Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
t969. július 25. Duuantmi napin 3 A laboratóriumból a vetítőfülkébe Amíg a film eljut a közönséghez Milyen müvek után kell fény űzési adót fizetni? Művészi és politikai igény — közönségigény Beszéljünk a közönségről, aki nélkül nincs élő művészet, sem színházi, sem filmszínházi, sem másfajta. A közönséget „be kell hozni” a nézőtérre, megtölteni vele a széksorokat és eljuttatni hozzá a darabot, a filmet, vagyis — a Művet A moziszakmá- ban ezt a munkálatot hivatalos szóval úgy hívják, hogy filmforgalmazás. Szűkebb értelemben: az út a filmgyártól a közönségig. Tágabb értelemben: egyfajta nehéz egyensúlyozás művészeti, politikai igény és közönségigény között Korszerű mozik Beszéljenek a számok: 1960-tól 1966-ig a pécsi és baranyai mozik nézőtere alaposan megcsappant, 2 400 000 nézővel kevesebben ültek be az előadásokra. Oka: a televízió. Felesleges ezúttal túlságosan elmélyedni a mozi— tv küzdelemben. Csak röviden említsük meg, hogy ez a küzdelem az ország megyéi közül először Baranyában kezdődött — egyszerűen azért, mert itt vették legkorábban a legtöbb tv-készüléket — s a filmszínház leghamarabb nyerte vissza majdnem a régi erejét. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat megtalálta a filmszínház új helyét a mai, televíziós világban. Egyszerű lélektani jellegű fogással: a mozit otthonossá tette. Milliókat költött erre a célra, s ma már nemcsak Pécsett, hanem 150 baranyai községben is olyan mozikba várják a nézőt, amilyet Pest bármely sarkára nyugodtan fel lehetne építeni. A közönség rádöbbent, hogy nemcsak a lakásában lehet korszerű környezetet teremteni, hanem a moziban is. Sőt, korszerűbbet, mint amire egy magánlakás tulajdonosa képes. Csak egy példa: az új mozikban óránként ötször is ki lehet cserélni a levegőt, méghozzá előadás közben, szinte észrevét- ' lenül. Másik lélektani módszer: javult a propaganda. — Szinte minden ötven lépésre egy-egy mozireklámba ütközünk és — nagy szó! — ezzel a Moziüzemi Vállalat lassan utoléri a mindeddig legjobb propagandával dolgozó OTP-t is. Végül is a nézők lassan visszatérnek, évente arányosan, szépen emelkedik a számuk, mintegy 10—12 százalékkal. A mozit a tv-től féltő szakemberek pedig lassan egy bizonyos távlatból szemlélik a fejlődést, s rájönnek: ahogy a színházat kár volt félteni a mozitól, ugyanúgy most is felesleges a vészharang. — Színház, mozi, televízió egyaránt megtalálja a maga helyét a szórakoztatásban, a kulturális életben. 160 új film évente De a filmforgalmazásnak más vonatkozása Is van, mégpedig, nem szervezési, hanem tartalmi, tehát ennél fontosabb vonatkozása. Az itt a kérdés: mikor, milyen filmet mutatnak be a közönségnek? A filmforgalmazás országos szervei — a külkereskedelemmel foglalkozó HUNGARO- FILM és a belkereskedelem irányítója: a MOKÉP — másfelől a megyei szervek vagyis a moziüzemi vállalatok, kettős feladatot látnak el. Részben a világ filmművészetének keresztmetszetét mutatják be a mozinézők táborának, részben pedig a hazai filmgyártás eredményeit juttatják el hozzá. Néhány jellemző szám: az évenként Magyarországon bemutatott 160 új filmből 20 magyar, a többi külföldi. Ebből a mennyiségből kell a hazai moziközönséget szórakoztatni és — nevelni. Ezért osztják a filmeket három kategóriába: az A kategória kiemelkedő művészi színvonalú, vagy társadalmilag nagyfontosságú alkotásokat tartalmazza. Ezek után a vállalat nem fizet semmiféle kölcsönzési díjat. A C kategóriába a mi társadalmi viszonyainkra „nem ártalmas”, szórakoztató jellegű.-, főleg nyugati filmek tartoznak, s utánuk 55 százalék kölcsönzési és fényűzési díjat kell a vállalatnak fizetnie. A kettő között van a B kategória, ide a nem kiemelt, de azért bizonyos művészi színvonalon álló alkotások tartoznak, s csak 45 százalékos kölcsönzési díjat fizetnek értük. A három pécsi bemutató moziban például hetenként 23 ezer néző előtt kell vetíteni, s a helyérakból 143 ezer forintot bevenni, a vállalat Pécsre vonatkozó gazdasági tervéhez. A magyar és szocialista filmek általában heti 20—22 ezer forintot hoznak a vállalatnak. Tehát egy héten további 120 ezer forint bevételre és 16—18 ezer nézőre van szükség Filmforgalmazók szervezete Mindezekből nyilvánvaló, hogy nehéz összeegyeztetni a művészi színvonalú, vagy politikailag fontosnak tartott, ám kevesebb nézőt vonzó filmeket a kizárólag szórakoztató jellegű tömegfilmekkel. Nehéz, de többnyire lehetséges. Nyilvánvaló, hogy ha a vállalat nevelő célzattal akar be- rhutatni egy úgynevezett A kategóriás filmalkotást, akkor nem ügyes dolog ugyanazon a héten, ugyanabban a városban például nagy tömegeket vonzó western filmet vetíteni. E helyett, sajnos, néha szinte a hívólaboratóriumból egyenesen a vetítőgéphez viszik a kópiákat, annyira szegényes a készlet. De ebben a nehéz helyzetben is lehetne figyelni néhány szempontra. így a „Beszélő köntös” bemutatóját, éppen nevelő — jelen esetben iskolai történelem-szemléltető — célja miatt, szeptemberben kellett volna megtartani. Aztán, éppen a közönségigény és a művészi, társadalmi igény összehangolásának megköny- nyítése céljából, hasznosnak látszik létrehozni a filmforgalmazók szervezetét. Ebben a közönséget jobban ismerő moziüzemi vállalatok vezetői vennének részt, s rendszeresen tanácsot adnának a filmgyártásnak, a filmkereskede- íemnek. . Végül is a filmforgalmazás nem könnyű feladat, főleg az j említett anyagi gondok miatt. Éppen ezért nagy figyelemmel kell kísérni, elsősorban a közönségigény és a művészi és társadalmi igény egyeztetését. Földessy Dénes Nemzeti park lehetne a Keleti-Mecsek Óbánya „Kolumbus&olira6* vár... Turistaszállás a nádasdi vízimalomban? — Három megye érdekelt az óbányai völgyben A táj csöndben figyel: önmozgását hallgatja. A bozót alól elővillannak a mohás, zuzmós kövek. A Halász-patak a salakos út vonalát követve vergődik a medersziklákon át, majd elcsorog az erdők boltozata alatt. Az üvegtisztaságú vízben időnként pisztrángok ezüstje villan. Mondják; 75 dekás volt a legnagyobb, amit itt fogtak. A táj —, melyhez fogható kevés van az országban — idegenforgalmilag szinte fölfedezetlen. Néhány élelmes tolnai és kalocsai vállalat, iskola bérel a völgyben egy-egy épületet. A nyitott vendéglő pala tetőzete alatt üldögélünk. Egy csöppet se búsan, inkább eltűnődve — miután a névadót hivatalosan megtartottuk, és a terasz a keresztségben „Az özvegy pisztránghoz” nevet kapta — a táj merész idegenforgalmi kombinációkra késztet. A tekintet elidőzik a természet szépségeinél: innen valósággal érinteni lehet a zöld hegyoldal rengetegét, a hidegvízű medence kékjét, a fát, amelynek törzsén egy kissé meglepő cédula állítja meg a tekintetet: „pénztár”, és Az özvegy pisztrángon túl a kivénült kuglipálya omladozik, töredezett golyóival még az itteniek is csak elvétve ütnek három fát egy dobásra. A patak hídján belül Teimel István fazekas népművész égetőkemencéje füstöl... Minden csupa romantika, amihez csak ér az ember. Müller Józseftől, Öbánya tanácsi megbízottjától tudom, hogy a községnek 287 lakója van, az utóbbi tíz évben öt család költözött ek A férfiak az erdőgazdasághoz, a bányába, az építőiparba és a me- cseknádasdi tsz-be járnak dolgozni: nyáron motoron, biciklivel, télen gyalog is a lófogatú eke nyomában. Számozott piros, zöld, kék, sárga turista vonalak vezetnek át a községen, illetve a közelében. A HIVATÁS KAPUJÁBAN — Akkor legyen Révész Mária — mondtam a telefonba, mikor kérésemre a Járási Tanácson felsorolták az újonnan kinevezett fiatal pedagógusok nevét. — Olaszra került, történelem—ének szakos — közölte még velem a hang. Legalább nem foghatja rám senki, hogy előre kiválasztottam a riportalanyomat a volt tanárok véleménye, vagy a jellemzés alapján. Szerencsém volt, hogy a nagy nyaralási időszakban, amely az utolsó „diák” nyara már Révész Máriának. megtaláltam, s a szerkesztőségi szobában találkoztunk. — Volt már a községben, ahol tanítani fog? — Még nem, de csak a. napokban kaptam meg az értesítést, hogy menjek be a tárnicsra az állásügyben. Anynyit tudok róla, 225 tanuló van az iskolában, 8 tanterem 8 tanulócsoport, és 14 tanár foglalkozik a gyerekekkel. — Maga pécsi. Minden nap kijár majd? — Nyugdíjas édesapámmal élek, s én vezetem a háztartást. Emiatt minden nap kijárok majd. Egyébként amikor a főiskolára kerültem, előre felkészültem arra, hogy falun fogok tanítani, tehát különösebb problémát nem jelentett ez a döntés. — Mit fog tanítani? — Oroszt és éneket. Bevallom, a főiskolán a történelem volt a kedvesebb szakom, de így legalább nem hanyagolom el az éneket sem. — Milyen tervekkel indul? — Különösebb terveim nincsenek. A gyakorló iskola bizonyos mértékig laboratórium volt, ahol kísérleteztünk, t még mi is diákok voltunk. — Most jön az igazi. Meglátom, milyenek a gyerekek, s ha lehet, kórust szervezek, vagy honismereti szakkört alakítok. A pedagógus eszményképem Sipos Kornélia, aki a Jókai utcai Általános Iskolában tanít történelmet. Olyan szeretettel és hozzáértéssel szeretnék én is a gyerekekkel dolgozni. Túlságosan eseménytelen ez a beszélgetés? Hiányzik a lo- bogás vagy az elkeseredés? Azt hiszem, évtizedekre választott hivatás előtt jobb nem is lehetne a kép. Tárgyilagos önismeret és termékeny kíváncsiság a munkahely iránt — ez jellemzi Révész Máriát. Azt hiszem, az olasziak, a jövendő tanítványok nem fognak csalatkozni. Marafkó László Gyakran hétköznap is hangos az erdő a turistáktól. — Havonta körülbelül hány turista fordul meg itt? — Ezerötszáz biztos — mondja Müller József rövid számolgatás után. — Ezenkívül legalább ötszáz iskolásgyerek üdül itt — Ha betér egy éhes turista, milyen harapnivalót vehet magánál? — fordulok a boltoshoz. — Kenyér az van, jelen pillanatban kétnapos. Továbbá májkonzerv és vagdalthús. — Más? — Nincs. — Ital? — Van minden. Bor, sör, likőr, pálinka. Pezsgő is ... Innen öt perc a ház, ahol Teimel István, többszörösen kitüntetett népművész a meszelt szárítógerendák alatt egy hatalmas agyagtömböt nyeseget A vizes agyagot még négyszer átgyalulja, majd az alaposan megdolgozott agyagot a korongra teszi, mielőtt a formáláshoz kezdene, cigarettára gyújt aztán lábbal ügyesen meglendíti a korongot. Az ujját időnként bemártja a vízbe, finom mozdulatokkal igazít a forgó agyagon, s nem telik bele három perc: kész egy kupa formájú ivópohár. — Ha jó kedvem van, egy nap negyvenet is megcsinálok — mondja. Tizenkét éves korában már paraszttányérokat csinált. A dédapja is fazekas volt, a három fia is az. Az öreg készítményeit a fővárosba viszik, a fiúkét Pécsre. A befűtött kemencére és a háromezer, égetésre váró cserépre csak egy pillantás jut, a „raktárban” megcsodáljuk az érdekes padlóvázákat, s nem várathat magára tovább a kérdés: — Miért nincs itt egy állandó jellegű népművészeti múzeum? Legalább egy szoba? ... Fóris János, a mecseknádas- di tanácselnök — Öbánya is hozzátartozik — a kérdésekre egyetértőén bólint. — Csodálatos dolgokat lehetne itt csinálni. Három megye „érdekelt” az óbányai völgyben: Baranya, Tolna és Bács. Érdekes módon a két „idegen” megye sokkal többet profitál a tájból, de nem nagyon költenek rá. Baranya megcsináltatta Mecseknádasd- ról Öbányáig a salakutat. Kielégíti az igényeket. Van egy nehezen járható szakasza Me- cseknádasd szélén, körülbelül háromszáz méter. Ennek az útnak a tervei már készülnek. De hát, más szervek is fölfigyelhetnének erre a tájra. Például Mecseknádasd mellett van egy nagy épület a patak partján. Vízimalom volt. Abból például egy kis ráfordítással pompás turistaszállót lehetne kialakítani... Körülbelül egy éve hallottam illetékes helyről, hogy Baranya vezetői már határoztak a környék idegenforgalmi fejlesztéséről, és első lépésként a szinte érintetlen Keleti-Me- cseket két feltáró úttal, mintegy nemzeti parkká alakítják. Ez nagyon szép terv. Méltó ahhoz az erőfeszítéshez, amely Baranya egész idegenforgalmi fejlesztését jellemzi. Nagy ér- _ deklődést váltott ki a pécsiek körében is a Réka-völgyében tervezett parcellázások híre ... De, ha az óbányai völgyben van idegenfogalmi fantázia — mert van! —, akkor a jelentéktelenebbnek látszó problémákkal is gondolni kell: a különböző vállalatoknak, intézményeknek. Teimel Istvánról szólva legalább egy szobányi , falumúzeumot hiányoltam, s hogy nem indokolatlanul: az ő és Keszler Antal .munkássága mellé idézem Haas Mihály 1845-ben kiadott sorait: „ ... Nádasdon, melly csak falu, 252 a’ kézmives, többek közt 50 fazekas... Öbánya, csekély kis faluban 45 a’ mesterember, kik közt 20 taligafaragó találtatik...” Bizonyára vannak még a pincékben, padlásokon használható emlékek ... Szó volt az utakról. Javításra — mit javításra: megoldásra vár a falu belső útja... Ki lehetne alakítani néhány pihenő szobát, turista- szállást magában a faluban is ... Az ellátás pillanatnyilag egyenlő a semmivel. A bolt- vendéglő forgalma havi 25—30 ezer forint, de aki két-három napra jön ide, nemhogy főtt ételért, de egyáltalán: ennivalóért kénytelen begyalogolni Mecseknádasdra... A Keleti-Mecsek talán legszebb tája ez. Fölfedezésre vár. Vagyis inkább: fölfedezőkre. Olyan fölfedezőkre, akik nem annyira a turista jelzések nyomán, hanem árukkal, ötletekkel, cselekvő lendülettel megrakott autókon érkeznek ide. Thiery Árpád Elkészült a múzeumi hónap programja Hét éve minden október a múzeumi hónap ideje. A múzeumi hónap intézménye a hét év alatt bebizonyította, hoigy szükség van rá, hogy jó szolgálatot tesz a múzeumok népszerűsítésének és a műveltség terjesztésének. A pécsi Janus Pannonius Múzeum az egyetlen vidéki múzeum, ahol néhány hónapja már szakképzett népművelő tevékenykedik. Dr. Bándi Gábornét, a múzeum népművelőjét kérdeztük meg a múzeumi hónap idei célkitűzéseiről, terveiről. A legfontosabb újdonság az idei múzeuma Hónapban e közlés szerint az lesz, hogy ún. járási múzeumi napokat rendeznek. Ezt azt jelenti, hogy . az egyes járási székhelyeken a múzeum gondoskodik egy-egy nagyobb, komolyabb, tudományos igényű kiállításról, de a program további részére csak javaslatot tesz. A járások dolga, hogy múzeumi tárgyú vetélkedőket rendeznek-e, tárlatlátogatá- sokat, kirándulásokat vagy bármilyen más rendezvényt. A Janus Pannonius Múzeum javasolja a járásoknak a „Mit tudsz szülőföldedről” című szellemi vetélkedők megrendezését, amelyhez segítségül a járási könyvtáraik múzeumi és népszerűsítő könyveket állítanak ki, de maga a múzeum is segít a szellemi vetélkedők anyagának összeállításában. Az idei múzeumi hónap központjában a II. Országos Kisplasztikád Biennálé áll, valamint az októberben nyíló régészeti állandó kiállítás. — Utóbbihoz kapcsolódik a Pécsett megrendezendő háromnapos országos tanácskozás a múzeumi népművelés kérdéseiről. Ez úgy függ majd össze az új régészeti kiállítással. hogy az megrendezésében újszerű módszertani elveket alkalmaz, s ez alkotja majd a bevezető vita tárgyát. A természetnajzi múzeum vándorkiállítást rendez Védd a hasznos állatainkat címmel, s egy dísznövény kiállítást, amelyen a Fegyveres Erők Klubja dísznövényszakkörének legszebb darabjai lesznek láthatók. A múzeumi hónap heteiben kezdődnek meg a múzeumi szerda esték előadássorozatai. A gazdag programot műterem- látogatások, múzeumi kirándulások, tárlatvezetések egészítik ki.
