Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvi.évfolyam,i47.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1909.június28.,szombat Közlemény az MSZMP KB június 27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott- június 21-én folytatta és befejezte a június 26-án megkezdett kétnapos munkáját. Az ülés résztvevői Aczél György elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának elő­adói beszéde alapján megvitatták és elfogadták a Poli­tikai Bizottság előterjesztését az MSZMP Központi Bi­zottságának tudománypolitikai irányelveiről. A Központi Bizottság állásfoglalásának főbb megállapításai a követ­kezők: 1 A tudomány gyors fej- * lődése, társadalmi szere­pének növekedése korunk egyik jellemző vonása. A tu­domány sokféle módon hat a társadalom életére: gyökeres átalakulások mennek végbe a termelésben, az egész társa­dalomban, s mindezek nyo­mán megváltoznak az embe­rek élet- és munkakörülmé­nyei. A tudományos és technikai forradalom által felvetett kér­dések elválaszthatatlanok a társadalmi viszonyoktól: míg a tudomány vívmányai a ka­pitalista rendszerben a kivált­ságosokat szolgálják, a társa­dalom ellentmondásait élezik, addig a szocialista rendszer­ben minden tekintetben a tár­sadalmat erősítik, s eredmé­nyeit a nép élvezi. A szocializmus teljes felépí­tésének feladata hazánkban, a nép anyagi és kulturális szín­vonalának további emelése csak a tudomány hatékony közreműködésével mehet vég­be. Ezért a párt és a kormány sokoldalúan támogatja a tu­dományos alkotómunkát O A hazai tudományos munka felszabadulásunk óta, s különösen a közelmúlt években jelentős eredménye­ket ért el. Ebben szerepe volt kutatóink alkotó munkájának éppen úgy, mint szocialista rendszerünk gondoskodásának. A hazai kutatási eredmények értékét a külföldi tudományos körök elismerése és a nemzet­közi tudományos kapcsolatok örvendetes gyarapodása is jelzi. A felszabadulás óta széles tudományos bázis épült ki ha­zánkban. Ez a kutatóhálózat — a nemzetközi együttműkö­dés lehetőségeit is felhasznál­va — megfelelő továbbfejlesz­téssel alkalmas arra, hogy ki­elégítse a legfontosabb társa­dalmi, gazdasági igényeket, s néhány jól körülhatárolt terü­leten világszínvonalon álló, új tudományos eredményeket hozzon létre. 3 A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy tudománypolitikánknak az el­múlt évtizedben alkalmazott legfőbb elveit a hazai tudo­mányom kutatások támogatása és serkentése érdekében to­vábbfejlessze. — A pártra, mint a társa­dalom vezető erejére az a fel­adat hárul, hogy biztosítsa a tudományos tevékenység mi­nél szélesebb kibontakozását, felszabadítsa és támogassa a nemzet alkotó erőit a mun­kásosztály. a dolgozó nép, a szocialista építés szolgálatá­ban. — Szocialista társadalmunk alapvető érdeke a természet­ben és a társadalomban ható törvényszerűségek tudományos feltárása. Ezért a párt a tu­dományos kutatás szabadságá­nak híve. Bátorít és támogat minden olyan alkotó tevé­kenységet, amely tudományos igazságokat tár fel. Az igazság (Folytatás a 2. oldalon) Elnökségi ülés a mohácsi tsz«szfivetségnél Hatékonyabb belső ellenőrzést a termelőszövetkezetekben Fontos, s immár egy évtized óta megoldásra váró feladat­ra vállalkozott a Duna és Ka- rasica menti Tsz-ek Szövetsé­ge, amikor idei legfontosabb teendői közé sorolta a terme­lőszövetkezetek belső ellenőr­zésének megjavítását. Az ez­zel kapcsolatos elképzeléseket a március 19-i mohácsi kül­döttgyűlésen terjesztették a tag tsz-ek elnökei elé, akik helyeslőén fogadták a bejelen­tést, elismerve, hogy a belső ellenőrzés nem áll hivatása magaslatán. Az ellenőrző bi­zottságok gyakran csak for­málisan működnek, s nem él­nek törvény adta jogaikkal a tsz működésének, gazdálkodá­sának, a közös vagyon kezelé­sének ellenőrzését illetően. Időközben számos intézke­dés történt, s ezek tapaszta­latait vitatta meg június 27-i ülésén a szövetség elnök­sége. Megvizsgálták az ellen­őrző bizottságok összetételét és működését, s megállapítot­ták, hogy az ellenőrző bizott­sági elnökök többsége idős ember, a negyvenből 20 fizi­kai munkát végez, 18 nem fi­zikai munkát és kettő nyugdí­jas. Rendszeres ellenőrzést a bizottságoknak csak egyhar- mada végez, húsz bizottság esetenként, három pedig egy­általán nem működik. Az el­lenőrző bizottságok által meg­tett javaslatokra a tsz-ek több­ségében a vezetők megfelelő módon reagálnak és intézked­nek, tizenhárom szövetkezet­ben azonban figyelmen kívül hagyják ezeket az észrevétele­ket. A vizsgálat tapasztalataiból a szövetség azt a következte­tést vonta le, hogy az ellen­őrző bizottságok túlnyomó többsége nem felel meg hiva­tásának, s ennék legfőbb oka az elnökök s méginkább a bi­zottsági tagok alacsony kép­zettsége, s helyenként a tsz- vezetők rossz szemlélete. A belső ellenőrzés színvo­nalának javítása céljából a tsz-szövetség rendszeressé kí­vánja tenni a bizottsági elnö­kök és tagok szervezett to­vábbképzését. Az első bentla­kásos tanfolyam, amelyet má­jus 19. és 22. között rendeztek meg Mohácson teljes sikert hozott, a 40 tag tsz-ből 39 el­lenőrző bizottsági elnök, illet­ve tag vett ezen részt, egye­dül a hidasi tsz-t nem képvi­selte senki. A jövőben fél­évenként rendeznek hasonló tanfolyamokat, ahol részben nangos előadásokon, részben feanzultációkon ismerkedhet­nek meg a résztvevők a belső ellenőrzés legfontosabb tudni­valóival. A termelőszövetkezeti ellen­őrző bizottságok munkáját azonban más módon is segíti a szövetség, amelynek kebelén belül most van alakulóban — jelenleg egy fővel működik, de rövidesen háromra egészül ki — egy revizori csoport, mely a tsz-ek megbízása alap­ján résztvesz majd a tag tsz- ek belső ellenőrzésében. A mohácsi tsz-szövetség he­lyesen ismerte fel szerepét a tsz-ek belső, tagság által gya­korolt ellenőrzésének erősíté­sében. Ezek azonban csak kezdeti lépések, gyors javulás csak akkor várható, ha a szemlélet is megváltozik. Ha a ma még, az ellenőrzést bi­zalmatlanságként felfogó tsz- vezetők is magukévá teszik azt a meggyőződést hogy a ha­tékony belső ellenőrzés a ve­zetőnek is biztonságot nyújt, felfedi az apróbb hibákat, s megelőzi, hogy ezekből nagy baj származhasson. I Czinege Lajos vezetésével Katonai küldöttség utazott Romániába Fogadás delegációnk tiszteletére A Román Szocialista Köztársaság fegyveres erői mi­niszterének meghívására Czinege Lajos vezérezredesnek, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, honvédelmi mi­niszterének a vezetésével pénteken magyar katonai küldött­ség utazott a Román Szocialista Köztársaságba baráti lá­togatásra. A tartalombál A HEB javaslatai a ruházati termékek árszínvonalára (3. oldal) Negyven év a munka sűrűjében (3. oldal.) Elriasztó csalogatás (4. oldal) Irodalmi premier Meszesen (5. oldal) Tizenegy leniajta vizsgája (5. oldal) Tudósítások, eredmények az (9. oldal) Bukarest A Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai kül­döttség romániai baráti láto- tásra pénteken délelőtt Bu­karestbe érkezett. A repülő­téren a küldöttség Iosif Banc a Román KP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke, Vasilet Patüinet, a KB tit­kára, Ion Ionita, a fegyveres erők minisztere, Cornel Onescu belügyminiszter, Ion Stanescu, az Állam-biztonsá­gi Tanács elnöke, valamint a fegyveres erők miniszteré­nek első helyettese, a kül­ügyminisztérium képviselői és mások fogadták. Jelen voltak Vince József, Magyar- ország bukaresti nagykövete és a nagykövetség tagjai. A díszőrség parancsnoká­nak jelentése után a zene­kar eljátszotta a magyar és a román nemzeti himnuszt. A magyar honvédelmi mi­niszter ellépett a dí&zőrség előtt, majd a protokollfőnök bemutatta a megjelent sze­mélyiségeket, köztük a Bu­karestben akkreditált katonai attasékat. A repülőtéren fel­állított emelvényről fogadta ezután a magyar honvédel­mi miniszter a díszőrség fel­vonulását, majd úttörők vi­rágokat adtak át. A délelőtti programban protokolláris lá­togatás szerepelt Ion Ionita, a fegyveres erők miniszteré­nél, majd koszorúzás a haza hősei emlékművénél és a szovjet hősök emlékművénél. Ion Ionita este a Honvéd­ség Házában fogadást adott a magyar küldöttség tiszte­letére. Villamosipari dolgozók találkozója Siklóson „Mit keres a vevő?“ Bő választék várja a bútorvásárlókat Pécsre több mint 600, Ba­ranyában összesen 900 bel­földi garnitúra érkezik a Bem utcai bútorüzletbe, az év második felében. Közel kétszáz külföldi gar­nitúrát várnak, elsősorban a Szovjetunióból, NDK-ból, Ju­goszláviából, de lesz román, lengyel, cseh bútor is. A listán, összesen negyven bél­és 20 külföldi márka szere­pel. A belföldiek közül a legismertebbek, legszeretet- tebbek a Pécs, a Sopiana, a Pannon, a Velence, a Csillag, a Firenze és a TV minta­boltjában oly nagy sikerrel szerepelt Modul 69 variáció. Gyártanak és szállítanak már barokk stílbútorokat is. A modern bútorok garnitúrá­jában is új kombinációk lesz­nek, gyártanak többek kö­zött újra francia ágyakat. Július elsején új akciói indít a bútorbolt „Mit keres a vevő?” jeligével. Minden vásárlónak és érdeklődőnek kérdőívet adnak, igényét fel­jegyzik, ha nem tudják azonnal kielégíteni, és ezer adatok alapján tárgyalnak s rendelésekről a bútorgyárak­kal. A vásárlót pedig az ál­tala keresett bútor megér­kezésekor értesítik, szintén nyomtatványon, ha pedig rendelését 30 napon belül nem tudják teljesíteni, leve­let kap, hogy mikorra szá­míthat a bútorra. Fürdők, öltözők mezőgazdasági üzemeinkben Hatszáztizennégy lakás szorul felújításra A 1.9. villamoslpari találkozó ezer résztvevője a siklósi vár előtt gyülekezett és a zene­kar hangja mellett vonták fel az ünnepi zászlókat, mellyel kezdetét vette a találkozó. A képen: a résztvevők bevonulnak a várba, a megnyitó színhelyére. (Tudósítás az 5. oldalon) Baranya tíz állami gazda­sága az 1968-as évben szo­ciális és kulturális célokra tizenöt és félmillió forintot meghaladó összeget fordított, és 74 új lakást épített mun­kásai részére. Hasonló cé­lokra 16 millió 637 ezer fo­rint az előirányzatuk 1969- ben és öt éven belül 614 lakás felújítása szükséges. Az adatokat tegnap dél­előtt ismertették a MEDOSZ megyei bizottsága ülésén, az SZMT székházban. A kislakás építésről meg­említi a jelentés, hogy az akció kedvező eredményt hozott. Negyvenkét lakásra adott hitelt az OTP 1968- ban. A mennyiség 1969-ben 38-ra csökkent, sőt ezt sem veszik igénybe. A szerződés- kötéseket lassúnak, az ügy­intézést vontatottnak tartja a tájékoztató jelentés. A megyebizottsági ülésen felszínre került, hogy soro­zatosan épülnek termelő jel­legű létesítmények, szociális és kommunális épületek, he­lyiségek nélkül. A biztonsá­gos munkakörülmények fel­tételeit sem nyújtják dolgo­zóinak. A szentlőrinci Tan­gazdaságban a fürdőt meg­építették,. de meg is szün­tették a tisztálkodási lehető­séget a tsz-társulás terjesz­kedésére hivatkozva, meg arra, hogy a növényvédelmi munkával foglalkozó dolgo­zók helybeli lakosok és a tisztálkodást otthon végzik. Nem számolnak a dolgozók egészségi károsodásával és a családtagok mérgezésének veszélyével. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság göntéri kerületében évente nagy mennyiségű nö­vényvédőszer kerül felhasz­nálásra, de tisztálkodási le­hetőség munkásai részére biztosítva nincs, ma sem. A gazdaság 1969. évi összes be­ruházási terve meghaladja a 26 millió forintot, de ebbő* szociális létesítményekre egy fillért sem terveztek. A Szentegátj Állami Gaz­daság Galambos pusztán lévő lakásokat melegpadlóval bur­kolja. A Gépjavító Vállalat má- gocsi üzemében a csaknem 50 nődolgozója részére kü­lön női öltözőt és fürdőt kell építeni. Megoldásra vár a villányi gépjavító évek óta húzódó fürdő építése is. Az Erdőgazdaság sorrend­ben felújítja a régi lakáso­kat és évente 5—6 új lakást épít. Védi munkásai egészsé­gét. Porelszívó berendezése­ket állít be a hetvehelyi, a vajszlói, a bolyi és a sárréti erdészeténél lévő üzembe. A Mezőgazdasági Vállalat termelő beruházásaival egy- időben épülnek a szociális lé­tesítmények is. Ebben az év­ben — többi között — a golgotái üzemegységükben fürdőt, öltözőt építenek és a központi munkásszállást fel­újítják. A mezőgazdasági üzemek­nél a szociális létesítmények építésére fordított összeg az összes beruházásokon belül vizsgálva, stagnálást mutat Míg 1968-ban a 178 millió fo­rintból csaknem 23 milliói költöttek, 1969-ben pedig a 265.5 milliót meghaladó be­ruházásból csak 24.2 millió forintot terveztek szociális létesítményekre. t

Next

/
Thumbnails
Contents