Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-11 / 132. szám
z *>nnonttni natnd 1969. júniu* 11. (Folytatás az 1. oldalról) és irányvonalával egyetértünk. i Az okmánytervezet szerintünk helyesen elemzi és ítéli meg a bonyolult és ellentmon- i dásos nemzetközi helyzetet, annak fő kérdéseit. A tényeknek megfelelően világítja meg a haladás erői által szorongatott, válságokkal küzdő imperializmus agresszív tevékenységét, azt a veszélyt, amit az imperialista hatalmak politikája magában rejt. Helyesen méri fel az imperialistaellenes erők lehetőségeit és feladatait is. Reális az a megállapítás, hogy a nemzetközi helyzet egyik fő jellemzője a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok erejének, befolyásának növekedése, a népeknek a szabadságért és békéért egyre fokozódó küzdelme. Kétségtelen az is, hogy az utóbbi években éleződött a helyzet, fokozódott az/imperializmus agresszivitása. Látnunk kell: az imperialisták céltudatosan arra törekszenek, hogy éket verjenek a szocializmus erői közé és egységünk tényleges hiányait saját politikai céljaikra hasznosítsák. Helyes következtetés, hogy növelni kell az erőfeszítéseket az imperialisták békebontó, kalandor kísérleteinek visszaverésére és megakadályozására. Helytálló, fontos és történelmileg igazolt az a következtetés is, hogy a haladás erői, ha összefognak, képesek megfékezni az imperialistákat, megvédeni a dolgozók, a népek vívmányait, képesek megakadályozni egy új világháború Kádár János elvtárs felszólalása kirobbantását; képesek győzelemre vinni a haladás ügyét. A nemzetközi imperializmus fő ereje ma az amerikai imperializmus, amelynek monopoltőkései a számukra nyereséges második világháború után megkísérelték, hogy a világot uralmuk alá hajtsák. Az antikommunizmus hírhedt zászlaja alatt támadják a szocializmusért, a haladásért, a nemzeti függetlenségért küzdő erőket. Az amerikai imperialisták világuralmi tervei ugyan megtörtek, és megtörnek ezután Is, de azokról nem mondtak le, szövetségeseikkel és csatlósaikkal új és új akciókat szerveznek a szocializmus országai, a haladás erői, a népek szabadsága és biztonsága ellen. Az amerikai imperialisták legbrutálisabb és legnyíltabb támadása jelenleg a vietnami nép elleni agresszív háború. Ez a háború egyben az egész világ békéje elleni támadás is. A vietnami nép hősiességgel és nagy áldozatkészséggel vívja sikeres harcát nemzeti szabadságáért, önrendelkezési jogaiért, élvezi a világ haladó erőinek és minden tisztességes emberének rokonszenvét, támogatását. Helyeseljük, hogy értekezletünk külön dokumentumban nyilvánítja ki szolidaritásunkat Vietnam népével, s határozottan szól arról, hogy a jövőben is megadunk minden segítséget igazságos harcához a végső győzelemig. talista országokban hatalmas legális pártként, másutt féllegális, illegális viszonyok között, kegyetlen üldözésnek kitéve harcolnak. Amikor arról van szó, hogy nemzetközi síkon összehangoljuk erőfeszítéseinket, erősítsük egységünket a közös, imperialista ellenséggel szemben, kötelességünk, hogy figyelmesen meghallgassuk egymást és kölcsönösen, egymás helyzetének minél jobb megértésére törekedjünk. Világmozgalmunk minden harci osztagának küzdelme, eredménye egyformán fontos számunkra. A három kontinens tizennégy országát magában foglaló szocialista világrendszer a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb történelmi vívmánya, — az imperializmus elleni világméretű harc fő ereje. Az új világrendszer történelmileg fiatal, s fejlődése természetesen sok új, bonyolult problémát vet fel. Ezek megoldása pártjaink feladata. Összehangolt akciókra van szükség Segítjük a megtámadott arab országokat revansista és újfasiszta törekvéseknek. Mindez éberségre kötelezi a népeket, arra, hogy ne feledjék: a német monopoltőke egy emberöltő alatt kétszer rántotta háborúba a világot. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi, budapesti ülése konstruktív kezdeményezést tett az európai béke, az európai népek kollektív biztonságának megteremtése érdekében. Első lépésként egy összeurópai tanácskozás létrehozását javasoltuk. A felhívás kedvező visszhangja a lépés helyességét és időszerűségét bizonyítja. A munkát folytatjuk. Az európai béke és biztonság megteremtése megfelelő hozzájárulást kíván a kontinens minden országának kormánya részéről, de megkívánja a tömegek, a népek aktív fellépését és támogatását is. A béke és a biztonság érdekében szükséges társadalmi mozgalom kibontakoztatásában meghatározó, komoly szerepe van és lesz Európa kommunista és munkáspártjainak. Egy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantásának megakadályozása, a béke védelme és tartóssá tétele változatlanul korunk alapkérdése. A társadalmi forradalom korszakában élünk és annak útját Lenin, az orosz bolsevikok, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitották meg. Ugyanakkor egy gyorsan fejlődő tudományos és technikai forradalom időszakában is élünk. A kommunista és munkáspártokra, vülágmozgal- munkra rótta a történelem a magasztos feladatot: vezessék a harcot; az emberi tudás vívmányai ne az ember elpusztítására, hanem felszabadítására és boldogulására szolgáljanak. A szocialista világrendszer fejlődése függ azoknak a feladatoknak a megoldásától, amelyek az egyes szocialista országokban felmerülnek, de nem kevésbé attól, hogyan tudjuk kihasználni azokat a hatalmas erőket, amelyek a szocialista országok hatékony és sokoldalú együttműködésében rejlenek. A Magyar Nép- köztársaság nagyra értékeli a Varsói Szerződés szervezetében és a KGST szervezetében kialakult szocialista együttműködést és aktívan törekszik a kapcsolatok és az együttműködés fejlesztésére minden szocialista országgal. Világmozgalmunk minden pártjának munkájában azonos feladatként jelentkezik —bármilyen feltételek között is él és dolgozik —, az, hogy világnézetünk és osztálycéljaink alapján jól összehangoljuk harcunkat, egyesítsük erőinket. Egységünk és összefogásunk szilárd elvi alapja a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus, az. hogy a különböző országok munkásainak, dolgozóinak alapvető érdekei egybeesnek. A kapitalizmus korszaka magával hozta, hogy a haladás és a reakció erői nem csupán elszigetelten, egyes országokban állnak szemben egymással, hanem nemzetközileg, világméretekben is. Már akkor, amikor a nemzetközi tőke vérbefojtotta a párizsi komm unt, Marx rámutatott arra, hogy a munkásosztály a kozmopolita tőkével szembeni védekezést vitte el a nemzetközi összefogáshoz. A nemzetközi tőke erejével szemben ma még nagyobb ösz- szefogásra van szükség, mint csak meggyőzően bizonyítja, hogy egy szocialista ország fejlődése, vagy esetleges megtorpanása, válsága, milyen fontos kérdése a nemzetközi osztályharcnak és azt is, hogy ezek megítélésében az osztályszempont a döntő. A csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatosan egyes testvérpártok képviselői felvetették, hogy a szocialista országok vezetői ne keverjék össze a proletár internacionalizmus kérdését az államérdekkel. Látnunk kell, a tapasztalatok azt bizonyítják: amikor egy szocialista ország sorsáról van szó, akkor mindenki érdekelt. Joggal háborítja fel a haladó embereket, és aggasztja a béke híveit a válságos és minden nap újabb robbanással fenyegető közel-keleti helyzet. Izrael uralkodó körei kiszolgálják az imperialista nagyhatalmi célokat és makacsul ragaszkodnak saját hódító törekvéseikhez is. Az amerikai imperialisták támogatásával mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák e térség igazságos és tartós békéjének megteremtését. Mi a közel-keleti konfliktusnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának megfelelő politikai rendezés mellett szállunk síkra. Ügy véljük, hogy minden segítséget meg kell adni a megtámadott és fenyegetett arab országoknak. A kommunista világmozga- lom pártjai, a haladás, a béke erői nagy figyelmet kell hogy szenteljenek Európa kérdéseinek is. Európában a békét leginkább és közvetlenül fenyegető erő, az USA-imperia- lizmus első számú európai szövetségese és gyámoltja a nyugatnémet revansizmus és militarizmus. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően a Magyar Népköztársaság a társadalmi rendszer különbözősége ellenére a Német Szövetségi Köztársasággal is a viszonyok rendezésére, kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatok kiépítésére törekszik. De komoly akadályát képezi a kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének, hogy az NSZK mindezideig nem hajlandó elismerni a fasiszta Németország veresége után kialakult európai határokat. Nem akarja elismerni a két német állam létét, a Német Demokratikus Köztársaságot, a béke és a szocializmus fontos európai pillérét. Viszont utat enged a Küzdünk az általános és teljes leszerelésért száz esztendővel ezelőtt. Az első szocialista forradalom győzelme, a Szovjetunió létrejötte óta a nemzetközi események középpontjában a szocializmus és a kapitalizmus erőinek küzdelme áll és ez még inkább így van, amióta a szocializmus világrendszerré vált. Az imperialista tőke a jelenlegi helyzetben sem mond le arról, hogy a szocialista rendszert megdöntse, vagy legalábbis, hogy megkísérelje egyik, vagy másik szocialista országot kiragadni a közösségből. Ebből kifejeződik a nemzetközi imperializmus általános érdeke, a kapitalisták osztályérdeke. A magyar munkásosztály, népünk történelmének örök időkre szóló figyelmeztetése az első munkáshatalomnak, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak a nemzetközi imperializmus által külső fegyveres erővel, az Antant-csapatokkal történt leverése. Az általuk nyeregbe ültetett ellenforradalmi rendszer 1945-ben összeomlott, amikor a hazánkat felszabadító szovjet hadsereg a hitleri fasiszta megszálló erőket kiverte Magyarország területéről. Az élet úgy hozta magával, hogy a szocialista társadalom építésének ,útjára lépett magyar népet még egy súlyos megpróbáltatás érte 1956-ban. Az ismert, és ténylegesen fennállott hibákba kapaszkodva, a szocializmus híveinek megzavarodottságát, a revizionisták bomlasztó munkáját kihasználva a nemzetközi imperializmus által bátorított és támogatott hazai reakció erői véres ellenforradalmi felkelést robbantottak ki. A nemzetKozi ímperianzmu: általában és minden imperia lista hatalom külón-külön érdekelt abban, hogy a szocialista országok gyengüljenek, sőt, számukra az a kívánatos, hogy a szocialista világrend- szer szűnjön meg létezni. Másrészről, a nemzetközi munkásosztály egésze, minden egyes szocializmust építő nép, minden egyes kommunista és munkáspárt külön-külön is érdekelt abban, hogy ha egy szocialista ország kritikus helyzetbe kerül, súlyos nehézségekkel találja szembe magát, küzdje le azokat, fejlődjön, erősödjön tovább. A proletár internacionalizmus és az államérdek összefüggéseit pedig — szocialista országokról lévén szó — helyesen kell értelmezni. A szocialista országokat kormányzó pártok kommunista pártok. A pártok és a népek célja ezekben az országokban a szocialista társadalom felépítése, a kommunizmus megteremtése. A szocialista országok belső társadalmi rendszere és egymás közötti kapcsolatai azonos elvekre épülnek, azonosak céljaik, ennélfogva alapvető érdekeik is közösek. Nem frázis, hanem valóság, hogy bármelyik szocialista ország sikere a többi erejét is növeli és bármelyik nehézsége mindegyiket terheli. Az öröm is közös, a gond is az. Egyetlen kommunista párt és egyetlen szocialista ország sem erősödhet a többi kárára, vagy gyengülése árán. Ezért szocialista országok vezetői nem választhatják szét egymástól a proletár internacionalizmus kérdését és a szocialista országok államérdekeit. Ha egy szocialista ország vezetői egymástól függetlenítik az internacionalizmust és országuk államérdekeit, akkor csak árthatnak a közös ügynek és országuk érdekeinek is. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköz- társaság sohasem tagadta, hogy érdekelt a csehszlovákiai eseményekben. Ez nem is lehet másképpen szövetséges szocialista országok esetében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság szomszédos országok, szocialista társadalmat építő népeiket történelmi sorsközösség kapcsolja össze. Pártunk Központi Bizottságát, országunk kormányát a csehszlovákiai események minden fázisában, minden cselekedetében az internacionalizmus elve, a szolidaritás érzése vezette és semmi más. Mi abban vagyunk érdekeltek, azt kívánjuk és csak azt, hogy a csehszlovák társadalom kérdései szocialista megoldást nyerjenek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság belső kérdéseit a Csehszlovák Kommunista Pártnak, Csehszlovákia munkásosztályának és népeinek kell megoldaniok. Ml bízunk abban, hogy ezt meg is fogják tenni. Annál is inkább, mert csehszlovák testvérpártunk Központi Bizottsága az utóbbi időben határozottan kézbe vette az ügyeket. Mi őszintén sikert kívánunk a csehszlovák kommunistáknak, a testvéri cseh és szlovák népnek, a szocializmus vívmányainak megvédéséért és továbbfejlesztéséért vívott harchoz. Magyarország politikai, erkölcsi és tételes törvénye Megtanultuk hogyan kezdődik az ellenforradalom Mi, kommunisták küzdünk az általános és teljes leszerelésért, hogy az emberiség láthatára derült és minden fenyegetéstől mentes legyen. De addig is, amíg ez egykor majd valóra válik, támogatunk minden ésszerű lépést, amely ebbe az irányba vezet. Támogatjuk a nukleáris fegyverek elterjedését gátló atomsorom- pó-egyezményt éppen úgy, mint a fegyverkezési verseny csökkentésének lehetőségeit tárgyaló genfi tárgyalásokat. Lankadatlanul küzdünk a Szovjetunió, a szocialista országok, a Varsói Szerződés számos békekezdeményezésének megvalósulásáért. Minden dolgozó ember, kommunisták és nem kommunisták, világszerte várakozással tekintenek tanácskozásunkra. Azt várjáik tőlünk, hogy szilárdabbá váljék az agresszorakkal, a békebontókkal szemben a béke frontja. A magyar küldöttség támogatja tanácskozásunk bekeA munkáshatalom ellenségeinek ez a kísérlete kudarccal járt, mert a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom szolidaritását és támogatását élvező forradalmi erők felülkerekedtek hazánkban. Az előkészítő bizottság mun- i kajának budapesti szakaszában a testvérpártok képviselői személyesen is meg- j győződhettek arról, hogy a magyar nép, miután meg- j védte és megszilárdította hatalmát, következetesen és eredményesen folytatja a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkásságát. Magyarország példája jól mutatja, hogy az imperialisták hogyan kísérlik meg minden időben a legkülönbözőbb úton és módon az új fejlődő szocialista országok államát, hatalmi rendszerét aláásni, fellazítani s ha lehet, megdőli teni. Pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép megtanulta, hogyan és mivel kezdődik az ellenforradalom, milyen, amikor már felülkerekedik s álarcát levetve nyíltan lép fel. Az 1956-os ellenforradalmi felkelés nemrégen volt; tanulságai még elevenen élnek. Az események tanították meg pártunkat arra, hogy a népi demokratikus hatalom válságos helyzetét előidéző okok között milyen szerepet játszottak a mi oldalunkon elkövetett hibák, azokat hogyan használták fel céljaikra rendszerünk belső és külső ellenségei, milyen erők támadtak ránk és kik voltak a mi oldalunkon. A Magyar Népköztársaságot 1956 nehéz időszakában segítette a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom szolidaritása és támogatása. A mi hazánkat segítő nemzetközi erők azt tartották szemelött, hogy a munkáshatalom, a szocialista vívmányok megvédése egy adott országban a szocialista országok mindegyikének, a nemzetközi munkásKedves Elvtársak! A tanácskozás elé terjesztett dokumentum-tervezet, értékelve a szocialista országok szerepét az imperializmus elleni harcban, méltatja a fejlődést, amely országainkban végbement, s utal a problémákra és a feladatokra is. Ügy véljük, hogy ez így helyes. Pártunk munkáját a fejlődés új követelményeinek megfelelően törekszünk fejleszteni, a szocialista építőmunka eredményeit pedig tovább gyarapítani. Ugyanakkor azt is nagyon jól tudjuk, ha nem dolgozunk módszeresen a fellelhető hibák kiküszöböléséért, azzal csak a szocializmus ügyének ártunk. Emellett azt is hangsúlyoznom kell, hogy a hibák elleni harc címén nem engedjük és nem engedhetjük meg a szocialista rendszer becsmérlését, azt, hogy magát a rendszert támadják. A szocialista országoknak sokféle bírálója van. Ellenségeink pedig szüntelenül és a legkülönbözőbb címeken támadják rendszerünket. Mostanában divatos a szocialista állam fogalmát a bürokráciával azonosítani. Bürokratikus kinövések és tendenciák persze még vannak nálunk. Ezek ellen az ügyvitel javításával a szocialista államélet, a szocialista dempkrácia fejlesztésével, a dolgozó tömegek újabb és újabb rétegének a közéletbe, a kérdések eldöntésébe való fokozott bevonásával harcolunk. A társadalom életének egyetlen területén sem idealizáljuk az elért fejlettségi színvonalat, hanem annak szüntelen emelésére törekszünk. Ez a dolognak égjük oldala. A másik az, hogy a szocialista állam a dolgozó nép hatalma, a történelemben eddig ismert legdemokratikusabb állam, amelyben megszűnt az embernek ember által kizsákmányolása, és amely a nép szolgálatában áll. A tapasztalatok szerint a szocialista állam elhalásának ideje még nem érkezett el, annak védelmi funkcióira a jelenlegi megosztott világban szükség van, gazdasági-kulturális szervező szerepe is nélkülözhetetlen a szocialista társadalom építésében. Ennek megfelelően pártunk az állam intézményeinek szilárdításán, munkájának fejlesztésén dolgozik. Nálunk Magyarországon politikai, erkölcsi és tételes törvény, hogy a dolgozók államára kezet senki sem emelhet, és semmiféle „újítási” célzattal sem fogjuk, és nem engedjük fellazítani, vagy szétverni azt. Kedves Elvtársak! A szocializmus útjára lépett országok mindegyike számos sajátos vonással gazdagította a gyakorlatot. Bizonyos, hogj' a szocialista társadalom építése az utak cs a formák még nagyobb változatosságát fogja felmutatni a jövőben. Sem a (Folytatás a 3. oldalon) A i felhívás tervezetét, annak ismételt kinyilvánítását hogy a kommunista és munkáspártok készek minden számbavehető erővel és tisztességes emberrel összefogni az emberiséget fenyegető új háború veszélyének elhárítása érdekében, a béke védelmében. Tisztelt Elvtársak! A kommunista világmozgalom méreteiben kiterjedt Testvérpártjaink létrejöttek és dolgoznak a föld csaknem valamennyi országában, erejük nőttön nő. A marxizmus—leninizmus eszméi alapján önállóan alakítják politikájukal és harcolnak munkásosztályuk, népük érdekeiért és az internacionalizmus jegyében egyesítik erejüket az imperializmus nemzetközi erőivel szemben. A viszonyok, amelyek között pártjaink dolgoznak, rendkívül eltérők. A kommunista és munkáspártok azokban az országokban, ahol már győ- í zott, épül a szocializmus, a I kormányzás felelősségét viselve doleoznak. Eeves kani1 osztálynak közös ügye, közös érdeke. A történelem azt tanítja, hogy a szocialista országok népének, az egyes országok munkásosztályának döntő és kiapadhatatlan erőforrása a proletár internacionalizmus, az egység és összefogás, az egymás harcának kölcsönös támogatása. Az a széleskörű politikai vita, amely az 1956-os magyarországi események körül volt, s amelyik a csehszlovákiai események megítélésében még ma is folyik, ugyanBármely szocialista ország sikere a többi erejét is növeli
