Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

1569. július 19, Dunommi nop io 3 Sorgarázs?... Tömbgarázs! Hol talál helyet a növekvő gépkocsiállomány? Evek óta vitatkoznak rajta: helyes, vagy helytelen enge­délyezni szinte korlátlanul a kisgarázsok építését. Igazuk van az ellenzőknek, hiszen a városképet kimondottan ront­ják a gombamódra szaporodó sorgarázsok, de igazuk van a helyeslőknek is, hiszen min­denki szeretné zárt helyen tudni drága pénzért vásárolt gépkocsiját. Az érdekeknek ez az ütkö­zése azonban Pécsett már a végéhez közeledik. A Városi Tanács v. b. egyik áprilisi ülésén határozatban mondták ki, hogy a belvárosban a jö­vőben tilos kisgarázst építeni. A III. kerületi tanács pedig ezekben a napokban adja ki Üjmecsekaljára az utolsó 43 kisgarázs-építési engedélyt — (jóllehet az igény ennek több­szöröse), s egyéb területein is csak minimális lehetőségekkel rendelkezik. Viszonylag köny- nyebb helyzetben van az I. kerület, ahol még jobban le­het találni garázsépítésre al­kalmas területet Miért nincs hely? Ha egy városépítéssel kap­csolatos tételt bizonyítani aka­runk, legkönnyebb az újme- csekaljai tapasztalatokra hi­vatkozni. Most is ezt tesszük. Talán azért is, mert a prob­léma, amely a következő években mind általánosabbá válik, itt már teljes súlyával jelentkezik. E városrészben garázsok miatt kellett megcsonkítani a gyönyörűen fejlődő erdősávot és miattuk kellett ellopni a dolgozók pihenésére szolgáló parkokból, a gyerekek részére biztosított játszóterekből. — Gyakran felvetődik a kér­dés: helyes-e ez, és egyálta­lán1' Aliért nem tudtak idejé­ben Tieíyet1 biztosítani az épí­tendő-'ga'rázsóknak? De van egy másik kérdés is: ha az EndresZ György utcában tud­tak a panelházak alagsorá­ban garázsokat létesíteni, mi­ért nem lehetett ugyanezt megtenni a többi távfűtéses épületben is, amelyekben — tudvalévőn — nincs szükség hagyományos célú pincére? A két kérdésre együtt lehet feleletet adni. A városrész ter­vezése idején még senki sem számolt azzal, hogy nálunk rövid néhány év alatt ennyire elszaporodnak a gépkocsik és ha közlekedésről esett szó, csak tömegközlekedési eszkö­zökre gondoltak. Ma már le­het vitatkozni az akkori szem­lélet helyességén, vagy helyte­lenségén, de a kérdés ettől nem oldódik meg. Tény, hogy ez a szemlélet az oka, hogy Üj- mecsekalja beépítési tervei­nek elkészítése idején garázs­építésre nem hagytak helyet. Nagyjából ez a válasz a má­sodik kérdésre is. A panel­építkezés kezdetén még éppen kezdődött a gépkocsik „de mográflai robbanása”. Ez a körülmény, valamint az «ak­kori merevebb tervgazdálko­dási formák nem tették lehe­tővé az akkori garázsépítést. Viszont amint szabadabb ke­zet kapott a tanács e téren, nyomban módját ejtette a tervek módosításának. Így születtek meg az Endresz György utcai alagsori gará­zsok. Megváltozott szemlélet Az újmecsekaljai tapaszta­latok arra intettek, hogy a jövőben gondolni kell a meg­lévő és egyre növekvő gép­kocsiállományra. Tudomásul kell venni, hogy a gépkocsi lassan nálunk is kilép a luxus kategóriából és mindinkább életformánk velejárója lesz. Van ma egy norma: száz- százalékos telítettségnél 1000 főre 300 gépkocsit kell szá­molni. A szigeti városrész re­konstrukciójánál már számol­tak ezzel a normával és va­lamennyi épülő panelház alag­sorában garázs lesz, biztosí­tanak meghatározott számú helyet sorgarázsok építésére is és a városrendezési terv­ben megvan a helyük a leen­dő tömbgarázsoknak is. Tömbgarázsé a jövő Ezzel el is jutottunk ahhoz a ponthoz, amelynél joggal mondhatjuk: ez a jövő útja. Az egyszerűbb és olcsóbb megoldási mód az, ha meg­felelő nagyságú parkolóhelyet biztosítanak egy új városrész­ben. De ha garázsról van szó, akkor csakis a tömb­garázsé a jövőben járható út. Így viszonylag kis helyen nagyszámú gépkocsi elhelye­zését lehet biztosítani. E té­ren azonban nincsenek még tapasztalatok, hisz Magyaror­szágon ez ideig nem épült még tömbgarázs. A Pécsi Tervező Vállalat ugyan készített már egy tanulmánytervet, ami azonban az autótulajdonosok­nak nem nagyon biztató, hi­szen egy gépkocsi-férőhely 49 ezer forintba kerül. Eny- nyit aligha áldozna valaki is egyetlen férőhelyért, ’ hiszen ez csaknem egy másik gép­kocsi ára. A megoldás építészeti mód­ja tehát adott. Csupán az a kérdés, honnan lehet biztosí­tani a kivitelezéshez szüksé­ges pénzügyi fedezetet. Itt fel­tétlenül az érdekelt gépkocsi­Megnyílt a szegedi ipari kiállítás és vásár Pénteken ünnepélyesen megnyitotta kapuit a 24. sze­gedi ipari kiállítás és vásár. Dr. Biczó György, a Városi Tanács vb-elnöke megnyitó beszédében rámutatott, hogy a háromnegyed századdal ezelőtti első szegedi vásár lé­nyegében még csak a kisipa­rosok kiállítása volt, jelenleg pedig már egész Dél-Magyar- ország ipari seregszemléje­ként tartják számon. Az idén harmadszor vesznek részt a kiállításon és vá­sáron a jugoszláv test­vérváros — Szabadka —, s vele együtt a Vajdaság üze­mei. A részvevők piackuta­tási és üzletkötési fórumnak tekintik a vásárt. A 125 hazai és külföldi kiállító közül nyolc először mutatja be ter­mékeit Szegeden. Újabb borfeldolgozókat építtet a Magyar Állami Pincegazdaság * •• Mecseki Üzeme Az utóbbi években telepí­tett szőlők gazdag termést ígérnek. Az Élelmezésipari Tervező Vállalathoz, az ÉL- TÉRV-hez több milliós terve­zési megbízások érkeznek a Magyar Állami Pincegazda­ság Mecsekvidéki üzemétől. Á szőlők szüretet, utána fel­dolgozást, a borok tökéletes kezelést és tárolást, majd pa­lackozást. Dr. Kiss Istvánná szerző­déskötőtől, Pál Aba ajánlási osztályvezetőtől és Kaposi Imrétől az ÉLTERV bortech- riikai osztályának vezetőjétől az előkészületben lévő terve­zésekről kaptunk információ­kat. Szív? Kávé? Mi van a duplában, amit iszunk? Festőnövendékek Mohácson Mohápson járva halljuk, hogy festőnövendékek ér­keztek a kollégiumba. Af­féle főiskolai művésztelep indult tehát. A kollégiumban azonban délelőtt egyiküket sem ta­láljuk. Amint tanácstala­nul ácsorgunk a kertben, feltűnik a kerti úton egy félmeztelen fiatalember, ló­bálja az ingét és dorkóba bújtatott lábával jólesően tapossa a kavicsot. — Vecsey Csaba, má­sodéves főiskolás. Készséggel elmondja, hogy a Képzőművészeti Főiskola kötelező egyhó- nápos nyári gyakorlatát tölti itt nyolcadmagával, javarészt másodévesek és valamennyién festőnöven­dékek. — Mit csináltak az első napon? — Kinn voltam a sport­pályán, csak bejöttem, mert meleg volt... Né­hányon elkísérték a kül­földieket a múzeumba és városnézésre. — Külföldiek is vannak? — Főiskolások az NDK- ból és a Leningrádi Kép­zőművészeti Akadémiáról. Magyarok is mentek né­hányon a német és szov­jet főiskolai „művésztele­pekre’’. — Maguk mikor kezde­nek dolgozni? — Hát... most ugye a külföldiek miatt még nem­igen. — Es aztán? Van kötött program? — Semmi. Elindulunk, és ahol jólesik, ott fes­tünk. Én meg a barátom fejenként öt vásznat hoz­tunk magunkkal, azt akar­juk rendesen megcsinálni. 1— És a lányok? — Nem tudom. Ma is elmentek együtt, de nem munkaruhában, az biztos. De mondom, csak most érkeztünk. Az idő jó, a vidék gyö­nyörű, festőnövendék is megtalálhatja itt a Témát. (h.) Csak Baranyában 32 «helyén tartott, kávéellenőrzést ebben az évben a Minőségvizsgáló Intézet. Négy üzemegységben tapasztalták, hogy megkáro­sítják a fogyasztókat. A pécsi Sarokház Cukrászdában 18,8 százalékkal, a Bon-bon Cuk­rászdában 21 százalékkal, az ÁFÉSZ nagyharsányi üzleté­ben 20,3 százalékkal, a mo­hácsi Halászcsárdában pedig 35,5 százalékkal kevesebb ká­véból főzték a duplát az elő­írtnál. Ha figyelembe vesz- szük, hogy egy duplához 6 gramm kávét kell felhasznál­ni, ezek a „spórolások” elég jelentősek és semmi esetre sem tekinthetők véletlennek. Az elkövetők ellen szabálysér­tési eljárás indult. Ám ha már e vendéglátó­ipari szempontból kényes té­máról írunk, annyival tarto­zunk. , azoknak az. „egységek­nek”, ahol beletették a duplá­ba. ami bele való, hogy őket is megemlítjük név szerint. Megfelelő volt a kávé a pécsi Mecsek Cukrászdában, a Hír­lap Presszóban, az Olimpiá­ban, az Évában, a Napsugár­ban, a Hősök terei presszó­ban, a’ Nefelejtsben, a Mű­vészben, a Misiben, a Jeges­medvében, a Pálma Cukrász­dában, az István Pincében, a KIOSZ Eszpresszóban, a má­sodik ellenőrzés során a Sa­rokházban, mindkét ellenőr­zés alkalmával a Kedvesben, a B. m. Vendéglátóipari Vál­lalat komlói 310-es üzemegy­ségében, a .mohácsi Török Presszóban és Gyöngyvirág Cukrászdában, a harkányi Vi­rágcsokorban és Hangulatban, a B. m. Vendéglátóipari Vál­lalat 417-es - üzemegységében és a B. m. É1 elmiszerkereske- delmi Vállalat 527-es bolt­jában, az ÁFÉSZ sásdi Han­gulat Cukrászdájában, sza­badszentkirályi Dózsa Presszó­jában, nagyharsányi üzleté­ben, a dunaszekcsői Fészek Presszójában és a villányi Oportó kisvendéglőben. — Látott már kávéellenőr­zést? — kérdezi Kacskovics Miklós, az intézet igazgatója. — Sajnos, eddig még kávé-( ellenőrhöz nem volt szeren­csém. — Nos, az idén megnyílt új­mecsekaljai Casinó Presszót még úgy sem ellenőriztük, tartson velünk!-— így nem állíthatunk be — mondja Csák Alán műsza­ki ügyintéző, pillanatnyilag ellenőr —, mert engem már ismernek. Szereznünk kell egy hölgyet. Mindenben alávetem ma­gam a szakember irányításá­nak. A Megyei Idegenforgal­mi Hivatal előtt fékezünk, Csák Alán bemegy és egy csi­nos hölggyel, Hausmann Zsu­zsával tér ^vissza, áld hajlan­dó fél órát csúsztatni az ügy érdekében. Megmagyarázzák, mi a teendőnk. Belépünk a Casinó Presszó­ba leülünk az egyik sarok­asztal mellé. A felszolgálónő rögtön ott terem, vár. — Mit iszik, Zsuzsa? Zsuzsa gondolkodik egy hosszú pillanatig, aztán a j kávé mellett dönt. A férfinak látszik az arcán a megköny- nyebbülés. — Akkor két duplát, le­gyen szíves! A felszolgálónő egyet for­dul éá a kávé máris ott illa­tozik a tálcán, de ők úgy lát­szik nem forrón szeretik, nem látnak hozzá. Sőt, a férfi ki­megy az utcára, int az ellen­őrnek. A kávéfőzőnőnek szeme sem rebben, ki láthatna bele a gondolataiba? — Oh, mi már régi isme­rősök vagyunk — üdvözli Csák Alán. — Odalép a presz- szógéphez és egy papírba bo­rítja a pogácsát, vagyis a ki­főtt zaccot, magához vesz 3 deka szemes és 3 deka őrölt kávét a felhasználtból, s kiál­lítja a mintavételi jegyző­könyvet. A gépkocsivezető közben a két duplát betölti a mintavételi edénybe. A nagy izgalomra jólesik a négy dupla, amit már ma- 1 gunkba töltünk. ' — ön - milyen eredményt vár? — kérdezem Tóth Pál- nét. a kávéfőzőt — Beletettem a rendes ada­got, az eredmény csak pozi­tív lehet. . — Mit tudnak a mintákból megállapítani? — faggatom Csák Alánt már az intézet­ben. — Először is azt, hogy a duplákban levő kávé megfe­lel-e a szolgáltatási értéknek, kevésbé szakszerűen; hogy benne van-e az előírt kávé­mennyiség? Ha ez hibádzik, megnézzük, ki lehet-e még főzni száraz anyagot a zacc- ból? Ha igen, rossz a gép nem volna szabad kávét főz­ni rajta. Mégis, ez kisebb hi­ba, mintha elspórolják a mennyiséget. Azt is ellenőriz­ni tudjuk, hogy nem kever­ték-e zaccal az őrleményt? Végül a folyadék mennyisé­gét is megvizsgáljuk, nem mindegy ugyanis, hogy az egy karon, lefőtt egy deci ká­véból két vagy három duplát. árulnak-e ki ... Beletemetkezik pipettáiba, műszereibe, a „diagnózist” dél­után 4 órakor telefonon ka­pom: a duplák minősége meg­felelt az előírásoknak. Kéri Tamás Javulás várható a húsellátásban Hónapok óta első alkalom­mal adhatunk jó hírt a pécs- baranyai húsellátás közeli javulásáról. A Megyei Tanács kereskedelmi osztályának sür­gető felterjesztéseire a Belke­reskedelmi Minisztérium en­gedélyezte, hogy a kereske­delmi osztály sertéshúst sze­rezhessen be a Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat részére az exportra dolgozó Pápai Húsipari Vál­lalattól. A pápai húskombinát he­tenként 6 ezer sertést dolgoz fel és az exportra nem ke­rülő karajból, oldalasból, csü­lökből és belsőségekből az előzetes tájékoztatás szerint heti 100, esetleg 150 mázsa friss sertéshúst tud átadni Pécs és Baranya húsellátá­sának növelésére. A kereske­delmi osztály illetékes ügyin­tézője és az Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat képviselője a héten utazik Pápára a szer­ződés megkötésére és a szál­lítási problémák megbeszélé­sére. A pápai vállalat ugyan­is szállítóeszközt nem tud adni, arról az Élelmiszerke- reskedebni Vállalatnak kell gondoskodni a friss hús be­fülledését megakadályozó hű­tőberendezések, vagy megfe­lelő jegelés biztosításával. A pápai keretenkívüli fo­lyamatos szállítmányokból az — A megyén túl Is érdek­lődnek. A szépfekvésű magyar- egregyi várvölgyben a Szegedi Textilipari Szakközépiskola száz tanulója üdül. A szak- középiskola még ebben az év­ben telket vásárol itt, üdülő építése céljából. elosztást végző operatív bi­zottság Pécsen kívül a megyei városok ellátását is javítani tudja, amit a félévi keretel- osztási statisztika is indokol. Eszerint Pécs 55,6, Komló 15,5, Mohács 3,6, Szigetvár 2,6, a hosszúhetényi, szászvári, hi­dasi bányavidék 6,7, a mező- gazdasági lakosságú helységek pedig 16 százalékos arányban részesültek húskiutalásban, ebből azonban még globálisan levonásra került a közületek 12, és a vendéglátóipar 18 százalékos részesedése. A Mecsek vidéki üzem leg­jelentősebb beruházása Szek- szárdon lesz, ahol a 16 UüO hektoliteres bortárolót 10 000 hektoliteres tárolótérrel, vaia-r mint egy 25 000 mázsa kapa­citású szőlőfeldolgozóval bő­vítik. Az eredeti 16 ezer hek­toliteres bortároló építése 1968-ban kezdődött és még most is folyik. Jelenleg a tar­tálybehelyezések és vízpróbák folynak. A bővítést olyan mó­don hajtják végre, hogy a vö­rös bor erjesztését is lehetővé tegye. Teljesen újszerű tech­nológiával a bortárolóban er­jesztik majd a vörös bort is és a cefrét csigás szivattyúk­kal emelik vissza a feldolgo­zóba. Ezzel a módszerrel lé­nyegesen lecsökken tik a bér ruházás költségeit. Az úgy­nevezett „Algíri” minta sze­rinti bővítés mintegy 8—9 millió forintba kerül. A Mecsek vidéki üzem Ba­ranya megyében, Pécstől déli irányban lévő Szántód pusz­tán is létesít 15 000 mázsa szőlő feldolgozására alkal­mas berendezést, ahol egyéb­ként már van az üzemnek pincéje és a bor tárolására • alkalmas épületé. Az ÉLTERV a tervdokumentációt 1969 szeptemberében bocsátja majd a Magyar Állami Pincegaz­daság mecseki üzemének ren­delkezésére. A beruházásra 6—7 milliót irányoztak elő. A Mecsek vidéki üzem Ba- már korábban elkészítette bor- kombinátjának terveit és azt már fel is építették. A bor­feldolgozó, -tároló és -palac­kozó mellett elkészült a tank­pezsgő üzem is. Mindezekkel a létesítményekkel tovább bő­vül a Mecsek vidéki üzem ál­tal felvásárolt bor feldolgo­zási lehetősége. „A jó bor­nak is kell cégér!” — alapon, korszerű csomagolás-palacko­zás technikát alkalmaznak » az ízlésesen „tálalt” árut jól tudják értékesíteni. . Az ÉLTERV mérnökei jríégf1* azt is elárulták, jelenleg újabb- három szerződéskötés készül, további bortárolók építésére. Nem alszanak a konkurren- sek sem, mert például a Szek­szárdi Állami Gazdaság ugyancsak az ÉLTERV-nél rendelte meg 15 ezer mázsás szőlőfeldolgozójának és 24 000 hektoliteres bortárolójának re- ; konstrukcióját. Egy-két év múlva már 50 ezer mázsa sző­lőt dolgozhatnak itt fel és 43—44 ezer hektolitert tud­nak tárolni. Ugyanitt fel­épül egy hűtőtároló, egy bor- * kezelő tér és komplett labo­ratóriumok. A programban kisebb palackozó berendezés beállítása is szerepel. A gaz­daság nem kevesebb, mint 30 millió forintot költ szőlésze­tének fejlesztésére, illetve a szőlő feldolgozására. A tervezők szerint hazánk­ban rekord szőlőtermés ese­tén még problémát okoz a fel­dolgozás is.. A tárolás még inkább. A bor palackozása az üzemek számára kifizetődő vállalkozás. Éppen ezért nö­veli beruházásainak értékét a Mecsek vidéki üzem is. Szüts I. Dénes Megkezdték az iskolai füzet csomagok árusítását az 1969— 70-es tanévre. Pécsett a Kossuth Lajos utcai papírboltban eddig mintegy ötezer füzetcsomagot állítottak össze a diá­kok részére. Iskolai táskákból ebben a boltban közel száz­nyolcvanezer forint értékű készlet várja a vásárlókat. Szokolai felv. tulajdonosok és a tanács mesz- szemenő együttműködésére van szükség. De van még egy le­hetőség Pécsett, ami azonban csak. részmegoldás lenne. Ismeretes, hogy a Shell-cég az Interag vállalaton keresz­tül ajánlatot tett egy Pécsett a belvárosban építendő kb. 400 férőhelyes emeletes garázs építésére. Az ügy még ma is előkészületi állapotban van, s ha létrejön a megegyezés, akkor is lehetővé kell tenni, hogy a kijelölt területeken meg is épüljenek a tömb­garázsok. Hársfai István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents