Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

im, fSRus 19. Dunantmi noma 3 A pénzügyek „borotvaélein“ Gyorsabban fejlődhetne a Pécsi járási Építő Ktsz Arcok a munkásszállón.., Hatan a kilencszázből E rőteljesen kell fejleszteni Baranyában az építőipart, ezt, azt hiszem, mindenki óhajtja; teljesítőképessége messze elmarad az igényektől. Gépesíteni, modernizálni kellene, mert krónikus munkaerőhiánnyal küszködnek, nagy a fluktuáció. Ha ez ilyen egyszerű volna! Először is a fejlesztési alapok eléggé behatároltak, másrészt meglehetősen drágák a gé­pek. És harmadszor. .. Ha a gazdálkodásban pénzügyi finan­szírozási nehézségek adódnak, akkor végképp befellegzett a na­gyobb léptekkel való előrehaladásnak. E témával kapcsolatban ültünk össze a Pécsi járási Építő Ktsz gazdasági vezetőivel, Haasz József elnökkel, Környei Emil főkönyvelővel és Gonárj László főmérnökkel. Pénzügyi-finanszírozási nehézségek — talán nem is a napisajtóba való téma; annyiban viszont mégis köz­érdekű, amennyiben a lakásépítkezésről van szó. ni. Ezért kérvényt; juttattak el az OKISZ-hoz, anyagi támo­gatást kérve az úgynevezett kölcsönös támogatási alapból. A „létbiztonsághoz” 2 millió, fejlesztésre, gépekre 7 millió forint kellene... De az emlí­tett pénzügyi-finanszírozási nehézség megoldódása sem jönne rosszul. Miklósvári Zoltán 1 A fiúnak értelmes, szelíd arca van. Ta­nácstalanul álldogál a portán. Könyörögve kéri a vezető-gondnokot: ol­vassa végig a bírósági vég­zést. Felmentették. Nem bi­zonyosodott be, hogy ő lo­pott. Zalából került ide. Két hónapja nyomtalanul eltűnt a munkásszállóról, most de­rült ki: vizsgálati fogságban volt. Befejezéshez közeledik a Téglaipari Vállalat Rét utcai köz­ponti épületének váz-beszerelcse. A korszerű építés jelenlegi készültségi foka: 35 százalék. (Foto: Kurucz) Cooptourist- kirendeltség alakul? 1968: Stop! Egy rendeüet 1968. január elsejétől kezdődően megszün­tette az építőipari egységek, köztük az építő ktsz-ek által a közületeknek végzett mun­kák havi számlázását. A ren­dedet alapjaiban helyes: az építő, maradjunk a további­akban építő ktsz-nél — csak akkor kapja meg pénzét a végzett munkáért, ha a kér­déses objektum műszaki át­adása megtörtént, tehát szo­rítják a határidők tartására, az építkezés meggyorsítására, a rendelet másrészt elősegíti, ösztönzi az optimális készlet- gazdálkodást. Hogy képletes kifejezéssel éljünk: a ktsz a pénzügyek „borotvaélein” tán­col. Ez persze így helyes. Ha a havonkénti számlázás meg is szűnt, az építő ktsz- nek valamiből meg kell ven­nie a szükséges anyagokat, ha építeni, akar, továbbá ki kell fizetnie embereit is. Honnan, miből? Nos, a bank havonta rövidlejáratú hitelt folyósít (megelőlegez), amely, monda­nunk sem kell, véges. A kö­zületeknek végzett építkezések esetén a bank annyi hitelt biztosít csak a ktsz-nek, amennyi a tavalyi átlag vodt, tehát az 1968-ban folyósított hitelek átlaga. Mármost a bökkenő az, hogy a Pécsi já­rási Építő Ktsz a tavalyi év­ben még csak kis mértékben dolgozott közűi eteknek, a kö­zületeknek (főként a tanács­nak, lakás) végzett tevékeny­ség most kezd nagyobb ará­nyokat ölteni. Például a Vil­lamos Gépjavító Ktsz-nek, mint társszövetkezetnek, több­millió forint értékben végez­nek munkát. Az idén, de a későbbiekben is szeretnének nagyobb mértékben bekapcso­lódni a Pécsi városi Tanács lakásépítési programjába. Pél­dául a Kertvárosban még az idén 51 lakás építését kíván­ják elkezdeni. A tanács igé­nye a negyedik ötéves terv időszakára 1200 lakás — fő­leg foghíjak beépítése, ahol csak a hagyományos építkezé­si móddal lehet boldogulni — Az idei első félév a fenti nehézségek ellenére jól sike­rült, jóval több mint négy­millió forinttal produkáltak többet, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában. (Az éves termelési érték meghaladta a 40 milliót.) Számottevően ezzel szemben a ktsz jelenleg évente 130 lakást épít; fel kel­lene tehát fejlődniük az évi 400 lakást jelentő kapacitás­ra. Mármost a finanszírozás szempontjából a tanács is közületnek számít! Lakás — lakás S ez az, ami sérelmes, s ez a nehézség, amelynek — a ktsz gazdasági vezetői úgy ér­zik — hangot kell adni, hi­szen az ország összes építő ktsz-e ugyanebben a cipőben jár. Lakás — lakás. Akkor is, ha magánosoknak, vagy a ta­nácsnak építik. Változtassák meg tehát a rendelkezést a tanácsnak építendő lakások vonatkozásában, folyósíthas­son a beruházó havi teljesít­mény-előleget. Mert mi van akkor, ha nem? A ktsz az idei év első felében nehéz helyzetbe került, ha ezen már túl is vannak. A szükséges építőanyagokat (tehát a for­góeszközt) a fejlesztési alap terhére szerezték be, sőt, a fejlesztési alapot évekre előre lekötötték. Ha önmagában nem is olyan nagy összegről van szó, égető szükség lett volna rá másutt. A gépesített­ség foka a ktsz-nél az ideális­hoz képest körülbelül 25 szá­zalékos. Gépparkjuk korsze­rűtlen, elavult. Egyesek pót­lására annak idején új gépek beszerzését tervezték. Tehát még. nem is a géppark bőví­tését! Ebből egyelőre nem lesz semmi. Csak mellékesen említsük meg még, nem nagy dolog a fentiekhez képest: készletei­ket — éppen, mert eszközle­kötési járulékot, meg a hitel után kamatot kell fizetniük érte — a normál szintre szál­lították le. Nem valami biz­tonságos ez, mert az építő­anyagipar sajnos nem képes biztosítani a folyamatos ellá­tást, időről időre valami a hiánycikklistára kerül, s ép­pen a beépítés idején, tehát amikor éppen kellene. Csúszik a határidő, később jön a pénz. Bizonyos készleteket „célsze­rű” tartalékolni. emelkedett a termelékenység, kedvezőbben alakultak az ön­költségi mutatók, január else­jétől kezdve áttértek a rövi­dített munkahétre. Azonban erőteljesebben, mondhatni, a ktsz méreteihez képest, ug­rásszerűen szeretnének fejlőd­Nemrég hozták létre Buda­pesten a Cooptourist-ot, a szövetkezők utazási irodáját. Az iroda alapvető célja új idegenforgalmi lehetőségek feltárása és hasznosítása, a különböző szövetkezetekbe tömörült tagok és alkalma­zottak speciális, az átlagos­tól és hagyományostól eltérő utazási, ismeretszerzési igé­nyeinek kielégítése. Az iroda sajátos programokat dolgoz ki és ajánl bel- és külföldi ügyfeleinek. Ezen túl menet­jegyeket árusít, szállodai szo­bákat foglal, vízumot szerez, valutát értékesít és vált, va­lamint együttműködést teremt más országok hasonló jelle­gű szövetkezeti utazási iro­dáival. A Cooptourist újsze­rű szolgáltatásokat nyújt a hazánkba érkező turisták ré­szére. Például horgászati le­hetőséget teremt, lovastúrá­kat szervez, biztosítja számuk­ra a népi hagyományokat őr­ző közös szórakozásokon, disznóöléseken, lakodalmakon és egyéb vidám eseményeken való részvételt. A Cooptourist budapesti székhellyel működik, de prog­ramjából következik, hogy vidéki szervezőkre, sőt vidéki kirendeltségekre kell támasz­kodnia. Munkájában minde­nekelőtt a takarékszövetke­zetekre számít. A Baranya megyei MÉSZÖV takarékszö­vetkezeti osztálya az ügy ér­dekében szeretne mielőbb munkábaállítani néhány szer­vezőt. Szóbakerült a Coop­tourist megyei kirendeltségé­nek megalakítása is, ez az el­képzelés azonban valószínű­leg csak a következő eszten­dőkben valósulhat meg. Az biztos, hogy a Cooptourist szá­mít a baranyai szövetkezeti tagság részvételére a követ­kező hónapok gazdag külföl­di utazási programjában. — Többek között vendéglátó­ipari szakemberek utaztatását tervezik az őszi hónapokban Ausztriába; szövetkezeti bé­kevonatot indítanak november 7-re Moszkvába és előkészítik szövetkezeti tagok idényvégi tengerparti üdülését. Megke­resések alapján foglalkozik a Cooptourist kisebb csoportok, egy-egy szövetkezet dolgozói­nak utaztatásával is és egyé­ni turisták külföldre utazását is elősegíti. Kérvény: 9 millió forint kellene Az Ércbánya Vállalat új- mecsetkaljai munkásszálló­ján 900-an élnek. Wuck Gáspár vezető-gondnokkal járjuk az épületeket. A be­járati csarnokban pálmák, virágok. Egy táblán: ........az alulírott 3 kirándulás szere­pel a munkatervben: Sik­lós, Órfű, Mohács. Részvétel díjtalan". Fodrász, cipész, szabó műhely és Patyolat van a szállón. A vegyes- i boltban élelmiszer, tisztál­kodó eszközök, fehérneműk vásárolhatók. Havi forgalma 130 ezer forint körül mo­zog. A házi újságárus 120 napilapot és hetente 300 képesúj ságot ad el. — Visszaengedi a fiút? Akit felmentettek ... — Igen ... Ki tudja, hát­ha ... 2 Kétágyas szoba. Tisz­taság. A falon hatal­mas kartonra írt há­zirend. A szekrényen óriási TUTO lakat. Nagy Pál Debrecenből került ide. Gépkezelőként dolgozik a VDM-nél. Havi fizetése 2500 forint. Hat öltöny ruhája van. A Szolgálati és Kiváló Szolgálati Érdemérem tulaj­donosa. Huszonöt éve párt­tag. — Miért nem teszi ki a falra a kitüntetéseit... — Nem a falra valók. Egy másik szobában való­ságos „otthonsarkot” láttam berendezve. Falvédő szarvas­sal, gitáros női akt kép, csa­ládi képek... — Hány éve él itt... — öt. Magányos ember vagyok. Megvan itt minde­nem ... — Ital... — Már nem. Csak az első időben. Amikor szétment a család ... Van kis pénzem... ötvenéves leszek nemsoká — újból kellene... talán job­ban sikerül. 3 Facskó István „levele­zőn” végezte a techni­kumot. Reggel fél 5- kor kelt, éjfélre ke­rült ágyba. Sugárveszélyes területen nem dolgozhat, ezért a technikum elvégzése után a központba helyezték. Havi fizetése 2000 forint. — özvegy anyját támogatja. — Nehéz volt a négy év... — Megérte... Talán jövőre folytatom is. Fecskó István szórakozás­ra 200 forintot költ. Könyvet alig-alig, újságot egyáltalán nem olvas. A politikától tá­vol tartja magát, úgy érzi kicsi ember ő ahhoz... 4 Nyíri László 26 éves technikus. Robbantó vájárként dolgozik. — Keresete 3500 forint, ebből 2500 forintot költ szórakozásra. Magnó, ruhák, tízezres betétkönyv, írógép a vagyona. Bszperantista, ha­vonta 30—35 levélre kell válaszolnia. Politika nem nagyon érdekli. Azt tudja, hogy valamikor ebben az évben mennek a Holdra ... Munkáspártok moszkvai ér­tekezletéről nem hallott. — Színházba, moziba sűrűn JAr, és legalább 400 könyvet el­olvasott életében . .. A szállón 8 ezer kötetes könyvtár működik. Évenként 15 ezer könyvet kölcsönöz­nek. Mezőfi János kullúr- ielelős június havi összesíté­sében a következőt olva­som: ŐRI rendezvényein 60, a színház előadásain 120, moziban 22 és a Ságvári Művelődési Házban 80-an szórakoztak. 5 A házi presszóba té­vedek. Havi forgalmá 120 ezer forint. Kakas József vájár egy üveg söirt ..„vallat”. — Mennyit tud meginni... — Beszélgetés közben 15— 20 is lemegy. Régebben töb­bet is... — Bumli... — Az idén elvitte a hűség- jutalmat. Az új gazdasági mechanizmus miatt... Az­előtt beírták utólag a sza­badságot, vagy megenged­ték, hogy ledolgozza az em­ber a hiányzó műszakot. Negyvenéves. Ennek felét bányában, negyedét a mun­kásszállón töltötte. Egy ru­hája van Pécsett, a többit otthon, Szászváron tartja. Tíz év alatt háromszor volt színházban, moziban egyszer sem. A Népszavát szokta ol­vasgatni. Nősülés? Nem na­gyon érdeklik a nők. Éven­ként egy-másfél hónapot be­teg. Az idegei... Nyolc órát alszik naponta. A többi mun­ka, meg elüldögél a presszó­ban. — Mekkora város Pécs? — Hát, gyorsan nő... — Húszezer lakó biztos van már... 6 Tízéves szolgálatért ka­pott jelvény van Kiss G. László vájár gomblyuká­ban. Felesége Bátán. fia Tatabányán a technikumban. Az árvíz 56-ban összedöntötte a házat, tönkre tette a föl­det. Oda-hagyott mindanthi Jól keres 4 ezer rttirtdfg megvan. Nem szűkmarkú magához — ahogy ő mond­ja — szereti a bort, sört meg ... Háromezer haza­megy ... Kell a gyerek es­küvőjére. Csak Bátáról 100 „házat” hívtak meg. Bumli még nem volt. — Nem félti az asszonyt? Sok éve távol él... — Ha akarja, akár távol az ember, akár otthon ... Pár év múlva hazamegyek. Jó Duna menti levegő, szek­szárdi borok, az az igazi... Régóta ismerem Pécset. — Amikor idejöttem még sze­mét buckák voltak itt, most meg legalább 20 ezren él­nek csak Üjmecselkalján ... — Mennyiért lehet kijönni a szállón? — Négyszáz. Ebben min­den benne van. Nem mon­dom, szépen összeszedtem magam a 13 év alatt, de semmivel, érti, semmivel nem lehet kifizetni ezt a 13 évet, amit a 'családtól távol voltam .., Lombosi Jenő Mivel töltik napjaikat a szigetváriak? Tudom, nem meglepő a közlés: először is dolgoznak. S ha lejárt a munkaidő? — Ha délelőttös vagyok, délután, ha délutános vagyok, délelőtt megyek a strandra, mert hová is mehetnék! — mondja Krudinszki Mária női fodrász. — Tényleg, hová mehetne, mondja el, legyen szíves! — Kérem. Igazán nem tart sokáig... Itt van a Tinódi, ahol a szegény Karcsi egye­dül zongorázik, itt van a „Fehér Ház”, vagyis hát az Oroszlán étterem, meg az Aranykorsó, más néven Ny­lon, igaz, ezt még csak kí­vülről láttam. Mária táncolni szeretne, jó zenére, kellemes környezet­ben, Fessel György, a Kon­zervgyár üzemszervezője va­csorázni, meginni egy pohár sört, beszélgetni. — Kellene egy olyan étte­rem, vendéglő vagy minek nevezzem Szigetváron, ahová •z ember nyugodtan beülhet * családjával, és nem ragad •-•1''x.a falu város“ (3) Művelőd, szórakozás hozzá a székhez. Nem tudom, érti-e, mire gondolok. Szombat este beültem a Nylonba, pontosabban csak bedugtam a fejem, és megér­tettem. A Tinódi ellen vi­szont a vendégnek egy szava sem lehet, legfeljebb mégis az, hogy nem az egyik, ha­nem az egyetlen zenés presz- szója Szigetvárnak. — A legkisebb zenekar két tagból áll — mondja Csortos Károly, a zongorista —, én január elseje óta egyedül va­gyok. Nagyjából ugyanazokat az arcokat látom itt, illetve ilyenkor szombat este inkább házaspárokat látok, hétközna­ponként pedig a fiatalok jön­nek nagyobb számban. — A fiatalság szombaton hol szórakozik? — A vonaton. Tudja, na­gyon sok a vidéki, ezek aztán szombaton hazautaznak. — ön hova menne estén­ként, ha nem lenne zenész? | — Otthon ülnék és nézném a tévét. De ha már el kelle­ne mennem, feltétlenül a Ti­nódit választanám, mert itt jó a zongorista... De, hogy komolyra fordítsam a szót, jó lenne, . ha még három-négy hely között lehetne választani Szigetváron, nem ártana egy kis konkurrencia sem. A „Fehér Házban” jó, már- már túl jó a hangulat, italos asztaltársaságok mérik össze a hangjukat. — Lát itt szigetvárit? — kérdezem lelkes kísérőmet, aki mindenkit ismer. — Igen, a pincérnőt. A töb­biek turisták, alighanem ju- goszlávok. — Én nem fogalmazhatok olyan szókimondóan, mint Fessel György — mondja Rimavölgyi István —, de a lényegben tökéletesen egyet­értek vele. Az ide látogatók­nak délután háromkor rend­szerint már csak tojásrántot- tát tudnak sütni... — Vasárnap egész Sziget­váron nem lehet reggelizni — segítek. — Igen? Ezt nem is tud­tam. És egyáltalán, az Orosz­lánban 96. az Aranykorsóban 50 vendéget tudnak étkeztet­ni, azzal vége. — Nem tudom, meg mer­jem-e kérdezni, mikor lesz valami az új vendéglátó kombinát építéséből? — Csak nyugodtan. Még az ősszel megindul az építése és 1970-re el is készül, 300 ada­gos konyhával. A „Fehér Házat” az elképzelések sze­rint átalakítják török presz- szóvá, és hat szobával bőví­tik a szállodát is. És azt is írja be a cikkbe, legyen szí­ves, hogy idén ismét meg­nyitja kapuit a Kátai-féle vendéglő, kerthelyiséggel, ze­nével. — Ezt is a B. m. Vendég­látó kezeli majd — mondja Toponáry Béla kisiparos. — Nekem nincs semmi bajom velük, de a konkurrenciára nagy szükség lenne. A műve­lődési házban például a Szi­getvári ÁFÉSZ a gazda, ott jobb is azóta a vendéglátás. Ebben nem is kételkedem; így Szerecz Mártától, a mű­velődési központ előadójától inkább a ház élete iránt ér­deklődöm. ’ Márta természe­tesnek tartja, hogy Komlós János szigetvári érmének nagy sikere volt. örömmel új­ságolja, hogy az Angol rene­szánsz dráma és Shakespeare kortársai című irodalmi esten a közönség minden különö­sebb propaganda nélkül meg­töltötte a klubot, dr. Szász Jánosnak az ízléses otthonról szóló előadását pedig éppen­séggel meg kellett ismételni, oly nagy volt az érdeklődés. Kétszázan bérlettel járnak a pécsi színház tájelőadásaira, tíz állandó szakköre és öt | tanfolyama van a házinak, ta-1 valy több mint 33 ezer em­ber vett részt a rendezvénye­ken, nem számítva az itt tar­tott értekezleteket, továbbá a tanfolyamok és szakkörök lá­togatóit. Az új járási könyvtár, me­lyet 1966 szeptemberében, Szigetvár várossá nyilvánítá­sakor adtak át, a megye leg­reprezentatívabb könyvtára. Évente csaknem 60 ezer kö­tetet kölcsönöznek ki, sok lá­togatót pedig az ide járó nyolcvan hírlap, képeslap és folyóirat csalogat be. Szálát Lívia egy harmadik kategó­riát képvisel, ő tanulni szo­kott itt. Nem tudni, a könyv­tárnak milyen szerepe van abban, hogy jelesen érettsé­gizett. Az utóbbi időben — és ez már feltétlenül a járási könyvtár hatása — egyre több községi tanácselnök kap ked­vet ahhoz, hogy falujában, ha kisebb mértékben is, modern, szabadpolcos könyvtárat léte­sítsen. Az emberek, akik a város­ban élnek ..., de ezt majd a következő részben mondom el. Kérj Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents