Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
I W69; június 22, Unnanttm na«te Van-e kapcsolat Mexikó és Egyiptom ősi civilizációja között? Sgyea tudósok, miután fts*szehasonlították & mexikói és az egyiptomi piramisok sziluettjeit, feltették a kérdést, hátha mindeddig ismeretlen kapcsolat van Mexikó és Egyiptom ősi civilizációi között. A hipotézis nagyon megnyerte Thor Heyerdahl, az ismert norvég kutató tetszését. Heyerdahl papiruszból hajót épített, amely az ősi egyiptomi hajók pontos mása. Heyerdahl Egyiptom partjaitól elindult Mexikó felé hogy választ keressen a kérdésre z vajon az egyiptomiak hajói átszelhették-e az Atlanti-óceánt? Sok utazó nagy hasonlóságot talált Mexikó és Egyiptom ősi civilizációi között. Mindkét országban hatalmas piramisok vannak, s ez a tény különböző elméletekre adott alkalmat a két ország között az Atlanti-óceánon át a régi időkben fennállt kapcsolatokról. A legutóbbi időkig a tudósok többsége elutasította ezeket az elméleteket és úgy vélte, hogy az egyiptomi és a mexikói piramisok közötti hasonlóság teljesen külsőleges, és hogy egymástól függetlenül emelték ezeket az építményeket A piramisok egymástól független kialakulására vonatkozó elmélet védelmében két alapvető érvet hoztak fel: először is, a piramisok között konstrukciós különbségek vannak. Minden mexikói piramis lépcsőzetes, csonkagúla alakú. Csaknem minden egyiptomi piramisnak sima. egyenletes, a csúcsnál találkozó falai vannak. Másodszor, az egyiptomi és a mexikói piramisok rendeltetése is különböző: az egyiptomi piramisokat elsősorban síroknak építették, a mexikói piramisok pedig templomok alapjai voltak, s nem voltak bennük sírkamrák. A NAPISTEN NYOMÁBAN sok között a következő hasonlóságokat sikerült felfedezni: — A Saqqarában lévő legősibb egyiptomi piramis, s a Mexikóban és Peruban lévő piramisok konstrukciója meglepően egyezik. A legnagyobb mexikói piramis mérete azonos a legfontosabb egyiptomi piramisok méreteivel. Akárcsak Egyiptomban, a piramisok Mexikóban és Peruban is közvetlenül kapcsolódnak a Nap kultuszához és a Nap mozgása felé orientálódnak. Irta: Thor Heyerdahl nyaskígyó, istenség a macskafélék családjából származó állat fejével és más testrészeivel (Egyiptomban macska, oroszlán, Mexikóban puma). Sőt, mi több, mind Mexikóban, mind Egyiptomban igen fejlett hieroglifa-írásrendszer volt. A hieroglifákat kőbe vésték vagy növényi papírra írták. Azok, akik olyan nézetet vallanak, hogy Amerikában a civilizáció függetlenül fejlődött, három alapvető érvre Konstrukciós • hasonlóság Az utóbbi időben azonban mind több tudós hajlott ismét afelé, hogy Mexikó és Peru ősi civilizációit óceánon túli befolyás érhette. A legutóbbi felfedezések azt mutatták, hogy az említett ellenérvek ma már nem meggyőzőek, mégpedig a következő okok miatt: a saqqarai lépcsőzetes piramis a legősibb ilyen építmény Egyiptomban, s formáját tekintve pontosan olyan, mint az ősi mexikói és perui piramisok. Néhány évvel ezelőtt a yucatani (Mexikó) dzsungelekben lévő Palencá- oan épült igen ősi lépcsőzetes piramis vizsgálata során titkos alagutat fedeztek fel. Ezt a rejtett utat a homok és a kő teljesen eltorlaszolta. Amikor az alagutat megnyitották, egy hosszú, meredek lépcsősort fedeztek fel. amely egy súlyos kőajtóval zárt nagy sírkamrához vezetett, fgy kiderült, hogy a piramisok rendeltetése sem tér el egymástól. E cikk írója 1968-ban lefényképezte a mexikói piramis. valamint több más nagy mexikói és egyiptomi piramis külsejét és belsejét. A pirami— A legtökéletesebb mexi-’ kői piramisok közül néhányban a kőrakás technikája pontos ismétlése volt az ősi Egyiptomban alkalmazott kőrakás technikájának: a hatalmas kőlapokat olyan közel szorították egymáshoz, hogy egy késpengét sem leheteti volna közéjük dugni. A legősibb mexikói piramisban is volt sírbolt a főpap számára, aki — ugyanúgy, mint Egyiptomban — közvetlenül a Naptól származtatta magát. — A mexikói és az egyiptomi piramisokban a királyi sírkamrához vezető titkos átjáró hosszú, meredek és nagyon szűk volt. A mexikói piramisban és a Kheopsz piramisban ennek a belső alagútnak az architektúrája azonos. — A mexikói kőszarkofágot, annak hatalmas tetejét és a sírkamra falait papok és más fontos állami személyek domborművű ábrázolásai borítják. Néhány papnak szakálla van, pedig amennyire ismeretes, az indiánok ebben a korszakban nem viseltek szakállt. Sok tudós mutat rá arra, hogy a korai egyiptomi és mexikói civilizációk közötti hasonlóság nem korlátozódik csupán a piramisokra. Többek között megjegyzik, hogy a piramisok építőinél mindkét területen azonos a legfontosabb misztikus motívum: emberi alakok madárfejjel, szent szárhivatkoznak. Kolumbuszig sem Mexikóban, sem Amerikában nem ismerték a kereket. Természetesen tudtak volna róla, ha a földközi-tengeri kultúra képviselői jártak volna Mexikóban. Ezenkívül az időrend sem egyezik; Mexikóban az első lépcsőzetes piramist évszázadokkal az utolsó egyiptomi lépcsőzetes piramis elkészülése után építették. Az út az Atlanti-óceánon át túlságosan nagy az ősi Egyiptom törékeny papiruszhajói számára. Ezek közül az első érv most elesik. Az archeológusok az elmúlt évtizedekben felfedezték, hogy az ősi Mexikóban ismerték a kereket. A második érv _ az időr endi aránytalanság — még mindig nem veszítette el meggyőző erejét. Azok, akik kétségbe vonják, csupán elméleti fejtegetésekre szorítkoznak. Feltételezik például, hogy az egyiptomi és a mexikói civilizációk közötti hiányzó láncszemet a Szahara homokja temette maga alá, vagy nyoma veszett a kontinensen, amelyet annakidején elborítottak az Atlanti-óceán hullámai. Az időrendi eltérés Az időrendi eltérés azonban azok számára is problémát jelent, akik hisznek" az amerikai civilizáció önálló fejlődésében. Az archeológusok sehol, — sem Mexikóban, sem Amerika más részén — nem találták meg a kultúra evolúciós fejlődésének határozott jeleit. Ahogyan az ásatások mutatták, a civilizáció mindenütt egyszerre, „hirtelen” virágzott fel, mintha máshonnan hozták volna oda. Mindenütt megtaláljuk a bevándorlók nyomait, akik valahonnan idejöttek és érett, fejlett civilizációt hoztak magukkal azokra a vidékekre, ahol meglehetősen primitív népek éltek. Sehol nem találjuk azokat a központokat, ahonnan kiindult volna a korai amerikai civilizációk evolúciója. És ami még meglepőbb, Amerika korai civilizációja a közép-amerikai trópusi és szubtrópusi dzsungelek rendkívül kényelmetlen vidékére korlátozódott. De a nagy óceáni áramlás, amely Gibraltártól és a Kanári-szigetektől indul el, éppen itt torkollik a Mexikói-öbölbe. Pedig a civilizáció fejlődése szempontjából klimatikai és földrajzi szempontból alkalmasabb területek lettek volna Észak- és Dél-Amerika középső övezetei. Mexikóban az első piramisépítők kolosszális mauzóleumokat kezdtek építeni főpapjaik. „a Nap leszármazottai” számára a trópusi dzsungelek erdő-borította hegyszorosaiban. A piramis-építők váratlan megjelenése ilyen helyen — legalábbis rejtély, amely magyarázatra szorul Lehet-e átkelni ? S végül, ha megvizsgáljuk az utolsó érvet, azt, hogy nem lehet átkelni az Atlanti-óceánon az ősi Egyiptomban ismert törékeny hajócskán, akkor nyilvánvalóan meg kell magyarázni e régen feledésbe merült hajótípus tengerjáró sajátosságait. Pedig ezek a hajók adnak magyarázatot az ősi egyiptomi civilizáció s a mexikói és perui civilizáció közötti hasonlóságra. A papi ruszból és nádból épített tutaj-hajók abban az időben az Atlanti-óceán mindkét oldalán elterjedtek voltak. Tipi> sukat, formájukat, méreteiket, építési elveiket tekintve egyaránt hasonlítanak egymásra. Annak érdekében, hogy tisztázni lehessen az ősi földközitengeri és amerikai civilizációk közötti kapcsolatról alkotott hipotézis hívei és az amerikai civilizáció független fejlődéséről alkotott elmélet védelmezői között folyó vitá nak ezt a fontos részletét, — e sorok írója elhatározta, hogy a gyakorlatban is kipróbálja, milyen teljesítményre képes a papiruszból készült ősi egyiptomi tutaj-hajó. (Egypt Travel Magazine) Pontosaa c terv széria« ftt nap alatt építette fel Hamburgban rrt a hétemeletes Irodaházat so épltómun- kas és ezzel hétfőn világrekordot állított fel a házépítésben. Csak a belső munkákat kell befejezni és Július 1-én a felső emeletekre beköltözhetnek a bérlők. A földszintén máris berendezkedett a SWISSAIR svájci renűlötársa- ság. ♦4-f mZBmm MINDENFÉLE — mindenfelől A. kriminalisztika törté- netében a legtöbb gyilkosságot elkövető személy (eltekintve a népirtás náci megszervezőitől) Hermann Webster Mudgett volt (1860 május 16-án született), akit N. N. Holmes álnév alatt ismertek. A szakértők kiszámították, hogy Mudgett legalább 150 leányt gyilkolt meg. akiket a chicagói pályaudvaron várt és The Castle (vár) néven ismert panziójába vitt el. 1893 novemberének végén a Várban gyanús tűz keletkezett. Az épületet maga Mudgett gyújtotta fel, aki így akarta eltüntetni bűn- cselekményeinek nyomait. | A tűzoltók és a rendőrök a Várban, amelyet maga Mudgett tervezett, a titkos folyosók és surranok egész labirintusát, ablak nélküli szobákat találtak, a pincében pedig sósavval teli hordót, ahova g bűnöző a hullákat tette, valamint számos olyan „újítást”, amelyek miatt a mai rémfilmek forgatóinak sem kellene széBÜNÜQYI REKORDOK gyenkezniük. Paradox módon hat, hogy Mudgettet üzlettársa, Benjamin Pitzer meggyilkolásáért ítélték halálra (és akasztották fel), akinek Mudgett szadizmu- sáról fogalma sem volt, ♦ John Lee lakáj vplt az egyetlen ember, akit háromszor akasztottak fel, s mindhárom akasztást túlélte. Azért ítélték halálra, mert munkaadónőjét 1885. február 23-án meggyilkolta. Leet 1885. november 25-én állították az akasztófa alá. James Perry hóhér, aki egyébként „szakmájának” tapasztalt mestere volt, az elítélt nyaka köré tette a hurkot és meghúzta annak a szerkezetnek a fogantyúját, amelynek az volt a rendeltetése, hogy az akasztófa alatt elhelyezett süllyesztőt kinyissa. A süllyesztő azonban nem nyílt ki teljesen, s Lee megkapaszkodott. Ijedtében azonban elvesztetI te az eszméletét. Miután új- I ra magához tért, megismé- I telték az eljárást, de ugyanolyan eredménnyel. Perry j erre harmadszor is megpróbálta felakasztani, de a bűnöző ez alkalommal kicsú- { szott a hurokból. A kivégzésen jelenlévő I szemtanúk közül többen el- I ájultak, (köztük a bíró is, aki Leet halálra ítélte), s a hóhérnak azt az utasítást j adták, hogy halassza el a kivégzést. Közben a belügyminiszter Lee számára kegyelmet kért Victoria angol királynőtől, aki nem tagadta meg a kérést. Leet tíz év múlva, büntetésének letöltése után szabadlábra helyezték és hamarosan kivándorolt Amerikába. A leghosszabb börtönbüntetésre 1951. március 21-én William Edward Cook betörőt ítélte Oklahama Cityben a kerületi bíróság. Öt betörésért külön-külön hatvan évi börtönre, tehát összesen 300 esztendőre Ítélték. Az Alcatraz fegyházba szállították, ahol azonban vitatkozás közben az egyik őrt megölte, amiért halálra ítélték és gázkamrába küldték. így aztán csak egy esztendőt töltött le a kiszabott 300-ból. ♦ Martin Dalton amerikai rabló töltötte a legtöbb esztendőt a fegyházban. 1960. március 15-én halt meg a Rhode Island-i fegyházban, ahol 63 évet töltött. Amikor meghalt 90 éves volt. Dalton t még 1897-ben ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre gyilkosságért. 1930-ban felajánlották neki, hogy feltételesen szabadlábra helyezik, ezt azonban visszautasította. A legutóbbi húsz esztendő alatt egyetlen levelet sem kapott. Rokonai utoljára 1900-ban látogatták meg a fegyházban. KINCS A SZIKLAK KÖZÖTT. Altáji geológusok Csa- gan-Uzuk közelében gazdag barnaszén lelőhelyet fedeztek fel. A réteg 11 méter vastag. Közel a föld felszínéhez több mint egymillió tonna tüzelőanyag rejtőzik. A réteg feltárása már megkezdődött. Ugyanakkor hozzáfogtak alakások, az üzemi épületek és irodaházak építéséhez is. — HELYSZŰKE. A világ nagyvárosai között a legsűrűbben lakott hely Párizs, ahol egy négyzetkilométernyi területre 32 ezer ember jut. A második helyen Tokió áll 16 ezer, majd New York következik 13 200 és London 10 300 lakossal. — ÖRIASGAT. A világ legnagyobb gátját Pakisztánban építik meg az Indus folyón. Magassága 148 méter, hossza 4 kilométer lesz. A gát előtt összegyűlt viz körülbelül 250 négyzetkilométer területen alkot tavat. A víztárolóból 12 000 négyzetkilométernyi területet fognak öntözni. Andorra hercegei 700 év óta először fordul elő, hogy egyidőben kap két herceget Andorra, a pireneusi törpe- állam. Egy Xm. századi szerződés alapján a francia államfő és az urgeli püspök megosztva viseli Andorra hercegének méltóságát. De Gaulle lemondása következtében, akit néhány nap múlva egészségi okokból az urgeli püspök követett, Andorra hirtelen kormányzók nélkül maradt. Nos, Franciaországnak már van új elnöke és a püspök utódját is kinevezték. Ez azt jelenti, hogy Andorrának két új hercege van. Ramon Malla-Call püspök rövidesen leteszi Andorrában az esküt, ami azonban Georges Pompidout illeti, Andorra képviselőinek már Párizsba kell menniök. De Gaulle utódja ugyanis közölte, hogy most nincs ideje Andorrába menni. Párizsban teszi le az esküt. Egyidejűleg 1060 frankot kap, ez az az összeg, amit Andorra lakossága IV. Henrik ideje óta kétévenként a két hercegnek juttat. A LEGROSSZABB AUTÓVEZETŐK. A legutóbbi hivatalos statisztikai adatok szerint Brazília nem irigylésre méltó rekordot ért el. A brazil autóvezetők a világon a legrosszabbak: tízezer autóra számítva a brazíliai utakon 1968-ban 41 személy vesztette életét, míg Svédországban 4, az Egyesült Államokban 6. Japánban 8 és NSZK-ban 10. SZÜLETÉSEK JAPÁNBAN, Tavaly Japánban minden' tizenhét másodpercben világra- jött egy újszülött és minden negyvenhat másodpercben valaki meghalt. Ez az egyensúlyhiány magyarázza, hogy Japán lakossága tavaly körülbelül egymillió lélekkel szaporodott. A japán egészségügyi minisztérium adatai szerint 1968-ban minden 33 másodpercben köttetett egy házasság és minden hat percben volt egy válás. A válások száma (86 921) különben rekordot ért el AUTOMATA ISKOLA. Los Angelesben nemrég megnyílt a világ első olyan iskolája, amelynek nincsenek tanárai. Az iskolát teljes mértékben automatizálták. A tanulók házifeladatokat készíthetnek, osztályzatokat kaphatnak, vizsgákat tehetnek, felsőbb osztályba léphetnek, anélkül, hogy egyáltalán találkoznának tanárokkal. A tanárok szerepét számítógép tölti be. Osztályok nincsenek, mert a tanulás egyéni. Ha a kísérlet beválik, akkor az Egyesült Államokban két év múlva több ilyen iskolát nyitnak meg. heted orsza qon át 141 MILLIÓ TURISTA 1968-ban a világ turistáinál száma elérte a 141 milliót — 3 százalékkal magasabb a; 1967 évinél. Az idegenforga lom összesített bevételébő (14,4 milliárd dollárból) a leg több Európára jut, — mint egy 60 százalék. AUDIOBUSZ. Az Egyesül Államok számos vidéki terű létén hosszú az út a lakástó az iskoláig, úgyhogy a gyér mekek havonta 40 órát tölte nek autóbuszon. Pennsylvanii és Colorádó állam hatósága hasznossá és kevésbé fár asz tóvá akarják tenni az utazási ezért „kerekenjáró iskolát rendeztek be az iskolásoi autóbuszain. A kocsikat ellát ták sztereofonikus készülékek kel és fülhallgatókkal, ame lyek lehetővé teszik a nővén dékeknek, hogy válasszanak i magnetofonszalagok között. / magnószalagokra oktató é szórakoztató szövegeket rögzí tettek. bAnyamonofolium a; NSZK-BAN. A Német ‘Sző vetségi Köztársaságban i Ruhr-vidéken egységes bánya vállalatot létesítettek, amely be mintegy 29 részvénytársa Ságot kapcsoltak be 600 mii lió márka tőkével. A bányái eddigi deficitjét (2,1 millián márkát) az állam iedezi. t
