Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-16 / 162. szám
*96». július 16. Dunommi naoio 3 Csányoszró falu belterületén az úttest zárórétegét tömörítik Szokolai felv. Záróréteggel borítják a műutat Csányoszró község belterületén. A munkákat a Közúti Üzemi Vállalat dolgozói végzik, úthengerrel és „terítő” brigáddal. Mintegy másfél kilométer hosszúságban rakják a „koptató” réteget. A munka értéke félmillió forint. Csányoszró után Sellyén két és fél — majd Baksán fél kilométer úszakaszt terítenek záróréteggel. A Közúti Üzemi Vállalat főmérnöke arról adott tájékoztatót, hogy Kiskassán 4, Szőkéden 3 kilométeres szakaszon folyik az útépítési munka. Hasonló jellegű munkát végeznek Velény községben, ahol a két kilométeres távolságon, most még a földmunkáknál tartanak. Várad— Bürüs négy kilométer hosz- szúságú utat kap. Utat építenek ezekben a napokban termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak is. A somogyhárságyi termelőszövetkezet részére 600 ezer forint értékű, a Bogádmind- szenten, illetve a Majláth- puszta Kelemen ligetében hétmilliós beruházással 5 kilométer hosszú utat építenek. A Magyarország és az NDK építő- és építőanyagipara közötti gazdasági és műszakitudományos együttműködés legközelebbi teendőinek megbeszélésére Rudolf Eichhorn építésügyi miniszterhelyettes vezetésével Budapestre érkezett az NDK hét tagú építésügyi küldöttsége. A baráti ország delegációja kedden megkezdte tárgyalásait az építésügyi és városfejlesztési minisztérium vezetőivel. A megbeszéléseken az 1969—70. és az 1971—75. évi együttműködés legfontosabb feladatait ' határozzák meg. ' Egyik nagy forgalmú kereskedelmi cég igazgatója megtiltotta a dolgozóknak, hogy házon belül hazulról hozott árukat értékesítsenek. A rendelkezést mindenki tudomásul vette, kivéve egy kis tanulólányt, aki minden nap két termosznyi feketekávét adott el munkatársainak a déli szünetben. Bement az igazgatóhoz és talpraesetten kérte, hogy kivételesen engedélyezze a feketeárusítást. Azóta különengedéllyel fogynak el az egyötvenes kávék és tízfillérenként gyűlik a kislány Miért fogy sok víz Új mécsekülján? Csepegő csaptelepek — Pazarlásra ingerlő központi bojlerek „A vízgazdálkodásnak részesei a dolgozók milliói is, akik nem tűrik, hogy háztartásukban a rossz szerelvények miatt sok ezer köbméter víz folyjon el.” (Dégen Imre államtitkár országgyűlési felszólalásából). Űjmecsekalján naponta 5— 6 ezer köbméter víz fogy csak a lakóházakban, nyáron több, télen kevesebb, éves átlagban ennyi. Ez egy főre vonatkoztatva körülbelül napi 250 liter fogyasztást jelent. Pécs egy főre eső vízfogyasztása ezzel szemben napi 140— 150 liter. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az új lakótelepeken világszerte „nagyvonalúbban” bánnak a vízzel, mint a város régi negyedeiben. Ez rögtön érthetővé Csodakom bájn a kiskassai határban Arat az éjszakában, a kiskassai határban, az új- petrei tsz búzatáblájában a csodakombájn. A hagyományos kombájnokéval szemben dupla a teljesítménye, 98—99 százalékos a magtisztaság, kevesebb a kezelőszemélyzet... és így tovább, ebből a jószágból mindössze 30 van az országban. Amikor az SZK- sok az eső miatt leállnak, az NDK gép, még a legnehezebb terepviszonyok közepette is dolgozik. Ennek mindegy, búza, árpa, repce vagy bükköny. A kombájnt egyébként már megismerhették lapunk olvasói, hiszen július 2-án éppen Űjpetrén tartott gépbemutatót az NDK mezőgépipari egyesülés magyarországi képviselete, ahol nagy sikert aratott. Hétfő este, hét-nyolc óra. Az újpetrei tsz tagjai és a vezetőség késő este is „talpon” van. Ez természetes, aratás ideje van. Mondják: ma tudott először éjszaka is kimenni az NDK kombájn. — Ez sem ideális idő. Kevés a napfény — magyarázza Gere János elnök. — Ha nincsenek esőzések, már végeztünk volna az aratással. Azt firtatom, hogyan sikerült megszerezni a tsz- nek a csodakombájnt? Az elnök tavaly a televízióban látta, egy mezőgazda- sági szakfilmsorozatban. Sokat jártak aztán az AGKOKER nyakára, míg végül az idei nyáron sikerült megvásárolni. Persze nem olcsó pénzen, több mint 300 ezer forintért jutottak hozzá. leérték is már azóta kölcsön, a szomszédból is, a San Pastore hullatja magját, ezzel lehelne dolgozni... De pillanatnyilag nem tudják nélkülözni. Tekintsünk el az éjszakai táj, az aratás leírásától. Azt mondom, inkább csodálkozni kell azon, hogy a csodakombájn mellett mindig ott találjuk a németek Barkas szerelő- kocsiját, a tartalék alkatrészekkel, és a német szerelővel. A kukoricabetakarítás végéig itt marad. — Mint említettem, 30 ilyen E—512 szuper kombájn érkezett az országba, és vele, írd és mond 25 szerelő. Vagyis egy valóságos szervizhálózat. Ez igen, ez színvonal! Nem tudom, hogy a hazai traktorgyárunknak és mezőgazdasági gépgyárainknak hány ilyen szerelője tartózkodik kint a tsz-ekben, a földeken, a gépek mellett? De hagyjuk a csodagépet is. — Learatni csak learatunk — mondja az elnök —, de nekfynk a legnagyobb gondunk a tárolás. Félő, hogy ránk rohad a termés. Nincs tőkénk, hogy tárolókat építsünk. Leköti a pénzt az állatprogram. De miért ők építsenek? Igaz is. A termelőszövetkezet tulajdonképpen termelő üzem, s ha ennél a jellegénél maradunk, akkor furcsa: azért termelnek, hogy aztán raktároz- gassanak is? Az egy más tevékenység. Miért nem épít a termény forgalmi? Azt hiszem, még kooperációban is menne a dolog, tehát több termelőszövetkezet összefogásával. De ezt valakinek szerveznie kellene. Igaza van az elnöknek, nem az aratás a gond, hanem az, hogy egyelőre nincs elég helye a termés számára. Miklós vári Zoltán válik, ha csak a lakások fürdőszobával való ellátottságát vetjük is össze. De Űjmecsek- alján a túlzott vízfogyasztásnak speciális okai is vannak. Az egyik a lakásokban felszerelt csapok minősége, a másik a központi gázbojler. Több kedves szomszédom és ismerősöm volt szíves fürdőszobáját „kísérleti” célokra átengedni, így tapasztalati tények alapján állíthatom, hogy az újmecsekaljai csapokon keresztül — ha éppen folynak — darabonként és percenként 2 deci víz folyik el használaton kívül. Ez ismét egy csapra számítva három és fél naponként egy köbméter vizet jelent. Üjmecsekalján hozzávetőlegesen 14 ezer csap van felszerelve, azt lehetetlen megállapítani, hogy közülük egyszerre hányat nem lehet tökéletesen elzárni. Egy biztos: sokat. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egy . köbméter víz az államnak 5 forint 60 fillérjébe kerül.) A központi gázbojler nem közvetlenül, csak bizonyos pszichológiai áttételeken keresztül növeli a vízfogyasztást. Ugyanaz a mama, aki rászól fiacskájára, ha két helyen égeti a villanyt, természetesnek tartja, hogy egy egész kád vízben mos lábat a gyerek, „miért pont mi spóroljunk, amikor a többiek úgyis pazarolnak” alapon. — Mi az oka annak, hogy az újmecsekaljai lakásokban felszerelt csaptelepek gyakran folynak és a zuhanyrészük sem megbízható? — kérdem Merckle László gépészmérnököt, a Szerelőipari főépítésve- vetőség vezetőjét. — Sajnos a csaptelepekkel valóban sok a probléma, ezt mi érezzük a legjobban, szükségtelenül növeli garanciális költségeinket. A hiba oka a gyártmány minőségében, anyagában, konstrukciójában van, de nem mehetünk el szó nélkül a szakszerűtlen kezelés mellett sem. — Hogyan kell szakszerűen elzárni egy újmecsekaljai vízcsapot? — Ha megengedi, majd én — mondja Deli Jenő üzemvezető. — Csak addig kell tekerni, amíg a csepegés eláll. Ezután két-három menetet még lehet fordítani, de ez már káros, mert nagyon összepréselődik a gumitcmítés és nagyobb kopásnak van kitéve a szeleporsó. Az újmecsekaljai lakóépületbe 27 darab 1000 literes és 144 darab 800 literes központi gázüzemű melegvízellátó berendezést, magyarul bojlert szereltek be. — önnek mi a véleménye ezekről a központi bojlerekről? — kérdezem Deli Jenőt. — Amint beszereltük őket, a lakók rögtön jelezték, hogy nem folyamatos a melegvíz szolgáltatás és magas a gázszámla. Ha mint lakót kérdeznének, én is az egyéni gázmelegítő mellett törnék lándzsát, mert akkor vart meleg víz, amikor én akarom és még takarékoskodni is tudok. — Ha máson nem, azon, hogy nem kell havi tíz forintot fizetnem a központi bojler kezeléséért — vetem közbe. — Igen. Ugyanakkor az is tény, hogy a központi bojler beruházási költsége alacsonyabb, mint ha 15 egyéni gázmelegítőt szerelünk fel, kevesebb anyag, rövidebb idő is kell hozzá. (Egy 800 literes bojler 21 ezer forintba, egy egyéni gázmelegítő 2260 forintba kerül, mindkettő régi áron.) — És ön hogy vélekedik a központi gázbojlerekről? — fordulok ismét Merckle Lászlóhoz. — A Szigeti városrész építésénél, valamint a nyugati városrész ez évben létesülő lakóépületeinél már nem ezeket használjuk, helyettük távfűtésről üzemelő központi melegvíz szolgáltató berendezéseket szerelünk fel. Egyébként a központi melegvíz ellátás mint elv feltétlenül korszerű, ez a jövő útja. A jelenleg üzemelő központi gázbojlereket is korszerűnek nevezhetnénk, ha biztosítanák a folyamatos melegvíz szolgáltatást és el lennének látva egyéni fogyasztásmérővel, hőfokszabályozóval, stb. Beépítésre alkalmas ilyen magyar berendezések azonban az egy gázhiány biztosító szelep kivételével még nem állnak rendelkezésre. — A gázhiány biztosító szelep mire való? — Ezzel biztosítható a folyamatos melegvízellátás és nincs szükség kezelőre. Amikor a bojlereket felszereltük, még nem volt kapható, ma már beszerezhető és pótlólag be is építhető minden gázbojlerbe. A szelep maga körülbelül 1000 forint, 5—600 forint a beépítési költség, s nincs többé szükség felfűtésre, tehát improduktív energiára, kiküszöbölhető a szakaszos üzemelés, annak minden hátrányával együtt. Tudomásunk szerint, ha a lakók kérik, a PIK fel is szerelteti. Kéri Tamás zsebpénze, akiről az esetet elbeszélve, ezt mondja az igazgató: — Ebből a gyerekből k e- r e s k e d ő lesz! Napjaink egyik legidőszerűbb témája a kereskedelmi szakemberképzés A kérdésre a gazdaságirányítási rendszer reformja irányította a figyelmet. Korábban elegendő volt, ha a kereskedelemben dolgozók kiszolgálták a vevőt. Ma a legkisebb bolt ve- J zetőjének is döntéseket kell ! hoznia, úgy kell eladnia, hogy sem a vevő, sem a népgazdaság ne károsodjék rugalmasan kell alkalmazkodnia új helyzetekhez, tehát kereskednie kell. Csaknem ezer tanuló A kereskedelmi szakember- képzés a háború befejezése után nálunk csaknem tíz évig szünetelt. A bolti eladóképzés 1954-ben kezdődött. A pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola 1954 januárban nyílt meg két osztállyal, negyven hallgatóval. A tahulók száma azóta évenként átlagosan 62- vel növekedett. Az iskolában ! az 1968—1969-es tanévben 29 osztály működött, 942 tanulóval. A szakiskola megnyitása óta eltelt másfél évtizedben mélyreható változások történtek a szakmunkásképzésben. A tanulóidő kezdetben másfél év volt, majd két év lett, később egyes szakmákban három évre emelkedett, s röviddel ezután minden szakmában három évi tanulóidőt írtak elő. A szakmunkásképzésben jelenleg kétféle formát alkalmaznak, a hagyományost és az emeltszintűt. A hagyományos oktatás keretében három évig járnak iskolába a tanulók, heti két napot az iskolában, négy napot a boltban töltenek. A harmadik év végén szakmunkásvizsgát tesznek. Az emeltszintű oktatásra beiskolázott tanulók tanulmányi ideje ugyancsak három év, de ők hetenként három napot töltenek az iskolában, a másik három napon gyakorlati képzést kapnak a boltokban. A hárem év alatt megtanulják a középiskolai tananyag felét, ezzel lehetőségük nyílik rá, hogy kétéves esti oktatás után érettségi vizsgát tehessenek. Beszédkészség és számolás A vállalatok a friss szakemberanyag megítélésénél természetesen a vállalati és a vásárlói érdekeket helyezik előtérbe. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezi fiatal eladóknál általános probléma, hogy nem tudnak társaÓvja egészségét Szívjon bolgár füstszűrös cigarettát EXPORT Plovdiv EEisnia Plovdiv, egy csomag 20 db. 440Ft r l Jobb szakembereket vár a kereskedelem Uj otthoni kap a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző Iskola — Bevezetik az idegen nyelvű oktatást lógni (a magas osztálylétszáe mok miatt túlnyomórészt írásban felelnek az iskolában, beszédkészségük nem fejlődik) és hasonló okokból számolni sem, pedig a gyors és pontos számolás a legfőbb követelmények egyike ebben a szakmában. E fogyatékosságtól az emeltszintű osztályokban végzett fiatalok sem mentesek. Az emeltszintű osztályok (idén 4 hagyományos és 4 emeltszintű osztály végzett) tanuló- anyaga általában gyenge. A természettudományos ismereteket a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem tudják kielégítően elsajátítani. Tanulmányi eredményük kedvetlenné teszi őket és emiatt kevesebb energiát fordítanak a szakmai tárgyak tanulására. A kereskedelmi vállalatoknál az a vélemény, hogy az emeltszintű osztályokban végzett szakmunkások színvonalban nem érik el azokat, akik kevesebb elméleti anyagot sajátítanak el ugyan, de több időt töltenek el a boltokban, gyakorlati munkában. Régi eladók, elismert szakemberek szívesen hangoztatják: a kereskedelmet iskolában megtanulni nem lehet, mindennél fontosabb a gyakorlat A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában viszont védik az emeltszintű oktatást, mert a tanulók műveltebb szakmunkásokká válnak és ha tehetségesek, rövidebb úton juthatnak egyetemre, főiskolára. A vállalatok nem fogadják el ezt az érvet, mert elsősorban jó szakmunkásokat várnak az iskolától és nem nappali tagozaton továbbtanulni vágyó, az elhelyezkedést csak átmenetinek tekintő fiatalokat. Ha a fiatalok megszerezték a szakmunkás-képesítést, akkor is elsősorban a szakmai továbbképzésben támogatják őket, s ez nagyanis érthető. Mégis, megszüntetni azt a képzési formát, amelynek pécsi pedagógusok voltak az úttörői és kikísérletezői. kár volna. — Helyesebb arányt keresni viszont feltétlenül szükséges. Nem kell a szakmunkásnak jelentkezők felét emeltszintű osztályokba beiskolázni, mert az érettségit nyújtó kétéves esti tanfolyamra úgyis kevesen jelentkeznek. A beiskolázásnál az általános iskolai tanulmányi eredmény és a rátermettség legyen a mérvadó. A rátermettség a hagyományos képzésben résztvevő fiataloknál is fontos. Ami beiskolázásukat illeti, követésre méltó a Centrum Áruház módszere: egy évig napi négy órai munkára szerződtetnék fiatalokat, s közülük csak a kereskedelmi szempontból legtehetségesebbeket veszik fel tanulónak. Mi történik a közeljövőben A jobb kereskedelmi szakemberképzés érdekében történik a közeljövőben egy s más. Figyelemmel Pécs és Baranya növekvő idegenforgalmára az 1969—70-es tanévben oroszul, németül, angolul és franciául tanulhatnak a fiatalok (eddig nem volt nyelvoktatás). Helyes volna, ha később módot adnának nekik a vállatok középfokú nyelvvizsga letételére, s ösztönzésük érdekében nyelvpótlékot fizetnének az idegen nyelv ismerettel rendelkező kereskedőknek. A szakembemevelés szempontjából rendkívül fontos, hogy a következő ötéves tervben saját otthont kap a pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, mely jelenleg két épületben, kölcsöntantermekben működik. Végül pedig mind a vállalatoknak, mind a vevőknek várhatóan nagy hasznuk lesz abból, hogy az iskolában már jelenleg is nevelnek szakelőadókat, akik egy-egy árucsoporttal kapcsolatban alaposabb elméleti és gyakorlati felkészültséget szereznek. . H, M. Útépítések Baranyában Magyar—HÓK építésügyi együttműködési tárgyalások
