Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
6 Dunonmti nanio 1969. június 29. Hol az élei határa, mi az élet? Békaszív a boncasztalon Megállíthatják-e szívműködésüket a fakir ok? — A szardíniái udvarhölgy aranytűje — Az ítélet: kávéivás általi halál Elpusztul-e az állat, ha kioperáljuk a szívét? — Igen. De mi lesz a szívvel, az is elpusztul? — Ha ügyeskedünk, minden mást túlél, az nem hal meg. Egyáltalán mi az élet, olyasvalami, amit meg lehet fogni, aminek súlya van, amit egy összkomfortos fogalommal kifejezhetünk? Kifut ujjaink kozott... E bonyolult kérdéseket próbáljuk megválaszolni, de előtte végezzünk egy kísérletet. Vegyünk egy békát, altassuk el, vegyük ki a szívét! A szívet belehelyezzük fiziológiás sóoldatba. Mit látunk? — A szívétől megfosztott bóka még él, hiszen mozog, rángatózik, ha nem volna odarögzítve, leli grana a boncasztalról. De a sdv is mozog él, olyan ritmikusan összehúzódik és eler- nyed, mint amikor benne volt a béka mellkasában. De a tetem lassan mozdulatlan lesz, izmai megmerevednek, tíz perc után beáll a hullamerevség, a kolloidok megduzzadnak, a fehérjék megalvadnak. Azt mondjuk, az állatnak vége van, elpusztult. Embernél ugyanerre a jelenségre azt mondjuk, meghalt. Figyelmünket azonban most csak az izolált szívre függesz- szük, mi történt vele ott a sóoldatban? A béka teste már megmerevedett, a szíve pedig lüktet tovább. Persze egy bizonyos idő után egyre lassabban húzódik össze és ernyőd el, néha még megremeg, már úgy tűnik megáll, s ekkor, ha néhány csepp speciális folyadékkal pótoljuk az ..üzemanyagot", a szív újra , . jüktet. Tehát nem halt meg, túlélte a testet. Az izolált szív izmaiban életfolyamatok zajlottak le, aminek látható jele volt az összehúzódás és elernyedés, a mozgás. Kémiailag pedig az történt, hogy oxigént használt el, széndioxidot termelt, az. izomkeményítőből tej sav keletkezett. További vizsgálatunk az lesz, hogy a szívet mechanikai és vegyi úton alkotórészeire bontjuk. Izoláljuk a kontrakció egyik szubsztrátu- mát — a miozin nevű fehérjét, amellett persze kapunk még szénhidrátokat, zsírszerű anyagokat is. Minket azonban csak a miozin érdekel, amely egy jól definiálható molekula, ahol már nyoma sincs a biológiai struktúrának, ez makromolekula az Angstrom és a mikron birodalmából. Ha most ezekből a fehérjékből finom szálacskákat, fibrillumokat húzunk és azokat mikroszkóp alá helyezzük, ezek a kis szálacskák még ott a mikroszkóp lencséje alatt is ugyanúgy összehú- zódnak, mint egy valódi szívizom. Játszadozhatik a kíváncsiskodó, csak éppen a hiányzó, az elfogyott kálium és egyéb ionokat valahogy pótolni kell. „Hol az élet határa és egyáltalán, mi az élet? — tette fel a drámai kérdést a Nobel-díjas Szent- györgyi, amikor miozin-szá- lacskáit megpillantotta a mikroszkóp alatt. — Valahogy úgy vagyunk ezzel a problémával — mondta — mint a tengeri homokkal, ha kezünkbe vesszük, kifut ujjaink között.’’ A filozofikus . kérdésre kevés megfelelő választ adott ez ideig a tudomány, de arról, hogy mi mozgatja a szívet, mi okozza a szívizmok kontrakcióját, ma már eléggé biztos ismeretei vannak a biológiának. Kísérletek alapján úgy tudjuk, hogy a szívműködést három tényező szabályozza: idegi, vegyi és hormonális. Ütés a hasfalra Azzal kapcsolatban, hogy az idegrendszernek milyen jelentősége lehet ,a szívműködésben, mindenki meggyőződhet. Meg tudjuk-e állítani akaratlagosan szívünket? — Természetesen nem. Csak az indiai fakírokról járja az a tévhit, hogy átmenetileg meg tudják állítani a szívüket. Az ember szívműködése függ az idegrendszertől, de nem az akaratlagos impulzusoktól, hanem úgy mondjuk, a szívnek önálló idegháztartása, auto- máciája van. A szívizomban ingerképző és ingervezető idegcsomók vannak, a szívnek nem minden pontja egyformán érzékeny. Ismerünk olyan eseteket, amikor a szívizomban eltokozódott puskagolyó évekig nem okozott semmiféle bajt. Az állatok szívén már évtizedekkel ezelőtt mesterségesen ejtett sebeket újra összevarrtak. Azóta emberszíven már késszúrást is operáltak. Csakhogy nem minden szívsérülésen segíthet a sebész, még akkor sem, ha idejekorán avatkozik be, mert a szívnek néha igen csekélyke sérülése is halálos lehet. 1728-ban történt, hogy egy szardíniái udvarhölgy alvó férje szívébe egy aranytűt döfött, mert féltékeny volt rá. A halál okát akkor még nem tudták. Ma már megállapítják, hogy ilyen , esetekben a sérülés azt az idegcsomót találta eL, amely a pitvarok és a kamrák közti kapcsolatot, biztosítja. — Ugyanis, ha ez a csomó megsérül, a szív ingervezető apparátusa megbénul, a szív üteme rendszertelen lesz, a pitvarok és a kamrák összehúzódásai különböző időpontban, egymástól függetlenül játszódnak le, beáll a szívremegés, a keringés megszűnik. Azonban nemcsak a szív sa- J ját idegcsamói lehetnek a mű- 1 ködésváltozás ingerei. Megállapították, hogy a gerinceseknél távoli idegek ingerlésére is lassúbbodik a szívműködés, sőt meg is szűnhet Így például, ha a béka mellüregét megnyitjuk és enyhe ütéseket mérünk zsigereire, szívműködése gyérül; végül megáll. Embernél ugyanezen okok miatt áll meg a szív, ha erős ütés éri a hasfalat és ugyanez történik a hashártya gyulladásos ingerlésekor is. Az is közismert, milyen erősen hatnak a szívműködésre az ember lelki élményei, vagy az állat idegizgalmai — félelem, harag, öröm, düh stb. — Idegélmény hatására a szívverés erősödik, illetve lassúbbodik. Százmilliószoros hígítás A szív működésére az ideg- | hatások mellett jelentős sze- ! repe van a kémiai anyagoknak, mint a koffein, nikotin, j alkohol. Ki ne hallott volna az apagyilkos testvérek és az egykori császár furcsa históriájáról. Két apagyilkost vittek a császár elé leérve őt arra, büntesse meg a két gonosztevőt. A császár úgy gondolta, a két elvetemült fickó méltóképpen bűnhődni fog ha tea, illetve kávéivás általi halálra ítéli őket. Bezáratta őket és megparancsolta, hogy egyiket napjában több alkalommal sűrű feketekávéval itassák, míg a másik tömény teaitalt kapjon. Két hét lejártával a császár érdeklődött az elítéltjeiről. Meglepetten tapasztalta, hogy a két gonosztevőnek kutyabaja, jól érzik magukat, a nagy adag izgató italhoz úgy hozzászoktak, hogy szinte örömük telt abban, hogy szívük hevesebben dobogott. Tehát a legények nem haltak meg a kávétól, amint azt várta a császár, sőt a kávéivó 90 éves kort élt meg, a teázó ennél valamivel korábban hunyt el. Az igazság ebben a kávé- és szívdobogás ügyében az, hogy a kávéban lévő koffein elsősorban a központi idegrendszert izgatja és csakis az ideghatása révén változtatja meg a szervezetben a vér megoszlását, kitágítja az agy, szív, izomereket, végeredményben javítja a szív táplálkozását. A kávé a vérnyomást alig be [ folyásolja, mert az ereket hol j szűkíti, hol meg tágítja s j emiatt a vérnek az erek falára gyakorolt nyomását kiegyenlíti. Ha azonban az alacsony vérnyomást a hasi erek tágulása okozza, altkor a koffein emeli a vérnyomást, a vér keringését gyorsítja. A szívműködésre legnagyobb hatást kétségkívül a mellékvese-hormon, az adrenalin gyakorolja. Ez a hormon . még százmilliószoros hígításban is fokozza a szívműködést. Az adrenalin-hormon hatása eléggé tisztázott, ezért ez az anyag ma már igen fontos gyógyszer is az orvos kezében. Érdekes viszont, hogy a bélfalban és a test más helyein keletkező, nem hormon, hanem kémiai anyag, a cholin, az adrenalinnal ellenkező hatást gyakorol a szívre, lassítja a szívdobogást, gyéríti az összehúzódásokat, tehát kíméli a szívet. De a vérben keringő káliumionok és több más só fémionjai szintén úgy hatnak, mint az adrenalin, vagyis fokozzák a szívműködést. A vita eldőlt Végeredményben azt kell mondanunk, hogy a szív is éppúgy, mint minden állati szerv a serkentő és gátló ingerek hatására végzi munkáját. A szakemberek, akik az állati szervezet különböző szervműködéseit tanulmányozzák, már régóta vitáznak afelől, hogy az emberi szervezet működésében az idegeknek vagy a hormonoknak van-e elsőbbrendű szerepe. A szív esetében ezt a vitát úgy látszik a tények már eldöntötték, ugyanis a paraszimpatikus idegek, a bolygóideg rostjainak izgalma lassítja a szívműködést, a szimpatikus idegeké viszont fokozza. A kétfajta ideg egyforma ingerlése esetén a szívműködés is kiegyensúlyozott lesz. A szívműködés tempója nem közömbös sem magára a szívre, sem a test bizonyos sejtjeire, szöveteire. Hivatás és mozgalom Az elektrokymográfia magyar úttörője — Félszáz tudományos cikk és tanulmány — Látogatás a Megyei Kórház kardiológiai laboratóriumában A belgyógyászati kezelésre szoruló betegek fele keringési, szívműködési betegségben szenved — olvastam az Orvosképzés című folyóiratban. Érthető, hogy a belgyógyászati szakágak orvosai jelentős anyagi és szellemi erőket mozgósítanak a keringés- és szívmegbetegedések diagnosztikai és gyógyászati eljárásainak kutatására. A szívgyógyászati diagnosztizálást segítő műszerek szerkesztése mindenkor a techni- ! kai fejlettségtől függ. Manap- : ság csakis az az orvos, illetve ! orvoskollektíva vállalkozhat valamilyen új eljárás kidolgozására, bizonyos műszerkonstrukció tervezésére, aki mint orvos még igen fejlett fizikai, technikai ismeretekkel is rendelkezik. Hasonló kérdésekről kezdtünk el beszélgetni a Megyei Kórház igazgatóhelyettesével, dr. Bo- henszky Györggyel. Dr. Bo- henszky nevéhez fűződik a szívdiagnosztikai eljárások közt jelentős metodika, az úgynevezett elektrokymografiás szívvizsgálati eljárás hazai bevezetése. Megkértem a főorvos A szívrohamhoz vezető életmód Mi érdekli önt a munkáján kívül? A londoni Institute of Directors Medical Centre igazgatója és kollégája az intézet The Director című folyóiratában cikket írt a szívmegbetegedésekről, s megállapította, hogy e betegség mind nagyobb mértékben szerepel halálokként. Az orvosok körkérdéseket intéztek az igazgatókhoz és kijelentették, hogy aki a felsorolt kérdések közül négynél többre kénytelen igennel válaszolni, az úton van afelé, hogy hamarosan szívrohamot kapjon. A kérdések a . következők voltak: © Hetente 60 órát, vagy ennél többet dolgozik? © Évente több, mint 20 000 mérföldet, kb. 32 ezer km-t tesz meg gépkocsijával? © Három hétnél kevesebb szabadságot vesz ki évente? © Nem hajlandó másra átruházni a felelősséget és arra biztatni másokat, hogy magával együtt, vagy maga helyett dolgozzanak? © Túlságosan sokat töpreng, nagy hűhót csap mindenért és gyorsan felizgatja magát? © Húsz vagy ennél több cigarettát szív el naponta? © Semmiféle testgyakorlást vagy sportot nem folytat? © A kellő súlyánál 6 kilóval többet nyom-e? ® Rendszeresen fáradtnak és kimerültnek érzi magát és rosszul alszik? ® Elhanyagolja feleségét és családját? © Ha külföldre utazik, egyenesen elrohan az üzleti megbeszélésekre, majd onnan megérkezve visszasiet hivatalába? © Több, mint 4 pohár italt fogyaszt el naponta? ® Magas-e a vérnyomása? ® Semmi más nem érdekli munkáján kívül? Az orvosok felhívták a figyelmet arra, hogy mindenki, aki a kérdésekre kénytelen túlságosan sok igennel válaszolni, nagyon vigyázzon magára. Az orvosok emlékeztettek arra, hogy soha sincs késő ahhoz, hogy az emberek változtassanak életmódjukon. Ha ezt megteszik, több esélyük nyílik arra, hogy elkerüljék a szívrohamot, vagy ha ez mégis bekövetkeznék, köny- nyebben túléljék. . urat, mondja el ennek az igen jelentős diagnosztikai műszernek a lényegét és tájékoztasson arról, mit lehet yele megtudni a szívről? Mielőtt a feltett kérdésre válaszát leírom, elmondom a főorvosról azt, hogy mindösz- sze negyvenöt éves, de máris félszáz tudományos cikket és tanulmányt publikált a belgyógyászat terén végzett kutatásairól. Idehaza és külföldön pontosan harminckét kongresszusi előadást tartott. Hogyan lett szívspecialista? Szakmai vonalon, mint minden orvos először az általános ismereteket és az ezzel kapcsolatos gyakorlatot kellett megszerezni. Szakvizsgák, tanársegéd, adjunktus majd docens. Mindezekért sok-sok tanulás, vita konzultáció és nagyon sok helyes diagnózis. Emellett tudni kell azt is, hogy egyetemi hallgató kora óta párttag, jelenleg is párttitkár. Nála a tudományos tevékenység, az orvosi hivatás mellett egyenrangú helye volt a mozgalomnak és az eszmének. Szívesen emlékezik visz- sza a Leningrádi Katonai Akadémia Kardiológiai Intézetében eltöltött időre, ahol a világhíres Mjasznyikov és Pet- rovszkij professzorok mellett I kezdett komolyabban foglal- j kozni szívgyógyászattal. Eddigi élete legjelentősebb j eredményének azt tartja, hogy ! a szív érrendszerének kon-! túrmozgásai tanulmányozására bevezette az elektrokymográ- fiát. Ezt a módszert elsőnek hazánkban a pécsi I. sz. Belklinikán Bohenszky főorvos és munkatársai alkalmazták szovjet tapasztalatok alapján. De ők nem egyszerűen átvették a szovjet kollégáik eljárását, hanem a módszert tökéletesítették. Miben mutatkozik meg a | kardiológiai diagnosztika roha. mos fejlődése? | Egyrészt a szívsebészet, más- ] részt a keringésidő és vérgáz- analitikai kutatások, a szív j üregeiben uralkodó nyomás- viszonyok és a szív egyes hang- jelenségeinek regisztrálása terén történt az utóbbi évtizedben hatalmas előrelépés. Emellett Amerikában már régebben alkalmazták, majd a j Szovjetunióban tovább fejlesz- [ tették az elektrokymografiát, I amellyel nemcsak a szív saját ereinek kontúrmozgásait, ha-1 nem a test nagyereinek vér- j nyomás zavarait is vizsgálni lehet. A kymograf tulajdonképpen egy röntgengépre szerelt műszer, amely 60 kV és 2,5 mA-rel működik. — Mi az „ELEMA” elektro- kymográfiás készülékkel dolgozunk, amelyet céljainkhoz megfelelően módosítottunk. Mint a tanár úr elmagyarázta, a kymográf működésének lényege, hogy egy igen beszűkített röntgensugár I kévével, úgynevezett sugár-! kúppal átvilágítják a megje-i lölt szívkontúrt. A sugár útjába fotócella van elhelyezve, amelyet a vizsgált szerv mozgása szerint hol nagyobb, hol kisebb sugármennyiség ér, és az így létrejött elektromos ingadozásokat EKG készülék segítségével rögzítik. A készülék természetesen sugárveszélyes — ez ellen úgy védik a vizsgált beteget és a kezelőorvost, hogy a vizsgálati időt minimálisra csökkentik, másrészt igen kicsiny blende- nyílást alkalmaznak, és persze a kezelőorvost a röntgen- készülékeknél ismeretes berendezések is óvják. A sugárveszélyt a kardiológus vállalja, hiszen a kapott lelet igen értékes diagnózis, amely után szinte biztos a tervezett gyógykezelés. Számos esetet tudna mondani a tanár úr, dehát az orvosi titoktartás kötelező. Ehelyett inkább arra kérem, beszéljen arról, minek köszönheti ezt a szép karriert, hiszen viszonylag fiatalon lett egy nagyhírű kórház igazgató- helyettes főorvosa. — Az egyetemnek, pontosabban a biológiának, az élettannak. Bohenszky doktor Lissák professzor intézetében hallgató korában sajátította el a maga korában is igen korszerűnek számító biológiai-élettani ismereteket. Mindig érdekelte az állatok keringésrendszerének filogenezise. — Számára izgalmas volt az a néhány élettani gyakorlati foglalkozás, amelyet Martin tanár úr vezetett in situ békaszíven végzett kísérleteknél. Hogy mit kaphat ezekből a gyakorlatokból, de egyáltalán az egész biológiából mit profitál egy orvos? A szakismereten túl mindenekelőtt szemléletet. — Csodálatos élmény egy orvosjelölt számára, amikor sikerül kiemelni az állatból a szívéi és még pláne, ha az tovább is él, amikor a kanü- lön befolytatott Ringer életben tartja, pulzál és a jól ismert görbét írja a kormozott üvegre. Az embert valósággal lenyűgözi, amikor az izolált emlős szive extra ingerre extra szisztoléval reagál, — emlékszik vissza a főorvos úr. Nem állította a tanár úr, hogy ezeken az élettani gyakorlatokon határozta el, hogy szívspecialista lesz, de azt megerősítette, hogy a Lissák - féle élettani gyakorlatok hozzásegítették ahhoz, hogy a belgyógyászatot jelölje ki magának életpályául. — Az orvos számára néha feleslegesnek tűnhet a biológia némely anyaga, azonban az orvos, aki lépést akar tartani a technikai— tudományos forradalommal — mondja Bohenszky főorvos —, annak igen alaposan kell ismernie a biológiát. Takács LmsIó i » í
