Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-11 / 158. szám
Dunontmt napin 1969. július 11. Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülése Csütörtök délelőtt a maszkái Kreml-ben megnyílt a 'Vjetunió Legfelső Tanácsá- ülcsszaka. Először a Szövetségi Tanács képviselői, majd egy órával később a Nemzetiségi Tanács képviselői tartattak külön ülést, s Forró hangulatú nagygyűlés Szófiában ézután került sor a szovjet parlament két házának együttes ülésére. A Pravda csütörtöki számának vezércikke a szovjet társadalom élete fontos eseményeként értékeli a Legfelső Tanács ülésszakát. ♦ ST. PETERSBURG: Thor Heyerdahl norvég kutató papiruszhajója, a nemzetközi legénység áltál irányított „Ra” egtette útjának háromnegyed részét és az amerikai ról máris elindult egy iesel motoros, hogy onnan Imre vegyék az út hátralévő akaszát és a diadalmas kilóst. A filmesek vasárnap jjel vagy hétfőn találkoznak ,.Ra”-val Martinique-től 1200 kilométernyire keletre. TOKIÓ: Valóságos trópusi zúdultak Délnyugat-Japánra utóbbi 12 napban. A rendőrközölte, bogy a fellépő áraik következtében 75-en megrak, hatan eltűntek és 157 em- megsebesült. ♦ PÁRIZS: Néhány nap óta érdekes vendége van a francia fővárosnak. Egy magas termetű, vigkedélyü, de • éllábú jugoszláv turista. Má- ius 5-én indult el Montenegróból és 2300 kilométert tett meg gyalog, mankóira támaszkodva, hogy idejében részt vehessen a Bastille lerombolásának ISO. évfordulója alkalmából rendezendő párizsi ünnepségeken. ♦ FAIRBANKS: Ezerkétszáz tűzoltó birkózik a több mint egymillió hektárra kiterjedő alaszkai erdőtüzekkel, A tüzek heiek óta pusztítják az őserdőt és a villámok az utóbbi napokban négy új erdőtüzet okoztak. Emberáldozatokról nem közöltek jelentést. Mäszaki hibát fedeztek fel az Apollo 11-ben i A szakemberek műszaki hi-1 bát fedeztek fel az Apolló 11. j amerikai űrhajó hordozóraké- | tájának első fokozatában. A javítási munkálatok folyamatban vannak és a váratlan incidens nem akadályozza a „visszaszámolás” program szerinti megkezdését. Ez a művelet csütörtökön magyar idő szerint éjféltől kezdődően 105 óra és 32 percig fog tartani. ♦ BERLIN: A „Keleti tengeri hét” kapcsán csütörtökön I Rostockban megkezdődött a j keleti tengeri országok, továb- j bá Norvégia és Izland 550! képviselőjének részvételével a j 12. hagyományos munkáskon-\ ferenda. A megbeszéléseken elsősorban az európai béke, valamint a budapesti felhívásban szorgalmazott európai biztonsági konferencia összehívásának kérdésével foglalkoznak. (Folytatás az 1. oldalról) XXIII. rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatokat. E határozatok szellemében azonos álláspontot alakítottunk ki arra vonatkozólag, hogy konkrét intézkedéseket teszünk Bulgária és Magyar- ország gazdasági életének további szocialista integrációja érdekében. Elvtársnők! Elvtársak! A világ még a kommunista és munkáspártok elmúlt hónapban Moszkvában tartott impozáns fórumának közvetlen hatása alatt áll. A tanácskozás hatalmas sikere volt a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Felfegyverezte a kommunista pártokat és a világ antiimperialista frontjának egyéb osztagait az . egységes fellépés világos har- i ci programjával. Pártjaink — a Bolgár Kom- ] munista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt — ak- ' tívan í-észtvettek a tanácsko- I zás előkészítésében és lebo-' nyolításában, hozzájárultak annak sikeres munkájához. Külön szeretném aláhúzni a Magyar Szocialista Munkáspárt érdemeit és hozzájárulását a tanácskozás sikeréhez. Az értekezlet több mint egy évig tartó előkészítő munkája — mint önök is tudják — Magyarország fővárosában, Budapesten kezdődött meg és folytatódott. Pártjaink, mint eddig, a jövőben is együttműködnek a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc fő tényezőjének, a szocialista közösség egységének és hatalmának további megszilárdításáért, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének, összeforrottságá- nak növeléséért. Todor Zsivkov beszédét a dicső Magyar ■ Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság, az évszázados, megbonthatatlan bolgár—magyar barátság és a kommunizmus éltetésével fejezte be. Viharos taps közben emelkedett szólásra Kádár János. Kádár János beszéde + WASHINGTON: Illetékes amerikai hatóság azt javasolta, 1 hogy 1973. szeptember 1-től a televízióban semmiféle dohányárut ! ismertető hirdetést ne közöljenek. Corneliu Bogdan Románia külpolitikájáról, Nixon közelgő látogatásáról Corneliu Bogdan, a Román Szocialista Köztársaság va- shingtoni nagykövete szerdán hazája felszabadulásának közelgő 25. évfordulója alkalmából sajtóértekezletet tartott az amerikai fővárosban. A sajtóértekezlet központi témája Románia külpolitikája és Nixon elnök romániai látogatása volt. A nagykövet „merő kitalálásnak” minősítette azokat a nyugati feltevéseket, hogy az amerikai elnök romániai látogatása nézeteltérésekre adott volna okot a szovjet—román viszonyban. Bogdan ezzel összefüggésben két dolgot jegyzett meg: — Kijelentette, hogy a Román Szocialista Köztársaság véleménye szerint rendkívüli fontossága van a kapcsolatok fenntartásának minden országgal, függetlenül azok politikai és társadalmi rendjétől. Különösen jelentősek ebben a vonatkozásban a magas szintű kapcsolatok — mondotta. A nagykövet leszögezte, hogy a szövetség és a barátság politikája a Szovjetunióval Románia hivatalos állami politikája, amelyen egyálta- j !án nem fog változtatni Ni-) -xon elnök látogatása. Ami Románia külpolitikájának általános tartalmát illeti, Bogdan nagykövet tófej- tette: országának az a kívánsága. hogy a többi szocialista országgal karöltve működjék közre a nemzetközi kérdések rendezésében és a béke megszilárdításában. Romániában a Nixon-látogatásról nemcsak a két ország kapcsolatainak megjavulását. hanem a nemzetközi feszültség enyhülését is várják. Nixon romániai programjáról szólva, a nagykövet kijelentette, hogy a látogatásnak még nine» végleges programja és nem rögzítették a tárgyalások napirendjét sem. Minden valószínűség szerint elsősorban a román—amerikai kapcsolatok kérdését es egyes nemzetközi problémákat vitatnak majd meg. Román részről — mondotta Bogdan — felvetik majd a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a két ország közötti kereskedelemben. A sajtóértekezleten elhangzott olyan kérdés is, hogy hozzájárulhat-e Nixon látogatása a kínai—amerikai kapcsolatok megjavításához? A nagykövet puszta feltevésnek nevezte az ide vonatkozó elképzeléseket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Románia mélységesen sajnálkozik a szovjet—kínai ellentétek miatt. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Zsivkov Elvtárs! Kedves Elvtársak, Elvíárs- nők! A magyar párt- és kormányküldöttség nevében szívből köszöntőm a nagygyűlés elnökségét és minden résztvevőjét, az Elektronika gyár dolgozóinak kollektíváját. Őszinte köszönetét mondok mindnyájuknak a szívélyes fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Köszönöm barátunknak, Todor Zsivkov elvtársnak a bolgár—magyar barátságot méltató meleg szavait. Élve az alkalommal, átadom önöknek és az Önök személyében az egész bolgár népnek a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép forró, elvtársi üdvözletét és testvéri jókívánságait. Kedves Elvtársak! Barátaim! Azzal a megbízatással érkeztünk a testvéri Bolgár Népköztársaságba, hogy megkössük az újabb két évtizedre szóló magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. Felhatalmazásunk arra szólt, hogy ünnepélyes formában új szerződéssel pecsételjük meg régi és szüntelen törekvésünket: tegyük még erősebbé, megbonthatat- lanabbá a magyar—bolgár barátságot és együttműködést, őszinte örömünkre szolgál, hogy eleget tehettünk ennek a megtisztelő kötelezettségünknek; a mai napon aláírtuk új barátsági és együttműködési szerződésünket. Amikor húsz évvel ezelőtt megkötöttük az első barátsági szerződést, még nem gyógyultak be a háború okozta sebek és a munkáshatalom megszilárdításának, a szocialista út megalapozásának, a társadalom, a gazdaság, a tudomány és a kultúra átalakításának bonyolult feladata állt pártjaink, népeink előtt. E történelmi jelentőségű feladatokat népeink a két évtized alatt sikerrel megoldották. Ebben nagy szerepe volt a népeink közötti szoros kapcsolatoknak, annak, hogy következetesen betartottuk és valóra váltottuk a barátsági és együttműködési egyezményünkben rögzített megállapodásokat. Mély meggyőződésünk, hogy a most aláírt új egyezmény is barátságunk, együttműködésünk további mélyülését, országaink fellendülését fogja szolgálni és erős fegyvere, támasza lesz a szocialista, kommunista célokért dolgozó és harcoló népeinknek. Kedves Elvtársak! Barátaim! I Párt- és kormányküldöttsé- j günk látogatásai és tárgyalásai mindig jó alkalmak arra, hogy közvetlenebbül megismerkedjünk egymás építőmunkájának eredményeivel és tapasztalataival. Így történt ez most is. A magyar nép örül annak, hogy a testvéri bolgár nép. szocialista hazája építésében, az egykori elmaradottság gyors felszámolásában elért sikereivel és békeszerető, szocialista külpolitikájával tiszteletet és megbecsülést vívott tó magának a világban. Országaink nem határosak egymással, a bolgár és a magyar nép történelmének és barátságának mégis sok közös hagyománya van. A magyar nép nagy becsben tartja az idegen hódítók elleni történelmi harcok idejéből származó közös hagyománya-1 inkát, a bolgár népnek az 1848-as magyar szabadságharc Iránt tanúsított rokonszenvét, j szolidaritását. Kegyelettel' őrizzük az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborújában részt vett Balkánzászlóalj bolgár hőseinek emlékét. Népünk nagyra értékeli annak a százezer bolgár katonának a segítségét, akik a második világháborúban a szovjet hadsereg oldalán részt vettek a Dráva menti harcokban, majd az ország felszabadításában, a hitleri fasizmus szétzúzásában. A felszabadulás óta közös eszméink, szocialista céljaink, érdekeink szövik minden eddiginél szilárdabbra és szorosabbra testvéri barátságunk szálait. Barátságunk, kapcso- j lataink internacionalista esz- ! méinek megfelelően fejlődnek, segítik szocialista építőmunkánkat. Pártjaink, kormányaink, országaink együttműködése megelégedésünkre alakul. Ami a magyar—bolgár kapcsolatok egészét illeti, rendelkezünk mindazon feltételekkel, amelyek szükségesek azok erősítéséhez, további fejlesztéséhez. Ezek közül legfontosabb pártjaink azonos elvi álláspontja a szocializmus építésének és a nemzetközi helyzet megítélésének alapkérdéseiben; az a szilárd egység, amely mostani tárgyalásainkon töretlenül, nagyszerűen és teljes mértékben megmutatkozott. Mostani tárgyalásainkon Zsivkov elvtársékkal eszmecserét folytattunk a külpolitika, a szocialista világrendszer országainak, a nemzetközi kommunista mozgalomnak legfontosabb időszerű kérdéseiről. Megállapíthattuk, hogy álláspontunk közös korunk összes fontos kérdésében. Ez újabb erőt és biztonságot ad pártjainknak, népeinknek a í szocializmusért és a békéért I nemzetközi síkon vívott közös j harcban. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! A közelmúltban az egész világ a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének munkáját figyelte. A tanácskozás célja az volt, hogy meghatározza az imperializmus elleni harc feladatait a jelenlegi szakaszban és megteremtse a kommunista és munkáspártok, és az összes antiimperialista erők akcióegységét. Elmondhatjuk, hogy a munka eredményes volt, és a tanácskozás megalkotta az antiimperialista akcióegység hatékony programját. A szocializmus, a haladás, a béke minden igaz hívét őszinte örömmel tölti el, hogy a korunk leghatalmasabb erejét képező nemzetközi kommunista mozgalomban az utóbbi időszakban komolyan erősödtek az egységtörekvések. örvendetes számunkra, hogy a Magyar Szocialista MunkásA kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának rő dokumentumában ezt olvashatjuk: „A szocialista világrendszer — az imperializmus elleni harc döntő ereje”. Ez a megállapítás nem puszta kinyilatkoztatásként került be az okmányba, hanem a kommunista mozgalom harci osztagainak túlnyomó többsége a világhelyzet marxista— leninista elemzése után jutott erre a következtetésre. Érdemes áttekinteni, milyen vitathatatlan érvek szóltak amellett, hogy a szocialista országok közösségét korunk három legnagyobb forradalmi ereje között emlegessék, sót ezen áramlatok sorában is az első helyre helyezzek és az imperializmus elleni világméretű harc fő erejének nevezzék. A résztvevők egyrésze történelmi példákra hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a 11 országot magában foglaló világ- rendszer olyan korszakos állomásokon keresztül alakult ki> mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szocializmus győzelme a Szovjetunióban, a majd a Szovjetunió győzelme a második világháborúban, a forradalom diadala Kínában és több más e-iróne.l, illetve ázsiai allamban. később Kubában. Ezek az események új távlatokat nyitottak az emberiség haladásában, tehát nem vitatható, hogy ez a világrendszer a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb történelmi vívmánya. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a szocializmus Történelmi küldetés mutatja meg a népeknek, miként lehet megszabadulni az imperializmustól. Az új rend országai a társadalom és a gazdaság gyökeres átformálásával megalapozták a szabad, független, önálló nemzeti fejlődés útját, amelyen el lehet jutni a népek érdekeinek megfelelő gazdasági fejlődéshez, az igazi demokráciához, a nemzetek egyenjogúságához és barátságához. Mind ez homlok- egyenest ellenkezik az imperializmus céljaival. Gyakori volt az az érvelés, amely leszögezte: nincs ma a világon a szocializmusnál nagyobb gazdasági hatalom az imperializmussal szemben. Ezt a gondolatot szemléletesen foglalta szavakba a fö dokumentum: „A szocialista rendszer országainak gyorsan fejlődő népgazdasága, amely a gazdasági növekedés üteme tekintetében megelőzi a kapitalista államokat, a szocializmus élre törése a tudományos-műszaki haladás több ágazatában, a világűrbe vezető utak megnyitása a Szovjetunió révén ... döntő módon elősegítik a béke, a demokrácia és a szocializmus erőfölényét az imperializmussal szemben.” Ehhez logikusan kapcsolódtak azok a felszólalók, akik a nagy és növekvő gazdasági potenciálra támaszkodó politikai és társadalmi erőt méltatták. A szocialista országok pártjainak képviselői még hozzátették, hogy a gazdasági, politikai és katonai potenciál állandóan változik, növekszik. Sőt: egyértelműen kimondták, hogy a szocialista világ most a fejlődés olyan időszakába lépett, amelyben lehetőség nyílik az új rendszerben rejlő tartalékok lényegesen teljesebb felhasználására. Nem akadt egyetlen küldött sem, aki kétségbevonta volna, hogy a szocialista országok erejüket saját népeik boldogulása mellett az Imperializmus ellen harcolók önzetlen és sokoldalú támogatására fordítják. Ez joggal mondatta a világ minden részéből összesereglett kommunistákkal, bogy a szocializmus védelme valameny- nyfük nemzetközi kötelessége. Közösek az eredmények és közösek a gondok, mert közös az érdek és közös az ellenség. Ilyen egyszerű, mert a mindennapi életből merített igazság veti meg ennek a széleskörű érdekközösségnek — s ami ebből fakad — az irape- rlallstaeUcnes akcióegységnek az alapját. Hogy ha-ékony lesz-e a harc koordinációja, az a szocialista országoktól, a tőkés országok osztályharcos erőitől, a nemzeti felszabadító mozgalmaktól, valamennyi antiimperialista szervezettől függ. Egy bizonyos: a marxista-leninista politikát folytató szocialista országokon ez nem múlik. Hiszen politikájuk alapvető törekvése, hogy saját népeik érdekeit szolgálva a forradalom világméretű erőit is győzelemre segítsék a tőkés világgal szemben. Az 6 államérdekük: népük és minden nép haladása, békéje. A szocialista világrendszer persze történelmileg fiatal, s fejlődése sok új, bonyolult problémát vet fel. Vajon a fennálló nehézségek, nézetkülönbségek lehetetlenné teszik-e a szocialista országok történelmi küldetésének teljesítését? Az országok válasza őszinte: bár megnehezítik és a harcban tehertételt jelentenek, végső soron nem teszik lehetetlenné. Egyrészt; azért nem, mert a szocialista országok belső fejlődése változatlan, másrészt pedig erősödnek az egységtörekvések, ami a Varsói Szerződés, a KGST és a kétoldalú kapcsolatok keretében az utóbbi időkben számottevő eredményekre vezeett. Gondoljunk csak a katonai együttműködés erősítésére, valamint a szocialista integráció előkészítésére tett lépésekre. A szocialista országok eddigi tevékenységükkel megérdemelték, hogy az impcrlalista- ellenes harc döntő erejének tekintsék őket. PALOS TAMAS párt és a Bolgár Kommunista Fárt a moszkvai értekezleten is teljes egységben lépett feL Az MSZMP Központi Bízott* sága jóváhagyta küldöttségünk jelentését a tanácskozáson végzett munkáról és megjelölte pártunk további feladatait. A moszkvai tanácskozás állásfoglalásának megfelelően pártunk a kapcsolatok erősítésére, az együttműködés fejlesztésére törekszik a nemzetközi kommunista mozgalom minden harci osztagával. Hozzá kíván járulni a nemzetközi szakszervezeti, ifjúsági mozgalmak, a nőmozgalom, a békemozgalom, általában minden antiimperialista erő harcának sikeréhez. — Pártunk munkájában, állami tevékenységünk síkján megkülönböztetett figyelmet szentelünk a függetlenségért, az önálló szabad fejlődésükért küzdő országokkal és népekkel való együttműködésnek. Pártunk és népünk rendületlenül teljesíti internacionalista kötelezettségeit a szocializmus, a haladás és a béke ügyéért vívott világméretű küzdelemben. Kedves Elvtársak! A nemzetközi kommunista mozgalomban élenjáró szerepe van a Szovjetunió Lenin által alapított kommunista pártjának. A világméretekben kiboritakozott Imperialistaellenes fronton a legnagyobb politikai, gazdasági és katonai erő a Szovjetunió. Itt nem valakik által kitalált formulákról. hanem a Szovjetunió történelmileg kialakult, meghatározó szerepéről van szó. Szerintünk a Szovjetunióhoz való viszony nem egyszerűen államközi kapcsolatok kérdése, hanem ezen messze túlmenően. szorosan érinti a kommunista világmozgalom fejlődését, a kapitalista és a szocialista társadalmi rendszer harcának kimenetelét. ’ a béke sorsát, az emberiség jövendőjét. A Szovjetunióban a magyar dolgozók jóban, rosszban hűséges barátra, segítőtársra találtak. Népünk a szoros magyar- szovjet összefogásban függetlenségünk, előrehaladásunk fontos biztosítékát látja, a Szovjetunióban a kommunista építés nagy országát, a világbéke nagyhatalmát. legnagyobb támaszát tiszteli. Éppen ezért pártunk, kormányunk munkájában kötelességünknek tartjuk e zavartalan, elvtársi, kölcsönösen gyümölcsöző barátság állandó erősítését. Pártjaink, országaink egységének és jó együttműködésének is egyik fontos eleme az az erős barátság és testvéri viszony, amely bennünket magyarokat és bolgárokat a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a világ első szocialista országával, a Szovjetunióval, a nagy szovjet néppel egyaránt összeforraszt. A Magyar Szocialista Munkáspárt kötelességének tartja, hogy a maga részéről mind hazai munkájában, mind nemzetközi tevékenységében mindent megtegyen a szocializmus. a haladás erőinek egységéért, a világméretekben folyó antiimperialista harc sikere érdekében. Tudjuk, nagy I munka, nagy harcok várnak reánk ezen az úton, de bizton j hisszük, hogy új sikerek ko- | ronázzák erőfeszítéseinket. A jobb jövőért küzdő erők, a népek előtt az imperializmus, az agresszió erői meghátrálnak; az emberiség reménysége, a szocializmus, a béke ügye diadalmaskodni fog. Mi, magyarok és bolgárok nemcsak egyrryis mellett haladunk a szocializmus építésének útján, hanem összefogva és egymást segítve törünk előre nagy céljaink felé. Todor Zsivkov és Kádár János szavait gyakran szakította félbe a részvevők hosz- szantartó, lelkes, nagy tapsa, ünneplése. A beszédek elhangzása után is percekig zúgott a taps, a gyűlés részvevői melegen ünnepelték Kádár Jánost és Todor Zsivko- vot, a bolgár és a magyar nép megbonthatatlan barátságát. A gyűlés végén az üzem dolgozói ajándékkal kedveskedtek Kádár Jánosnak. #
