Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

2 Dunantmi natnd 1969. június 4. 1 Ülést tartott a CSKP KB Elnöksége Meghatá rozták | a titkárok hatáskörét | Lemondotta prágai pártbizottság első titkára Brutális öldöklés Haiti ban SZOVJET ES AMERIKAI ŰRHAJÓSOK TALÁLKOZÓJA: A párizsi íemzetközi repülőkiállításon szovjet űrhajósok megmutattak egy iiállított szovjet repülőgépet az amerikai asztronautáknak. Ké­jünkön: (balról-jobbra) Csakalov szovjet, Schtveickart, McDivitt, Scott amerikai és Jeliszejev szovjet űrhajósok baráti kézfogás közben. ♦ MOSZKVA: Alekszej Kö­nigin, szovjet miniszterelnök cedden a Kremlben fogadta úllinakhi Alikhani iráni ke- •eskedelmi, ipari és bányaügyi ninisztert, a szovjet—iráni lazdasági együttműködési bi­zottság iráni tagozatának el- lökét. Alikhani a bizottság második ülésére érkezett Moszkvába. + BÉCS: A nemzetközi ltomenergia ügynökség által isszegyűjtött adatok szerint 969 végére 479 atomreaktor log működni a világon. Ezek íözül 105 erőműreaktor, amely nintegy 20 000 megawatt üektromos áramot termel, a öbbi pedig kísérleti vagy ok­tatási célokat szolgál.-f VERDUN: Alain Krivine francia „elnök-aspiráns", aki i választások idejére szabad- iágot kapott a katonaságtól, kedden hajnalban három ba­rátja kíséretében visszaérke­zett verduni laktanyájába. Az érkezéskor jelenlévő újság­íróknak nem volt hajlandó nyilatkozni. •' -t- PÁRIZS: A France-Inter Erancia állami rádióállomás hétfőn délelőtt megkezdte bu­dapesti riportsorozatának köz­vetítését. Az adás péntekig, öt napon keresztül, naponta minden délelőtt másfél órán át tart. Az adásban színes ri­portokat, interjúkat és zenét közvetítenek a magyar fővá­rosból. ♦ CHICAGO: Emlékkiállí­tást rendeztek Chicagóban Moholy-Nagy László, a világ­hírű magyar származású mű­vész alkotásaiból. A Moholy- Nagy élete utolsó éveiben a városban vezetett képzőművé­szeti iskolát és 1946-ban Chi­cagóban halt meg. A modern művészet múzeumában meg­nyílt kiállításon 69 festmé­nyét, 36 rajzát és számos más alkotását mutatják be, egyút­tal levetítenek több olyan\ fil­met is, amelyeknek létrejöt­tében közreműködött. ! A lengyel | választások i eredménye Az országos választási bi- ; zottság közzétette a Lengyel Népköztársaság június 1-én megtartott nemzetgyűlési és I néptanácsi választásainak hi­vatalos végeredményét. A né­pi egységfront jelöltjeire 20 millió 642 000 szavazóból 20 millió 473 000-ren szavaztak. Az érvényes szavazatok 99,2 százalékát kapták. 4- WASHINGTON: * Nicsi Kiicsi, a japán külügyminisz­ter, kedden folytatta washing­toni tárgyalásait, a külügymi­niszter megbeszélést tartott amerikai kollegájával, Rogers- szel, valamint Stans kereske­delemügyi miniszterrel. Míg a kereskedelemügyi minisztéri­umban lezajlott megbeszélések középpontjában a japán—ame­rikai eaxportvita állt, addig a külügyminisztériumban folyta­tódtak a tárgyalások Okinawa helyzetéről. ♦ BRÜSSZEL: A legújabb statisztikai adatok szerint a Közös Piac tagállamainak la­kossága 1958 és 1967 között 169,5 millióról 185,2 millióra növekedett. A tagállamok kö­zül 1967-ben az NSZK-ban laktak legtöbben (59,9 millió) sorrendben utána Olaszország (51,7 millió), Franciaország (50 millió), Hollandia (12,7 millió), Belgium (9,6 millió) és Luxemburg (300 000) követke­zett. ♦ NEW YORK: Az Egyesült Nemzetek fejlesztési alapjá­nak működéséről készített je­lentés szerint ez az intézmény 1959 és 1968 között 137 ország és terület gazdasági és szo­ciális fejlődésének előmozdítá­sára 1407 millió dollárt for­dított. Prága: A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak Elnöksége Gustav Hu- saknak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kedden ülést tartott. Megál­lapították, hogy a kerületi, városi és körzeti pártbizott­ságoknak legutóbbi ülésein a résztvevők általános egyet­értéssel fogadták a párt má­jusi plénumának határozatait. Nagy elismeréssel nyugtázták, hogy a Központi Bizottság el­vi alapon közelítette meg a fontos politikai feladatok meg­oldását, és helyeselték a má­jusi plénumon hozott sze­mélyi intézkedéseket is. Az elnökség megvitatta a Csehszlovák Békebizottságban működő kommunisták tevé­kenységét és javaslatokat fo­gadott el, amelyek a csehszlo­vák békemozgalom hatékony­ságának fokozására irányul­nak. Az elnökség határozatot ho­zott, amelyben az alábbi mó­don körvonalazta a Központi j Bizottság titkárainak hatás­körét: GUSTAV HUSAK első titkár a Központi Bizott­ság szerveinek vezetésén kí­vül felelősséggel tartozik a politikai szervezőosztály, va­lamint a védelmi politikai és belbiztonsági politika kérdé­seivel foglalkozó osztály mun­kájáért. LUBOMIR STROUGAL továbbra is a Központi Bi­zottság cseh irodájának te­vékenységét irányítja és a Központi Bizottság első tit­kára helyettesének feladatát látja el. VASIL BILAK a nemzetközi politikai osz­tály, ALOIS INDRA az állami szervele és társa­dalmi szervezetek osztályá­nak. JOZEF LENART a gazdasági osztály munká­jáért, JOSEF PENC az iparban, a közlekedésben és a hírközlésben végzett pártmunka irányításáért. JAROLIM HETTES a mezőgazdasági osztály és JOSEF KEMPNY a tömegtájékoztatási eszkö­zök, a közoktatási, a tudo­mány és kultúra területén végzett ideológiai munkáért felelős. Az elnökség megerősítette tisztségében a dél-csehországi j és a dél-morvaországi terüle- í ti pártbizottság nemrég újon- ] nan megválasztott első titká- ] rát, valamint a prágai városi pártbizottság első titkárát. Prága: * Prágában megtartották a CSKP városi Bizottságának rendkívüli ülését, amelyen megvitatták a Központi Bi­zottság májusi plénumának következtetéseit és a velük kapcsolatos feladatokat. A plénumon a CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének és cseh irodájának tagjai is részt vettek, köztük Gustav Husak a CSKF Központi Bi­zottságának első titkára, Cer- nik miniszterelnök, a Köz­ponti Bizottság Elnökségének tagja, Strougal, a Központi Bizottság cseh irodájának el­nöke és Kempny, a Központi Bizottság titkára. Az ülés elfogadta Bohumil Simonnak, a városi pártbizott­ság első titkárának lemondá­sát. Az első titkári tisztségbe Oldrich Matej kát választották meg, aki eddig Prága IX. ke­rületének párttitkára és a Központi Bizottság cseh iro­dájának tagja volt. Prága: A Rudé Právo keddi számában beszámol ar­ról, hogy lemondott tisztségé­ről Mirosiav Bednar, a CSKP Hradec Kralové-i területi bi­zottsága (kelet-cseh kerület) által kiadott Pohoden című lap főszerkesztője. Duvalier haiti diktátor had­seregének egy zászlóalja hét­főn este támadást intézett Port au Prince főutcáján egy épület ellen, ahol a kommu­nista párt illegális szervezete tartott találkozót — közölte az elnöki hivatal. A közlemény szerint az épü­letben 22 kommunista tartóz­kodott, ezek közül húszat meg­öltek. Két asszony életben maradt. Ezeket letartóztatták. Állítólag a halottak között volt a Haiti Kommunista Párt Központi Bizottságának több tagja. Néhány héten belül ez a második eset, hogy a haiti diktátor hadserege a főváros kellős közepén intéz támadást illegális csoportok ellen. Az előző támadás során teljesen lerombolták azt az épületet, amelyben közlésük szerint i kommunisták gyülekeztek. A TASZSZ kínai helyzetjelentése Összecsapások a városokban Moszkva : Az utóbbi napokban isme­retessé vált, hogy Belső- -Mongóliban tömegesen lépnek fel a mao-isták által beveze­tett „új rend” ellen. Ez al­kalommal a megmozdulások Belső-Mongólia nyolc falvát és két városát kerítették ha­talmukba. Az összeütközések azután kezdődtek, hogy a pekingi képviselők meg­próbálták szétkergetni a helyi hatalmi szerveket és kísérletet tettek arra, hogy megalakítsák, saját „forra­dalmi bizottságukat” a nemzeti kisebbségek által lakott körzet bányáiban. Huhehot (Belső-Mongólia fő­városa) rádióállomásának je­lentése szerint a kísérletet kí­sérő megmozdulásokban olyan „elemek Vettek részt, amelyek ellenségesen viseltetnek Mao elnök irányvonalával szem­ben”. A belső-mongóliai véres események visszhangja elju­HAJÖSZERENCSÉTLENSÉG A SEATO HADGYAKORLATON: A SEATO hadgyakorlat során a Melbourne ausztráliai repülőgép- anyahajó összeütközött a Frank E. Evans amerikai rombolóval, s kettévágta azt. 197 amerikai tengerészt mentettek ki a süllyedő hajórészről, 70-et eltűntnek nyilvánítottak. tott a kínai fővárosig is. A pekingi házakon és kerítése­ken ismeretlen bátor embe­rek feliratokat helyeztek el. A feliratok a lakosság fegy­veres elnyomásáért a felelős­séget Teng Haj-Csinre, a belső- mongóliai „forradalmi bi­zottság” elnökére hárítják, aki egyszemélyben a pekin­gi katonai körzet parancs­nokának helyettese és a belső-mongóliai csapatok pa­rancsnoka. A többi tartományi „forradal­mi bizottság” katonavezetőjé­hez hasonlóan a KKP IX. kongresszusán őt is felvették a maoista „központi bizott­ságba”. Anhuj-ból, Szecsuan-ból, Kuangtung-ból, Sanhszá-ból és néhány más tartományból is olyan hírek érkeztek, hogy a pekingi kongresszus után ki­éleződött a harc helyi szin­ten, sőt még Pekingben is, újabb katonai alakulatokat voltak kénytelenek küdeni néhány gyárba a „rend fenn­tartására”. Súlyos összecsa­pásokra került sör Csecsiang tartományban is. Asziannak, a tartomány egyik városának rádióadója „gyújtogatásokról és lázadásokról” szólt, sőt ar­ról is, hogy „az ellenség a tartományi forradalmi bizott­ság ellen támad”. „Ellenségnek” Itt azokat nevezik, akik fellépnek a „IX. kongresszus politikai irányelvei ellen. Külföldi tudósítók arról adtak hírt, hogy Csecsiangba í sorkato­naságot vetettek be az elé­gedetlenek ellen. A népellenes Mao-kurzus helyi szintű erőszakos beve­zetését a szovjetellenesség fo­kozódása, a nacionalista szen­vedélyek felszítása kíséri. A kínai propaganda napról nap­ra rágalmazó rémhíreket ter­jeszt a Szovjetunióról a saj­tóban, a rádióban, a filmeken. A maoisták így szeretnék el­terelni a dolgozók figyelmét a belső nehézségekről, elfoj­tani a IX. kongresszus ered­ményeivel kapcsolatos kiáb­rándulás megnyilvánulásait. R kommunista mozgalom nemzetközi feladatai ma mérhetetlenül nagyok, világmére ű moz­galommá vált, amely a szocializmust és a kommu­nizmust korunk vezető erejévé változtatta, s be­bizonyította, hogy a szocializmus és a kommuniz­mus a társadalmi haladás országútja az egész em­beriség számára. Csak ez a mozgalom rendelkezik olyan tudományos elmélettel — a marxizmus leninizmussal —, amely a legteljesebben ki tudja fejezni a néptömegek érdekeit. Ez a mozgalom ké­pes szorosabbra zárni az összes demokratikus, ha­ladó, antiimperialista erők sorait a közös célokért vívott küzdelemben. Mi szükséges ahhoz, hogy a kommunisták teljesíteni tudják az említett sajátosságokból adódó feladataikat? Elsősorban összefogás. Egységre van szükségük, amely a munkás- osztály érdekeinek alapvető azonosságából fakad, és a proletámemzetköziség elvi alap­jára épül. Ez nemcsak a jelenkor követelménye. A kommunista mozgalom erejének forrása min­dig a kor legfontosabb kérdéseiben elfoglalt közös eszmei-politikai álláspont volt. Ennek kikovácsolása azonban minden karban sajá­tos formákat igényelt. Nagyon szókimondó volt etekintetben a Kommunista Intemacio- nálé Végrehajtó Bizottságának Elnöksége, amely 1943 májusi határozatában, a Komin­tern feloszlatásával kapcsolatban megállapí­totta : „A kommunisták, akiket a marxizmus— (eninizmus megalapozóinak tanítása vezérel, sohasem voltak hívei annak, hogy fenn kell tartani az idejétmúlt szervezeti formákat. A munkásmozgalom szervezeti formáit és szer­kezetének munkamódszereit mindenkor alá- Madelték az egész munkásmozgalom alap­A moszkvai tanácskozás ele-------------------------------------------------------------------------------------t III. Tanácskozás — összefogás vető politikai érdekeinek, az adott konkrét történelmi helyzet sajátosságainak, s az eb­ből a helyzetből közvetlenül adódó feladatok­nak.” A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma nincs központja, s általános a vélemény, hogy nincs is szükség sem egy, sem több központra. A pártok teljes önállósággal dol­goznak, szuverének és kettős — saját mun­kásosztályuknak és a nemzetközi munkás- osztálynak tartozó — felelősségük tudatában határozzák meg politikájukat. Eközben azon­ban egyikük sem mondhat le a többi testvér­párt tapasztalatairól, s arról az erőforrásról, amelyet a pártok internacionalista közössége jelent. A nemzetközi kommunista mozgalom növekedésének és kiterjesztésének körülmé­nyei között pedig egyetlen testvérpárt *em vállalja és nem is vállalhatja magára, hogy a világhelyzetet egyedül értékelje, egyedül ál­lapítsa meg, mi a feladata valamennyi kom­munista- és munkáspártnak a világpolitika központi, legfontosabb kérdéseiben. Vala­mennyi párt elméleti felismerésének és for­radalmi tapasztalatainak összessége adja a közös elméleti tudást, fejlesztheti tovább az elméletet. Nem mellékes tehát, milyen formákat vá­lasztanak a pártok az egység megszilárdítá­sára, az akciók összehangolására. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a formák sokrétűek és megfelelnek a mai követelményeknek. A kétoldalú találkozókon a pártok küldöttségei rendszeresen véleményt cserélnek az egymást érdeklő kérdésekről, kicserélik a pártmunka tapasztalatait. Elterjedt forma a testvérpártok képviselői­nek regionális találkozója, amelyen a világ egy-egy övezetének kommunistáit érdeklő konkrét kérdéseket vitatnak meg. E találko­zók közül nagy nemzetközi visszhangot kel­tettek az európai kapitalista országok kom­munista pártjainak brüsszeli (1965. június) és bécsi (1966. május) konferenciái, s külö­nösen az európai kommunista és munkás­pártok 1967. áprilisi Karlovy Vary-i értekez­lete. De külön-külön tanácskoztak már az észak-európai, az arab és a latin-amerikai ál­lamok kommunistái is. Mindezek mellett az elvtársi eszmecsere, a szabad, demokratikus vita leghatékonyabb fórumának a nemzetközi tanácskozásokat tartják a mozgalomban. A közösen kialakított következtetések közleményekben, nyilatkoza­tokban, felhívásokban és kiáltványokban lát­tak napvilágot, nem születtek tehát az egyes pártok tagságára kötelező határozatok. Eze­ket minden párt központi bizottsága fogadta el. Így volt ez az eddigi értekezleteken, s minden bizonnyal így lesz ezután is. Napjainkban barát és ellenség egyaránt nagy várakozással tekint a június 5-i nem­zetközi tanácskozás elé. A világ ma sokkal inkább világos szavakat és hatásos tetteket vár a kommunistáktól, mint valaha, hiszen egyrészt bonyolult és ellentmondásos a helyzet, másrészt pedig rendkívül fenyege- tőek az imperialista agressziók. S az embe­rek mindenütt tudják, hogy a kommunista mozgalomnak meghatározó szerepe van a vi­lágesemények alakulásában. Minthogy a kü­szöbönálló tanácskozás napirendjén az im­perialistaellenes akcióegység égető kérdései szerepelnek, érdekli a közvéleményt az is, mi újat hoz a moszkvai értekezlet, előrelépés lesz-e a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítése, az oly szükséges akció­egység létrehozása felé. Illúzió, irreális elképzelés lenne azt várni, hogy a mostani tanácskozás egycsapásra meg­valósítja az akcióegységet, megszünteti a né­zeteltéréseket a kommunista mozgalomban. Minden remény megvan azonban arra, hogy a tanácskozás a világhelyzet elemzésével, a megfelelő következtetések levonásával, a két­ségtelenül erősödő egységtörekvések kamatoz­tatásával, a közös erőfeszítéseket megalapozó és azokra mozgósító platform elfogadásával és közzétételével közelíti majd a testvérpár- tokát a célhoz, hogy eleget tegyenek a szo­cialista országok dolgozói, Vietnam harcoló népe, a kapitalista világ kizsákmányoltjai ét elnyomottal, a világ minden haladó emberi várakozásának. Pálos Tamás * A I «

Next

/
Thumbnails
Contents