Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

Í96? Junftfs 5, Ouimntmi nmi io ­3 Újdonsült zobákiak között „Mumusból“ jó barát A technika korszerűbb, a keresetek 4—500 forinttal nőttek A nyugalom ára: családtól távol töltött napi 12 óra A jelek szerint a világ min­den bányájában egyformán fogadják az idegent. Az első napon észre se veszik, a má­sodikon elfogadják a köszö­nését. a harmadikon pedig megkínálják bagóval, víz­zel... Tanner Tibor, régi Széche­nyi-aknai ismerősöm, ma már nevetve meséli: amikor át­került Zobákra, először min­denki azt nézte, hogy áll a kezében a fejsze, aztán egyik percről a másikra tegezni kezdték, s ma már mindenki úgy kezeli, mintha együtt húzták volna fel annakide­jén a szénporos gumicsizmát. Egy kis statisztika Zobák-akna. a Mecseki Szénbányák legfiatalabb üze­me, a múlt év nyarán a szén­medence kulcs-üzemévé lépett elő: nagyrészt az itt termelt kiváló minőségű, kokszolható feketeszén mennyiségén mú­lik az árbevételi tervek tel­jesítése. A magas kalóriaérté­kű szenek iránt megnyilvá­nuló kereslet hatására meg­kezdődött az üzem gyorsüte­mű megerősítése, ami min­denekelőtt a munkáslétszám emelését jelentette. — Már 1968-ban megindult Zobák fe­lé a „népvándorlás”, amit a január 1-el életbeléptetett rendeletek csak serkentettek: minden „áttelepülő” bányász 3000 forint jutalmat, s az üzem egész állománya 10 szá­zalék pótlékot kap, illetve ka­pott. Az „újoncok” többsége a pécsi területről érkezett: az emberek hamar megérzik, ha megmozdul alattuk a talaj. Január 1 és május 31 kö­zött — az „utcáról” történő felvételeket nem számítva —, 66 újfelvételissel nőtt a lét­szám. Ebből negyvenen a pécsbányai Széchenyi-aknáról, tizenöten Szabolcsról. heten Szászvárról, négyen pedig a vasasi Petőfi-aknáról érkeztek Zobákra. Valamennyien régi, kipróbált bányászok. — 1957-ben Pécsbányán kezdtem a munkát; egyszóval nem volt mindegy ... — De hát januárban még szó sem volt leépítésről... — Hivatalosan. Egymás kö­zött annál többet beszéltünk róla. A fene tudja, hogy van ez, de a fejtésben mindennek megérzik a „szaga” ... Tanner Tibor ma 600 fo­rinttal keres többet, mint fél­évvel ezelőtt Nap mint nap a pécsi autóbusz-pályaudvar­ról induló ,.direkt”-kocsival érkezik Zobákra, s amikor ar­ról faggatom, milyen pana­sza, negatív észrevétele van, csak annyit tud mondani: néha előfordul, ftogy nem jut mindenkinek ülőhely az autóbuszon ... Fél kettő van, befutott a ,.pécsi gyors”. Bódis János az elsők között ér a felolva­sóba: Pécsbányán is így szok­ta. — Nem illik, hogy a / csa­patvezető utolsó legyen . .. Január 7-én szállt le elő­ször Zobákon húsz évi pécs­bányai szolgálat után. Akkor csak annyit tudott erről az üzemről, hogy ez a „mumus”: éveken át divat volt Zobák- kal ijesztgetni az embereket. — És nem az? — Legszívesebben minden­kinek megmutatnám... — Miben különbözik pél­dául Pécsbányától? — Nagyobbak a szelvények, több a levegő, korszerűbbek a gépek. — És a mélység? — Az nagyobb, de dolgoz­tunk mi már mélyszinten ... Preszl András, az I. feltáró körlet helyettes vezetője, nem tudja megállni, hogy közbe ne szóljon: — A pécsbányaiak nemcsak könyvből tudják, mi az a gáz­kitörés. Nálunk egy csapat élte át, ott majdnem minden­ki. Mondtuk is az emberek­nek: ők kellenek nekünk.,. Az újonnan megszervezett Bódis-csapat 15 tagú, s ebből 13 volt pécsbányai. öt hóna­pos zobáki múltjuk mélypont­ja március volt: ekkor alatta maradtak a tervben előirány­zottaknak. Azóta 105—110 százalék az átlaguk. — Zobákon sok dolgot más­képp kell csinálni, mert az csak látszat ám, hogy min­den bánya egyforma. Ki kell ismerni a követ is. Ez min­dennek az alapja ... A cél: 50 méter A Tamási Tibor sohasem tagadta, hogy szereti a pénzt. Most is azt gondolta magá­ban: majd meglátjuk fizetés­kor .., — Eddig 3800 volt a leg­gyengébb hónap. — És a legjobb? — Négyezerkétszáz, Négy-ötszáz forint többlet — ez a jellemző. A hangulat ennek megfelelő: a csapatban egyetlen ember sincs, aki megbánta volna, hogy új munkahelyet választott. Per­sze, vannak kritikai észrevé­telek is. Bódis János: az a baj, hogy légmozdony helyett Diesel­mozdonyok vannak, így az­tán, ha 1 százalék fölé emel­kedik a levegő metántartal­ma, tolhatjuk a csillét Tamási Tibor: az egész kör­letben egy gázlecsapoló-fúró van. Nem igaz, hogy még egy­re nincs pénz... Üj embernek lenni minde­nütt nehéz. Zobákon is. Tit­koltan, vagy titkolatlanul. de mindenki azt lesi: mit tud­nak? Most az ötven méteres havi előrehaladást tűzték ki célul. Ez már tiszteletet pa­rancsoló teljesítmény. — Bódis János nem egy­könnyen megy bele a felelőt­len ígérgetésekbe, de most azt mondja: júniusban, de leg­később júliusban meglesz. Ki szeret utazni? ötletszerűen tíz áttelepült embertől kérdeztem meg: mi­lyen panasza van? Mind a tízen azt mondták: tulajdon­képpen semmi, csak hát az utazás. Napi 11—11,5 órát van­nak a családtól távol. 1,5—2 órával többet, mint azelőtt. A bérlet ára havi 52 forint — I szóra sem érdemes. A leg­kellemesebb érzés? — Senki sem beszél a perspektíváról... Egyszóval: minden embernyu­godtan dolgozhat, bár kétség­telen. hogy ennek a nyuga­lomnak ára van. Békés Sándor A pécsi SZTK új iro­daháza az ügyészségi pa­lota szomszédságában jó ütemben épül. A Társa­dalombiztosítási Igazga­tóságtól kapott tájékoz­tatás szerint a hatszintes épület műszaki átadásá­ra július közepén kerül sor. a beköltözés pedig augusztusban várható. Az SZTK valamennyi ügyviteli, számviteli, szolgáltatási és ellenőr­zési osztálya, és csoport­ja, valamint a nyugdíj- igazgatóság az irodaház­ban kap napfényes köz­ponti fűtéses kényelmes otthont. A munkakörül­mények tehát lényegesen megjavulnak, mert meg­szűnik az irodák jelen­legi zsúfoltsága. A felszabaduló 17 he­lyiséget a Városi Tanács egészségügyi osztálya a rendelőintézet bővítésére és egy épületen belüli gyógyszertár létesítésére hasznosítja. Ésszerűbb energiagazdálkodás Csökken a csues 1972-ig huszonötezer árammérőt cserél le a DÉDÁSZ A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat félmillió fo gyasztót lát el elektromos árammal,, s ebbíjl 450 ezer a kisfogyasztó. Az elmúlt év­ben összesen 887 ezer mega­wattóra energiát értékesített a vállalat, ebből a lakossági fogyasztás 125 ezer mega­wattóra. A fogyasztás zömmel az esti csúcsidőben jelentke­zik. A csúcsidők tehermentesí­tését célzó intézkedések a la­kosság érdekeit tartották szemelőtt, hatásukra máris észrevehetően javult a ház­tartások energiaellátása Ba­ranya megyében is. A csúcsidőben történő fo­gyasztás csökkentését jól szol­gálta az 1968 január 1-én életbeléptetett új áramdíjtari­fa rendszer, amely az évsza­koktól és napszakoktól füg­gően nagymértékben differen­ciálja a díjakat. Három díj- kategória van. Az ún. A—1- esben az áramdíj egységesen 1.50 forint kilowattóránként. Megállapodás a Shell céggel # Uj vegyi üzemek Sellyén Hatékonyabb fehérítőkéit illatosított törlőkéit építőipari PVC-ragasztót gyártanak Sellyén — a vasútállomás­sal párhuzamosan — két utca fogja össze a vegyiüzemet. Elég nagy terület, amelyet négy oldalt meg-megszakítva épületek öveznek. Ami szem­betűnő, az étterem és az iro­daház, ez a legújabb létesít­mény. A középen — az üzem udvarán — kővel és kaviccsal töltöttek fel egy részt, oda­helyezik az alapanyagokkal telt hordók sokaságát és ahol lehet, mindenütt parkosítanak. A növényútnak nagy jelentő­sége van itt, mert a többnyi­re mérgező anyaggal gázálarc­hoz hasonló maszkokban, gu­miruhában, plexit-védősisak- ban — dolgozó emberek egészségvédelme is megkíván­ja. A Dél-dunántúli Vegyi és Kiszerelő Ktsz saját erőből épít mindent, most például a fekete-fehér fürdőt és öltözőt: műszak után teljesen levet­kőznek, átsétálnak a fürdőbe, onnét a fehéröltözőbe. A szo­ciális létesítmények összbe- ruházási költsége másfélmillió lesz. Ez a telep jó öt esztendeje nyitotta meg kapuit, meglehe­tősen szegényes körülmények között. Itt jártam a kezdet kezdetén, azóta nemcsak kül­sőleg, hanem sok másban is megváltozott az üzem. Egy röpke kis üzemlátogatás után Pulitenyészet Pellérden — Le kell dobni egy koc­kacukrot a földre és amelyik felével felveszi, az az eleje — mondja nevetve dr. Fodor András, a pellérdi tsz állat­orvosa, amikor házának ud­varában nézegetjük a láncra kötött fehér pulit. Lármás kis szőrmék, alig érteni szót tő­le, hiába, a gazdi mellett lévő idegent nem ismeri. Meg az­tán van is miért nagy hang­gal lennie, a május elején Budapesten megrendezett nem­zetközi kutyakiállításon a fia­tal korosztályban kitűnő mi­nősítést kapott, cs Hungári Prima Junior címet nyert. A heve: Pecsdiósi Előd Bodri. — A pellérdi Űj Barázda Tsz két éve kezdte meg puli- tenyészetének kialakítását. — Ebben az évben már mintegy 10 puli lesz alkalvms a te­nyésztésre — mond ja az ál­latorvos. — A kiállításon egy mérik pulink is „dobogora lé­pett’, a Gyulai Csibész, ki­tűnő minősítést ért el. Az okos, ragaszkodó kis jószágokat a tsz tagjaihoz, há­zakhoz daják ki, ott gondoz­zák őket, aminek fejében megbízhatóan őrzik a portát. „Kutya”, — „jószág” — nem ,.illő” szavak ezek a pu­lihoz. Legalábbis ezt írja az Amerikában magyar nyelven megjelenő „PULI” című szak­lap, amelyet az állatorvos mu­tat. „A puli az nem kutya ... az puli” — írja a szaklap, mintegy jelezve: minőségi különbség van ,a puli és a többi kutyafajták között. — Amikor a pesti kiálli tásra vittem és eltávolodtam a ketrecétől, egészen elszomo­rodott. elnyúlt, csak akkor élénkült fel, amikor ismét visszamentem — mondja Fo­dor András, aki a pulitenyé­szet kezdeményezője és gon­dozója. Korántsem nyerészke­dési vágyból vállalkozott a tsz a „puli-segédüzemágra”, ha­nem megkedvelték a kis ál­latokat és propagálni akar­ják. Ügy számítják, hogy az első szaporulatból az év vé­gére már eladásra is jut. Egy választott fekete puli ára körülbelül 400—600 forint, a fehér pedig 800—1000 forint. Természetesen ezek még csak ,.irányárak”. — Nézegetem ezt a láncra- fűzött kuty... pardon pulit és megjegyzem, hogy szíve­sen magammal vinném ... De már bánom is, hogy mond­tam, mert mintha megértette volna, akkora ugatásba kezd és gombszemeivel dühös pil­lantásokat vet rám. Arrébb is húzódok, mert mintha a nad­rágom szárát is méregetné ... — A pulik után külföldön is nagy az érdeklődés — mond­ja az állatorvos. — A te­nyésztést elkezdték, reméljük sikeresen folytatjuk. g. r. a szövetkezet elnöke, Kalo­csai György vegyészmérnök néhány adattal vázolja a fej­lődést. Kilencvenkét fővel indult meg a termelés 1964-ben. Ház­tartás vegyipari készítmények „kiszerelésével” — nincs rá jobb kifejezés — foglalkoztak akkor, évi tízmilliós árbevé­tellel. öt év múltán 168-ra nőtt a létszám és 1968-ban az árbevétel meghaladta a 76 millió forintot! A dolgozók 56 napi keresetnek megfelelő ré­szesedést kaptak. A — Jelentősen megváltozott a termékösszetételünk — mondja Kalocsai György. — Termelői tevékenységünk 70 százalékát a tőkés importból származó növényvédőszerek kiszerelése fedezi. Ez annyit jelent, hogy korábban ezeket a szereket kis csomagolásban importáltuk. Ez drága volt. Ezért választottuk azt a meg­oldást, hogy többnyire csak hatóanyagot importálunk, még­pedig nagy csomagolásban és így a beszerzési ár 10—12 szá­zalékos megtakarítást ered­ményez. Az oldószereket a hazai ásványolajipar biztosít­ja. A hatóanyag és az oldó­szer homogenizálását mi vé­gezzük. A szövetkezetnek jelentős közeli és távlati tervei van­nak. Ebben az esztendőben 83 millió forintos árbevételt terveztek kétszázas létszám­mal. A termelés irányítását jelenleg öt mérnökből és tech­nikusból álló szakgárda végzi, de ösztöndíjas beiskolázást szeretnének lebonyolítani, le­hetőleg ősztől kezdődően. Néz­zük csak az idei — megvaló­sulásra váró — beruházáso­kat: növényvédőszerformázó és nedvesítőszergyártó üzem megépítése. Műanyagüzem lé­tesítése egy flakonfúvó auto­mata, két extruder és három fröccsgép beállításával. A TMK üzem gépesítése, fel- szerszámozása. Ami pedig az új termékeket illeti: a má­sodik félévben fokozatosan át- állnak a magasabb hatóanya­gú hypó-fehérítő gyártására és azt műanyag-flankonba csomagoh’a hozzák forgalom­ba, ezzel a jövő évben már a hypó nem. lesz hiánycikk. Optikai fehérítőt gyártanak a lesárgult nylon-anyagok fehérítésére. Előállítanak illa­tosított — utazásnál nagysze­rűen alkalmazható — törlő­kendőt, továbbá fertőtlenítő hatású kézmosószer. építőipari PVC-ragasztót, több évig hasz­nálható fagyálló folyadékot, — Tudomásunk van arról, hogy a szövetkezet a Shell- céggel kapcsolatot teremtett. • — Igen, a szövetkezet még az év elején az INTERAG Rt. Külkereskedelmi Vállala­ton keresztül üzleti kapcsó- latba léptünk a Shell Inter­national Petroleum Co. Ltd. céggel. Az általuk gyártott, különböző növényvédőszerek hazai formázásában továbbá kiszerelésében és a közép­keleti országokba indított re­export tárgyában megállapod­tunk. Ennek eredményeként új kémiai üzemet hoztunk létre, amelynek próbaüzeme­lését ez év júliusában meg­kezdjük. A növényvédőszer formázásán kívül kidolgoztunk egy nedvesítőszergyártási tech­nológiát is. Az így előállított nedvesítőszer már ebben az esztendőben helyettesíti a mintegy 150 ezer dolláros tő­kés impont 65 százalékát. A hazai gyártás nem csak de­viza megtakarítást jelent, ha­nem jelentős árcsökkenést ist mert a jelenlegi, preferált 90 forintos kilogrammonkénti ár­ral szemben az új fogyasztói ár preferáció nélkül 50 fo­rint lesz. — r — Az A—2-esben csúcsidőben — ami májusban este fél hét és kilenc óra között van, — 2 forint, csúcsidőn kívül viszont csak 85 fillér. A harmadik kategória még ennél is diffe­renciáltabb, ennél a nappali fogyasztás 44 fillér, az éjsza- pai pedig mindössze 20 fillér. A nagy fogyasztóknak, az ipari és mezőgazdasági üze- j megben tehát korántsem mind­egy, melyik kategóriába tar­toznak, ezért az új tarifa- rendszer bevezetését követően mind többen szeretnének a számukra előnyösebb máso­dik illetve harmadik kategó­riába bekerülni. Ennek azonban műszaki fel­tételei vannak. A régi, egy- számszerkezetű árammérők helyett két, illetve három számszerkezetű mérőket kell az üzemekben beszerelni, e mellé olyan elektromos idő­mérő órákat, amelyek az egyes napszakoknak megfele­lően automatikusan átkapcsol­ják az árammérő berendezést a nappali tarifáról a csúcsra* illetve a csúcsról az éjszakai­ra. Ezeket az órákat a ré­giekkel ellentétben nem kell felhúzni, mert automatikusan felhúzzák magukat, sőt áram­szünet idején egy kis motort bekapcsolva még 16 órát jár­nak. — ilyen hosszú áram­szünet nem szokott előfordul­ni. Az órák pontosságára jel­lemző, hogy havonta maxi­mum 4—5 percet sietnek. Egy kapcsoló óra ára 1200 Ft s az idén 3300 darabot szerez be a DÉDÁSZ. Az árammérők beszerzése a DÉDÁSZ feladata. Több ezer mérőt rendelt meg a vál­lalat, azonban a nagy hazai kereslet miatt a gyér az igé­nyeknek csak egy részét tud­ja kielégíteni, s a DÉDÁSZ ebben az évben 2200 mérőt kap. Országosan 1975-ig kell áttérni az új mérők haszná­latára, a vállalat azonban en­nél hamarabb, már 1972-ben befejezi ezt a munkát. Eddig kb. 25 ezer mérőt cseréltek ki újra, s következő négy évben ugyanennyi lecse­réléséről gondoskodnak. Éven­te 6—7 millió forintot fordít fejlesztési alapjából e célra a vállalat, viselve az ezzel járó anyagi terhek száz száza­lékát. Évente tíz százalékkal nő a vállalat területén az energia- igény és felhasználás, tehát tíz évenként megduplázódik. Ezen belül a termelőszövetke­zetek fogyasztása még na­gyobb ütemben nőtt s az utób­bi öt évben megduplázódott. A háztartási villamosgépek gyors elterjedésével a háztar­tási fogyasztás is ugrásszerű­en emelkedik, s megyénkben néhány éven belül belép egy újabb nagyfogyasztó a BCM, amivel komolyan számolni kell. Nem mindegy tehát, hogy a villamosenergiával hogyan gazdálkodunk. Rné Vállalatok9 in tésmények ! Szociális helyiségek, munkásültözők berendezéséhez 3 ajtós fémlemez Megrendelhető: engedményt adunk június 30-ig. i •BÜTORÉRTÉKESÍTÖ VÁLLALAT Budapest, XIII., Jász u. 5—7. sz. alatti bemutatóterem. Telefon: 204-214. \ Augusztusban költözik az SZTK

Next

/
Thumbnails
Contents