Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
m?. fűtius s. onnantnu napio Baranya vízgazdálkodási feladatai nagyobb figyelmet érdemelnek Dr. Szabó József felszólalása az országgyűlés csütörtöki ülésén Tisztelt Országgyűlés! Amikor a mostani ülésszak e napirendjével kapcsolatban tanulmányoztam hazánk víz- gazdálkodásának helyzetéről készült igen hasznos rövid ismertetőt, megyénk fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, terveket, az a véleményem alakult ki, hogy most nagy lépést teszünk előre a komplex vízgazdálkodás helyének, szerepének felismerése útján. Azt hiszem, hogy a különböző jelzőkkel nem a túlzások útját járjuk, hanem egyszerűen csak arról van szó, hogy egyre jobban felismerjük a víz és azzal történő gazdálkodás fontosságát, társadalmunk gazdasági, szociális, kulturális életének tudatos tervezésében, fejlesztésében. c Ezt a véleményemet erősíti Dégen Imre elvtárs beszámolója is, amellyel én egyetértek. Az abban megfogalmazott célok támogatását, megvalósítását fontos népgazdasági, társadalmi érdeknek tartom. Az országos komplex víz- gazdálkodás fontosságának elismerése mellett hangsúlyozom, hogy az ország néhány területén, köztük Baranya megyében is, e feladat az átlagosnál nagyobb figyelmet, több munkát és erőfeszítést, jobb összefogást igényel a területi és az országos szervek részéről egyaránt. Miért van ilyen véleményem? Azért mert a vízgazdálkodás minden fontos ágazata megyénk életében olyan i agy jelentőséggel bír, hogy nagyrészt meghatározza a megye fejlődésének irányát, ütemét, egész életét. Ezt bizonyítják az alábbiak is: Tovább kell erősíteni a Duna és Dráva töltésrendszerét A vízkárelhárításban, az ármentesítési és árvízvédelmi f eladatokat a Duna és a Dráva 87 km hosszú baranyai szakaszán tovább kell folytatni. Különösen fontos Mohács térségében a Duna jobb partjának, valamint a Dráva balpartjának töltésrendszerét gyorsabban erősíteni, fejleszteni. Ezzel együtt el kell végezni közel 50 km szakaszon a folyószabályozási munkákat is. Ez főleg az árvízvédelmi tevékenység, a jégéi vonulási lehetőség javítása, a dunai hajózó út fenntartása miatt fontos feladat. Ismeretem szerint a drávai íolyamszabályozás és gátrendszer fejlesztése érdekében szükséges tárgyalások a jugoszláv szervekkel megtörténtek, a megállapodások létrejöttek. A műszaki és egyéb munkák folyamatban vannak, remélem, hogy ezután gyorsabb ütemben folytatják a munkákat Javaslom, hogy az Országos Vízügyi Hivatal és a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium vizsgálja meg a drávai hajózás lehetőségeit. Tegyék meg az illetékesek felé a szükséges intézkedéseket. E javaslatom indoklásául szolgáljon az a tény, hogy a vízi úton történő szállítás bizonyos távolságokon túl sokkal olcsóbb. A Dráva menti területek Szemeinek és településeinek fejlődésével együtt a szállítási igények is megnövekednek. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolat bővülése a szomszédos Jugoszlávia és Ausztria felé új igényeket vet fel a drávai hajózás iránt. A Dél-Dunántúl idegenforgalmának fejlesztésében is számításba jöhet a hajózás. Megyénk és ezen belül a mi járásunk vízgazdálkodásának legszélesebbkörű feladata a területi vízrendezéssel függ össze. Megyénk területének 25 százalékán szükséges a belvizek elleni közvetlen védelem. A domb és hegyvidéki vízgyűjtők, vízfolyások, a megye területének 73 százalékát érintik. A figyelmet érdemlő vízfolyások száma 400-ra, hossza pedig 4300 km-re tehető. Az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Intézet szakvéleménye szerint az erózió megyénkben 200 ezer ka- tasztrális holdnyi területet közvetlenül veszélyeztet, ebből 50 ezer kh terület az erózió miatt lényegében egyelőre használhatatlan. Az ország erodált területének majdnem tíz százaléka a mi megyénkben van. A területi vízrendezési munkák viszonylag lassan haladnak, a munkákat gyorsítani kell. Sok példa bizonyítja, hogy az ilyen célokra történt befektetések gyorsan és jó hatásfokkal megtérülnek. Területünk vízgazdálkodásának fontosságát bizonyítja az is, hogy Pécs és a többi városunkkal együtt a falusi települések igénye is gyorsan nő a több és jobb minőségű ivóvíz iránt. A vízgazdálkodási fejlesztési koncepcióban nagy szerepe van az ipari vízgazdálkodásnak. Ügy vélem nagy figyelmet érdemel az a tény, hogy 1985-ig a zipar friss víz igénye a jelenleginek mintegy háromszorosára emelkedik. — Ügy ismerem, hogy ennek többségét felszíni vizekből lehet és kell biztosítani A jövő iparfejlesztésénél főleg a telepítésnél fokozottabban kell a vízzel mint tényezővel számolni. Ezért a kormány illetékes szerveinek javaslom, hogy az olyan területek mint Dél-Baranya kiemelten vegyék figyelembe, mert a Duna, főleg a kevésbé szennyezett Dráva-folyó ipartelepítés és településfejlesztés szempontjából bő víznyerési lehetőséget nyújt. A népgazdasági tervek készítésekor Is érdemes Dél-Baranya vízforrásaival komolyan számolni. Több támogatást érdemel Harkányfürdő fejlesztése Azt hiszem sokan őrülünk annak, hogy hazánk hévíz készlete a kedvező hidrogeológiai adottság következtében világviszonylatban is igen jelentős. Európa gyógyvizeinek majdnem 30 százaléka Magyarországon van. E nagyszerű hévíz kincsünk hasznosítása az utóbbi években jelentősen fellendült. Az egyre inkább ismert tény, hogy a harkányi víz gyógyhatása a kedvező kémiai össztétel miatt nagyon magas. A reumatikus és mozgás- szervi megbetegedések száma hazánkban, de Európa több országában is megnőtt. Az ebből származó táppénz kifizetése és munkaidőkiesés igen jelentős. A hazai és külföldi igények a gyógykezelések iránt jelentősen megnövekedtek. Harkányfürdő egyre vonzóbbá válik. Ilyen körülmények között javaslom, hogy amikor az egészségügy fejlesztés tervei készülnek, a hévizek gyógyászati célra való felhasználása nagyobb megértést, több támogatást kapjon. Kérem az Egészségügyi Minisztériumot és a Szak- szervezet Országos Tanácsát, hogy a következő 5 éves fejlesztési tervekben Harkányfürdő gyógyüdülő jellegének fejlesztésére még több figyelmet fordítsanak, nagyobb anyagi erőforrást biztosítsanak. Mi, — a helyi szervek — a meglévő termálvizünk többirányú, jobb hatásfokú fel- használását segítjük, különböző társulások útján is fel- lesztését támogatjuk. Koncentráljuk az erőforrásokat! Jól ismerjük azt, hogy a kormány részéről az elmúlt években az ország teherbíró képességéhez mérten igen elismerésre méltó és hatékony intézkedések történtek a víz- gazdálkodás különböző ágainak fejlesztésére. A közvélemény ezt nagyra értékeli és a jövőben is ezt reméli. Az viszont már nem lehet közömbös, hogy a társadalom által adott lehetőségekkel hogyan élünk, a kormány támogatását hogyan, milyen hatásfokkal használjuk fel, az élet különböző területein hogyan dolgozunk. A mi megyénkben és az én választókerületemben úgy látjuk, hogy az országos vízgazdálkodási keretterv alapján készült megyei tervek jól szolgálják a jövő érdekeit. A hosszabb távú célok, tervek közül nagyon fontosnak tartom a Dráva menti víz- gazdálkodás oly módon történő fejlesztését, amelynek révén Pécs város jövő vízellátási igénye is kielégítést nyer. Ez mellett tovább kell folytatni a víztározók építését. Megyénkben a víztározók építése és többirányú hasznosítása már évekkel ezelőtt megindult, kedvező hatása * már elismert tény. Ezért a tervező és kivitelező kapacitásból az anyagi erőforrásokból érdemes a lehetőségek szerint erre többet fordítani. Miért van ilyen véleményem? Azért, mert pár év múlva a mezőgazdaságunk termelésének növekedése nagy részt a víz mennyiségétől, hasznosításától függ. Az öntözés fejlődésével együtt a szükségessége is megnő. A víztározók hal és víziszámyasok tenyésztésére is jól hasznosíthatók. A megépült és épülő víztározók Baranyában is még szebbé teszik a táj képét, és új pihenő, szórakozó lehetőségeket nyújtanak a dolgozóknak, a hazai és külföldi idegenforgalom számára. A vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele szükségessé tesz bizonyos szemléleti változást és újabb intézkedéseket is. — A vízzel való gazdálkodásban felül kell emelkednünk a szűk helyi és üzemi érdekeken. A különböző területek, üzemek és szervek érdekeltségét erőforrásait jobban össze kell hangolni, a szellemi és anyagi kapacitást közösen koncentráltabban és nagyobb hatásfokkal kellene felhasználni. — A mezőgazdasági üzemek állami támogatásának rendszerét továbbra is fenn kell tartani, esetenként szélesíteni kelL A területi vízrendezésben nem kiemelt területeken főleg a tervező munkában kellene több segítséget adni az átfogóbb rendezési tervek készítésénél és olcsóbbá tételével. Most az a helyzet, hogy a mezőgazdasági üzemek egy- része csak apró részterületekre tud tervet készíttetni, ezek sokba kerülnek, a szövetkezetek e célra rendelkezésre álló anyagi erőforrását nagyrészt igénybe veszi, a kivite- lazési munkák lemaradnak a tervek egyrésze elavulttá válik. — Mindezek miatt is javaslom, hogy a kormány kezelje kiemelten a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepcióját. A népgazdaság beruházásokból a következő 5—10 éves távlatban ha lehetséges, valamelyest emeljük fel a vízügy részesedését. Végezetül kérem Dégen elvtársat, hogy Dél-Baranya, de főleg a híres villányi hegyvidék és környékének jégkárelhárításával kapcsolatos kísérletek lehetőségeit vizsgálják meg és adják meg a kísérletek előkészítéséhez, megindításához szükséges támogatást Az idő sürget Jelentős lemaradás a KISZ-lakások építésénél A KISZ lakásépítési akció országos programja szerint 1969 végéig 250 lakást kell átadni. Megyénkben ezzel szemben mindössze 110 lakás készül el. A KISZ VI. kongresszusa a fiatalok lakásgondjainak enyhítésére 10 ezer lakás felépítésének segítését tűzte ki feladatul a III. 5 éves terv időszakában. A KISZ Baranya megyei Bizottsága, a KISZ kongresszusa határozatának végrehajtása érdekében 500 lakás megépítésének szervezését vállalta. A sikeres megvalósítás érdekében 1966 szeptemberében megyei szintű értekezleten került sor az akció megindításának megtárgyalására. A tanácskozáson résztvevő szervek — a tanácsszervek, a Baranya megyei KI- SZÖV és helyi szervei, az OTP — hatékony segítségnyújtást ígértek az ifjúsági lakásépítés lebonyolításához. A tanácskozás óta eltelt idő tapasztalatait elemezte a napokban a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A KISZ-bizottságok akciója nagy érdeklődést váltott ki a fiatalok körében, csak 1966- ban 109 kérelem érkezett Pécsett a KISZ Városi Bizottságához. Az első építkezésben résztvevők névsorát aszerint állították össze, hogy minél több munkásfiatal, alacsony jövedelmű és több gyermekes család vehessen részt az akcióban. A későbbiek folyamán ezek a válogatási szempontok nem minden esetben valósultak meg, éppen az építkezés magas költségei miatt. Figyelemre méltó volt az üzemek, intézmények segítsége, amely az akció beindulását meggyorsította. Ki kell emelni a Geodéziai Vállalat fiataljainak, és az ifjúsági társadalmi tervező irodák kollektíváinak munkáját. A gyors indulást az első, ledinai társasház építésében megtorpanás követte. Okai: közművesítés, építőanyag és pénzügyi fedezet hiánya, aminek következtében az építkezés elhúzódott. Még 1966-ban indult meg Siklóson a lakás- építési akció. A pécsi és siklósi építkezéseket követően a megye több területén kezdték meg a szervezést a KISZ járási, városi bizottságai. Az akció nehezen terjedt el a megyében és jelenleg is több járásban, így például a sásdi, a mohácsi járásban még nem indult meg az építkezés. Ez év júniusáig 96 lakást adtak át Pécsett és Siklóson. Jelenleg 77 laKás építése folyik. Előkészítés stádiumában 133 lakás van. A számok azt bizonyítják, hogy jelentős a lemaradás ezen a téren a megyében. Megállapítható, hogy a nagy érdeklődéssel fogadott akció a KISZ-bizottságok, és a különböző tervezői kollektívák erőfeszítései ellenére sem érte el a kívánt eredményt. Az akció szervezésében, lebonyolításában rendkívül sok probléma jelentkezett. Így többek között a közművesített telek hiánya (különösen Pécsett), magas telekárak, hosszú bürokratikus ügyintézés, és az ismétlődő építőanyag hiány. Nehezítette a lakásépítkezést, és jelentős lemorzsolódást eredményeztek a megváltozott hitelfeltételek. Az új kölcsönrendeletek különösen az alacsony fizetésűeket, munkás fiatalokat érintette, akik szociális helyzetük miatt nem tudták vállalni a magas havi törlesztést. A magas kamatmegállapítás sem kedvezett a fiatal építtetőknek. A legújabb pénzügyminiszteri rendelet megkönnyítette az akció szervezését, de most meg a magas „belépési” összeget nem tudták előteremteni a szerény jövedelmű fiatalok. A tervszerű és folyamatos építkezés érdekében fel kell mérni az igényeket a megye területén. Az igények alapján a KISZ-bizottságok készítsenek éves terveket az építkezés lebonyolítására, és egyeztessék a helyi tanácsi szervekkel, az OTP-vel közösen szervezzenek rendszeres előtakarékossági akciót. El kell készíteni az együttműködési munkaprogramot az érintett szervekkel: tanácsokkal, OTP-vel, KISZÖV- vel. A munkaprogram készftéu'í sénél nagy segítséget jelent a KISZ KB, az OTP, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium együttműködési munkaprogramja. Az idő sürget. A jelenlegi előkészítés alatt álló lakások alacsony száma miatt, a továbbiakban is lemaradás várható. így a vállalt 500 lakás megépítése veszélyben van. Sétahajó parlagon Az üzemeltető vállalatok is hozzájárulnak az új üzletek építéséhez Ennek ellenére az a véleményem, hogy mi még csak a kezdeti lépéseket tettük meg a termálvíz kincs komplex hatékony és gazdaságos fel- használása érdekében. A fel- használása ma még szűkkörű a felszínre hozott víznek viszonylag kis részét használjuk fel, nagyrésze hasznosítat- lanul elfolyik. Ezért nagyon indokoltnak tartom, hogy a következő ötéves népgazdasági tervekben a termálvíz lehetséges és észszerű felhasználására nagyobb szellemi és anyagi erőforrást használjunk fel. Külön említem az olyan nagy gyógyhatású termálvíz gyógyászati célokra történő hasznosítását, mint amilyen Harkányfürdő gyógyvize. A Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága az év elején határozatot hozott, mely szerint a lakóház-építkezésekhez kapcsolódó kereskedelmi beruházásokhoz hozzájárulást kér I az üzemeltető vállalatoktól. Ez • azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz „ingyen” üzlet, ezekhez csak bizonyos összeg letétele esetén juthatnak hozzá a vállalatok. A határozat alapján a Megyeri úton épülő ABC áruház költségeihez 800 ezer forint, Üjmecsekalján, az úgynevezett „H”-területen építendő ABC áruház létrehozásához kétmillió forint hozzájárulást kért a tanács a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalattól. A Megyeri út és a Hargita utca közötti szakaszon megvalósuló vásárcsarnokban bisztró is lesz, ennek építéséhez a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat járul hozzá egy millió forinttal. A közelmúltban átadott új üzletekért nem kell fizetniük az üzemeltető vállalatoknak, mert azok kiutalása még a határozat meghozatala előtt történt. Nem kell hozzájárulnia az északi körúton épülő és az év végén átadásra kerülő ABC áruház költségeihez sem az Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnak, mert az északi körút és környéke pillanatnyilag teljesen ellátatlan terület. A jövőben lesznek ehhez hasonló méltányos esetek, amikor a tanács nem kér térítést a kereskedelmi vállalatoktól, sőt anyagi támogatást nyújt nekik ahhoz, hogy új boltok létesítésével a jelenleginél jobb áruellátásban részesítsék a peremterületek lakosságát. A tanács támogatásával oldódik meg az Urögi úton, Patacson, a budai kertvárosban, a déli kertvárosban, valamint az újhegyi szőlőkben a környék élelmiszerellátása, illetőleg korszerű vendéglátóegységek létesítése. A „Csopakot”, árvaságra ítélték. Ott ring a parton elhagyatva, ha élne, most úgy érezné magát, mint a hal a szárazon. Mi lehet az oka an- annak, hogy nem üzemel? Ezzel az egyszerű kérdéssel indultam útnak és kerestem meg először az idegenforgalmi hivatal mohácsi kirendeltségének vezetőjét, Faragó Gábort. Nagy itt kérem az érdektelenség. Látja, megszűnt a pesti hajójárat is. A „Bendegúznak” még csak van valami forgalma, de a „Csopak” alig van úton. Pedig itt ezen a vidéken a Dunának gyönyörű szakaszai vannak. Annak idején amikor megrendeltettük a Révátkelési Vállalattal, egy ideig ment, most már nem kell. Pedig a nyári egyetemek, kongresszusok résztvevőinek milyen szép zárókirándulásokat lehetne tartani. Föl Bajáig, útközben kiszállni egy halászlére, egy pohár borra. Ügy látszik, kevés a reklám. A következő állomás a Révátkelési Vállalat volt. Könnyen megtaláltam az igazgatót, Sloboda Jánost. Amikor a „Csopak” nevét hallja, meg se várja a reklámmal kapcsolatos kérdési. — Százkilenc helyre küldtünk felhívást, melyben felajánljuk a „Bendegúzt” és a „Csopakot”. Az előbbi 100, az utóbbi 150 személyes. Az iskolaidő alatt néhányszor igény be is vették, de azóta szinte egyszer se. A hajót Siófokról vettük bérbe, lassan második hónapja már. Gondoltuk, a dolgozók szabad szombatjaira szép kirándulásokat lehet szervezni. Ügy látszik, elszámítottuk magunkat. — Az elmúlt években volt sikere a hajónak? Hogyne. Havonta leg- > alább 14-szer igénybe vet- ; ték, és a dolgozók meg voltak elégedve. Még Jugoszláviában is voltak, nyolcszor. — Lehet, hogy akik tavaly voltak, az idén nem akarnak mégegyszer ugyan azon az útvonalon sétahajózni?! Változott az útvonal is. Ütbaejthető a gemenci rezervátum is. Különben is azt mondhatjuk, hogy az útvonal nem kötött, hanem ötletszerűen változtatható. Akár fölfelé a Dunán, akár■ lefelé. Nos, valóban a dolgozókon múlik, hogy igénybe veszik-c a Csopakot, vagy visszaeresztik Siófokra. Mert azért nyilván nem fogják Mohácson tartani, hogy használatlanul egye a rozsda a vízparton. Hogy is van az a közmondás? Nem kényszer a disznótor ... — wér —
