Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

1969. június 7. Btmontcu nircio Izzadtság, hónaljszeg Alig van kellemetle­nebb érzés annál, pél­dául zsúfolt közlekedési eszközön, de bárhol, ha olyan emberekkel va­gyunk kénytelenek együtt utazni, vagy együtt tar­tózkodni, akik orrfintor- gató izzadság szagot árasztanak magukból. Az izzadásnak — amely nagy •melegben a test termé­szetes hőszabályozója, de sok esetben nem a me­leggel, hanem valamilyen betegséggel, kóros elvál­tozással, élettani folya­mattal függ össze, s le­het csupán helyi izzadás mint a láb, vagy hónalj izzadás — nem feltétlen velejárója a rossz szag. Az izzadtság tulajdon­képpen víztiszta és szag­talan. A rossz szagot az izzadsággal keveredő bőr­zsír, szarupikkelyek és a testre tapadó szennyező­dés bakteriális bomlása, vagy az ezeken megtele­pedő gombák okozzák, ha nem tisztálkodunk ren­desen. Mi tehát a legfonto­sabb tennivaló? A tiszta­ság! A mindennapi, tel­jes, meleg, szappanos víz­zel való lemosakodás. Aki pedig hajlamos is az iz- zadásra és a testszagra, annak még fokozottab­ban kell törődnie a tisz­tasággal. A ruházatát, különösen az alsó ruhá­zatát, fehérneműjét na­ponta váltsa. A betegség, vagy kó­ros elváltozás, pl. pajzs­mirigy túltengés esetén, az izzadás csökkentése, bár nehéz dolog, orvosi feladat. A nagyon kel­lemetlen szagú, a ruhá­ba is beleévődő és a ru­hán csúnya foltot hagyó hónalj izzadáson, tiszta­sággal és egyszerű koz­metikai szerekkel — amelyek gyógyszertárak­ban, illatszertárakban egyaránt beszerezhetők — magunk is könnyen segíthetünk. Ha a hónal­ján erősen és szagosán izzadó ember megvizsál- ja a hónalj szőreit, azo­kon megtalálhatja a hü- velyszerűen megvastago­dott, sárgásszínű gombás lerakódást, amely a rossz szagot árasztja. Alapvető dolog itt is este-reggel az alapos mo­sakodás. A fokozott tisz­tálkodás mellett azonban használjuk a jól bevált izzadsággátló, vagy szag­talanító (Axilol, Exodor, Nonspi folyadékot, a szagtalanító Desodor kré­met, vagy a Desodor és Nettodor stiffet) kozme­tikai szereket. A nagyobbacska általános iskolások és középiskolások szívesen vállalnak munkát a szünidőben. Mondjuk meg őszintén inkább azért, hogy önállóan keresett pénzhez jus­sanak. Támogassuk a gyer­meknek ezt a törekvését, de ne úgy, hogy egész nyáron dolgozzon. Az egy hónapnál, hat hétnél hosszabb munka- vállalás azzal a veszéllyel jár, hogy a gyermek nem pihent semmit és fáradtan kezdi az új tanévet. Sokat legyenek a gyerme­kek levegőn, napon. De óv­juk a veszélyektől — a szikla- mászástól, a vad fürdőzéstől. Igyekezzünk a barátait úgy „megválogatni”, hogy a túl „bátor” gyermek mellé egy- egy óvatos pajtás kerüljön. Tiz dkg sajt, 8 dkg vaj, 5 dkg kenyér Az ideális testsúly Modernizáljuk a hagyományos konyhát! Menjünk gyalog munkahelyünkre! Férjek és feleségek A családi jelenetek statisztikája A Los Amgeles-ben lakó Norman Smith amerikai férj 40 éven át naponta mindent feljegyzett, anú közte és fe­lesége között történt, s a 40. könyvet nyújtott át ünnepé­lyesen az asszonynak. Fel­tüntette benne valamennyi családi perpatvar okait. A házossági évfordulón vastag | táblázat kivonatosan: Veszekedések oks A veszekedések széma írem volt késs idejében mgy nem sikerölt as étel 1*97 As asszony pénzt kért a férjétől vagy nem tudott kijönni a háztartási pénzből 1157 A borotválkozáshoz nem vott elég meleg a víz A feleség túlságosan elkényeztette a gyerekeket 6*7 A férj túlságosan elkényeztette a gyerekeket 617 A férj az asszonyt kárörvendöen kinevette 547 Rideg volt a lakás 179 Az asszony többet főzött a kelleténél, s megmaradt az étel 387 A férj későn Jött haza 307 Forró volt a fürdővíz 241 Az asszony beleavatkozott a megbeszélésbe 85 A férj elveszítette a zsebkendőjét *4 A férj túlságosan sokat dohányzott 6* A feleség elfelejtette felvarrni a gombot A házastársak egyike ok nélkül veszekedni kezdett 28 A férj nem mondott igazat A férj nem akart sétálni menni a feleségével A férj eltörte az edényt U A férj kidobta a macskát * Összesen 7700 családi per­patvar volt. 40 évóen 14 600 nap van. Így tehát a Smith házaspár másnaponként szekedett ve­Rülönösen a nők körében okoz gyakran problémát az ideális testsúly, de újabban a férfiak is igyekeznek tartani azt a testsúlyt, amelyet alka­tukhoz képest ideálisnak tar­tanak. A testsúlyt több, egy­mással szorosan összefüggő tényező alakítja ki. Legke­vésbé ismert, mégis fontos az öröklődő tényezők szerepe, de befolyásolja a testsúly alaku­lását a központi Idegrendszer éhségérző központja is. Hatás­sal vannak egyes belső elvá­lasztásé mirigyek — pél­dául a pajzsmirigy — hor­monjai: zavarok esetén nagy­mértékű zsírlerakódás lép fel. Függ még a testsúly a nemtől és a kortól is: nőknél inkább zsírszövet halmozódik fel. férfiaknál pedig izomszövet. Idősebbeknél azonban mind­két nem esetében fokozódik a zsírlerakódás. A testsúly alakulásánál azonban a leg­fontosabb tényező a táplálék- bevitel és a fizikai megter­helés, tehát az energialeadás. A „mennyi az ideális test­súly?” — kérdésre a válasz nem könnyű. Különféle kép­letek vannak elterjedve, amelyekbe a saját test bizo­nyos adatait behelyettesítve megadják az „ideális” test­súlyt. Ezek a képletek között vannak egyszerűbbek, amelyek azonban fontos tényezőket (például kor. nem) nem vesz­nek tekintetbe, és vannak bonyolultabbak, amelyeknél komoly matematikai számí­tásokat kell végezni, míg megkapjuk azt az értéket, amely a test bizonyos mére­A csók feltehetően majd- nem egykorú az embe­riséggel. A keletkezéséről ki­alakult nézetek mindenesetre erősen eltérnek. Az egyik elmélet képvise­lőinek véleménye szerint a csók a kannibalizmus marad­ványa, végső soron nem egyéb, mint „enyhített hara­pás”. Innét származik felte­hetően az a szólás is, hogy t,úgy szeretlek, majd megesz- lck”: Mások viszont „az anyai gyengédség aktusára” vezetik vissza a csókot. Az ősember nem ismerte a poharat vagy csészét, ha szomjas volt, le­térdelt a viz mellé és ugyan­úgy ivott, mint az állatok. Mivel a kisgyermekek erre képtelenek voltak, az anya vi­zet vett a szájába, ajkait a gyermekééhez szorította és az életet adó folyadékot így jut­tatta el a gyermekhez. Ebből a primitív itatási módszerből alakult volna ki a későbbiek­ben a csók, és maradt meg a mai napig. A harmadik el­mélet végül is egyszerű üd­vözlési fonnának tekinti a esokot. Horniét származik a csók? Keleten a esők sok esetben vallási megnyilvánulás volt. Az araboknál a házba való belépéskor ós távozáskor csók­kal tisztelték meg a házi is­teneket. A zsidóknál is a tisz­teletadás és a rokonszenv ki­fejezője volt és üdvözléskor éppen olyan gyakran csókolták meg egymást az emberek, mint ahogy ma kezet fognak. Az ősi perzsáknál a csók módja a társadalmi rang­különbségeket is jelezte. Hé­rodotosznál olvashatjuk: „Ha két perzsa véletlenül találko­zik, akkor rangjukat könnyen megtudhatjuk. Ha egyenran­gúak, szájoncsókolják egy­mást. ha az egyikük alacso- nyobb rangú, akkor a maga­sabb rangúnak csak az arcát csókolhatja meg Ha viszont nagyon nagy a rangkülönb­ség akkor az alacsonyabb rangú a földréveti magát és a magasabbrangú lábát, vagy ruhaszegélyét csókolja meg.” A lábcsók az indiaiaknál is a tiszteletadás általános jele volt, míg az abesszíniaiak le­térdeltek és tiszteletadásból a földet csókolták meg a ma- gasabbrangú lába előtt. A római katolikus egyház­ban is megcsókolják a re­likviákat, a püspök gyűrű­jét, vagy a pápa papucsán az ékkövet Számos helyen es­kütételnél az eskü különleges megerősítéseként megcsókol­ják a bibliát. Míg a 'csók a legtöbb civi­lizált országban már réges- régen a szeretetteljes ragasz­kodás jele, sok millió ember egyáltalán nem ismeri. Az eszkimók, a madagaszkári és a tűzföldi bennszülöttek. s majdnem minden afrikai törzs és a déltengerek lako­sai nem ismerték a csókot. Ezek vagy összedörzsölték az orrukat, illetve az orcáikat, vagy pedig egymás karjára vagy hasára veregettek, il­letve a jobb orrcimpájukat dörgölték össze. Volt egy idő, amikor a kí­nai anyák azzal fenyegették neveletlen gyermekeiket, hogy a „fehérek csókját” adják ne­kik. Egyes indiai hegyi tör­zsek azzal pótolták a csókot, hogy szerető pár egyike az orrát a partnere arcához nyomta és erőteljesen beléle­gezte annak illatát. Számtalan szokást isme­rünk a csókkal kapcsolatban. Az egyik legfurcsább a kö­zépkor óta uralkodott Anglia egyes körzeteiben: ez a csók­nap” volt. Tizennégy nappal húsvét után az egyes kis helységek két polgára az úgy­nevezett két „tuttiman” vé­gigjárta a helységet nagy bo­tokkal, amelyekre hatalmas virágcsokrokat erősítettek. — Beléptek minden házba és a tulajdonostól egy kis összeget kértek. Ha a tulajdonos meg­tagadta a fizetést, a férfiak­nak jogukban állt csókot kér­ni a háziasszonytól vagy lá­nyaitól. Bármennyire közkedvelt is a csók, mégis vannak ellen­ségei is, akik egyes országok­ban még csókellenes klubokat is alapítanak. Higiéniai okokra hivatkoznak. Ennek ellenére azonban világszerte buzgón tovább csókolóalak ... teí és egyéb tényezők alap­ján ideálisnak látszanak. A lényeg az. hogy amíg a testsúlyunk 10—20 százalékkal haladja meg az ideálisát, (vagy marad alatta) nincs nagy probléma és házi mód­szerekkel is segíthetünk raj­ta. Az utóbbi években az elhí­zás problémája világviszony­latban is előtérbe került. A statisztikai adatok azt bizo­nyítják, hogy a 20 kg-os súly­többlettel rendelkező embe­rek halálozási arányszároa 37 százalékkal nagyobb a nor­mális súlyúakénál. A kövé­rek hajlamosabbak a cukor­bajra. érelmeszesedésre, ma­gas vérnyomásra, és ebből ki­folyólag szívinfarktusra, agy­vérzésre. Mivel az elhízás betegség, feltétlenül szükséges a gyó­gyítása. Elvben ez kétféle úton lehetséges: a kalóriabe­vitel csökkentése, vagy a ka­lórialeadás fokozása. A na­gyon elhízottaknál azonban, ez az út, többnyire járhatat­lan. A kalóriaszegény étrenden alapuló fogyókúra eredmé­nyessége attól függ, hogy a beteg mennyire tartja be az előírásokat. Súlyos esetekben teljes koplalás szükséges, ez azonban csak kórházban, or­vosi felügyelet mellett old­ható meg. A részleges kopla­lás gyakoribb kúra: napi 6 al­kalomra elosztva 100 g fe­hérjét, 80 g zsírt és 50 g szén­hidrátot, összesen 1320 kaló­riaértékben kap a beteg. A gyógyszeres fogyasztás le­hetőségei ma még nem kielé- gítőek. A forgalomban lévő gyógyszerek elsősorban az idegrendszerre hatnak, ezen keresztül csökkentik az ét­vágyat. Hatásuk azonban ká­ros a szívre, akadályozza az izomzat és az idegrendszer működését és előbb-utóbb a szervezet kimerülését okozzák. A fogyásnál vigyázni kell a hirtelen súlyveszteségre is, mert ez részben biológiai, részben pszichés zavarok oko­zója lehet. Mit tehetünk tehát ideális súlyunk kialakítása érdeké­ben? Előzzük meg a súlyfe­lesleg felhalmozását! A köny- nyen megszerezhető kalória­táblázatok alapján számítsuk ki napi kalóriaigényünket, és dolgozzunk ki olyan étrendet, amely kielégíti tápanyag- szükségletünket. Modernizál­juk a hagyományos magyar konyha ételeit, amelyek fe­leslegesen sok zsírt, szénhid­rátot, viszont kevés fehérjét és ásványi sót, vitamint tar­talmaznak. Mozogjunk so­kat, lehetőleg friss levegőn: legalább a munkahelyünkig vezető utat részben vagy egészben, gyalog, sétálva te­gyük meg. Egészségünk védelme meg­éri ezeket a — nem is olyan nagy —- áldozatokat. Süssünk, főzzünk otthon! Pörkölt rostélyos Közkedvelt ételeink a kü­lönféleképpen készített ros­télyosok. Készíthetünk pá­rolt vagy töltött rostélyo­sokat. Rostélyoson a ki­csontozott és az apró bús­részektől, inaktól letisztí­tott magas hátszínből vá­gott 12—14 dkg-os marha­hússzeletet értjük. Ételsor ajánlatunk tehát a következő: © Zöldborsóleves. ® Pörkölt rostélyos. © Epertorta. Vacsora: 1. Pörkölt rostélyos. 2. ' Epertorta. 0 Zöldborsóleves. A ki­fejtett zöldborsót megmos­suk és sós, forrásban levő vízben (ha van, csonti é- ben) tesszük fel főni. (Ha édeskésen szeretjük, levébe . kevés cukrot is tehetünk.) Világos, zöldpetrezselymes rántást készítünk. Ezzel sűrítjük és a rántással együtt főzzük, amíg a zöld­borsó megpuhul. Kevés te­jet is adhatunk hozzá. A tűzről levéve, kevés törött­borssal fűszerezhetjük. Ha a zöldborsó még gyenge, akkor jobb megoldás, ha zsíron zöldpetrezselyemmel pároljuk, lisztszórással sű­rítjük és csak ezután en­gedjük fel. (Esetleg a zöld­borsó hüvelyének főzött tevével.) A betét mindkét elkészítési mód esetén ap­ró galuska. A galuskát a tojással, víz nélkül ké­szítsük. © Pörkölt rostélyos. A párolt rostélyosok alapja a pörkölt rostélyos. A fel­szeletelt, kiveregetett és az inaknál bevagdalt rosté­lyosszeleteket megsózzuk, lisztbe mártjuk és forró ' zsírban mindkét oldalát elősütjük. Az elősütött ros­télyosokat megfelelő lábas­ba rakjuk, amelyben majd tovább pároljuk. Zsírjában finomravágott hagymát fonnyasztunk, meghintjük pirospaprikával, gyorsan el­keverjük és kevés vízzel (csontlével) felengedjük. Zúzott köménymagot és fi­nomra vágott fokhagymát teszünk bele, ' megsózzuk és a rostélyosokra öntjük. Fedő alatt pároljuk, mérsé­kelt tűzön, rövid lében, mindig csak kevés vizet hozzáöntve, hogy a rosté­lyos saját gőzében, zsírjá­ban párolódjék. Időnként a lábast megrázogatjuk (ke­verni nem szabad). és. mi­előtt megpuhul, hozzáad­juk a megmosott, meghá­mozott és egyenletes dara­bokra vágott paradicsomot és zöldpaprikát (télen le­csót). Kevés vízzel felen­gedjük és puhára pároljuk. Levének rövid, jó tartal­mas pörkölt lének kell lennie. A pörköltlével együtt tálaljuk. Tetejét szeletekre vágott zöldpap­rikával és paradicsommal díszítjük. Köretnek tarho- nyát, galuskát, vagy petre­zselymes burgonyát adunk hozzá. A köretet külön tá­laljuk, a hús mellé csak annyi köretet tegyünk, hogy az díszítse a tálat. Fejessalátát, vagy uborka- salátát adhatunk savanyú­ságként melléje. Uborkasaláta, Az uborkát megmossuk, meghámozzuk és két levágott végét meg­ízleljük. Ha keserűnek ta­láljuk, addig vágjunk le az uborkából, amíg keserű izét már nem érezzük, mert a keserű íz egész salátán­kat elrontaná. Az uborkát ezután megmossuk, meg­gyaluljuk és besózzuk. Egy­két órai állás után levét jól kinyomkodjuk, só néi= kül készített (cukor, ecet) salátaecettel összekeverjük. Tálra rendezzük. Tetejét meghintjük kevés tejfel­lel. töröttborssal és piros- paprikával. Pirosparadi­csom és zöldpaprika szelet- kékkel is díszíthetjük. Az uborkasalátát lehetőleg le­hűtve tegyük az asztalra. Az uborkasalátát ízesíthet­jük kevés reszelt vörös­hagymával vagy összezú­zott fokhagymával is. © Epertorta. Kész torta- karikát veszünk. Ha ez nem állna módunkba, for­mában piskóta karikát sü­tünk. Ha kihűlt, három lapba vágjuk és a lapokat megtöltjük az alábbiak sze­rint készült krémmel: bá­rom tojássárgájával, há­rom evőkanál cukorral, egy csapott evőkanál liszttel, 2 dl tejjel, sűrű krémet fő­zünk. Ha kihűlt, kb. 25 dkg áttört epret* és kevés citromlevet keverünk bele. 20 dkg vajat, 5 evőkanál porcukorral habosra keve­rünk és hozzákeverjük az áttört eperhez. Ezzel a ke­verékkel megtöltjük a la­pokat, amelyeket előzőleg kevés eperlével hintettünk meg. A torta oldalának kenéséhez is jusson a töl­telékből. Az így elkészült tortát lehűtjük, majd a tá­lalás előtt kemény tejszín­habbal és kisebb, vagy fél­bevágott eperszemekkel dí­szítjük. Vacsora: Pörkölt rosté­lyos. A délről megmaradt rostélyost estig hideg he­lyen tároljuk, majd kevés vizet hozzáadva felmelegít­jük. Esetleg friss köretet és friss salátát készítünk hozzá. Az eperkrém torta, jól le­hűtve. vacsorára is kelle­mes csemege. L, 5. A Gyermekünk a nyári szünetben Az elcsendesült tantermek tábláin mától nagy betűkkel ott áll a szó: VAKÁCIÓ. A szülőt vegyes érzések töl­tik el. Ráfér a gyermekre a pihenés, kemény, nehéz tan­évet fejezett be. Igen ám! De a dolgozó szülő számára ott a gond. A tanév alatt legalább félnapokat az iskola ellenőr­zése alatt állt a gyermek. — Nyugodtak voltak. Most meg nincs semmi elfoglaltsága ... A szünet a megérdemelt pi­henés időszaka! Bár a bukások aránya az elmúlt tanévben nem nőtt, sőt csappant, de azért mindig vannak olyan általános iskolás és középisko­lás tanulók, akik augusztus végén javítóvizsgát tesznek, ha a következő osztályba akar­nak lépni. Számukra a vaká­ció nyilván nem a zavartalan pihenés ideje. Biztosítani kell számukra a javítóvizsgára va­ló felkészülés feltételeit. Ez bizony nem könnyű szülői feladat. A felnőtt ugyanis job­ban szégyenli a javítóvizsgát mint a gyermek. Ezért gyak­ran úgy szorgalmazza a ja­vítóra való felkészülést, hogy gyermekében bűntudatot kelt. A bűntudat pedig szükség­szükségképpen furcsa gátlások forrása a gyermekben. Nem aktivizálja a figyelmes, kon­centrált szorgalmas tanulásra, hanem éppen ellenkezőleg mindent elkövet, hogy külön­böző családi, vagy egyéb el­foglaltságot találjon magának, nem kívánván emlékeztetni saját magát „bűneire”. A javítóvizsgás gyermeke számára is biztosítani kell a legalább egy hónapos pihe­nést Még pedig úgy, hogy a tanév végén kb. július kö­zepéig aktív pihenőt! Aztán jöhet a felkészülés. Az álta­lános iskolák augusztusban rendszeres korrepetálást tarta­nak. Ajánlatos ezen részt ven­ni! De ezen túl, illetve ezzel együtt a tervszerű egyéni ta­nulás mellett ajánlatos más fajta korrepetálást is igénybe venni. A tanulók nagytöbbségének és a szülőknek nincsenek ilyen gondjai. Vidámabb, gondtalanabb a nyaruk. Ho­gyan töltsék el tehát pihen- tetően és tartalmasán a szün­időt? A nyári táborok nagyszerű lehetőséget biztosítanak az aktív pihenésre. Az úttörő, KISZ táborok szervezésében országosan nagy tapasztala­tokkal rendelkezünk. Felejt­hetetlen élményt jelent a gyermek számára egy-egy nyári tábor. A szülő helyesen jár el, ha a gyermek táboro­zási lehetőségét támogatja, s maga is kicsit résztvesz a ké­szülődésben. Az úttörő nap­közi táborok Is sokat fejlőd­tek az elmúlt években. Álta­lában kitűnő az élelmezés, változatosak a programok. A pedagógia felügyelet is min­den igényt kielégít. A családi-rokoni alapon „szervezett” nyaralás sem kevésbé sok és szép élmény­nyel gazdagítja a gyermeket. A vidéki gyermek szíveseb­ben nyaral nagyvárosban, vagy Pesten. Ha erre lehető­ség van, meg kell ragadni! A városi gyermekek pedig szí­vesebben töltik a nyarat vi­déken. Az ilyenfajta „csere­üdülés” csak jó hatással van a gyermekekre, s egy kis le­leményességgel még nem ro­koni alapon is megszervez­hető. Július közepéig aktívpihenö — Dolgozzon-t a gyermek a szünetben?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents