Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-25 / 144. szám
/ ' 1969, Jönlus 23, Duna maii napio Finnországba utazott a Mecsek Együttes Ma elutazott külföldi vendégszereplésére a Mecsek Táncegyüttes. Budapestről repülőgéppel Moszkvába utaznak, majd onnan ugyancsak repülővel Leningrádba. A csoport nagyon örült, hogy néhány óra maradt arra, ' hogy megtekinthessék Leningrad nevezetességeit. Innen vonattal indulnak Helsinkibe. Kedden este még egyszer összejött a csoport, hogy a finn népdalokból egy utolsó főpróbát tartsanak. A műsorban H tánc szerepel, köztük olyanok, amelyekkel külföldi útjaik során már szép sikereket arattak. A hét zenekari szám között kettő teljesen új. A küldöttséget Papp Imre, Pécs megyei jogú város Tanácsának vb-el- nökhelyettese vezeti. 19 táncos, 8 zenész és egy tolmács utazik Finnországba. Indulás előtt megkérdeztük Simon Antal koreográfust, aki pontos műsorprogrammal tudott szolgálni. — Joensuüban pénteken délelőtt sajtótájékoztatót tartunk, s rögtön utána máris próbálunk. A nemzetközi fesztivál keretében még aznap három műsort adunk: egyet a 1 Városházán, egyet a Sokos nevű áruházban, s este 40 perces műsorral szereplőnk a Sportcsarnokban. A program egészen hétfőig nagyon zsúfolt, hétfőn lesz az első szabad napunk, amit szaunázással, kirándulással töltünk. Július 1-én megkezdjük a turnét, amelynek során ellátogatunk Lahtiba is. Az azt követő vasárnapon hajóval megyünk át Svédországba, ahol egy hetet töltünk. A táncosok egyenruháját a lányok maguk készítették. Vasúti karambol Miért épül kevés lakás magánerőből? (3.) Anyagigények és hiánycikkek Műsort sugáros as tij pécsi tv-adó Június 23-án, hétfőn este 23 óra 44 perckor Monor állomás előtt a bejárati jelzőtől indulásban lévő gyorsvonat végébe egy Diesel-mozdony beleütközött. A baleset következtében a gyorsvonat utolsónak besorolt poggyász kocsija, valamint a Dieselmozdony kisiklott és megrongálódott. A poggyász-kocsiban szolgálatot teljesítő két vasutas 8 napon túl gyógyuló sérülést, a gyorsvonat utasai közül hét személy köny- nyebb sérülést szenvedett. A 1 rendőrség a MÁV szakér- j tőinek bevonásával a vizs- I gálatot folytatja. I Évek óta szinte állandósult a panasz a magánerős építkezések anyagellátására. A dolog úgy vonult be a köztudatba, hogy aki vállalja az építkezést, annak egyúttal vállalnia kell mindazt a tortúrát is, amit az anyagbeszerzés jelent. Hol ez, hol az az építési anyag beszerezhetetlen, az egyik esetleg csak átmeneti jelleggel, a másik tartósan. Ennek is különféle okai vannak, nagyon sokszor objektív okai, amelyeket azonban az építkező nem ismer, csak azt tudja, hogy éppen az, amire sürgősen szüksége lenne, a kereskedelemben nem .kapható. Mitől hiánycikk a hiánycikk? Régóta és sokat vitatott probléma ez, amin enyhíteni lehet, de megszüntetni — úgy látszik — lehetetlen. Az utóbbi időben az építőanyag-, valamint a szerelvénygyártóipar egyre inkább igyekszik termelésében felzárkózni a növekvő igényekhez és mind nagyobb lehetőség nyílik ilyen anyagoknak import útján való beszerzésére. Megállapított tény, hogy megyénkben jelenleg valamivel jobb a magánépítkezések építőanyagellátása az országos átlagnál. A most építkezni kívánó számára azonban nem vigasztaló az a tudat, hogy ha pár évvel ezelőtt építkezett volna, még több hiánycikk beszerzése érdekében kellett volna szaladgálnia, mint ma. A különféle hiánycikkek beszerzése az építkezni szándékozók számára mind anya- ígiakban, mind időben egyaránt nagy terhet jelent. Ennek megvilágítására elegendő egyetlen példa: egy komlói építkező tavaly az országban egyedül Biharkeresztesen talált fürdőkádat. Ha sok anyagnál ilyenek a beszerzési lehetőségek, ez már egymagában növeli az építkezés költségeit. S hogy mi okozza azt, hogy mindmáig sóik áruféleség — hiánycikk? Elsősorban a nem kielégítő mennyiségben történő gyártás, aztán á helytelen központi elosztás, végezetül pedig egyes vállalatok igényen felüli rendelése és az ezzel járó készletfelhalmozás. Visszaesés az építőanyag- forgalomban A közelmúlt árváltozásai erősen éreztették hatásukat az ép í tőanya gforgalomban, amely 1968-ban lényegesen — 28,5 millió forinttal! — lecsökkent az előző évihez képest, ugyanakkor az évvégi zárókészlet 12,4 millió forinttal növekedett. Ebben közrejátszott az, hogy a várt árintézkedések miatt sok „elővásárlás” volt 1967-ben a következő évi építkezésekre, viszont az árszínvonal növekedése miatt ugyanazért az ösz- szegért 1968-ban elméletileg kevesebb építőanyagot lehetett vásárolni, mint egy évvel korábban. E két tényező együttesen még jobban aláhúzza ay. építőanyagforgalomnak a számokkal is dokumentált csökkenését. A készletnövekedésben viszont szerepet) játszik egy olyan tényező, amely éppen az építkezők érdekét szolgálja. A Pécs-Szekszárdi TÜZÉP több éves tapasztalat alapján felismerte például, hogy az építkezők cementigényét célszerű részben már az előző év őszén biztosítani. Ezt tették 1968-ban, s az idő őket igazolta. Míg más megyékben — egy-két kivételtől eltekintve — a jelenlegi építési idényben általában akadozik a cementellátás, Baranyában ilyen probléma nincs. Helyesnek bizonyult tehát a kockázattal járó készletfelhalmozás. Építőanyag- biztosítási megállapodások Kialakulóban van egy rendszer, amely hivatott lenne biztosítani a különféle építési anyagokat a magánépítkezők számára, de ami — érthetetlenül — nehezen tud polgárjogot nyerni az anyag- ellátásban. Ez az építőanyag biztosítási megállapodások rendszere. Azonban mindkét fél részéről bizonyosfokú tartózkodás nyilvánul meg a megállapodásokkal szemben. Az eladó részéről azért, mert kötelezettséget jelent és mivel legtöbbször monopolhelyzetben lévő termelőtől szerzi be az építőanyagot, nem tud segíteni magán, ha a szállító késik. A megrendelő viszont jobban bízik abban az építőanyagban, amit kerülő úton, esetleg borravalóval, de azonnal meg tud szerezni, mint abban, amit csak a távoli jövőben helyeznek kilátásba számára. A módszer azonban a tartózkodás ellenére Is helyes és érdemes lenne foglalkozni azzal, hogy a megállapodásokat szerződésszerűvé alakítsák át, ami által növelni lehetne kötelező erejét mindkét fél számára. Az eladási forma elterjesztésében természetesen anyagilag érdekeltté kellene tenni áz értékesítő vállalatokat, esetleg az eladókat is és valamilyen kedvezményt lehetne nyújtani a2 igénybevevő vásárló részére is. A közelmúltban egyes cikkekből javult az ellátás. Színes fürdőszoba-berendezésekre és csempékre, különböző | hegyoldalban? méretű mosdókagylókra és korszerű fűtőberendezésekre gondolunk. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Pécs-Szekszárdi TÜZÉP helyes kezdeményezését sem, amellyel az építkezők segítségére kíván lenni. Építési eszközöket: állványokat, talicskákat, stb. kölcsönöz, saját redőnygyártó részleget szervezett és jugoszláv importból növeli az ajtó- és ablak választékot. Nagy segítséget jelentene az építtetőknek, ha a TÜZÉP i kezdeti lépéseit határozottat)- bakká lehetne tenni: ha na- j gyobb súlyt fektetnének az áruk bemutatására, propagá- j lására. Hársfai István A pécsi Misinatetőn tegnap megkezdte a próbaüzemelést az új tv-adóállomás. A korszerű műszaki épületben elhelyezett 4 Kw-os adó- berendezés a budapesti Elektrotechnikai Vállalat gyártmánya. A torony 14U méter magasságban elhelyezett ideiglenes antennarendszerrel sugároz. Az új adó- berendezés üzemeltetésének előfeltétele volt a régi épületből a mikrohullámú berendezések áttelepítése. A posta műszaki dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy ezt egyetlen perc műsor-kimaradás nélkül oldották meg. A kb. két hónapra tervezett próba alatt folyamatosan működik az adó. A végleges üzembehelyezés után a régi 1 kW-os adó az új „larlali ka” lesz. Az új tornyon elhelyezel ideiglenes antennarendsze főleg a megye keleti részé ben. Mohács térségében lak tv-nézök panaszait enyhíi majd, mert az új vasbetor torony árnyékoló hatás megszűnik. A vételi viszo nyok teljes javulására tei mészetesen csak a beruházá teljes befejezése után ke rülhet sor, amikor a sugáj zást egy végleges, nagytelj« sítményű antennarendsze veszi át. Az adóállomás — az adc és energiaépületek — a Be ranya megyei Állami Építő ipari Vállalat munkájí amely tovább folytatja a vá ros leglátványosabb beruhe zásának kivitelezését. Vicáról utcára r\ >vi rí j l utca végén betonoszlopokon két színtér munkások dolgoznak. Az építmény pereme körülzsaluzva, körötte építőanyagok és tartályok. — Gyárunkat bővítjük — mondja Gulyás József, a Kesztyűgyár igazgatója. — Itt lesz majd az új központi nagyraik- tárunk, az irodai épületrész, az étkezde, a kultúrhelyiség és a kazántelep, melynek érdekessége, hogy a fűtést olajjal oldjuk meg. — Ha átköltöznek, a régi helyiségeket mire használják? — A varrodákat és a szabászatokat helyezzük oda. — Építési költség? — Huszonkétmillió forint. — Befejezési határidő? — 1970. december 31. A tettyei fák zöldje a pázsitra hull, a játszóterek népesek, a padokon pihenők élvezik a hars illatát. Szökőkút- jával, gereblyézett útjaival és a fatörzsek közül kandikáló falszögletekkel megnyugtatóan szép hely — így nappal. Este meggondolnám, hogy végigsétáljak-e kétszer a Tety- tye utca és a várrom között úgy, hogy ne fütyörésszek. Sötétben ugyanis fütyörészni szokott az ember, ha félénk. Márpedig az alsó sétány két oldalán elhelyezett kandeláberek buráit összezúzták. Hét ilyen égő nélküli, lógó vezetékű lámpatestet számoltam meg. * A kőbánya alatt társasház épül részben OTP segítséggel. Kivitelező a Pécsi Építő KTSZ. — Itt kilenc lakást építünk — mondja kalauzom Gonárj János, műszaki vezető. — A harmadik szintnél tartunk. A tulajdonosok októberben költözhetnek. Hol építenek még itt a Villamossági győzelem ipari Minisztérium felügye- I lete alá tartozó középisko- j Iák országos tanulmányi i versenyén. Egészen ponto- [ san annak villamossági mezőnyében. Most már megnyugodva ül a fotelben, szerényen megnövesztett oldalszakállal és még szerényebben meg- | nőtt hajjal. — Előbb selejtezők vol- j tak a technikumokban és utána mentünk fel a döntőre — mondja —. Az én tárgyamból körülbelül negyvenen kerültünk be, ezen j kívül verseny volt még ko- j hó- és öntőiparból, vala- j mint gépiparból. Ismét egy pécsi ifjúsági csúcs, ezúttal a villamosság tudományának körében: Tegzes László, a Ziper- novszky Károly Technikum most képesítőzött — és színjelesen képesítőzött — IV/E osztályos növendéke első lett a Kohó- és GépKülönösebben nem izgult, j hiszen már tavaly is részt j vett ezen a versenyen, s már akkor második lett. — Most két tételt kaptak. Az ! első egy kapcsolási rajz volt, I ezen egy áramkör, s annak kellett bizonyos jellemzőit ! kiszámítani egy kapcsoló I ki-bekapcsolása esetén. A másik tétel: egyenáramú példa megoldása. Tegzes László pedig öt órán át számolt, dolgozott, s győztesként hagyta el a termet. Most azt mondja: — Hatodikos korom óta érdekel a rádiótechnika. Később jobban megismertem, kezdtem érteni, már nemcsak érdekes lett számomra, hanem világos is. — Hányszor rázott meg az áram?, , — Ajjaj! Vagy húsz-hu- szonötször. De 600 voltnál erősebbet sosem fogtam meg. Legjobban akkor rázott meg, amikor egy oszcilloszkóp alkatrészét akartam megnézni, meleg-e, s benyúltam. — A Zipernovszky Technikumba lányok is járnak. Nekik is van érzékük a villamossághoz? — Hát. . . nem akarok velük , rossz viszonyba kerülni, ezért hagyjuk ezt a kérdést. Inkább azt tessék megírni, hogy jól éreztem magam ebben az iskolában. Többek között azért is, mert én voltam a stúdiókezelő. Három éven át a nagy szünetben tánczenét közvetítettünk. Ha kapott valamilyen jó számot, szinte minden gyerek behozta., magnószalagon. — A rádiótechnikán kívül semmi más nem érdekli? — De igen. Többek között a tánczene. Aztán érdekelne az irodalom is, de manapság kevés idő jut az ilyesmire. Németh László regényét, az Iszonyt például annyiszor ajánlották, de jmajd csak a nyáron tudom elolvasni. Tegzes László pedig arra vár, vajon az országos elsőség után kell-e felvételeznie a villamosmérnöki karon. Valószínűleg nem kell. F. D. — A Péter utca 44 számú telken négy lakásos, a Surá- nyi Miklós utca 12/a alatti területen tizenhat lakásos társasházat. Az előbbit november közepén, az utóbbit december 31-én adjuk át. — A Bárány úton? — A Vízügyi Igazgatóság részére épülnek a lakások. Nem mi dolgozunk ott. ¥ A pálosok temploma előtti padokon napimádók sütkéreznek. A város egyik legszebb része a Hunyadi és a Surányi Miklós úti kereszteződés, — most kiábrándítóan prózai. Félig kidöntött útjelző tábla, csorba betonkútgyűrű ácsorog a kerítéstől egy-két méterre, a zöldséges pavilon mellett az úttest szegélyén fenekével égnek fordított kukaedények horpadtak, csorbultak, elhagyottak. „Somfa u. 2.” „PIK. Hunyadi ijí. 69” címzés jelzi hovátartozásukat. A Hunyadi János utcában, és a Széchenyi téren a DÉ- DÁSZ munkásai autóra szerelt létráról a higanygőzlámpákat javították. — És Űjmecsekalján — mondották a DÉDÁSZ üzemviteli csoportján. — Csak ezeken a helyeken? — Kedden a Balokány-liget környékén, a Kertvárosban és Basamalomban javítottuk a normál világítótesteket. * Ha már a helyneveknél tartunk, elmondom, hol kanyarog az Asztalos János utca, milyen névre keresztelték a Buzássy Ábel utcát és hol húzódik a Mező Imre utca. Nincs mindenkinek Pécs térképe, ezért úgy vélem, segítek. Az Asztalos János utca a Surányi Miklós út folytatása, erre merőleges a Csortos Gyula és a Kis-Szkókói út. A Buzássy Ábel út nevét Juricsics Miklósra változtatták, a Mező Imre út a Havi-hegyi kápolnát fogja félkörbe, majd ide-oda kanyarogva a, Marx útba torkollik. * Sétám során észrevettem, hogy a Rákóczi út és a Felsőmalom utca sarkán a MEZÖ- BER épületének pincéjében fúrnak, faragnak. Előbb betonozták, most parkettát helyeznek glédába és ventillátorokat szerelnek. — Műszakiak részére klub készül — kaptam -a választ a MEZÖBER titkárságáról. * Bontják a Majláth utca régi házait. A Baranya megyei Autó- és Motorjavító KTSZ „székhazát” megskalpolták, elbontják a tetőt a fejük fölött. Dr. Svábszky Antal elnök töri a fejét, hová helyezze irodáját. Nincs más megoldás, átköltöznek a Majláth utca 8- ba. Csöbörből vödörbe, romból romba... A Majláth utca 3—5—7 és 9 számú házakat csákánnyal tüntetik el, hogy helyére a 6-os főközlekedési út mellett új lakásokat építsenek az úgynevezett igazgatási központban. Nagy István Az ötvenedik T? eggel úgy indult t 11 munka, hogy végr- semmi sem zavarja az embe reket, s ebben a remek idő ben jónéhány köbméter föl det mozgathatnak meg t leendő pezsgőüzem területén Aztán tíz óra körül a fejtő kalapáccsal megmozgatot föld alól előbukkan a jólis mert alakzat: a házikófor májúan nagy téglákkal fe dett, bemosott földdel tel sírkamra. A munkások kő zül valaki felkiált: „Az öt venedik!” Az emeletny mélységben ezen a helyei leáll a munka, az emberei arrébb hurcolkodnak szer számaikkal, bízva abban hogy ott aztán valóban nen lesz semmi. Kisvártatva megérkezik Kovács Valéria régész vezetésével a pécsi Janus Panno nius Múzeum kis kutatócso portja. Gyorsan szemrepéte- lezik a terepet. A körülmények nem a legideálisábbak — veszélyesen magasodik a sírkamra fölé a még nem bolygatott földfal — de hát tétovázni nem lehet, meg kell kezdeni a feltárást. Kecses formájú, leheletvékony üvegkorsón csillan meg a nap sugara. Másfél évezred mélyéből bukkant elénk a mintegy tizenöt centi magas edény, amelyet hajdan kegyelettel helyeztek el itt egy elhunyt gyermek lábánál a megrendült szülök. Repedések hálózzák be a korsót, s a legóvatosabb mozdulat is elkerülhetetlenül törést idéz elő. Hiába a gyors konzerválás, az üvegkorsó eredeti formájában már nem menthető meg. A szemünk láttára roskad össze, s a gyönyörű forma egy pillanat alatt semmivé válik. Talán majd a restaurátorok kezében egyszer ismét ösz- szeáll abba az alakjába, ahogy mi pillanthattuk meg, tizenhat évszázad után elsőnek. Ügy összeroskadtan emelik ki helyéről, s csak most látjuk, milyen finom munkát végzett az egykori üvegfúvó mester. Az üveg nem sokluil vastagabb, mint a jólismert karácsonyfadíszek fala. És ez a korsócska ellent tudott állni az évszázadoknak ... De a figyelem már pár centivel hátrébb összpontosul. Egy féloldalra dőlt lila pohár és egy rátámaszkodó kis palack tűnik elő. Óvatosan letisztogatják a már feltárt felületeket, bekenik a konzerváló vegyszerrel, majd tovább kotorgatják körülötte a földet. Lassan egészen kibontakozik a két üvegedény, de nem tudják rászánni, magukat, hogy ki is emeljék. Előbb le kell fényképezni., s csak azután lehet. Pár méterrel arrébb rázza a földet a fejtőkalapácr, hatalmas darabokban szakad le a néhány évtizedes beton. amely alatt arasznyi mélységben rejtőzik az ókor. És akkor váratlanul vége- szakad a dübörgésnek. Ismét elénktárul egy házikóformájú sírkamra. » Az öt vencgycdik. H. I i
