a munkahelyek többsé­gét képességvizsgálat nélkül töltik be még ma is. A legveszélyeztetettebb test­rész? A kéz. A sérülések 15 Újabb tudnivalók a gyermekgondozási segélyről Száznegyvenezer anya fizetés nélküli szabadságon ság ideje alatt) járt le, még akkor is jogosultak a gyer­mekgondozási segélyre, ha je­lenleg nincs munkaviszonyuk. A gyermekgondozási sza­badságon lévő nők mintegy 70 százaléka teljes időre ve­szi igénybe a segélyt, mintegy 30 százaléka pedig rövidebb ideig él ezzel a lehetőséggel. A segélyt 1967. elejétől igénybe vevők gyermekei né­hány hónap múlva elérik harmadik életévüket és ezzel megkezdődik az első három éves periódus befejezésének időszaka. Ezek az anyák fo­lyamatosan térnek vissza a munkába, ami az esetek több­ségében a gyermek óvodai el- t helyezésének igényét is je­lenti. A folyamatos vissza­térést elősegíti a Művelődés- ügyi Minisztérium rendelke­zése, amelynek értelmében a gyermekgondozási szabadsá­gát befejező anya gyermekét egész éven át fel lehet venni az óvodába. Pályázat a tabáni gyógyíiirdő terveire A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának közmű- és mély- | építési főigazgatósága országos tervpályázatot hirdet a Budapest, I. kér., tabáni (Rácz) új gyógy- [ fürdő eszmei terveinek beszerzé- j sere. A pályázat díjazására és meg- J vételére összesen 260 000 forint áll rendelkezésre. Az első díj összege 80 000 forintnál nagyobb, megvételi összege 15 000 forintnál kisebb nem lehet — ettől függetlenül a fővárosi fürdőigazgatóság azokat a terveket, amelyeket a bíráló bi­zottság alkalmasnak tart költség- térítésre, egyenként 10 000 forin­tért megvásárolja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents