Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI.évfolyam,i74.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i?69. július30.,szerda A tartalomból» Nixon Dél-Vietnamba utazik (2. oldal) Űj munkastílus (3. oldal) Hogyan dolgoztunk9 mennyit fogyasztott un k as első félévben? Adatok a termelésről, Az összefogás eredménye Autóbusz-pályaudvar épül Komlóu Kész a Rét utca (5. oldal) Kilencszáz telek családi házaknak (5. oldal) a készletekről és az árakról A Központi Statisztikai Hi­vatalban most összesített ada­tok szerint az állami és a szövetkezeti ipar az első fél­] évben egy százalékkal ter­melt többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az érté- I kesítésiről júniusi adatok még ! nem állnak rendelkezésre, az öthavi statisztika szerint azonban 4 százalékkal na­gyobb értékű árut adtak el az ipari vállalatok, mint egy évvel korábban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a termelés jobban megfelelt a piac igényei­nek. Mivel a foglalkoztatottak száma gyorsabban nőtt, mint a termelés, az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 2 szá­zalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év első felében. Ebben az is közrejátszott, hogy az idén több volt a munkaszünet, kevesebb a le­dolgozott órák száma. Az egy teljesített munkaórára jutó termelés 5 százalékkal meghaladja az 1968. első fél­évit. A tapasztalatok arra utal­nak, hogy hatékony intéz­kedések szükségesek a ter­melékenység javítására. A belkereskedelem készle­teinek alakulásában kisebb mozgás tapasztalható. A kis­kereskedelem készletei jú­niusban némileg csökkentek, a nagykereskedelemé pedig mintegy 800 millió forinttal növekedtek az előző hónap­hoz képest, tehát utánpótlás­ról gondoskodtak. A nagy- és kiskereskede­lemnek júniusban összesen 23 359 millió forint értékű áruja volt raktáron, 700 millióval több, mint má­jusban, de 1,3 milliárd fo­rinttal kevesebb, mint ta­valy júniusban. A kiskereskedelem az első félévben 10 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolított le, mint egy évvel korábban. Nagyjából egyforma mérték­ben nőtt az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek eladása. A kiskereskedelmi árak 1.8, a piaci árak 16,6 százalék­kal magasabbak voltak, mint 1968. első felében. A fogyasztói árindex az első öt hónap adatai szerint a lakosság valamennyi fonto­sabb rétegénél 2 százalék­kal emelkedett. Az egy fog­lalkoztatottra jutó havi át­lagkereset az állami ipar­ban 2,3 százalékkal, a mun­kások átlagkeresete 2,9 szá­zalékkal nőtt. — Augusztus végére sze­retnénk átadni a forgalom­nak az új autóbusz-pályaud­vart. melynek térburkolatát most végzik a munkások — mondotta tegnap délután í Gallusz József, a Komlói Városi Tanács V. B. elnöke tájékoztatójában. — Közös gondjaink együttes megoldá­sára szövetkeztünk a helyi Kőbánya Vállalattal és a 12-es AKÖV-el. Városunkban naponta mintegy 200 autóbusz fordul meg. Virágzó településünk évek óta tartó gondja egy korszerű autóbusz-pályaud­var építése. Országos hatás­körű szervektől eddig csak ígéretet kaptunk, nem töb­bet. Az idő sürgetett, s mi kerestünk megoldást. A vá­rosközpontban. a Bem Jó­zsef utca folytatásaként a MÁV pályaudvar mellett felépítjük az új autóbusz- pályaudvart. A Városi Tanács 1 millió 200 ezer forintot szavazott meg építésére, a Kőbánya A Branya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat kapacitását és műszaki szín­vonalát fejlesztik a IV. öt­éves tervben. A program so­rán lebontják a vállalat pé­csi központja meglévő épü­leteinek egy részét, amelyek bauxit-betonból készültek, s helyükre korszerű létesítmé­nyeket építenek. A rekonstrukciós munká­latokról * Szabó László igaz­gató tájékoztatta munkatár­sunkat: — A vállalat fejlesztését, kapacitásának fokozását in­dokolja — többek között — a létesítendő szupermalac- nevelő, melyet megyénkben hoznak létre Belvárdgyula környékén. Az onnan kike­rülő sertések feldolgozása, csak a fejlett technológiával biztosított termelékenység fo­kozásával lehetséges. A rekontsrukció során elé­rendő kapacitásoik növeked­Vállalat díjtalanul adott kö­vet. a 12-es AKÖV vezetése 690 ezer forinttal járult az építés költségeihez. A munkálatok jó ütemben folynak. Remélhető, hogy a bányásznap előtt birtokba vé­nek. A sertésvágást óránként a jelenlegi 47-ről 120 darab­ra emeljük. A marhavágás is növekszik. Jelenleg egy óra alatt kilencet vágunk. Ez a szám húszra emelkedik. A húskészítmények gyártása is megduplázódik. Az étkezési zsírokat automatával csoma­golják majd. A húsok fel­vágását — csontozását — ki­vágását szalagrendszerrel biztosítjuk, e folyamatot maximálisan gépesítjük. A virsligyártásra Linker gépsort, a hurkakészítéshez csehszlovák gyártmányú gép­sort tervezünk. A hőkezelést hazai főző-füstölő szekré­nyekkel oldjuk meg. A hús­üzemi anyagmozgatásnál a kézi emelést megszüntetjük, úgynevezett liftboyt, emelő­villás targoncát használunk. A húskészítmények feldolgo­zását kondicionált térben biz­tosítjuk. A nulla Celzius fokos hű­tésnél gyorselőhűtők alkal­mazását látjuk szükségesnek. A hűtőtermek elhelyezését és berendezését úgy választ­juk meg, hogy a későbbiek­ben biztosítsa a bontott hús kiszállításához szükséges mű­veleteknek ezen hűtő komp­lexumban való végzését. A nyershús és húskészítmény expediálásánál a gépesített anyagmozgatást vezetjük be, mindez kellő méretű hűtött, illetve kondicionált helyi­ségben történik. A beruházási program két szakaszban valósul meg. Az elsőben a vágócsarnok és a nulla Celzius fokú hűtő, míg a második szakaszban a hús- készítmény gyártás és a zsi­radékcsomagolás szerepel. Az első szakasz kivitelezését 1970-ben kezdjük és 1972. december 31-el üzembehe­lyezzük. A második szakasz, illetve a teljes beruházás üzembehelyezésének határ­ideje: 1975. A rekonstrukciós munkák kivitelezésére a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vál­lalattal kötünk szerződést. Nagy István Vásári előzetes Az ibafai Petőfi Tsz palatetős fanyaralója bizonyára sláger lesz a vásáron. A Pécsi Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet címfestői saját maguk készítik kiállítási részlegüket. A TITÄN Kereskedelmi Vállalat egyéb árucikkeken kívül be­mutatja a legkorszerűbb háztartási és bár-hűtőszekrényeket is. A Mecseki Szénbánya Vállalat kiállítása a vásár legreprezen­tatívabb része. Erb János képriportja Nagyarányú rekonstrukciós munkálatok a Húsipari Vállalatnál Lebontják a bauxit-betonből készült épületrészeket Kétszeresre emelik a termelékenységet Gépesítik az anyagmozgatást hetjük a létesítményt. Ter­vezzük, hogy új forgalmi irodát is építünk a legmeg­felelőbb helyen. A képen: a Pécsi Közúti Vállalat mun­kásai, jelenleg a pályatest aszfaltozását végzik. Ritka földfémek előállítása az Ércbányánál A tűzkő cérium, prazeo- dium, neodimium vassal al­kotott ötvözete. A színes te­levízió fénycsövében a szép, vörös fényt adó emmuzió itt- rium és europium vegyülete. A kohászatban, lézertechni­kában és megszámlálhatat­lan más területen használ­ják fel a 15 esztendeje még alig ismert ritkaföldféme­ket. A Mecseki Ércbánya Vál­lalat Kísérleti, Kutatási- és Automatizálási üzemében 3— 4 esztendeje, dr. Czeglédi Béla, a műszaki tudomá­nyok kandidátusának kezde­ményezésére kezdték, az urán ércen kívül más radioaktív és ritkaföldfémek előállítá­sának kísérleteit. Elsőként a szkandiumot sikerült az érc­ből kinyerni, de értékesíté­sére nem volt piac. Viszont az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, majd a Ritkafém Tárcaközi Koordi­náló Bizottság felmérte, hogy hazánkban óriási lehetőségei lesznek a ritkaföldfémek hasznosításának, hiszen a már említett és gyakorlat­ban alkalmazott felhasználá­si területen kívül, kísérle­tek folynak a világítástech­nikában történő alkalmazás­ra. Pécsett laboratóriumi mé­retekben, tehát kilós meny- nyiségben. 99,9 ittrium és cerium, 99,0 százalék tiszta­ságú europium oxidot sike­rült előállítani. Most dolgoz­nak a 99,9 százalékos gado- limium oxid előállításán. A világon a technikailag meg­kívánt tisztaság nem halad­ja meg a „négykilences” tisz­taságot Az igen értékes elemek — az europium kilogrammon­kénti ára például több 10 ezer forint — kutatása a jö­vő szempontjából feltétlenül kifizetődő.

Next

/
Thumbnails
Contents