Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-08 / 155. szám
»tsnantmi namd 1969. Július 8. BARANYAI ÉRV önálló kiállító ífcGVEl »PARI A Segítség a magánépítíftóknek s < I AUGUSZTUS 1-10 A Baranya megyei Tanács Tervező Vállalata önálló kiállítóként vesz részt a Baranyai Ipari Vásáron. Másféil éve szervezték át a vállalatot, ezáltal szervezettsége, kapacitása a megváltozott gazdasági viszonyoknak megfelelően módosult. A tervezői, beruházói tevékenységet folytató együttes a megváltozott nagyobb feladatok ellátására is képes. A vállalat fő profilja főleg a tanácsi megrendelések tervezése, de eleget tesznek Pécs és Baranya vállalati, közületi megrendeléseknek is. Űjabb tevékenységük kiterjed a környező megyékre, sőt még az ország távolabbi vidékeire is. Baranya megyében egy sor lakóházat és kommunális létesítményt terveztek. így többek között a mohácsi 800 lakásos, a szigetvári Radovan téri 200 lakásos lakótelep terveit itt készítették. A komlói tíz szintes impozáns panelépületek tervezését, beruházását az iroda végezte. Szép munkájuk a szigetvári strandkomplexum terve. Több ipari létesítmény te I've a vállalat kiváló mérnökeinek munkáját dicséri. Például a Hirdi Kenderfonó rekonstrukciója, a mohácsi öntöde tervei, a Baranya megyei Tanácsi Építőipari Vállalat komplett telephelyének tervei asztalon vannak. A tervező vállalat a megye egész mezőgazdasági programjában részt vett. Komplett telephelyeket, egyedi tervezésű gazdasági épületeket, típusterv átdolgozásokat készítettek. A megyén kívül az ország minden részéből kapnak tervezési megbízásokat. A Balaton déli oldalán házhelyosztásokat, rendezési terveket készítettek és készítenek, lakóházakat terveztek. Fonyód rendezési terve most alakul. Balatcnboglár várdoinbi üdülő területének többszintes teraszházakkal beépítendő terve elkészült. Speciális részlegeik közül a városrendezési csoport a regionális terveknek megfelelően település- tervezéssel foglalkozik. Itt készülnek a falu körzet központok rendezési tervei. Siklós nyugati részének rendezési tervén most dolgoznak, de „asztalon” van Harkány részletes rendezési terve is. Jelentős munkájuk Mohács északi ipartelepének rendezési tanulmányterve. A közmű csoport készítette és készíti Sásd, Szent- lőrinc vízellátásának és csatornázásának terveit. Ebben az évben elkészül a hird—vasasi regionális vízmű tanulmányteive. A szkókói víztározó és több törpevízmű több éve elkészült. A vállalat úttervező részlege vállalja a rövid bekötőutak tervezése mellett, a több tíz kilométeres kétszámjegyű utak rekonstrukciós terveit, valamint nagy fesztávú közúti vasbetonhidak tervezését is. A tervező vállalat sokágú tevékenysége sejteti, hogy kiállítási helyiségük sok érdekes látnivalóval vonzza majd a vásár közönségét. Sántha János, igazgató- helyettes elmondta, hogy az iroda minden tevékenységével megismerkedhetnek a pavilon látogatói. A községi és városi tervezés területén elért eredményeiket gazdag fotóanyaggal tablókon mutatják be. A rendezési és beépítési tervek makett-anyaga szemlélteti munkájukat. A vállalat foglalkozni kíván a bemutatón a ma- gánépíttetőkkel is. A bemutatott anyagon keresztül kívánnak segítséget nyújtani a magán és OTP társasház építtetőknek. A reprezentatív kiállítás anyagán már hetek óta dolgozik az iroda grafikus és foto gárdája. (—) Jubilál a Göcseji Falumúzeum Tíz évvel ezelőtt kezdték | meg Zalaegerszegen, akkor | még szerény keretek között | az ország első szabadtéri múzeumának kiépítését. Sok évi | gondos gyűjtés és anyagi támogatás eredményeképpen ; 1968. augusztus 20-án, a Gö- 1 cseji Napok alkalmával meg- I nyílhatott a Göcseji Falumúzeum, amely hazánk egyik I érdekes tájegysége, Göcsej népi kultúrájának emlékeit őrzi. Az évforduló alkalmából a Zalaegerszegi Megyei Könyvtár összeállítást jelentetett meg, amely tartalmazza a múzeumra vonatkozó cikkek bibliográfiáját, s a sajtóban megjelent hírek alapján a skanzen történetét. Két hajója is volt Szigetvárnak... A város képeslapokon Veronese festett ilyen élettől kicsattanó velencei asszonyokat, — mélázok el a halkan suhanó gondolák világába, amíg szavait hallgatom ... — A Dunántúli Naplóban olvastuk, hogy május 11-én a balatonszemesi kempingben „hobby-találkozó” lesz. Mi is elmentünk. Ezen a vasárnapon úgy harmincán jöttünk össze. Főként pestiek voltak. Hogy mi mindent gyűjtenek az emberek! Mégis, a legkedveltebb hobby mintha a képeslap és a gyufacímke lenne... Persze, nem akármilyen képeslapot, csak bizonyos fajtáit gyűjtik. De az külön gyönyörűség, hogy mi- I lyen lelkesen, sugárzó öröm- | mel mutogatják az emberek [ gyűjteményüket! És éppen ez j az öröm az, ami mindenféle J gyűjteménynek értelmet ad! Arról a csillogószemű örömről van szó, ami a dolgok magyarázgatásával a másik ember napját is bearanyozza... Én a gyűjtési körömmel mintha kissé kilógtam volna a balatonszemesi társaságból. Egyedüli voltommal talán túl komolynak látszottam. Én ugyanis helytörténetet gyűjtök... — És mit jelent ez? — Mindent gyűjtök, ami : Szigetvárra vonatkozik, — mondja Tömöri Károlyné. — Ebben az albumban például a városról eddig megjelent 1 összes képeslap látható, kettő j kivételével. De már ismerem mind a kettőnek a jelenlegi lelőhelyét... — Történelmi levegőt áraszt j ez a lakás is ... — Igen, a ház egy régi szigetvári, már kihalt család ^ utolsó tagjáé, egy Oscsodál ; nevű, valószínűleg török szár- 1 mazású építészé volt. Amikor ■ Endrőcön a Batthyány-kas- télyt lebontották, Oscsodál onnan hozta, s ide dolgoz- [ tatta be ezt a szép, faragott kazettás falburkolatot... De J megvan „Szigetvár sajtója” is!! — kanyarodunk gyorsan visz- sza a „tárgyhoz”. — Minden j Szigetváron megjelent újság j megtalálható nálam. S ugyan- | csak időrendi sorrendben meg- i találhatók azok a kivágott I újságcikkek is, amik Sziget- j várról szólnak. Mondhatom, | ez az album nagyon izgalmas olvasmány: látni lehet, az ország történelme miként tükröződik, élete miként lüktet Szigetvár napjaiban. De a tárgyi emlékek is rendkívül érdekesek. Itt van például ez a régi hajdu-kard, amit mostanában találtam egy sziget-1 vári padláson. Hajdújuk csak j a szabad királyi városoknak volt, de mégis, hogy-hogynem Szigetvárnak is volt hajdúja, j Itt az egyik hajdú fényképe j is, a kiegyezés korából. És | V régi újság- és levelezőlap-kiállítás néhány példánya ki hinné, hogy Szigetvárnak még saját pénze is volt, méghozzá két alkalommal is. íme: az egyiket az első világháború idején adta ki a Szigetvári Községi Szövetkezet. 50 korona összegről szóló vásárlási szelvény. A másik is háborús emlék. Ez olvasható rajta: „Pénztári elismervény 10 pengő, azaz tíz pengő értékben, melyet a Szigetvári Takarékpénztár készpénz fizetésként 1945. december 31-ig elfogad”. A keltezés: 1944. szeptember 30. Tomorinénak két érdekes pecsétje is van. Az egyik Bach-korszakbeli, császári sa- sos, német nyelvű, a másiknak ez a szövege: „A szigetvári volt úrbéri jobbágyok, zsellérek legeltetési társulata”. — Aztán itt ez az 1876-ban, az oroszlán szobor felállításakor készült emlék-bögre is, ma már a ritka „kincsek” közé tartozik. A Monarchiában két hajója is volt Szigetvárnak! Polában 1900-ban épült egy „Szigetvár” elnevezésű torpedónaszád. Erről sajnos nincs kép, de a „Zrínyi” nagy kereskedelmi vitorláshajó megvan! Az országban biztosan az egyetlen példány. Algírban adták fel annak idején Genovába, s innen került Szigetvárra. — Nehéz a gyűjtés? — Nehéz, mert igen furcsák az emberek. Az még csak hagyj án, hogy megmosolyognak „bolondériám” miatt a MÉH-telepen, ha itt kutatga- tok, de amikor én kikotorászom a poros padláson és megtisztítom a dolgokat, akkor hirtelen nagyon kezdenek ragaszkodni ahhoz; amiről előbb még azt sem tudták, hogy létezik, s ami ebek har- mincadján volt, azt mindjárt óriási értéknek tartják ... — Mik a tervei? — Gyűjteni és gyűjteni a Szigetvárra vonatkozó régiségeket, mert mikor találok valamit, akkor gyönyörű a világ. Aztán nyerni szeretnék a lottón. Megesküdtem, — vagyunk ilyenek még néhányan, — s csupán ezért is lottózok, hogy ha nyerek, a várban a nyakát kitekerő minilovas Zrínyi helyébe életnagyságú, Zrínyihez igazán méltó szobrot állíttatok. Aztán szeretném magnóra felvenni a szi- j getvári tamburásokat, népszokásokat, a muszolázást, — mu- szola perzsa eredetű szó, játszóteret jelent — amikor hús- vétkor mindenki a város szélére ment, s itt hámozatlan narancsba, vagy tojásba pénzt dobtak, aztán a sibározást, az aprószentek napján rigmusok kíséretében történő korbácsolást, aztán a hajdani szigetvári bosnyák népviseletet szeretném összegyűjteni. Mert milyen jó is volna, ha a múzeumlátogatók ezt is láthatnák, miközben a hangszórón megszólalna a régi szigetvári élet... Harcos Ottó Fülelünk a FÜLES-re! Vasárnap délelőtt Fonyó- i don. a Járási Tanács üléstér- I mében találkoztak Pécs és Szombathely rejtvénykedvelő klubjainak tagjai keresztrejtvényfejtő versenyen, melyet a FÜLES rejtvényújság rendezett. A kétfordulós csapatversenyt a Pécsi Rejtvénykedvelők Klubjának dr. Aczél, dr. Tunyoghy, Solti, Regősné, Gábelicsné összetételű csapata nyerte. A Veszprémi Klub tagjai nevezésük dacára, nem jelentek meg: ■ Egyéniben 1. dr. Aczél László (Pécs), 2. Antal András (Szombathely), 3. Regős Ferencné (Pécs), 4. Solti István (Pécs), 5. dr. Tunyoghy András (Pécs), 6. Szarvas Ferenc (Pécs). Az újszerű szellemi torna díjait Halász Gyula, a FÜLES helyettes főszerkesztője osztotta ki. í Q Y Ó B Ő R A baranyai Magyarmecske nem nagy hely: száz ház az egész és nem is lehet gazdag falunak mondani. A pénz apraját is jól markolja meg, aki boldogulni akar itten. Biztos, hogy a Bakó családnak se lett volna ilyen . széles telke a nagysoron, ha a keményen megszolgált koronákat fogukhoz nem verik. De fogukhoz verték a koronás világban, amikor kulturális gondok sem zaklatták a népet, viszont Bakóékat nem hivatalosan, de makacsul Mutyó- éknak nevezték. No, nem a fülük hallatára, mert Bakó Jóska bácsi abban a minutá- ban beléjük vágta volna a vasvillát. Hanem miért Mutyó, ha egyszer Bakó? Mert több Bakó is létezik a községben, mint ahogyan több a Zseni, Sumoni, Csőre meg Borisza család is. így aztán elő-, utó- vagy csúfnevet kapnak szépen mind, hogy különbséget tehessen köztük az ember. Mutyóvá pedig takarékossága, a garasossága miatt lett dk öreg Bakó, Mert még a K zsebbe való késen is spórolt s a legolcsóbbat vette a Léde- rer Számi boltjában. Azt a négykrajcáros fanyelűt, a bugylibicskát. Ért mondták akkortájt Mecskében mutyó- késnek. Bakó-Mutyó gazda persze nemcsak a késre sajnálta a pénzt. Ha Zalába mentek csikót venni, már a mecskei faluvégen lehúzta a bakancsát és madzagjánál a vállára dobta. így trappolt, n int a cigányok, mezítláb Zaláig. De azt hiszik, hogy Szörző- Nagy Jánost le tudta pipálni? Soha! Az, hogyha nem látták legelőn vagy odahaza, ha elfújta a mécsest, még az ingéből is kibújt, hogy el ne koszpitolja potyára. Azonban térjünk a dologra, hiszen főképpen Mutyó- Kan Zsuzskáról kell beszélni, ! az öreg Mutyó feleségéről, | született Kan leányról, aki | éppen olyan szorgalmas, ta- 1 karékos, akárcsak az urs — összepasszolnak. A külső formáját nem tudom leírni, hiszen olyan egyformák ezek az idősebb falusi asszonyok, de meleg, barátságos, emberi érzelmű, jóságos és bölcs, a maga kis körében, viszont nem szűkszavú, az biztos. Zsuzska néne értett az olyan sebek orvoslásához, amik a paraszti munka során \ előadódnak s valamelyik öregszüléjéről ráhagyott tudományában a „Similia similibus” törvénye uralkodott: „Kutyamarást szőrivel Kígyó csontját bőrivei.” A mecskeiek tehát apró sérüléseikkel nem mentek a siket doktorhoz, de még a borbélyhoz sem (aki úgyis inkább a szakállmérgezést kezelte vagy fogat húzott), hanem a Mutyó Zsuzskához egyenest. Példának okáért, ha aratási időben egy csúnya íeihő hirtelen megjelenése egyszerre sietőssé tette a kévekötést, előfordulhat, hogy a búzában kimúlt kígyó- nagyon hegyes és tűvékonyságú bordacsontja beleszaladt a kapkodó kéz ujjába. Ki ért rá ott a földön és ugyan mivel is, fertőtleníteni, kötözni! Csak az otthoni tisztálkodásnál bámulták meg a csúnyán gyulladt, fényesre dagadt ujjat és kezdték érezni a belső tüzes láz forróságát. És futottak a Zsuzska nénjéhez, hozza a medicinát, mert megbökte a Sándort a kígyószálka. Zsuzska asszony ilyenkor a fejést is abbahagyta, megtörölte kezét a kötényében és a kamrába iparkodott. Mert ott volt a „szőr” biztos helyen, a kamrában. Mezei siklókígyó kiszáradt bőre a gyufaskatulya mélyén, elrejtve a gerendanyílásban. Ezt vette elő Zsuzska-ángyi s levágott belőle kétujjnyi darabot. Megmosta, kiterítette és úgy simította rá a duzzanatra, i Olyan gyengéd-anyásan, any- nyi gonddal, hogy a legcifrább városi ápolónő se különben. Feszült a kígyóbőr, akár az újmódi tapasz s már csak bekötni kellett. A nyugtalannak indult éjszakából hajnali csendes álom szállt a szenvedőre s másnap az új kötésnél borogatóul fiatal céklarépa levele (a fonákjával!) került a kígyóbőr tetejére. így gyorsult a gyógyulás menete, megindult a gennyképződés, puhult a bőr, felfakadt a ke- levény, a szervezet megemésztette és kilökte magából a j kígyócsonttal együtt. Az immár rég megboldogult [ parasztasszony tudtán kívül a kínaiak követője lett, akik fogfájásra, lokális vérzéscsillapításra mór évezredekkel ezelőtt használták a szárított béka- és kígyóbőr porát — jó pénzért, mert kitűnő kereskedők voltak. De a mecskei Bakó néni a kígyóbőrös terápiájáért nem fogadott el tiszteletdíjat so-1 ha, senkitől. Pedig Mutyó Volt. Baranyai Aurél Hat év ittas száguldásért Téger Gyula, 30 éves lovaskocsi hajtó egy éjszaka budapesti volt munkahelyéről elvezetett egy tehergépkocsit, azzal Pesterzsébetre ment, ott több kocsmában is alaposan felöntött a garatra. Amikor az utolsó iddogálás színhelyéről eltávozott s a motort beindította, egy rendőr fényjelzéssel megállásra szólította fel. Téger kissé lassított, majd amikor meglátta a jelzést adó személyt, igyekezett elmenekülni. A rendőrnek félre kellett ugrania a jármű elől, de sikerült fellépnie a kocsi lépcsőjére. hogy megállásra késztesse a vezetőt. — A Fővárosi Bíróság Téger Gyulát, nem jogerősen hat évi szabadságvesztésre ítélte. Szerezz pénzt, ha tudsz... Az első tanú: Március 12-én Szigetvárról Pécsre érkeztem hivatalos ügyben. Munkám elvégzése után bementem a Centrum Áruházba vásárolni. Sokan voltak, nagy tumultus, érzem, hogy valaki nagyon megnyom, hát egy kisgyerek. Nem vásároltam semmit, de amikor kijöttem, megnéztem a retikülömet, hiányzott a pénztárcám 319 forinttal. A második tanú: Munkából mentem haza és a Kossuth Lajos, Kazinczy u. sarkán lévő hentesüzletben akartam vásárolni. Elég sokan voltak. Amikor fizetni akartam, táskám nyitva volt, a pénztárcám pedig a benne lévő 150 forinttal sehol. — Egy kisfiú szaladt ki az üzletből, aztán eltűnt. összesen kilenc károsult állt a bíróság előtt — valamennyinek „ellopták a pénztárcáját”. A vádlottak padján pedig egy idősebb asszony, Dóra Sándorné takarítónő, nyolc gyermek anyja ült. — Tudott arról, hogy tízéves fia honnan viszi haza a pénzeket? Mert magának adta, igen? — Igen, a fiam nekem hordta a pénzt... és én elfogadtam tőle... — Nem intette egyszer sem a gyermeket, hogy ezt nem szabad? — Mondtam neki, hogy ne lopjon... — Ennek ellenére mindig elfogadta tőle, ha hozott? — Igen. Dóra Sándorné rövid időn belül immár másodszor áll a bíróság előtt hasonló váddal! — Korábban is ezt a fiát küldte pénzt szerezni. A mostani esetről rendőrségi vallomásában ez olvasható: „Mondtam a fiamnak, hogy szerezz pénzt, ha tudsz...”. — Most is biztatta erre a fiát? Sírás közben halk válasz: — Igen... nem. nem... Az állami gondozott kisfiú időnként elhagyta a gyermekotthont és autóbuszon, üzlethelyiségekben, ott, ahol sokan megfordulnak, retikülök- re, pénztárcákra vadászott — sikerrel. A kisgyereket büntetni nem lehet, de az anyát, mint felbujtót, mint közvetett tettest a Pécsi Járásbíróság visszaeső bűnösként vonta felelősségre és 6 hónapi végrehajtható szabadság- vesztésre ítélte. (—y) A A
