Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-13 / 134. szám
tt«. Június 13. Dunanftan na©t« Figyelmeztetnek az új mécseküljai tapasztalatok A Szigeti városrész rekonstrukciója Mielőtt eikkünk lényegére térnénk rá, idekívánkozik néhány fontosabb megállapítás Űjrnecsekaljával kapcsolatban, amelyeket előző írásunkból szándékosan hagytunk ki. Az ezután építendő 1200 négyzetméter alapterületű ABC-áruházzal gyakorlatilag befejeződik Űjmecsekalján az üzlethálózat építése. A még el sem kezdett bölcsőde, illetve óvoda is befejezi az ilyen létesítmények sorát, s az épülő 24 tantermes iskola után sem jön már ilyen oktatási intézmény. Pedig lakásépítkezés még lesz ezután is, a lakosság száma — és ezen belül természetesen a gyerekek száma — is emelkedik. E létesítmények zsúfoltsága tehát tartósnak ígérkezik, ezért ajánlatos lenne valamilyen áthidaló megoldást keresni addig, amíg a gyerekek kezdenek „kinőni” a bölcsődékből, óvodákból, iskolákból. Hajdan kultúrpalota építését tervezték a nyugati városrészben. Erre nem kerülhetett sor, s közel tíz éve a Ságvári Endre Művelődési Ház próbálja betölteni a városrész kulturális központjának a funkcióját. Ma már úgy néz ki. hogy sem kultúrpalota, sem kultúrház nem lesz Üj- mecsekalján, csak egy mozi, s a lakosság ennek is örül majd — ha elkészül. Megoldatlan még a könyvtár kérdése. Van ugyan egy fiók- könyvtár a Ságváriban, de erről a lakosság zöme bizonyára nem is tud. Ennek kell helyet találni még, ha másutt nem, az épülő toronyház alsó szintjén. A Városi Tanács a most épülő iskolában á városrész tanulói részére ifjúsági könyvtárt kíván létrehozni és ez mindenképpen hiánypótló intézmény lesz. Kisebb időbeli eltolódás Űjmecsekalján a lakásépítkezés és a járulékos beruházások építése között mindig volt egy bizonyos időbeli eltolódás. Ez az utóbbi években — ahogy a lakásépítés technológiája korszerűsödött — ■mind nagyobb lett. Az ok egyszerű: többnyire külön üzletházak épültek, a bölcsődék, óvodák, iskolák is egyedi létesítmények — hagyományos építkezési móddal. A hangsúlyt az utóbbi megállapításra kell tenni, mivel a városrészben az elmúlt évben hatalmas teret kapott a korszerű, panelos építkezési forma. A látványosan gyors lakásépítkezés mellett bizony alaposan lemaradtak az egyéb létesítmények és ez közvetlenül éreztette hatását egész Űjmecsekalján. Ez a felismerés vezette az illetékes szerveket a Szigeti városrész rekonstrukciós terveinek elkészítésénél és a kiviteli szerződések megkötésénél. A járulékos beruházások felépítését igyekeztek közelíteni a lakásépítéshez, s hogy ez a törekvés mennyire érvényesül a gyakorlatban, azt természetesen a jövő mutatja meg. Sokatígérőbb az a változtatás. amit például az óvoda és a bölcsőde építésénél sikerül megvalósítani. Véleményünk szerint ez a követendő út a jelenlegi körülmények között. A két gyermekintézmény ugyanis nem hagyományos módon készül, hanem panelszerkezetű lesz. így nem években, hanem csupán hónapokban kifejezhető eltolódás lesz az építkezésekben. Ami máris késik 1969-ben 600. 1970-ben pedig 700 lakást adnak át a Szigeti városrészben. A bölcsödén és »z óvodán kívül azonban «tyéb járulékos beruházás Egyetemes, népszerű színház — i íj törekvésekkel Az elmúlt évadról, a Kamaraszínház terveiről, az irodalmi orientációról és a színvonalasabb színbázpropagaudáról nyilatkozik Nógrádi Róbert vélemények, amelyekkel egyáltalán nem tudok egyetérteni, de olyanok is, amelyeken el kellett gondolkodnunk. Hogy nem ragadtam tollat annak idején, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem lenne mondanivalóm. A legfontosabb, és ez, úgy láttam, végülis kikristályosodó gondolat volt a vitában is: feltétlenül helyzetünk realitásaiból kell kiindulnunk, sosem téveszthetjük azokat szem elől, ám ugyanakkor tovább kell, most már, hogy bizonyos eredmények nyilvánvalóak, még tovább kell lépnünk a minőség, a differenciáltabb, magasabbfokú kulturális eredmények irányába. Végülis mit jelent ez a színházra alkalmazva? — Mi is a helyzetünk realitásaihoz alkalmazkodó színháztípust igyekeztünk az évek folyamán kialakítani. Véleményem szerint, színházunk a magyar vidéki nagyvárosi viszonyok közt most a legköze lebb áll ahhoz, hogy egy adót terület egyetemes színháza legyen. S ezt mutatják az évek óti tartott, magas látogatottság statisztikák is. — Igen, de mi nemcsal mennyiségi értelemben végez tünk komoly munkát! Van égj ilyen szemlélet, holott a látogatottság nem minden, s m kezdettől tudtuk ezt. Van égj sereg szerző, akinek a név« öt-hét év óta hangzott el először ebben a színházban, hogj csak Sartreot, Tennessee Williamset, Rozovot, Sosztakovi- csőt, Menottit említsem, és i Shakespeare-ciklusunk, valamint a rendszeres és átgondolt Brecht-program is olyan ami mutatja a minőségi célkitűzéseket. A további, még jobb tartalmi munka egyik elengedhetetlen feltétele a megfelelő művészgárda. Mi erről a véleménye? — Itt idők folyamán kialakult egy olyan gárda, amely összegészében nagyon tehetséges és fejlődőképes. Különösebb nosztalgiáim nincsenek hogy milyen jó lenne X-el vagy Y-t megszerezni a színház számára. Sokan távoztak persze, de meg kell nézni a távozás irányát: Budapest, a vezető színházak. Nincs értelme, hogy felsoroljak egy listát, bárki megteheti: az a lista csak becsületünkre válik. S végül, akik itt vannak, érA Tudományos Intézet évkönyve Nyomdában van a Dunántúli Tudományos Intézet 1969. évi évkönyve. Mint arról már hírt adtunk, idén első ízben, külön .kötetben jelenik meg a földrajzi és külön a történettudományi anyag, egyenként 600 példányban. A földrajzi tanulmányok között szerepel Fodor István munkája, A Baradla és Aba- ligeti barlangok hőmérsékletének vizsgálata. Első pillantásra öncélúnak tűnhet a tanulmány, bár a lektori vélemény szerint a téma elhanyagolt területe a hazai természetföldrajznak. De ha arra gondolunk, hogy a barlangok gyógyászati jelentősége éppen napjainkban került előtérbe, rögtön másképp áll a dolog, hiszen egyes barlangoknak a gyógyításban betöltött szerepe elsősorban a [ klimatikus viszonyoktól füg Lehmann Antal a mécséi szén- és meddőhányók növényzetéről irt tanulmányt. Vizsgálata minden bizonnyal segít annak a kérdésnek a megoldásában, vajon milyen növényzettel érdemes betelepíteni a meddőhányókat. Kolta János és Oszetzky Egon Baranya megye vasúthálózata c. tanulmánya a nemrégiben közzétett megyei közlekedéspolitikai koncepció tükrében vizsgálja meg a vasútközlekedést, ugyanis a koncepció megvalósítása alapos felmérő munka hiányában szinte lehetetlen. A történettudományi tanulmányok sorában Babies András munkáját kell első helyen említenünk: A Mecsek vidéki bányászok önképzési, önsegélyezési és szakszervezkedési mozgalma a baranyai —pécsi munkásszerv ezkedé sek tükrében 1874—1918. Az országos elsők Zsibót eldugott kisközség Szigetvár közelében. Pálék szőlőjét kerestük, de egy „vendégmarasztaló” földúton elakadtunk. — A Pál Magdolnát keresik? Csak nem azért, mert tiszta kitűnő lett? — kérdezi egy idősebb bácsi, amikor érdeklődünk. Ügy látszik, a fontosabb hír, az országos könyvviteli tanulmányi versenyen elért első helyezés még nem terjedt el a „szűkebb hazában”. — Nincs ám itthon — mondja egy kislány. — Éppen bement Szigetvárra, a tsz-be. Nem marad más hátra, gyerünk Szigetvárra. A szigetvári tsz irodájában meglepődve áll fel Pál Magdolna, amikor bemutatkozom. — Éppen az elhelyezkedésemről tárgyaltunk — mondja. — Az állást .már az országos elsőnek ajánlották fel? — kérdezem. i — Nem. Nyaranta többször dolgoztam itt, az irodában. — Mikor tudta meg, hogy megnyerte a mezőgazdasági könyvvitelt? — Kedden érettségiztem. Délelőtt átrohant hozzám s húgom, aki szintén a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakkö zépiskolába jár, hogy első let tem. Persze, nem akartam elhinni. — Nem sajnálja otthagyni az iskoláját? — Nagyon szerettem a könyvvitelt és tanárnőmet, Szabó Irma nénit. De neim akarom teljesen abbahagyni a tanulást. Ügy gondoltam, egy évig dolgozom, azután közgazdasági egyetemre jelentkezem. — Vége a nagy érettségi hajrának. Mit csinál szabadidejében? — Olvasok. Nagyon szeretem Hemingwayt, és a maiak közül Váci Mihályt. Szombaton lesz az évzáró, vasárnap pedig Pesten a díjkiosztás. — Azután pedig vár a munkahelyem. — Ha most állnál be, akkor is későn lenne — mondja az egyik leendő munkatárs. Érthető ez, hiszen itt a dologidő, és ilyenkor a tsz-irodában is sok a munka. Pál Magdolna boldog. A szigetvári tsz júliustól örömmel fogadja, mert tudják, hogy jó képességű, szerény dolgozóval egészülnek ki a könyvelők. * Szigeti la jóssal, a Nagy Lajos Gimnázium volt IV. osztályos tanulójával magyar irodalom és nyelv tanulmányi versenyének országos győztetanámőmnek, Ballér Endréné- nek. Meg az osztályfőnökömnek is, Horváth Imrének. — Amilyen szerencsétlen voltam a verseny előtt, ennek így kellett történnie. Tudniillik megbetegedtem. Pénteken volt a döntő, és én szerdán lázasan feküdtem a kórházban. Ügy volt, hogy nem is engednek el. A többiek közben ballagtak is. én nem. Nem baj, legalább örökdiák maradok. Aztán mégis elengedtek, s lázasan utaztam Pestre. Édesapám is elkísért, pedig soha nem szokott. — Hallottam, hogy magyar-orosz szakos tanárnak készülsz, s jelentkeztél a szegedi egyetemre. Mikor gondoltál arra, hogy komolyabban foglalkozz az irodalommal? — Édesapám mozdonyvezető. Szüleim azt szerették volna, ha gépipari technikumba megyek, de a gimnáziumot választottam. Most már nem bánják. Másodikban még nem gondoltam arra. hogy tanár leszek, mert 3.6 volt az átlagom. Igaz, hogy sokkal több szépirodalmat olvastam, mint most. Most jeles voltam, de nem maradt időm az olvasásra. — Boldog vagy? — Még nem fogtam fel a jelentőségét a dolognak. Félek is, hogy egyszer csak szertefoszlik az egész, és kiderül, hogy mindez nem is volt igaz. Marafkó László zésem szerint pótolják az eltávozottakat, sokan pedig a magyar színészet nagy igére tei. Hogyan vélekedik arról * gondolatról, hogy a pécsi színház mintegy programszerűen is a fiatalok „nevelő színhá- za” lehetne? — Nagyon szimpatikus gondolat, egyike volt azoknak, amelyeket a legnagyobb örömmel olvastam! Persze, felismertük mi is, hogy ez lehetőség, csak nem csináltuk eléggé intenziven. Tevékenységünk egyik alapja lesz a jövőben ez a gondolat. A maga részéről mit tart a színház legfőbb mulasztásának? — Két dolgot: az egyik a mai magyar dráma ügyének elhanyagolása. Ezért minden elmarasztalást megérdemlünk. Nagy tanulság: a színház munkájába ilyen vagy olyan formában be kell kapcsolnunk az írókat. A másik mulasztásunk, hogy kissé személytelen a mi színházunk, kevés a határozott, egyéni arc, akiket nekünk is tudatosan népszerűsítenünk kellene, hiszen ezzel a művészet ügyének éppúgy használunk, mint a közönség színházhoz való közelebb kerülésének. Nekik a jövőben méginkább megadjuk majd a lehetőséget, hogy olyan szerepekben játszhassanak, amely az egyéni kiemelkedésüket is biztosítja. Lehetőséget adunk továbbá az önálló estek számára, mégpedig a Kamara- színházunkban. Az irodalmi orientációt, illetve a társművészetekkel való kapcsolatot hogyan kívánják fejleszteni? — A Kamaraszínházon keresztül elsősorban, ahol először Jelenkor-estet, később többfajta irodalmi estet rendezünk. Megkíséreljük megtalálni a módját a képzőművészekkel való közös akcióknak is. Egyik legfontosabb feladatunk ez, beláttuk,, hogy hallatlan helyzet: a színház és a többi helyi művészeti ág képviselői között űr tátong. A színház elszigeteltsége felvetődött az értelmiség viszonylatában is... — Pontosan ez a harmadik nagy mulasztásunk: van állandó közönségünk, de ez kb. egy tízezres törzsgárdát jelent. Ezt szűknek érezzük a város lakosságához mérten. Kapcsolatainkat most először az értelmiség és talán főleg az egyetemi ifjúság felé szeretnénk szélesíteni. Stúdió- színpadot hozunk létre a Kamarában. olyan kísérleti színházat, ahol helyet kapnak azok, akik a drámairodalom és a színház új útjait keresik. Színházpropagandánkat egyébként is sablonosnak, elavultnak, színvonaltalannak tartom. Javítása érdekében egyrészt az értelmiség és az egyetemi diákság körébe szeretnénk bejutni, másrészt szorosabb kapcsolatot kialakítani az üzemekkel — egyszóval kétirányban is „terjeszkedni”, megszerettetni a színházat, kimenni az emberek közé, nem kitérni a viták elől, inkábr szinte provókálni azokat. Nagyon sokat remélünk ettől a munkátóL Végül még egy kérdés: most, amikor alakulóban van az új műsorterv, hogyan értékeli ön az elmúlt évad műsorát? — Népszerű, eredeti és korszerű jelszavainkat fenntartjuk. Tavaly is volt pár siker, pár bukás, nagy gond volt a zenés műfaj, amelyben egykét alkalomtól eltekintve nem találtunk telibe, jónak értékelem a Krétakör, Pillantás a hídról, Köpeny, Hunyadi, Lumpáciusz, Sok hűhó — előadásainkat és a balett szereplését. A következő évadban sokkal határozottabban és céltudatosabban törekszünk a modernség felé — s ezzel már azt is megmondtam, mi nem tetszett nekem a most záruló 1963—69-es évadban... H. B, t V (Előző cikkünkben megpróbáltuk röviden vázoln az újmecsekaljai járulékos beruházások jelenlegi hely zetét abból a szempontból, hogy mennyire tudják kielégíteni az igényeket. A tapasztalatok alapján mai cikkünkben azt nézzük meg, hogy a Szigeti városrész re konstrukciós munkái során kedvezőbbek-e a kilátá sok.) | nem készül el erre az időre, j Az iskola például máris elcsúszott 1971-re, az első ABC- áruház pedig csak ezután lesz meg. Az első ütem tehát, lemaradással indul mind oktatási, mind kereskedelmi téren. Ez a lemaradás azonban a majdani lakók szempontjából elviselhetőbb lesz, hiszen „lesz mire támaszkodni”. (Ismét jelentkezik az egymásrahatás!) Közel van Üjmecsekalja, közel a város, az alapvető igények tehát könnyen kielégíthetők. Azt nem tudni, hogy a 60 személyes bölcsőde és a 125 személyes óvoda mennyire felel meg a szükségleteknek, hiszen nincs még lakosság. Ha kevésnek bizonyul, a teher a környékre hárul, mint ahogy az általános iskolásokat a környék iskoláiban kell átmenetileg elhelyezni. Eleve számolni kell az egészségügyi ellátás esetleges zavaraival. A Steinmetz kapitány téri körzeti rendelő a megnövekedett forgalom és az építkezés okozta zaj következtében — egészségügyi szakemberek véleménye szerint'— egyre kevésbé alkalmas a megfelelő betegellátásra. — Építésügyi szakemberek szerint viszont műszakilag semmi sem indokolja egyelőre a kérdéses épület szanálását. — Hogy végül is melyik álláspont győz, azt talán a közeljövő hozza meg. Az tény, hogy az orvosi rendelő a Szigeti úttól északra eső területen épül majd, nem pedig az első ütemben, a déli oldalon. Ha á jelenlegi - rendelő működtetése végképp tarthatatlanná válik, az új városrész lakóinál nehezebb helyzetbe kerülnek azok, akik az építkezési területtől északra — Bálicsban, Donátusban — laknak, s ehhez a körzethez tartoznak. Egy „régi“ szemlélet reneszánsza Sokak szerint hiányzik Űjmecsekalján az, ami az igazi, lüktető városképet biztosítja. És ebben van is valami. A lakóház-típusok zöme olyan, hogy a földszint is lakóterület, így kevés a kirakat, ami élénkíti az utcát. Hosszú utcasorok vannak, amiknek unalmas egyhangúságát (esetleg) csak a lakóház-típusok váltakozása, vagy a házak színe bontja meg. Ezt az egyhangúságot számolják fel a Szigeti városrészben azáltal, hogy az épülő sorházak — a Honvéd utca és a Rókus utca vonalában lesznek ilyenek — földszintjeit nem veszik igénybe lakások céljára. Ott a kereskedelem és a szolgáltatóipar találhat magának megfelelő helyet a kialakítandó üzlethelyiségekben. Ennek meglesz az az előnye is, hogy nem kell külön üzletházakat építeni az ABC-áruházakon kívül, s az éves eltolódásokat szintén hónapokra lehet csökkenteni. Egy újonnan épülő negyedben tehát feléled a „régi” forma: kirakatsor teszi majd elevenné az utcát. * Van tehát a Szigeti városrész rekonstrukciójánál olyan törekvés, hogy az Üjmecsekalja építésénél szerzett tapasztalatokat hasznosítsák. Az elkövetkező évek mutatják meg, hogy a törekvést vajon sikerül-e valóra is váltani. Hársfai István Az évad végéhez közeled vén felkerestük Nógrádi Ró bertet, a Pécsi Nemzeti Szín ház igazgatóját, hogy az esz tendőnként már hagyománya évad-értékelő interjúnkat elkészítsük. A szokásoktól élté rően azonban Nógrádi Róber most nem a színház problé máival kezdte mondanivalóját hanem a következőképpen: — Engedje meg, hogy beve zetőben elmondjam: az eddi ginéi mélyrehatóbb töprengés re, ha úgy tetszik, lelkiisme retvizsgálatra kényszerített né hány körülmény. Ezek közü csak az egyik az a tény, hog: most fejezem be a hetedií szezonomat, és úgy tudom, < pécsi színháznál még nen akadt igazgató, aki megérti volna a nyolcadikat. Érthet« talán, hogy egy kicsit büszk« is vagyok, de egy kicsit ara is késztet, hogy jobban a jelenségek mögé nézzek s meg próbáljam elemezni az oko kát. A másik körülmény, am a „lelkiismeretvizsgálatot’ megindította, az a vita volt amely Pécs kulturális helyze téről, jelentőségéről, súlyáró zajlott nemrégiben a Dunántúli Naplóban. Elhangzott nerr egy bírálat, amely bennünkei illetett, elhangzottak olyar sével, a Nagy Lajos Gimná zium tekintélyt sugárzó igaz gatói szobájában találkoztunk de mielőtt elkezdhettük volrií a beszélgetést, valami ke resztberöppent előttem, hogj refiexszerűen félrerántottam i fejem. — A golyóstollam — mondta zavartan Szigeti Lajos, és kapkodva összeszerelte a tollat. Mikor a betét másodszor ií elzúgott mellettem, bocsánatot kért. — Ez a baj — mondta. — Hogy nagyon szertelen vagyok Persze, lehet, hogy ez a kamaszkorral jár. — Milyen témával indultál a versenyen? — Az egyik téma „A mai József Attila kép” volt. De nem tudtam, hogy a versek alapján vagy tanulmányok alapján írjam-e, mert lehetett választani. így jónéhány tanulmányt elolvastam, végül a versek alapján Írtam meg, de a két szempontot sikerült ötvöznöm a dolgozatban. — Véleményed szerint minek köszönheted a győzelmet? — Én még most sem hiszem el, hogj’ megnyertem. — Bár ha erről beszélgetünk, akkor mégis igaznak kell lennie. Hát feltétlenül a magyar
