Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
<969. július 31. imnftTitaii napid A tragédiák hathatós intézkedést követeltek „Gázriadó“ az építőknél A Gázipari Tröszt túlzottnak tartja a riadalmat As építők sorra felbontják a szerződéseket — Kompromisszumot! Ez már nem vita. Harc. A Gázipari Tröszt június elején kelt leveleire a kivitelező vállalatok először csak levélben válaszoltak, de miután ez kevésnek bizonyult, megkezdődött személyes viták végtelen sora, s ma ott tartunk, hogy mindkét oldalon megmerevedett — a „front”: a gázosok azt hajtogatják — engedmény nincs, az építők pedig azt: akkor hát csináljátok magatok... Szomorú előzmények A „hadiállapotot” kiváltó levelek, s az azokhoz csatlakozó 80 oldalas szerelési és ellenőrzési előírások szomorú előzmények után születtek meg. Az elmúlt két évben közel két tucat olyan gázömlés volt az országban, melyek következtében emberek kerültek veszélybe, sőt a fővárosban két alkalommal tömegkatasztrófát is akozott a földből elő- szivárgó gáz. Akkor az egész közvélemény a felelősök megbüntetését és a hasonló esetek megelőzésének garantálását követelte /— s tegyük hozzá: jogosan. Ilyen előzmények után adták ki azt az új technológiai utasítást, melyről a szerelő és kivitelező vállalatok most azt mondják: végrehajthatatlan. Vasárnapi számunkban megírtuk a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat vezetőinek ezzel kapcsolatos véleményét. Most az „érem” másik oldalát — a területileg illetékes gázipari hatóság — a Dél-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat —, álláspontját ismertetjük. Háda Sándor műszaki igazgatóhelyettes: az új technológiai előírás életbeléptetéséből vállalatunknak, illetve trösztünknek semmiféle anyagi hászna nem lesz. Mindaz, amit kérünk a lakosság a fogyasztók biztonságát szolgálja — s ezzel meg is mondtam, mi a vitával kapcsolatos véleményem ... — Az építők túlzottnak tartják a szigorításokat. — Ezen, esetleg, lehet vitatkozni. Azt azonban fontosnak tartanám megjegyezni, hogy az előírások egy része tulajdonképpen „felújítás”, azoknak a szabályoknak a megismétlése, melyek eddig is hatályban voltak, de amelyeket csak nagyon kevesen tartottak be. — ön szerint tehát minden további nélkül végrehajthatók az új előírások? — Igen. Minden további nélkül, de nem minden áldozatvállalás nélkül.,. Tölgyes Géza beruházási osztályvezető azok közé tartozik, akik számára létkérdés a viták mielőbbi elcsitulása. Közel öt kilométernyi új gázvezetéket kellene az idén átadniuk — a kivitelezők azonban nem vállalják a munkát. — Lehet, hogy az egész program „füstbe” megy ... ? — Hát bizony, ez meglehet ... Miről is van szó? A véleményeket, érveket meghallgatva hihetetlenül ne- I héz az állásfoglalás. Ügy tűnik, ugyanis, hogy mindkét félnek igaza van. Az új szabványok életbeléptetésének előzménye és a szigorítások célja egyértelmű: biztonságot akarnak; s az is vitathatatlan tény, hogy az emberi élet védelmében vállalni kell a plusz-terheket. De mit lehet akkor mondani, ha az építők mindezt elismerik, s csak technikai, személyi felkészületlenségükre hivatkoznak? Nézzük a legjelentősebb „ütközési” pontokat! A varratokat röntgenezni kell. Rendben van, gép van is, de egy-egy röntgen szakember kiképzése — és ezt követő minősítése —, minimum egy évet igényel. De vitatható a nyomáspróbákkal kapcsolatos előírások indokoltsága is. Huszonötszörös biztonságot követelnek. Tanácstalanul állnak a szerelők a rézselési szabvány előtt is: 0,5 fokos pontosságot követelnek, amit csak speciális gépekkel lehet biztosítani. Gép pedig nincs, legalábbis egyelőre. A régi előírások 300 milliméter csőátmérőig tették lehetővé a lánghegesztők használatát, az új technológia azonban csak 100 mm-ig engedélyezi. Máról holnapra átállni — lehetetlenség. De vannak más jellegű szigorítások is. A csőidomokról és műtárgyakról műbizonylatot kell kiállítani, ami eddig nem volt. Az előregyártó műhelyekben felhalmozódott nagymennyiségű szerelvényről egyszerűen nincs bizonylat — mi legyen hát? Megsokszorozódik a papírmunka is. Ezután minden ellenőrzésről, átadás-átvételről külön jegyzőkönyvet készítenek, de ha valami nem stimmel azt is papírra kell vetni. Az építők számítása szerint mindent összevetve minimum 20—30 százalékkal emelkednek a költségek, s legalább ilyen arányban lassul a munka is. Abban nincs is vita, hogy ennyit megér a biztonság, de abban már igen, hogy ki viselie ezeket a terheket? vedélyek egyre vadabbak, s ez rendkívül aggasztó. Ügy tűnik, az érintett iparágak most mái- hiúsági kérdést csinálnak abból, hogy ki lesz „győztes”. Igaz, „lent” — a munkahelyeken —, már érlelődik a kompromisszum: az építők mind többen belátják, hogy a gázszerelés nem egy munkafolyamat a sok közül, hanem a legkényesebb munkák egyike, s a gázosok is kezdik elismerni; hogy ennél a mostani átállásnál sokkal kisebb dolgok sem mennek máról holnapra. A végszót még nem mondták ki az illetékesek, néhány végkövetkeztetés azonban máris levonható. Például az, hogy nagy jelentőségű döntéseket hozni az igények és lehetőségek koordinálása nélkül — vétkes könnyelműség. Békés Sándor Huszonöt vagon őszibarackot szedtek eddig a Pécsi Állami Gazdaság gyümölcsösében a korai érésű fajtákból. Jelenleg a konzervipar részére szállítják a gyümölcsöt. Szokolai felv. A negyedik ötös Porcelán, pirogránit, faján»» A NEGYEDIK ÖTÖS — azaz a negyedik 5 éves terv, népgazdaságunk nem egészen másfél év múlva kezdődő, újabb fontos időszaka. Ebben a sorozatunkban időről időre felkeressük Baranya iparvállalatait, kisipari szövetkezeteit, nyilatkozzanak: Milyen fejlesztési elképzeléseik vannak 1971—75-re? A Pécsi Porcelángyár fejlesztési témája rendhagyó. Régen is voltak, ma is vannak elképzelések, de a megvalósulás egyáltalán nem rajtuk, hanem a Finomkerámia Ipari Műveken, sőt, a népgazdaságon múlik. így csak óhajokról beszélhetünk. Íme: Az első rekonstrukciós terv 1962- ben, a második 1965-ben készült. Egyikből sem lett semmi. 1967-ben újabb tanulmány tervet készített a Szilikátipari Központi Kutatóintézet. Azóta a terv elavult. Miért maradt el a rekonstrukció? Beke László főmérnök a pénzügyi keretek hiányát, s egy másik fontos akadályt, a pécsi gázhiányt említette. Időszerű közlemények A Központi Statisztikai Hivatal „Időszerű Közlemények” című sorozatában megjelent „Az ipari munkások és kisegítő alkalmazottak létszámának megoszlása végzett tevékenységük jellege szerint” című kötet. Az Iparstatisztikai Főosztály által összeállított könyv külön fejezetben foglalkozik a munkakörülmények jellegének alakulásával. Nem az iparágak ügye A gázipar tehát hadban áll az építőiparral, s hogy ki kényszeríti meghátrálásra a másikat — még titok. A szeftPedig a 100 éves Pécsi Porcelángyár mindenképpen megérett egy átfogó rekonstrukcióra. Nehéz fizikai munkát igénylő, elavult, széntüzelésű körkemencéik a századfordulón épültek, az innen kikerülő termékek nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. Huszonnégy tonna szenet használnak fel az egyszeri égetéshez. A kémények naponta — hosszú, hosszú idő óta — pokoli szennyet zúdítanak a környékre, a városra. Ez önmagában is meggondolandó, de nemcsak erről van szó. A Porcelángyárban az államosítás óta háromszorosára emelkedett a kapacitás, jelentős szociális beruházások történtek, gáztüzelésű alagútkemencéket építettek, új gyártócsarnokot, új, ellenállástesteket gyártó üzemet alakítottak ki és így tovább. De a nagyhírű gyár még így sem korszerű. Milyen gazdasági okok indokolják a rekonstrukciót? A minőségi követelmények egyre fokozódnak, különösen az export tekintetében. De a mennyiségi igényeket is nehéz kielégíteni. Pécsett különben is átprofilírozásra lesz szükség. — Hódmezővásárhelyen ugyanis új edénygyárat állítottak üzembe, évi 3000 tonnával. Ennek megfelelően a pécsieknek csökkenteniük kell az edénygyártás volumenét, évi 1200 tonnáról 800 tonnára. Ez a mennyiség a választék- bővítést szolgálja majd. — Ugyanakkor növelnünk kell a nagyfeszültségű porcelán- szigetelők gyártását. A belföldi piacok igényeit, úgy néz ki, kielégíthetik, tehát az exportot kell növelni. De ez csak úgy megy, ha az árakkal lejjebb tudnak szállni, termelékenyebben, kisebb önköltséggel dolgoznak. Ez csak modernizálással érhető el. Egyedi, nagyméretű porcelán- szigetelőkből a világon hiány mutatkozik, a piaci kilátások hosszú évekre kedvezőek. A Pécsi Porcelángyár szigetelőit a GANZ Villamossági Művek villamos-készülékeibe építik be, s az egész exportra megy. A gyár igényeit sem meny- nyiségben, sem a megfelelő minőségben nem képesek kielégíteni, így a GANZ importálni kénytelen, mondanunk sem kell» sokkal drágábban, dollárért. A fejlett országokban az épületburkolás kerámiával történik. A vakolat felújítása általában 10—15 évenként esedékessé válik, ugyanakkor a csempe élettartama, ha jól van felrakva, szinte korlátlan. A jelenlegi ár négyzet- méterenként 160—190 forint. Az ár, egy esetleges rekonstrukció után csökkenthető. — Kapósabb lenne az építőiparban. © ÉPÜLETBURKOLÓ KERÁMIA. Az új, központi fű- téses lakótelepek halálra ítélik a cserépkályhákat. A kályhacsempe gyártásával az idén teljes egészében le is állnak. Az épületburkoló kerámiát nagy sorozatban, nagy termelékenységű technológiai berendezésekben kellene gyártani. Ehhez új kemence kellene. Az évi termelés most 80—100 négyzetméter, ez a mennyiség 200—250 ezerre felemelhető. A rekonstrukció költségkihatása 40—45 millió forint. © PORCELÁNFAJANSZ. Jelenleg nullszériák vannak, a gyártást be kellene indítani, mégpedig nagyüzemi módszerrel. A porcelánfestés viszonylag könnyű munka, több száz nőnek adhatna munka- lehetőséget. A beruházás 22— 24 millió forintba kerülne, az évi termelési érték várhatóan 18—19 millió forint. Erre egyébként a pécsiek programot készítettek, felterjesztették, de jóváhagyás még nincs. Mint látjuk, a kerámia ipar eléggé beruházás igényes, s viszonylag alacsony termelési értéket produkál, s kicsi a fejlesztési alap. De ez érthető, olcsó anyagokkal dolgoznak. Az is igaz, hogy a döntéseket — légyen bármilyen fejlesztésről szó — alapos gazdaságossági számításoknak kell megelőzniük. A Finomkerámia Ipari Művek többi gyáregységei már átestek a rekonstrukción. Jó lenne, ha történne valami a Pécsi Porcelángyár ügyében is. Miklősvári Zoltán Lyukas zsebbe... Lehel, hogy vannak, akiknek a „könyökén jön ki” a Patyolatra vonatkozó sok reklamáció, megjegyzés és panasz. Ezúttal mégis szóvá kell tennünk egy újabb ügyet. Történt, hogy sok más óvodához hasonlóan, az Építők útjai, egy esztendeje működő óvoda is nyári szünetet tartott, festettek, takarítottak az épületben. A három hetes szünet végeztével a szülőket furcsa meglepetés várta. Kiderült, hogy a gyerekek délutáni fektetésére szolgáló kiságyak vászonhuzatait kimosatta az óvoda a Patyolattal. A huzatok azonban a szürke változatos árnyalataiban játszottak, az összesen kb. 350 forint kifizetése után. Az óvónők panaszára a szülők egyesével-ketteséval ha- zavitték a huzatokat és „kisipari módszerrel” tisztára mosták őket. A Patyolat nehézségeit olyankor még meg lehet érteni, ha a tisztításnál valamiféle „technikai problémák” adódnak. Itt azonban közönséges vászondarabokról van szó, amelyeket téglalap alakúra összevarrtak. A legegyszerűbb mosás ez a javából. Köztudott, hogy az óvodák fenntartása pénzbe kerül, sok-sok állami pénzbe. Köztudott az is, hogy az óvodák nem túl bőre szabott költségvetésénél egyáltalán nem mindegy, mire megy el 350, de akár 50 forint is. Ha végül ki is mossák a szülők azokat a huzatokat, egyáltalán nem mindegy, hogy fölöslegesen kidobtak az ablakon ennyi pénzt. Akkor sem mindegy, ha egy háziasszony az áldozat, de így talán még' kevésbé mindegy. Vagy netán úgy gondolták a Patyolatnál, hogy hiszen itt egyik zsebből a másikba vándorol az állam pénze? S akkor végeredményben „nem történt semmi”? De bizony történt: lyukas zsebbe került az a pénz. S ha nem is sokról van szó, akkor sem lehet erre csak úgy fátylat borítani. (h. e,> Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: változóan felhős idő, többfelé esővel, záporesővel, zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk keleti, délkeleti szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges vátozás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14—19 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet 25 fok körül. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál szerdán 11 órakor 23,9 fok: volt. Egy átfogó rekonstrukciónak 4—5 év alatt kellene le- zajlania, hogy közben a termelés ne szüneteljen. De bármelyik profil korszerűsítése külön-külön is megvalósítható. Vegyük őket sorra. © PORCELÁN. Teljes egészében meg kellene szüntetni a széntüzelést, helyette alagút és kamrás rendszerű gázkemencéket építeni. Nagyméretű gyártócsarnokok kialakítására, korszerű technológiai berendezésekre van szűk ség. A rekonstrukció költségei jóval meghaladnák a 100 millió forintot. Tekintse meg A BARANYA MEGYEI IPARI VÁSÁRON A MEGYESZER Vállalat gyártmányait A hangos kaputelefon üzemben megtekinthető és 1970, évre előjegyezhető. Egyéb szolgáltatásainkkal örömmel állunk a közönség rendelkezésére. Kitűnőre vizsgázott a „csodakomhájn“ Mindössze harminc E— 512-es szuper kombájn érkezett az idén NDK-ból az országba. Ezek egyikének szerencsés tulajdonosa az újpetrei tsz. Most összesítették a kombájn teljesítményadatait. Eszerint: a gép 27 napot dolgozott (ebből hatot a bolyi tsz-nek bérmunkában), üzemóráinak száma 283. Ezen idő alatt learatott 766 hold gabonát, 162 és fél vagonnyi terményt, amelynek átlagos tisztasága 99,1 százalék. Az átlagos szemveszteség: 0,2 százalék, ösz- szehasonlításul: a régebbi kombájnaik 10 százalék feletti szemveszteséggel dolgoznak, s a tisztaság legfeljebb 95 százalékos. A „csodakombájn” hallatlan előnye, hogy róla közvetlenül vihették a gabonát a felvásárló magtáraiba, a terményforgalminál szinte soron kívül helyet kaptak. Rostával sem lehetett volna ilyen tisztaságot elérni. A gép kezelése lényegesen nagyobb szakértelmet igényel, a betanulás mégis rövid időt vett igénybe. Ha kategóriájukban országos elsők lesznek, a német cég az E 512-es kombájn felelős vezetőjét. Szabó Lajost, és segédvezetőjét, Horváth Ferencet egyhetes ingyenes üdüléssel jutalmazza. A gép egyébként most áll, a karbantartást végzik. Az aratás ideje alatt meghibásodás nem történt. A gabona után az aprómagvakra, ősszel pedig a kukoricára állnak rá. Itt is nagy eredményeket várnak, mind teljesítményben (napi 6 vagon), mind tisztaságban. Az újpetrei tsz jövőre további két kombájnt szeretne vásárolni. Szó van arról, hogy a keletnémet cég a magyarországi viszonyoknak megfelelően átalakításokat végez az E— 512-esen.
