Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
1969. július 4, DunonTtni napio 3 Szocialista munkaiskola Nő a megye középiskoláinak a tekintélye Javulnak a tanulmányi átlagok — Megvannak a további fejlődés tárgyi feltételei A POTE évkönyve A Pécsi Orvostudományi Egyetem 1967—68. tanévre kiadott évkönyve nemrégen jelent meg, igen gazdag tartalommal. Dr. Boros Béla rektor tanévnyitó ünnepi beszédén és dr. Tényi Jenőnek a november 7-i ünnepségen elmondott beszédén kívül tartalmazza az évkönyv az egyetem szervezeteinek, hivatalainak és tanszékeinek pontos leírását, valamint megemlékezik az elhunyt egyetemi tanárokról. Teljes terjedelmében közli az évkönyv a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának alkalmából rendezett tudományos ülés előadásait. A Fejezetek az egyetem történetéből című új rovatban ezúttal először a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem 1920—23 közötti történetét olvashatjuk, dr. Hajnal József feldolgozásában. Fiatal orvosok döntés előtt Több állás, mint igénylő Dél-Dunántúl vonzása A vizsgák után még izgalmasabb „küzdelem” kezdődik a végzős orvostanhallgatók számára — az elhelyezkedés. A tavaly bevezetett új pályázati rendszer tapasztalatai már rendelkezésünkre állnak, s ezek azt mutatják, bogy a vidéki orvostudományi egyetemeken bevált az új rendszer. A hallgatók maguk választhattak a megpályázható helyek közül — természetesen az adott lehetőségeken belül —, s az egyetem nem irányította a hallgatókat olyan állások felé. ahova nem szívesen mentek volna. Az eltelt egy év alatt tulajdonképpen minden végzős hallgató elhelyezkedett. Idén országos viszonylatban hasonló a helyzet a tavalyihoz: némileg több a meghirdetett állások száma, mint a végző hallgatóké. Országosan összesen 838 állást pályázhatnak meg az orvostudományi egyetemekről kikerülő fiaial orvosok. Természetesen ezen belül megoszlik a vonzó és kevésbé vonzó helyek száma. A Pécsi Orvostudományi Egyetem 176 VI. éves hallgatója közül 144 pályázott. A fennmaradó hallgatók vagy társadalmi ösztöndíjat kaptak vagy külföldiek, s vannak, akik vizsgakötelezettségeiknek nem tettek eleget. Az egyetem szerepe csak arra korlátozódik, hogy rangsorolja a befutott pályázatokat,, ha egy állásra többen is igényt tartanak. Ezt a rangsorolást a , pályázathirdető szervnek nem kell elfogadnia. Most még az elhelyezkedés* első szakaszában járunk, ugyanis július közepéig kiderül, hogy kinek nem sikerült a megpályázott 3 állás közül egyet sem elnyernie. Augusztusban már az egyetem megkerülésével lehet megpályázni a fennmaradó vagy közben meghirdetett helyeket. A kínálat és a kereslet... Mint minden évben, idén Is vannak kedvező „ajánlatok’.’. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 18 állást írtak ki, ezekre 50 pályázat futott be, közülük. 32 pécsi. Természetesen ez nem jelent 50 pályázót is egyben, hiszen több állást is megpályázhat ugyanaz a személy. Baranya és Dél-Dunántúl vonzását nemcsak Pécs közelsége adja meg, hanem az is, hogy a hallgatók többségükben innen származnak, szeretnének tehát visszamenni lakóhelyükre vagy legalábbis annak közelében maradni. Baranya megyében a meghirdetett 9 helyre 19 pályázat fűtött be. Somogy és Tolna állásaira is több pályázat érkezett a helyek számánál. Zalában viszont =40 fiatal orvost várnak, s csak 26 pályázat érkezett. Érdekes, hogy a pécsi egyetem szűkebb vonzásköréből kieső Veszprém megyei 13 állásra 20 pályázat jött. Az ország távolabbi vidékére is pályáztak néhányan. A 34 Heves megyei állásra 4-en, Nógrád megye 34 helyére 3-an, de pl. Hajdu-Bihar megyébe és Bács-Kiskun megyébe nem pályázott senki a pécsi orvostanhallgatók közül. A Budapesten kiírt 78 állásra 7-en küldték el pályázatukat. Mi okozza a dilemmát? Nemcsak az állások hely szerinti megoszlása okoz gondot a végzősöknek, hanem a szakmai megoszlásuk is. — Hiába menne valaki szívesebben pl. Hevesbe, mint Bárányába, ha ott nem hirdettek röntgenorvosi állást, pedig 5 az szeretne lenni. A pályázatok túlnyomó többsége belgyógyász állást igényel, számuk 90 felett van. Idén érdeklődés figyelhető meg az ideg-elmegyógyászat iránt, 15 pályázat érkezett erre. Ugyancsak emelkedés figyelhető meg a tavalyihoz képest a KÖJÁL orvosi helyekbe befutott pályázatoknál. A szakmai megoszláson beüli aránytalanságok előrelát- íatóan nem okoznak majd feszültségeket, mert körülbeül fedik az álláslehetőségecet. Marafkó László Kellemes idő várható Amint Wissy Károly, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa csütörtökön délután elmondotta, az elmúlt 24—48 óra alatt egész Közép-Európa időjárásában határozott javulás következett be. Hazánkban csütörtökön délelőtt, sőt már az azt megelőző éjszaka sem volt csapadék. A legalacsonyabb hőmérséklet éjszaka 7—14 jók között alakult ki, koradélutánra viszont a felmelegedés elérte a 24—28 fokot. Ez a kellemes nyári időjárás meteorológusaink szerint egyelőre vendégünk marad. Szintén jót ígér a távolabbi előrejelzés. Hétfőtől a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 12—17 fok között, a legmagasabb nappali hőmérsékletek pedig 24—28 fok között lesznek. Öt millimétert meghaladó csapadék az ország területének 30 százalékán várható. K aramból Csütörtökön délután négy órakor a 27-es autóbusz Zsol- nay-szobor közelében lévő Rákóczi úti megállójánál összeütközött egy busz az előtte álló tehergépkocsival. Az autóbuszt Pátkai Dániel, a tehergépkocsit Sebestyén József vezette. Sérülés szerencsére nem történt és az anyagi kár is jeden téktelen. Korszerűsítik a vajszlói gyógyszertárat. A munkákat ez év tavaszán kezdték meg, a korszerűsítésre fordított összeg meghaladja a fél millió forintot. Szokolai felv. k A dunántúli kisvárosok vezetőinek tanácskozása A diáitok két tanév közöt' nem szívesein beszélnek az iskoláról, ez nem illik a vakáció laza hangulatához. De egy- cgy iskola híre, táxsadalm rangja nem is mérhető egyetlen tanévvel. Évtizedek kellenek hozzá, hogy ha valahof kiejtik egy gimnázium nevét akkor húsz, harminc év múltán is büszkeség töltse el azokat, akik egykor ebben a gimnáziumban tanultak. Ahhoz, hogy egy-egy középiskola márkás legyen, hagyományok kellenek. S most, amikor két tanév között a napi oktatási feladatoktól el lehet tekinteni, kiterheszthetjük nagyobb távlatokra a kérdést: milyen szerepük, milyen tekintélyük van a megye középiskoláinak a megye társadalmában? Ezek a többségükben alig egy évtizedes, intézmények hogyan haladnak á rang, a márkás iskola rangja felé. Az ötlet onnét származik, hogy ebben az évben is többszáz baranyai gyerek jelentkezett a patinás pécsi gimnáziumokba, holott a lakóhelyén, vagy annak közelében is van gimnázium. Ezeknek a fiataloknak a túlnyomó többségét persze nem vették fel Pécsett, hanem a megyei gimnáziumokban kaptak helyet. De a vágyuk — s a szüleik vágya is — az volt, hogy a régi pécsi intézménybe vegyék fel őket. Lassan kialakul a megyei középiskolák rangja is. Lássuk: hogyan alakul ki? A legkézenfekvőbb s legfontosabb mérce: mit tudnak a gyerekek'? A számadatok sok jót mondanak: a tíz baranyai középiskolában az idén év végén 3,2 volt a tanulmányi átlag, egy tizeddel jobb, mint tavaly év végén, s 2 tizeddel jobb, mint az’ idén félévkor. Márpedig tanulmányi átlagban a tizedek is nagyon sokat jelentenek. Igaz, országos adatok még nincsenek, s így ezt a számot nem lehet összehasonlítani az országos átlaggal. De a bukások adatait igen. Most év végén a tanulóknak mindössze 6,7 százaléka bukott meg. Tavaly 10, idén év végén 13,6 százalék volt ez az arány, az országos bukási százalék pedig évek óta 16—20 százalék között mozog. Még jobb, hogy mind a tanulmányi átlag, rpind a bukási arány szinte mind a tíz középiskolában ezen a szinten van, s nincsenek szélsőséges eredmények Ez többek között a megyei művelődésügyi osztály jó irányító tevékenységét is bizonyítja. Ezeket az eredményeket a kollégisták is segítették. Amíg ugyanis az ország középiskolás diákjainak 16—18 százaléka lakik diákotthonban, Baranyában ez az arány 33 százalék. Sőt, a 9 diákotthon közül 8 már elérte a kollégiumi rangot, ami a tanulók önállóságára utal. A kollégiumok jó tanulmányi körülményeire jellemző, hogy a kollégisták idei év végi átlaga 3,3. Sőt, Szigetváron a mintegy 80, Komlón pedig a körülbelül 40 kollégistából egy sem bukott meg. Rendkívül nagy előnyt hozott az a Sellyén kezdett, de ma már több középiskolában, így főleg Siklóson és a Komlói Steinmetz Miklós Szakközépiskolában sikeresen alkalmazott módszer, hogy a bejáró diákok és a helybéliek kis részét tanulószobába vonják össze, ahol szaktanárok felügyelete és segítsége mellett tanulnak. Továbbá a tanórákon a diákok nagyobb önállóságára törekedtek. De a jó tanulmányi eredmények mellett egyéb tényezők is növelik a baranyai középiskolák jó hírnevét. A szakmunkásképzésben ugyanis egyre több — jelenleg már húszon felüli — azoknak a szakmacsoportoknak a száma, ahol csak érettségizettek jelentkezhetnek felvételre. A megye gimnáziumaiban pedig érvé- [ ríyeaülennek az iskolatípusnak a kettős célja: a felsőfokú továbbtanulásra való előkészítés és olyan általános műveltség kifejlesztése, amelyen sokféle képzés alapulhat, Így a szakmunkásképzés is. Ezért a tanórákon egyre több gimnáziumban külön feladató- | tat adnak a legjobbaknak, akik később egyetemre, főis- tolára mehetnek, s külön a gyengébbeknek. Ezzel lassan megszűnik az az állapot, hogy az oktatás során csak a középszintet veszik figyelembe, s a legjobbak unatkoznak, a gyengébbek pedig nem tudnak »kapcsolódni semmiféle tanulásba. Ez az árnyaltság le- aetővé teszi, hogy a derékhad- aak alapos műveltsége legyen az érettségihez kötött szakmákhoz, s a gyengébbek is .öbbet tudjanak, mint eddig udtak. Sokat bizonyítanak a tanul- nányi versenyek, melyeken nind megyei, mind országos mezőnyben egyre több a baranyai nyertes. A szakközópis- tolák külön előnye, hogy egységesebb célú és érdeklődési törű gyerekek tanulnak bennük, s azok rendkívül könnyen ^helyezkednek a szakmájuk- ian. A megyében most tovább növelik a középiskolák színvonalát. Elsősorban az egyéb- cént jó tárgyi feltételek további javításával, s a szocia- ista munkaiskola arculatának ;,ialakításával. Ez a nevelés- cözpontúság már ismert elvei nellett a sokoldalú tevékenyléget is megkívánja. Vagyis- a anórán és a gyakorlati órácon minden tanuló lehetőleg inállóan, aktívan szerzi meg íz ismereteket. Végül a szocialista munkaiskola kialakítását segíti elő az is, hogy igyekeznek minden gyermek személyiségét jobban megismerni, s arra alapozni az oktatást, a nevelést. Ehhez jó feltételek vannak Baranyában: egy középiskolai tanerőre 13,3 tanuló jut, szemben az országos 17,6-tal. Mindezek elősegítették, illetőleg elősegítik, hogy a megye középiskolái a baranyaiak szemében lassan tekintélyes intézményekké, patinás, márkás gimnáziumokká, szakközépiskolákká váljanak. A legnagyobb vidéki filmstúdió •• Otren filmet forgattak 8 ér alatt Mohács jelene és múltja celluloid szalagon — Színes íilm a Pécsi-tóról — Orszásos érdeklődés A feladat: megörökíteni a földeken a nagy esőzések utáni lázas munkát. Színhely: egyik baranyai kisközség. Szereplők: a tsz tagsága. Kellék: esőáztatta föld. A kivonuló kis stáb meglepődve tapasztalja, hogy a talaj puskapor száraz, a tsz-tagság pedig nincs a határban. — A jó filmes mindig alkalmazkodik a feladathoz — mondja Kovács Sándor, a Ba- [ ranya megyei Tanács dokumentációs laboratóriumának operatőre. — Az elnök utasítására meghúzták a templom harangját, erre összegyűlt a tagság. Befogtak, -rnegtöltöiták- vízzel a tartálykocsikat és megöntözték a legközelebbi kukoricás egy kis darabját. Az- | tán a bokáig érő sárban megkezdődött a kapa las. így már nem volt semmi akadálya, hogy leforgassák a riportot. Itt, a Megyei Tanács épületének földszintjén a laboratóriumban, de mondhatnánk úgy, stúdióban is csak a filmes találja fel magát. A kis szobákban igyekszem nem nyúlni semmihez, mert ha ne- tán-tán elrontanék valamit, nehéz pótolni. Az Ariflex 16- os hangos kamera — értéke 360 ezer forint — és egy-két magnetofon kivételével egy berendezést sem lehet kapni a boltokban. A stúdió magnetofonoknak, az Ariflex másológépnek, filmhívóknak, a vágóasztalnak csak eszmei értéke van, mely másfél millió forintra tehető, valódi értékük ennek többszö- . röse. i Dr. Farkas Károly, a Megyei Tanács osztályvezetője elmondta, hogy jelenleg ez a vidéki filmstúdiók közül a legnagyobb. Technikai felszereltségében megegyezik a TV filmstúdióval, a MAFILM hasonló stúdióival szemben pedig az az előnye, hogy itt közvetlen 16 milliméteres filmet készíthetnek, míg Budapesten erre nincs lehetőség. Hogy sikerült létrehozni ezt a komoly laboratóriumot? " ' Mindenekelőtt szívós munkával — mondja Vértes Tibor, a Megyei Tanács titkára, a stúdió egyik megalapítója. — Teljesen amatőr alapon, mint hobby-t kezdtük a munkát, majd kaptunk egy 16 milliméteres kamerát. Aztán egy éves társadalmi munkával a tagok filmhívógépet, majd másológépet készítettek. Helyreállítottunk egy muzeális értékű hangoskamerát is, még ma is üzemképes. Ezen hangosították a Valahol Európában című filmet valamikor. Az igények a filmkészítés iránt egyre jobban megnőttek. Az amatőrök helyébe a profik léptek és 1968. január 1-gyel létrejött a dokumentációs laboratórium, függetlenített munkatársakkal, ahol a film- készítés mellett fotók, diák, grafikák sokszorosítása is folyik. 1961 óta ötven filmet forgattak itt, melynek műfaja igen változatos: a 10—30 perces filmek között dokumentum, riport, oktató és ismeretterjesztő filmeket találunk. Négy film különösképpen : szemlélteti a technikai és a mesterségbeli fejlődést. Az első 30 perces filmet 1961-ben forgatták. Címe: Baranyai krónika. Ez az alkotás még hangosított film volt. 1965-ben készült az első fény- hangos film, Mohácsi farsang címmel. Az idén készült el az első szájszinkronos riportfilm a Tanácsköztársaság baranyai eseményeiről. Már tavaly el- j kezdték forgatni a Pécsi-tó | környékét bemutató első szí- nes filmet. I — Mi tulajdonképpen a stúdió célja? Dokumentálni a tanács munkáját és a filmalkotásokkal is segíteni ezt a munkát — mondja dr. Farkas Károly. — A megye gazdasági, társadalmi, kulturális életének fejlődését illusztrálni. Jelenleg a forgatási helyszíneken és a laboratóriumban nagy munka folyik. Most készül Mohács felszabadulási ünnepségeire Mohács múltját és jelenét bemutató film. A pécs- baranyai képzőművészek Nemzeti Galériában megrendezett kiállításáról készült riportfilm befejezés előtt áll. A Baranya megyei Építőipari Vállalat életét bemutató dokumentum filmet most kezdik forgatni. Többek között ezekben a napokban elkészül a Mecseki Szénbányák reklámfilmje is. — A pécsi filmtárban elmondták, hogy az ország minden részéből kérnek Pécs városáról szóló filmet, de a kéréseknek eleget tenni nem lehet, mert Pécsről szóló film nincs. Hány filmet készítettek a városról? — Egyet sem. Ilyen igénynyel az illetékes szervek még nem kerestek fel bennünket — mondja Kovács Sándor operatőr. — Pécs életéről, a város eseményeiről, a TV- megrendelésére rendszeresen készítünk azonban riportokat. — Más városokról készítettek filmet? — Igen. Pápa város meg- •rendelésére egyórás filmet csináltunk. A dokumentációs laboratórium további fejlesztése a Megyei Tanács terveiben szerepel. | Csütörtökön Siófokon megkezdődött a dunántúli kisvárosok: Esztergom, Keszthely, Kőszeg, Sárvár, Siófok, Szentendre, Szigetvár, Tapolca és Tata képviselőinek háromnapos tanácskozása. Dr. Kassai János, a Somogy megyei Tanács vb-titkára üdvözölte a résztvevőket, majd Kovács István, a Siófoki városi Tanács vb-elnökhelyettese tájékoztatta a jelenlevőket a város múltjáról, jelenéről, gondjairól, jövőjéről. Ezután Kotsis Lajos főmérnök, a Városépítési Tu- iományos Tervező Intézet nunkatársa ismertette Siófok fejlesztésének tervét.
