Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Jtra: 80 fillér Dunántúli na xxvi.évfolyam,tso.«ám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?.július2.,szerda Szakszervezeti üdülés D ivatba” jöttek az SZB- titkárok, szakszerve- 7/ zeti bizalmiak: folya- matban van a nyári főszezonra szóló szakszerve­zeti beutalók kiosztása. Egy alapszervi titkár ismerősöm meséli: olyanok is megtalál­ták az elmúlt hetekben a hozzávezető utat, akik az­előtt messze elkerülték, s bizony az sem ritkaság, hogy azok vernek az asztalra, akiknek a tagkönyvéből bé­lyegek sora hiányzik. Egy­szóval: most mindenki „ak­tív” szakszervezeti tag... A viták, melyek ebben az időszakban évről évre fel­lángolnak, sok egyéb mel­lett arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy a szakszer­vezeti tagok többsége nem tudja, nem érti, mi is tu­lajdonképpen a szakszerve­zeti üdülőjegyek lényege, fel­adata. Vagy ha úgy tetszik: csak kevesen hajlándók ne­vén nevezni a „gyereket” pe­dig ha minden üzemben és minden vállalatnál követke­zetesen kihangsúlyoznák, hogy nem egyszerű beuta­lókról. hanem jutalom üdül­tetésről van szó, a reklamá­ciók zöme már eleve alap­talan lenne. Beutalót kapni — elisme­rés, valaminek a megköszö- nése. Aki egész évben helyt állt a termelő munkában, s akkor sem volt „halasztha­tatlan” ügye. amikor a moz­galom kért tőle valami kis szívességet, az joggal várja, hogy gondoljanak rá, de még ebben az esetben is szükség van megértésre. Aki járt kül­földön, s volt rá módja, hogy megismerkedjen a „kinti” üdülési rendszerekkel, az tudja, hogy Magyarország „üdülőnagy hatalom”. Í me, az Idei adatok. Csak a SZOT üdülőiben 300 ezer ember pihen az idén kedvezményesen, s ebből 200 ezren éppen a legszebb időszakban: májustól októbe­rig. A főidényre — június 5 és szeptember 5 között —, 140 ezer beutalót adtak ki, s eb­ben a számban még nincse­nek bent a gyerekek! Azt hiszem, ez a néhány szám is érzékelteti, milyen tiszteletreméltóan nagyok a szakszervezetek lehetőségei, s talán arra is figyelmeztet. milyen óriási az illetékes ügyintézők ezzel kapcsolatos felelőssége. Mert nem mind­egy, kik alkotják az üdü­lőknek ezt a 300 ezres had­seregét! Az előbb már szól­tam az alapelvről: az kap­jon, aki adott, de önmagá­ban még ennek a törvény­nek a betartása sem elég. Ténykérdés, tehát kár lenne tagadni, hogy a szakszerve­zeti tagság anyagi differen­ciálódása egyre erőteljesebb, könnyen elképzelhető tehát, hogy míg az egyik család számára a szakszervezeti be­utaló jelenti az egyetlen le­hetőséget, addig a másik szá­mára csak annyi, mint a ra­kott szekéren egy plusz fű­szál ... Egyszóval: az a sze­rencsés elosztás, amikor nem­csak azt nézik, kinek adható, de azt is, kinek kellene adni... R endelet van rá, hogy két egymásutáni évben sen­ki sem kaphat főidényre szóló beutalót. Betart­ják? Hát?! Az idei tapasz­talatok mindennek ellenére kedvezőbbek minden eddigi­nél, s ennek az a legfőbb ma­gyarázata, hogy szinte teljes egészében azok kezébe adták a kiosztásra szánt jegyeket, akik nemcsak ismerik, de együtt is élnek az igénylők­ul. Békés Sandar Lvovi vendégeink köszöntése a Megyei Pártbizottságán Látogatás 1 a Porcelángyárban Ismerkedés az újmecsekaljai építkezésekkel Tegnap a kora délelőtti órá­ban a pártszékház épülete előtt az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkárai, élükön Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbi­zottság első titkára, valamint a Megyei Pártbizottság osz­tályvezetői várták a baráti Szovjetunió Lvov Területi Pártbizottságának küldötteit, akik kipihenve a hosszú út fáradalmait frissen, jókedvűen érkeztek vendéglátóikhoz. A testvér megye küldöttei és a házigazdák baráti kézfogással üdvözölték egymást az épület bejáratánál, majd felmentek az épület vb-termébe. Rapai Gyula, megyénk első titkára a Megyei Pártbizott­ság nevében köszöntötte a vendégeket, majd bemutatta Novics János és dr. Csendes Lajos titkárokat. — Csendes elvtárs már ismerős volt, hisz ő fogadta vendégeinket az or­szág határán — bemutatta to­vábbá a Megyei és Városi Pártbizottság osztályvezetőit. Rapai Gyula köszöntőjében örömének adott kifejezést a találkozás alkalmából, s mint mondotta: a magyar—szovjet kapcsolatban lényeges a pár­tok közötti őszinteség és nyílt­ság, az egység, mely megmu­tatkozott a moszkvai tanács­kozáson is. Valentin Reva, a lvovi kül­döttség vezetője megköszönte a szívélyes fogadtatást, átadta Kucevolnak, a Lvov Területi Pártbizottság első titkárának üdvözletét, személy szerint Rapai Gyula elvtársnak, a Me­gyei Pártbizottságnak és Ba­ranya dolgozóinak. Reva elvtárs szintén bemu­tatta a szovjet küldöttség tag­jait: Vaszilij Marcsenkot, a Cservonográdi Pártbizottság első titkárát, Feofánov Kons­tantint, a Sztriji Városi Párt- bizottság első titkárát, Marija Konovalovát, a Lvovi Építő­ipari Vállalat Pártbizottságá­nak titkárát és Stjepan Ha- mernyikot, a Stara Szamborsz- kiji járási pártbizottság osz­tályvezetőjét Ezt követően Reva elvtárs elmondotta, hogy a Pécsig tett 500 kilométeres úton látta szép városainkat, az építkezéseket és megfigyel­hette a sajátságos magyar nép­szokásokat. Hangsúlyozta, hogy jövetelük célja a több éve tar­tó barátság tovább mélyítése, erősítése és az új társadalmi rend építésében elért eredmé­nyek és módszerek megisme­rése Baranyában és Pécsett. Az egyhetes baranyai prog­ram ismertetése után Rapai Gyula elvtárs elmondotta, hogy a Megyei Pártbizottság mun­kájának egyik lényeges iránya a moszkvai tanácskozás ered­ményeinek ismertetése a párt­tagság körében, másik fő fel­adat a Lenin-évforduló előké­szítése. Rapai elvtárs bejelen­tette, hogy a centenárium al­kalmával Pécsett a pártbizott­ság székháza előtt Lenin-szob- rot állítanak fel. a proletariá­tus nagy vezérének tiszteleté­re. Az ünnepségre meghívta Kucevolt, a Lvov Területi Pártbizottság első titkárát. Ha a 100 éves évforduló napja egybeesnék mind nálunk, mind a Szovjetunióban — mondot­ta Rapai elvtárs —, akkor a lvovi küldöttséget hazánk fel- szabadulásának negyedszáza­dos ünnepségére várjuk. CSOPORTKÉP A VENDÉGEKRŐL ÉS VENDÉGLÁTÓIK RÖL A MEGYEI PÁRTBI­ZOTTSÁG BEJÁRATÁNÁL. BALRÓL A NEGYEDIK AZ ELSŐSORBAN: VALENTIN REVA ELVTÁRS, A LVOVI KÜLDÖTTSÉG VEZETŐJE, A HARMADIK RAPAI GYU­LA ELVTÁRS, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA. Erb János felv. A tartalomhói A sziklatámaszpont blokádja (2. oldal) Találgatások Washingtonban (2. oldal) Miért kevés a sertéshús? (3. oldal) Csak egy „kis“ szabálysértés (3 oldal) Szabad szombat a kereskedelemben? (3. oldal.) Lezárták a Bem utcát (5. oldal) Az első vendégek a mecseki motelban (5. oldal) Megnőttek az iskolatáskák (5. oldal) Megyénk első titkára a to­vábbiakban ismertette az új irányítási rendszer tapasztala­tait, beszélt megyénk iparáról, mezőgazdaságáról és a párt- élettel kapcsolatos munkákról, majd kérdésekre válaszolt. A beszélgetés során több szó esett a delegációcserék hasznossá­gáról, a személyes élmények maradandóságáról. A további kapcsolat mélyítése és szélesí­tése megkívánja, hogy Bara­nya megye Tanácsa és Lvov Tanácsa is kapcsolódjék a ba­ráti körbe, fokozódjék a ter­melőszövetkezeti tagok, a mun­kások, az értelmiségiek és a képzőművészek cseréje is. A tegnap délelőtti találkozó egyik kedves jelenete volt, amikor Reva elvtárs a Megyei Pártbizottság vezetőinek egy ébenfa alapra helyezett bronz­ból készült Lenin dombormű­vet, és Sztrij város ajándékát, egy ólomkristály vázát nyúj­tott át, rajta szöveg: „Lvovi Terület Sztrij városának dol­gozóitól magyar barátainknak baranyai tartózkodásunk em­lékére, 1969. július.” Vendégeink délután Me- gyasszai József, Szentistványi Gyuláné és Rózsahegyi István társaságában megnézték a Ta­nárképző Főiskolát, az újme­csekaljai építkezéseket, majd látogatást tettek a Porcelán- gyárban, ahol a gyár vezetői fogadták és tájékoztatták lvovi barátainkat. Nagy István Megalakult a Pécsi Akadémiai Bizottság ideiglenes intéző bizottsága A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége ez évi január 28-i ülésén határozatot hozott, amelynek Szövege a í következő: „Az Elnökség az '• Akadémia tudományszervező és irányító tevékenységének j előmozdítására, valamint Ba- { ranya megye és Pécs m. j. város tudományos életének elősegítésére és a helyi tudo­mányos dolgozók összefogása érdekében Pécsi Akadémiai Bizottságot létesít. A Bizott­ság működésének előfeltéte­le, hogy az elhelyezéséhez szükséges épületet Pécs város Tanácsa biztosítsa. A Bi­zottság a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz hasonló szerve­zeti és anyagi keretek között működjék. Az Elnökség ajánlja, hogy a helyi tudo­mányos élet képviselői a szer­vezés céljára alakítsanak in­Űj gabonatároló színeket építettek a Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat pécsi, Felszabadulás úti telepü­kön. A hétszázötvenezer forint költséggel létesített szí­nekben, ötszáz vagon gabonát tudnak tárolni. A Felsza­badulás úti telepen a silókban és a fedett tárolóhelye­ken a megye gabonatermésének tíz százalékát tudják el­helyezni. Képen: az új fedett tárolóhely a silók mel­lett. Szokolai felv. téző bizottságot és az intéző bizottság tegyen javaslatot az Elnökségnek a Bizottság tisztségviselőinek megbízásá­ra'’. . Tegnap délután 4 órakor a Pécsi Orvostudományi Egye­tem rektori tanácstermében a fent idézett határozat meg­valósítására gyűltek össze Pécs tudományos életének képviselői. Megjelent az ala­kuló ülésen Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Megyei Pártbi­zottság első titkára, S&entirá- nyi József, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője, va­lamint Horváth Lajos, Pécs város Tanácsa vb-elnöke is. A Magyar Tudományos Aka­démia képviseletében dr. Kónya Albert, a MTA fő­titkárhelyettese és dr. Szent- ágothai János, a MTA Bio­lógiai Osztályának titkára jelentek meg. Dr. Boros Béla, a POTE rektora üdvözlő szavai után dr. Tigyi József mondotta el a bizottság meg­alakulásának okait, előzmé­nyeit, azt a felmérő munkát, amelyet nemrégiben az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága kérésére készítettek Pécs és Baranya tudományos dolgozóinak tevékenységéről, valamint összefoglalta a Me­gyei Pártbizottság ülésén ho­zott legfontosabb döntéseket, amelyek között úgyszintén szeretjeit a Pécsi Akadémiai Bizottság létrehozásának szükségessége. E bevezetés után dr. Kó­nya Albert átadta az Akadé­mia főtitkárának, Erdei Grúz Tibornak aláírásával hitele­sített megbízó leveleket az ideiglenes bizottság tagjai­nak: dr. Ernst Jenő és dr. Lissák Kálmán akadémiku­soknak, dr. Környei István és dr. Donhoffer Szilárd akadé­miai levelező tagoknak, dr. Balogh Ferencnek, az orvos­tudományok doktorának, dr. Szotáczky Mihálynak, a Pé­csi. Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara dé­kánjának, dr. Dómján Ká­rolyinak, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettesé­nek és dr. Babies Andrásnak, a Dunátúli Tudományos In­tézet igazgatójának. Ugyan­csak átadta a megbízólevelet dr. Tigyi József akadémiai levelezőtagnak, aki az ideig­lenes intéző bizottság titkár­ságának vezetője, valamint dr. Bihari Ottó egyetemi ta­nárnak, a jogtudományok doktorának és Ceglédi Béla főmérnöknek, a műszaki tu­dományok kandidátusának, akik a titkárság tagjai lettek. Dr. Kónya Albert hang­súlyozta, hogy a pécsi lesz az ország második ilyen jel­legű akadémiai bizottsága, a szegedi után, s az ottani po­zitív tapasztalatok is kész­tették az Elnökséget a létre­hozó határozat megalkotásá­ra. Ezután dr. Szentágothai János mondotta el, hogy át­menetileg az Akadémia bio­lógiai osztályának titkársága látja majd el a pécsi bizott­sággal kapcsolatos adminiszt­ratív teendőket, ezt alátá­masztja az a tény is, hogy egyelőre a biológiai-orvostu­dományi kutatás a legkiter­jedtebb, legerőteljesebb Pé­csett. Dr. Tigyi József kö­zölte a korábbi vizsgálat ada­tait, mely szerint a Pécsett és Baranyában dolgozó 800 tudományos kutató fele te­vékenykedik ezen a terüle­ten, a természettudományok más területein mindössze negyvenen, a műszaki-tech­nikai területeken pedig 150-en. Elmondotta továbbá, hogy a 800 kutatót hat kü­lönféle főhatóság irányítja, s összefogásukra, koordinálá­sukra már égető szükség volt. Az ülésen felszólalt Rapai Gyula elvtárs is, aki mindenekelőtt kiemelte an­nak a ténynek örvendetes voltát, hogy éppen az MSZMP Központi Bizottságának a tudo­mánnyal foglalkozó, nagyje­lentőségű ülése után néhány nappal került sor e bizott- ságy megalakítására. Az ülésen végül megvitat­ták a gyakorlati jellegű prob­lémák közül az elhelyezés kérdését: a Pécsi Akadémiai Bizottság, a Városi Tanács jóvoltából, a Vasvári-villában kap majd helyet, ahol egy előadótermet, egy könyvtár- és egy klubhelyiséget és al­kotószobákat tudnak kialakí­tani. A Pécsi Akadémiai Bi­zottság ideiglenes intéző bi­zottsága ezzel megalakult.

Next

/
Thumbnails
Contents