Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

tf69, Június 28,

Dunontmi namo

Magas a ruházati termékek fogyasztói árszínvonala

A NEB javaslatai

A népi ellenőrzési bizottság által megállapított tény, hogy a ruházati termékek fogyasztói árszínvonala nálunk az értékarányokhoz képest magas. A ruházati termékek árai nincsenek arányban a többi termékcsoport fogyasztói árszintűével. Ebből az következik, hogy fogyasztásunk szerkezete aránytalan, a ruházati forgalom súlya rendkívül alacsony. A magas árszínvonal eltereli a keresletet a ruházati cikkektől, ahol többnyire elegendő, sőt kihasználatlan kapacitás is van — és ez a kereslet másutt, esetenként oly termékeknél jelentkezik, ahol a kapacitás viszonylag szűk és ez ellátási nehézségeket okoz. A közelmúltban mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy időközönként miért hiányos, elégtelen a kiskereskedelem árukínálata, miért nem tudják a vevők minden esetben megvásárolni az általuk keresett cikkeket, mi az oka a termékek árszínvonal emelkedésének.

CsökkenteH a készletek — hiánycikk a nylon ing

A megyében működő nagy- és kiskereskedelmi vállalatok ruházati készletei az 1968 eleji állapotokhoz képest lényegesen csökkentek. A március végén kialakult készlet- sdntek minden szakmában alacsonyabbak az indokoltnak ítélt mértéknél. Különösen a RÖVIKÖT kötöttáru-, fehér- rsmű- és harisnyakészlet hiányai jelentenek gondot, mert a kereslet folyamatos és importra nincs kilátás. A cipőkészletek is csökkentek. — A készletek összetétele a kis- és r agykereskedelem kölcsönös törekvései ellenére nem felel meg a kereslet igényeinek, roszben a fazonok, részben a magas- árak miatt. Az iparral f emben elérhető eredmények- r ok a reményét is veszélyez- t iti az a körülmény, hogy a balföldre történő termelés ösz- s ^ességében, de különösen választékában nem fedezi a la- 1 sság szükségletét.

A nagykereskedelmi válla- 1: tok 1968 elejétől a fogyasz- t >i igényekhez jobban igazo- €'••> megrendelések elfogadtatá- f ra törekedtek. Az elmúlt év második felében ezzel bizonyos fokú termelési struktúra változást sikerült elérniük az marnál, amit az jelez, hogy p ildául a textil- és kötöttáru iparban nagyobb arányban dolgoznak fel szintetikus, korszerű alapanyagokat. Ez a siker azonban minimális. Példák sora bizonyítja, hogy az ir -ári üzemek fittyet hányva a fogyasztói igényekre, nem vállalják a kereskedelem ' rendeléseit. A Habselyem Kötöttárugyár pl. nem teljesítette a RÖVIKÖT 170 ezer férfi nylon ing rendelését. Következmény: jelenleg sem a

nagykereskedelemnek, sem a ] kiskereskedelemnek nincs j nylon ing készlete. Másik pélIfjúsági

építőtáborok

Baranyában

Kétszáz budapesti középiskolás érkezik vasárnap Pécsre, hogy hét héten keresztül segítsen á 6-os főközlekedési út építésében. A fiatalok — a bicsérdi elágazásnál — Fenyős pusztán táboroznak. Névadójuk: Rózsa Ferenc. Az ifjúsági építőtábor ünnepélyes megnyitóját vasárnap a késő délutáni órákban tartják. A középiskolások hétfőn már dolgoznak. A nyáron összesen nyolcszáz fiatal — két- hetes váltással — tölti idejét az útépítési munkákon.

A Villány-Siklósi Állami Gazdaság Grétz- pusztájára vasárnap 400 középiskolás leány érkezik Bács- és Tolna megyéből. A tanulók Villányban és Grétz-pusztán gyümölcsöt szednek.

A Pécsi Orvostudományi Egyetem 190 hallgatója — leányok, fiúk a Zengőaljai Állami Gazdaságban létesített ifjúsági építőtáborban segítenek a gazdaságnak az időszerű munkák végzésében, szintén június 29- től.

Miért piszkosak a vonatok?

Mosótelepekre lenne szükség

1968-ban a belkereskedelemben forgalomba hozott áruknak 11,2 százaléka származott külföldről. Az importcikkek értéke elérte a 12,5 milliárd forintot — mondta pénteken a belkereskedelmi minisztériumban tartott tájékoztatóján Borsos László miniszterhelyettes. A továbbiakban hangsúlyozta: a lakosság áruellátásában nagy és növekvő szerepe van az importnak nemcsak azért, mert sokféle itthon nem termelhető vagy nem gyártott áruféleségről, mint például kávéról, kakaóról, citromról és egyéb gyarAz év végéig: 4600 új óvodai hely és több mint 700 tanterem

A helyi tanácsok tervei szerint ez év végéig országosan, mintegy 4 600-al gyarapszik az óvodai helyek száma, az iskolai tantermeké pedig több mint 700-al. ötven új műhelyterem is épül, az általános Iskolai napköziotthon- bálózat pedig 560 hellyel bővül. Ezenkívül az idén befejezik 485 általános iskolai és 586 középiskolai diákotthoni hely építését.

Az újonnan épülő közoktatási intézmények egy részét már az 1969—70-es tanév kezdetére, a többit még az idér átadják rendeltetésének.

40 év a munka sűrűjében

szeljük egymás kozott a mi- általunk értelmezett hazafiság kötelmeit.

Ennek az ideje is elkövetkezett. Előbb az 1934-es, majd az 1937-es bányász-sztrájkok bizonyították, hogy az elhintett mag szárba szökött a bányafőnök minden mesterkedése, a csendőrség brutalitása ellenére is, sőt ellenükre ügyködött a szociáldemokrata párt néhány jobboldali funkcionáriusa is.

— Mi például Peiemek köszönhetjük a harmincnégyes sztrájkunk bukását — mondotta. — Az éhségsztrájk 113. órájában szállt le hozzánk a fejtésbe és sikerült is néhány jóhiszemű emberünket kicsalnia a bányából, akiket Mohácsra vitt, hogy bebizonyíthassa; semmi értelme a bérharcunknak. Megmutatta a Duna-parton ezer tonna számra földepózott, régóta eladatlan szenünket, hogy utána már csak a szemtanúkat küldje vissza hozzánk kilátástalansá- gunk üzenetével. így bukott meg az első sztrájkunk, majd hasonlóképpen a harminchetes is, amelyre a csertetői sortűz tette rá a pontot.

A meghurcoltatás, a esendőm tlegek után jóformán csak egyetlen válaszút maradt: a belgiumi kivándorlás, majd a háború alatti kényszerű viszszatérés és a hadiüzemekké vált munkahelyük korábbinál is fenyegetőbb „rendje”. A felszabadulás napja Hosszú- hetényben érte, amelyre így emlékezik;

— Azóta novembert tartom a magamfajta emberek tavaszának, pedig súlyos beteg voltam, amikor rám köszöntött ...

De ahogy mondta, nem volt ideje saját bajával foglalatoskodnia. A kommunista párt megalakulása után — amelynek egyik alapszervi megalapítója volt Hosszúhetényben, földosztó bizottsági tagként bejárta a reábízott falvakat, hogy a kimért öt holdakkal, tíz holdakkal együtt, átadja pártjának biztatását, jókívánságait is az új gazdáknak. Később orvosi tanácsra maga is falura költözött, ahol földet kapott és 1949-ben elsők között alakította meg falujában a termelőszövetkezetet. Aztán még ugyanebben az évben behívták a Megyei Tankerületi Főigazgatóságra, ahol némi vonakodás után elfogadta merőben új beosztását, a személyzeti előadói posztot

Ez év augusztusával kerek 20 esztendeje tölti be felelősségteljes hivatását az oktatásügy szolgálatában. Húsz évt foglalkozik pedagógusain! munkábaállításával, magár;

vállalva személyes problémáik istápolását is. Méltán elmondhatja, hogy nincs a megyének olyan községe — természetesen, ahol iskola van —, ahová az évek folyamán ki ne motorozott volna hivatalos, de nagyon sokszor személyes látogatásra, hogy ilymódom is kontaktust tartson a pedagógusokkal.

— Nem szeretném azzal áltatni magam, hogy engem a sok év alatt mindig és mindenütt tárt ajtókkal, jó szívvel fogadtak, mert ezt a feljebbvalónak kiporciózoft udvariasságnak is ítélhettem volna, de arra jó érzéssel gondolok, hogy közülük a magam korabeliek. a nyugdíjasok ma is jó ismerősként fogadnak vagy üdvözölnek, ha öregesen ösz- szebotlunk valahol...

Mások mondták el róla, hogy az évek folyamán nem egyszer felajánlottak számára magasabb, rangosabb beosztást is, de ő mindig talált ellenérvet, hogy megszokott posztján- maradhasson. A legmeggyőzőbb érvelése ez volt:

— Nem olyan munka ez, amit egyszerű leltárral át lehet adni másnak, különösen amikor már nyugdíj előtt áll az ember. S én a szilikózisommal már tíz év óta készülődtem erre, és úgy érzem, nem hiába, mert Orosz Ottó kollégám személyében megvan az utódom, akire nyugodtan rátestálhatom ezt a nehéz, de nem háládatlan munkát,

P. Gy.

&

da: a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár az igényelt 2( tonna áruval szemben hé1 tonna gyártását vállalta, ebből az I. negyedben csak minimális mennyiséget szállított.

Magas nyereség áremelésből

Az ipari túlkínálat csak 1968-ban volt jellemző, arni- | kor a kereskedelem készlet- ; gazdálkodási megszorítások miatt óvatosan határozta meg idei beszerzési terveit, ipari megrendeléseit. Ennek hatására az ipar exportpiacot keresett, és talált... 1969-ben azzal a ténnyel találták magukat szemben a nagykereskedelmi vállalatok, hogy az ipari üzemek exportkötelezettségeik miatt nem teljesítik megrendeléseiket. Emiatt a tavaszi ruházati ellátásban jelentős hiány keletkezett és már a nyárra sem várható javulás.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy mind a nagy-, mind a kiskereskedelem nehéz helyzetben volt az iparral szemben, amikor a szállítási szerződéseket megelőző árviták folytak. Az ipar megtörte a kereskedelem egységes fellépésének lehetőségét, amikor az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségekkel élve bővítette vevői kapcsolatait és a kiskereskedelemmel közvetlenül kötött üzletek révén osztott haszonkulccsal bonyolította áruforgalmának egy részét, A közvetlen beszerzések bármilyen egyéb előnyt jelentettek a vevők számára (például választékbővítés), az árkialakítás szempontjából nem voltak mindig kedvezők. Arai monopolárak maradtak és tovább gyűrűztek a fogyasztókig. A NEB megállapította: „A nyereségérdekeltség az iparban és a kereskedelemben egyaránt az árszínvonal növelése irányába hatott A vállalatok többsége nem a termelés, illetve a forgalom növelésére törekedett, hanem az árak emelése útján érték el magas nyereségüket.” Ezt csak némileg ellensúlyozta a kockázati alapok felhasználásával forgalomba hozott jelentős mennyiségű leértékelt áru.

A ruházati árszínvonal emelkedése főként 1988. III. és IV. negyedévében következett be. Az országos tájékozI tató adatok szerint az 196! | január 2-i induló árakhoz ké j pest novemberig 3,8 százalék | kai emelkedett az árszínvona I A megyei emelkedés hasonl mértékű.

Felülvizsgálatra szorul a dotáció rendszere

A ruházati termékek ár színvonalának 3,8 százaléko emelkedése elsősorban a kis jövedelmű családok ruházko dására irányította a megye NEB figyelmét. Javasolták hogy bizonyos idő eltelte utál országosan vizsgálják felül a: állami dotáció rendszerét é a dotációt elsősorban a nép ruházati cikkeket előállíti iparvállalatok részére bizto sitsák. Mivel az ipari struk túraváltozás a jövőben újabt forgalmi adókulcs változtató sokat tesz majd szükségessé javasolták azt is, hogy a módosításnál kapjanak a fogyasz tói árszínvonal alakulás; szempontjából kedvezőbb kul csőt a tömegöltözködési igé nyékét kielégítő termékek. — Nem elvetendő az a javasla sem, hogy a többgyermekes családok számára tegyék lehetővé ruházati cikkek OTP hitelre történő vásárlását. A me; oldást azonban mégsem ez jelenti. Közgazdászokra vár ; feladat: keressék a reális lehetőségeket a ruházati cikkek árarányainak javítására az árszánt csökkentésére.

Fokozódik a közszükségleti cikkek importja, választékcseréje

matáruról kell gondoskodnunk, de az áruválaszték bő vítésében nagy szerepe van a: iparcikkek behozatalának is.

Általában kedveltek és keresettek a magyar vásárló! körében a szocialista országokból beszerzett és választék- csere formájában érkező áruk mint például a szovjet háztartás; gépek, fotócikkek órák, a lengyel mopedek, a; j NDK-ban gyártott szövetek és | más ruházati cikkek. Nem kevésbé fontosak az ellátás | szempontjából a választékcse- J reként importált építőanya- ! gok, köztük a síküveg, a fű- i részáru és a cement is.

Megérkezik Budapest felől 10 óra 32 perckor a gyorsvonat és 11 óra 55 perckor máris visszafordul. Annak a gyorsvonati szerelvénynek, amely 16 óra 19-kor fut be a pécsi állomásra, még ennél | is kevesebb, mindössze 46 perc tartózkodási ideje van. Amikor a vonat ideér, az utasok egy része máris szeretne beszállni. Takarításra úgyszól- j ván nincs idő, a kocsik I piszkosan futnak tovább új úticéljuk, Budapest felé. Ennek a szerelvénynek „nagy- | tisztításra” kijelölt állomása Budapest, Pécsett legfeljebb kisöprésükre kerül sor. Más a | helyzet a Mecsek expressznél.

Az expressz szerelvény este i 23 órától reggel 5-ig a pécsi állomáson tartózkodik, tisztítása a pécsi állomáson lévő személyzet feladata. Ami a két ! szerelvény összehasonlítását i illeti, a Mecsek expressz ja- | vára billen a mérleg, bár kocsijai nem teljesen kifogásta- | lanok. A műbőrülések tisztá- talansága különösen most, a nyári időszakban tűnik fel. A világos ruhákban utazók a melegebb napokon bizony eléggé szennyezetten érkez- i nek úticéljukhoz annak ellenére, hogy vonatjukat az erősen kormozó, széntüzelésű mozdonyok helyett Dieselek vontatják.

A vonatok szennyezettsége az utasoknak sok bosszúságot, a MÁV pécsi igazgatóságának viszont igen nagy gondot ; jelent. Pécsett közel száz ko- ! esi „nagytisztítását” végzik, j a szükségesnél csaknem 20 j százalékkal kevesebb takarí- ■ tóval. A takarítószemélyzet i állandóan változik, mert a j munka nemcsak nehéz, hanem j ráadásul többnyire éjszakai i beosztással jár, ezért nők nem szívesen vállalják. Férfi j munkaerőből viszont oly szű- j kösen jut a MÁV-nak, hogy í elképzelhetetlen ezek átirányítása a kocsik takarításához. A gondokat tetézi, hogy az utasok egy része — szerencsére a kisebb hányad — csak a vasúttal szemben támaszt követelményeket, viszont engedélyezi magának, hogy a csikket ne a hamutartóba, a szemetet ne a gyűjtőbe, hanem a padozatra szórja, hogy beszennyezze a mosdót, letördelje a szappantartókat (nemcsak egyéni érdekből, mert például a Lenin körúti Kőműves étterem mosdójában a Mecsek expressz különleges szappantartója „üzemel”!), elszórja a papírtörülközőket stb. Most, hogy mind gyakoribbak a szabad szombatok, hétvégeken feltűnően sok az

ittas utas, ezek kívül-belül az ízléstelenség határán túl is szennyezik a kocsikat.

A kulturált utaztatás kulturált utasokat feltételez — mondják a pécsi igazgatóságon. Mint a felsoroltak igazolják nem ok nélkül. A pécsi 1 viszonylatban közlekedő szerelvények egyharmad része már korszerű, négytengelyes kocsikból áll. Ezek egyszerű berendezésüknél fogva köny- nyebben tisztántarthatók. 1970 —1971-ben már kizárólag vasvázas kocsikat fog közlekedtetni az igazgatóság, eddig az időpontig valamennyi korsze- ! rűtlen kocsit kivonják a for- j galomból. A korszerűsítés I mellett természetesen a rend- í szeres és a jelenleginél alaposabb takarításra is keres- i nek megoldást. A közeli jö- j vőben a tisztogatás „kisgépe- sítése” látszik legkézenfekvőbb megoldásnak (porszívók stb. üzembehelyezése a takarításnál.) Később, ahogyan ez i az NDK-ban részint már megvalósult, kocsiszekrénymosó telepekre lesz szükség, ahol már teljesen gépesítve végzik a vasúti kocsik takarítását. A mosótelepet már nem nélkülözheti sokáig a pécsi igazgatóság. De, hogy mégis, mikor kerülhet sor a nagy ösz- szeget igénylő beruházásra, kizárólag a MÁV anyagi lehetőségein múlik. Azonban, minden gondot, nehézséget mérlegelve úgy véljük, a mosótelepek létrehozásáig nem odázható el annak a jogos kívánságnak a teljesítése, hogy legyen rend. példás tisztaság a személyvonatokon. Ennek megvalósítása érdekében a jóérzésű utasok felelősségérzetére is számíthatnak.

MÉM-utasítás a panaszok intézésére

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítást adott ki a panaszok és közérdekű bejelentések intézéséről. A korábbi rendelkezések ugyanis nem tükrözték az élelmiszergazdálkodás megváltozott körülményeit és a két minisztérium összevonását.

Az utasítás értelmében a panaszügyeket és a közérdekű bejelentéseket a minisztériumban az ellenőrzési osztály bejelentési irodája intézi. A tanácsi mezőgazda- sági és élelmezésügyi szakigazgatási szerveknél és intézményeknél ugyanezt a feladatot a tanács vb-elnöke látja el. A rendelkezés szerint az iroda —, ha a panasz elbírálás hatáskörébe tartozik — kivizsgálja az ügyet, majd az intézkedésről a panaszost tájékoztatja. Ismétlődő panaszok esetén az iroda gondoskodik a panaszt kiváltó okok feltárásáról és a hibák megszüntetését célzó intézkedések kidolgozásáról.

Wirt Aladár közel 40 éve, 1930 tavaszán kapcsolódott be a munkásmozgalomba, és ahogy mondotta, mindjárt a legsűrűjébe került.

— Nem is történhetett volna másképpen, emlékezett vissza — hiszen a tíz testvérem közül engem mór ember- iiyi emberként ért utói a válságos világ, ami elől csak a szervezettség nyújtott némi védelmet, menedéket

A vasasi Thomen-aknán, ahol röviddel munkábaállása után beválasztották a szak- szervezeti vezetőségbe, eleinte i a fiatalok patronálása volt a j legfőbb feladata, ö szervezte meg az ifjúmunkások színjátszó körét, de ő válogatta, s rendezte is egyúttal a többnyire egyfelvonásos darabokat, gondosan ügyelve arra, nehogy szemet szúrjanak a mindig körülöttük ólálkodó „kritikusoknak”.

— Főként a csendőröknek — mondotta —, akik ugyan szívesen elheherésztek a kabaréikon, de egy alkalommal, amikor Szakaslts Árpád is megjelent a nézők között, a darab végén már a csendőrök parancsnoka állt fel a pódiumra, hogy neki is címezve előadja dörgedelmét: — Vegyék egyszer s mindenkorra tudomásul, hogy a fiatalságnak három gazdája van! Legelső a katolikus egyház, aztán az iskolamestereik és végül’ a szülők, nincs szükségük még egy negyedikre is ...

De azért nem tiltotta be működésüket, csupán a lelkűkre kötötte; a szeme rajta lesz, hogy a színpadon is hazafias dolgokat míveljenek a fiatalok.

— Persze, hogy rábólintottunk és utána gondosan ügyeltünk is arra, hogy a Göre Gáborral meg a hasonlófélékkel makulátlanul „hazafias” darabokat adjunk elő — mondotta. — Ä mi számunkra az volt a fontos, hogy összefogjuk a fiatalságot és próbák közben, próbák után megbe-