Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

I D uEionttm napló 1969. június 20. Kádár János elvtárs a moszkvai tanácskozásról beszélgetett a magyar újságírókkal PROVOKÁCIÓS HAJÓZÁS: Az amerikai kormány időről időre egyes hadihajókat küld a Fekete-tengerre, hogy ott amerikai szóhasználat szerint — megmutassák az ameri­kai zászlót”. E provokációs hajózás aktusaként a Morris nevű amerikai hadihajó át­haladt a Boszporuszon a Fekete-tenger (elé. j Véget ért a Nemzetközi Demok nitiku* Nószövetség kongresszusa A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség VI. kongresz- szusa, amely Helsinkiben tar­totta tanácskozását, szerdán az I éjszakai órákban befejezte | munkáját. Megválasztották a tisztikart az elnök Hertta Kuusinen lett, a főtitkári tisztségbe isméi Cecile Húgéit választották. A revíziós bizottság elnöke a Magyar Nők Országos Taná- ! csának elnöke, Erdei Lászlón« lett. ♦ + BONN: A bonni egyetemi kli­nikán májátültetést hajtottak vég­re. A műtétet végrehajtó profesz- szor szerint „a beteg állapota a j körülményekhez képest kielégítő”.-f LONDON: Görögország 30 millió font sterling értékű 350 megawatt teljesítményű atomerőművet szándékozik vá­sárolni Nagy-Britanniától. A megrendelésre nem kerülhet sor, mert görög részről do­hánnyal akarják kiegyenlíteni a vételárat, az angol dohány- gyárosok viszont azzal érvel­nek, hogy „az angol dohány­zók nem kedvelik a görög do­hány illatát”. 4 KHARTOUM: Khartoumban hivatalosan bejelentették: Szudán elhatározta, hogy elismeri a Dél- Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát. ♦ EDMONTON: Kanada nyugati tartományaiban er­dőtüzek pusztítanak. A tűz eddig mintegy 100 ezer hek­tárnyi erdős területre terjedt ki. + POZSONY: Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök a pozsonyi várban beszédei mondott a szlovák Komensky egyetem 50. évfordulója és az első szlovák területen létrejött felsőfokú tan- intézmény, az Academia Istropcli- tana fennállásának 500. évforduló­ja alkalmából rendezett ünnepsé­geken. Beszédet mondott az ün­nepségen Peter Colotka szlovák miniszterelnök is. A köztársasági elnök rendelete értelmében a szlo­vák Komensky egyetemet Köztár­sasági érdemrenddel tüntették ki, az egyetem számos professzorá­nak és tanárának pedig kormány­kitüntetéseket adományoztak. ♦ LISSZABON: Caetano portugál miniszterelnök szer­da esti rádió- és televíziós be­szédében utalva az ENSZ gyarmat ügyi bizottságának a közelmúltban hozott és Por­tugáliára nézve elmarasztaló határozatára, kijelentette, a portugál kormány el van szán­va, hogy a „portugál terüle­teket” megvédj minden „fel- forgatással” szemben. + PRAG A: Jan Pelnar csehszlo­vák belügyminiszter interjút adott a Rudé Právónak. A belügymi­nisztérium pártbizottságának nem­régiben megtartott értekezletével kapcsolatban feltett kérdésre Pel­nar azt válaszolta, hogy a belügy­minisztériumi pártszervezetek kül­döttei elmélyülten értékelték az utóbbi időszak eseményeit és bí­ráló álláspontot foglaltak el a bel­ügyminisztérium egyes volt mun­katársaival szemben. A további­akban megállapította, hogy világ- viszonylatban 400 lakosra jut egy rendőr, míg Csehszlovákiában csupán 600 lakosra. Ezért a köz­rend megszilárdítása érdekében a közeljövőben alaposan megerősítik a rendőri . szerveket. Létrehoznak egy szövetségi kriminalisztikai központot is. ♦ RÓMA: Egy római szál­lodában bomba robbant. A vizsgálat során megállapítot­ták, hogy az egyik szobában egy fiatal etiópiai szállt meg, %ki mint később kiderült, bő­röndjében kisebbfajta robba­nószerkezetet hozott magával, amellyel fel akarta robbantani Etiópia római nagykövetségét. A fiatalember az etióp Erit- rea tartományból származott. Ez a tartomány önállóságra I '.örekszik. A robbanószerkezet ; izonban idő előtt működésbe '.épett és a fiatalember bele­halt sérüléseibe. 4 FORT LAMY: Francois Tom­áalbaye, a Csád Köztársaság el­nöke újraválasztása alkalmából amnesztiát hirdetett, amely a többi között politikai foglyokat is érint. ♦ MOSZKVA: „Az SZKP Központi Bizottsága üdvözle­tét intézett Szibéria és a Tá­vol-Kelet ifjú építőinek má­sodik találkozójához, amely szerdán nyílt meg a szibériai Novokuznyeck városban. ♦ VARSÖ: A lengyel ál­lamtanács Eugeniusz Kulaga-t nevezte ki az ország állandó ENSZ-képviselőjévé. Kulaga eddig a lengyel külügymi­nisztériumban főosztályveze­tői tisztséget töltött be. A- POZSONY: A Szlovák zocialista Köztársaság kor- iánya legutóbbi rendes ülé- Bn megvitatta azt a beszá- lolót, amelyben a mezőgaz- asági és élelmezésügyi mi- isztérium ismertette a szlo- ákiai öntözőrendszer 1980-ig Bevezett kiépítését. 4 LUSAKA: Hivatalosan közöl­ik a zambiai népszavazás ered- lényét, mely szerint Kaunda él­ők kormánya megkapta a szá­szatok többségét és így felhatal- tazást nyert az alkotmány egyes ikkeiyeinek módosítására. 4 CANBERRA: A Brit 1emzetközösség öt tagállamá- <ak rangidős miniszterei csü- örtökön zárt ajtók mögött anácskozást kezdtek a Ma- \ aysia-Singapore-i övezet ka­tonai „védelmi” tervezetének :idolgozásáról. A tanácsko- á^mk: .külön jelentőséget ad z a körülmény, hogy az an- iolok 1971-ig kivonulnak az mlített területről. 4 STOCKHOLM: A külföldieket Uenőrző svéd bizottság csütörtö- :ön bejelentene hogy Svédor- zágban menedékjogot adtak a detnami háborút ellenző újabb lat amerikai személynek, ezzel a egutóbbi másfél év alatt Svéd­országban menedékjogot kapott amerikaiaknak a száma 224-re ímelkedett. 4 TEGUCIGALPA: A hét ilején heves tüntetések vol- ak a hondurasi Tegucigalpá- >an. A demonstrációkat a Honduras és San Salvador abdarúgó csapatainak va- ;árnapi mérkőzésén kialakult eszült hangulat váltotta ki. A londurasi tüntetők összetör­jék több olyan üzlet beren- iezését, amely salvadori áru- ákkeket árusított, San Salva- lor tegucigalpai nagykövetsé- 'ét pedig katonaság vette kő­ül. hogy megvédje a tünte- ők dühétől 4 POZSONY: Colotka szlovák niniszterelnök csütörtökön fogad- a a június 16 óta Csehszlovákiá- oan tartózkodó bolgár kormány- lüldöttséget, melynek tagjaival jazdasági problémákról és a két országot kölcsönösen érintő kór- lésekről tárgyalt. ♦ Winzer levele U Thanthoz Otto Winzer, az NDK kül- igyminisztere levélben for- lult U Thant ENSZ-főtitkár- ioz. Ebben hangoztatja, hogy i Német Demokratikus Köz- ársaság támogatja az ENSZ ninden olyan intézkedését, tmely a világbéke megőrzését :s megszilárdítását szolgálja. Vinzer ismét kijelenti, hogy országa kész csatlakozni a láború-, és az emberiség el­len elkövetett bűntettek el- ivülhetetlenségéről szóló nem­zetközi konvencióhoz, ame­lyet az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszaka fogadott el. Ezzel összefüggésben felhívja a fi­gyelmet a nácizmus újjáéle­désének veszélyére az NSZK- ban. A Lengyel Népköztársaság állandó képviseletének kéré­sére Winzer levelét az ENSZ- közgyűlés hivatalos okmányá­nak minőségében tették köz- wk Rockefeller és a „siker44 Nelson Rockefeller ' New York-i kormányzó, aki dél­amerikai „ténymegállapító” körútja során érkezett Brazí­liába, szerda este' Rio de Ja- neiróban sajtóértekezletet tar­tott. Ezen többek között egy olasz újságíró megkérdezte Nixon elnök külön megbízott­ját, mi a véleménye dél-ame­rikai körútja első szakaszának kudarcáról. Rockefeller azt állította, hogy az utazást „je­lentős sikernek” könyveli el, mivel az ellenséges tüntetések „váratlan hatásaként felkel­tették országa érdeklődését a latin-amerikai problémák iránt”. (Folytatás az 1. oldalról) volmaradtak a tanácskozásrólt, illetve mások részt vettek ugyan, de fenntartásaik vol­tak a fő dokumentummal szemben — hangzott a tudósí­tók kővetkező kérdése. — Azon az úton, amelyen az elmúlt másfél év alatt, és itt ä tanácskozáson is jártunk —: felelte Kádár János —, a testvérpártoknak figyelmesen meg kell hallgatniok egymás álláspontját, meg kell érte­niük annak indítékát, majd elvi alapon ki kell fejteniök I nézeteiket, s ily módon köze­! liteni azokat egymáshoz. — A véleményeltérések részben ideológiai, részben po­i litikai természetűek. Az ideo­lógiai kérdésekben csak a tu­domány módszerét használ­hatjuk. s ez eltér a napi po­litika módszerétől, össze kell gyűjteni, elemezni, értékelni kell a tényeket, kidolgozni. a fő következtetéseket, majd egybevetni a különböző test­vérpártok elemzéseinek ered­ményeit. Csak a kommunista világmozgalom tapasztalatai­nak összessége adhatja meg az igazi választ arra a kér­désre, hogy mi a marxista— leninista igazság, vagyis mi egy adott probléma helyes, marxista—leninista értelmezé­se. — Ami a politikai nézetel­téréseket illeti, tudvalevő, hogy a testvérpártok a leg­különbözőbb feltételek között dolgoznak, s enneg megfele­lően eltérő taktikát alkalmaz­nak. De az alapvető érdekek közösek, mert egységes az el­tökéltség az imperializmus el­leni harcunkban, egységesek vagyunk abban, hogy erősíte­nünk kell összefogásunkat. A nézeteltérések leküzdésének legjobb útja a közös munka és a közös harc. Egyébként hadd jegyezzem meg, ameny- nyiben nézeteltérések jelent­keznek, jobb és egészségesebb, ha nem térünk ki előlük, ha­nem nyíltan, elvtársiasan és bátran beszélünk róla. — A távolmaradott párto­kat — mint azt küldöttségünk sajtóértekezletén említettem — különböző okok vezették. Most még egy lépéssel tovább mehetek: a tanácskozás úgy foglalt állást, hogy az alap­vető dokumentumokat meg­küldik a világ minden kom­munista és munkáspártjának — a távolmaradottaknak is — abban a meggyőződésben, hogy ezek az okmányok közös har­cunk olyan politikai platform­ját jelentik, amelyek megva­lósításából mindenki kiveheti részét, s amelyhez még utó­lag is lehet csatlakozni. Azzal kapcsolatban, hogy az ér­tekezletről tudósító nemzetközi újságíró-gárda körében és vi­lágszerte nagy figyelmet kel­tett a tanácskozás nyilvános­sága — Kádár János a kö­vetkezőket mondotta: — Jó sajtó- és propaganda munka nélkül politikai és társadalmi célokért harcolni nem lehet. A nyilvánosságnak mind az előkészítő munka idő­szakában, mind pedig a ta­nácskozás idején nagy jelen­tőséget tulajdonítottunk. A konzultatív találkozó házigaz­dáiként igyekeztünk megköny- nyíteni a sajtó munkáját, és a testvérpártokkal egyetértés­ben lehetővé tettük, hogy szin­te együtt éljen a tanácskozás­sal. Ezt/nagyon fontosnak tar­tottuk. A kommunista moz­galmat ugyanis szinte egész története során végigkísérte az osztály ellenségnek az a vádja és rágalma, hogy titkos, ősz-! szeesküvő céljai vannak. Va-; lójában mozgalmunk kezdet- j tői fogva nyílt A mi céljaink | már azért sem titkosak, mert nem csupán a kommunisták céljai, még kevésbé csak a kommunisták érdekeit szol­gálják, hanem a nemzetközi munkásosztálynak, valameny- nyi dolgozónak, mindazoknak 1 az érdekeit, akik emberi mó­don akarnak élni. Közvéleményünket érthetően érdekli — hangzott az újabb; kérdés —. milyen munkát vég- 1 zett az MSZMP küldöttsége a dokumentumok kimunkálá­sában, a testvérpártok kül­döttségeivel folytatott megbe­széléseken. Kádár János erre ezt mon­dotta: — Pártunk képviselői az előkészítés folyamán és jí ta­nácskozáson egyaránt aktívan részt vettek a munka minden mozzanatában, valamennyi okmány megfogalmazásában. Ott voltak a szerkesztő bizott­ságban és a titkárságban. Ez utóbbi négy társelnökének egyike delegációnk tagja volt. Csaknem minden testvérpárt képviselője elismerését és kö­szönetét fejezte ki az MSZMP- nek az előkészítésben magára vállalt — és amint hangoz­tatták — becsületesen végzett munkájáért. Megtisztelő, hogy testvérpártjaink úgy értékel­ték — ránk bízhatják az elő­készítő munka szervezését. Munkánkat úgy tekintjük, mint az internacionalista kö­telezettségeinkből adódó fel­adatot, s az MSZMP becsület­beli adósságának törlesztését, azért a szolidaritásért és tá­mogatásért, amelyet egy kri­tikus időszakban élveztünk a testvérpártok részéről. — Küldöttségünk Moszkvá- i ban megbeszéléseket folytatott j több testvérpárt képviselőivel j a napirenden lévő problémák i megoldása céljából, valamint j a pártok közötti kapcsolatok­ról. A magyar delegáció az! SZKP, a szovjet nép iránt ér­zett tiszteletének kifejezése­ként Vlagyimirban, Szuzdal- ban és a kupavnai finom­posztó gyárban találkozott a szovjet társadalom képviselői­vel, és beszélgetett a moszk­vai írókkal is. Ezenkívül kül­döttségünk nemzetközi sajtó- értekezletet tartott. Milyen fő feladatok állnak pártunk és a nemzetközi kom­munista mozgalom előtt, hogy az elfogadott dokumentumok­ban megjelölt célokat elérjük? — Küldöttségünk első teen­dője. hogy híven beszámoljon pártunk Központi Bizottságá­nak és kérje delegációnk mun­kájának jóváhagyását. A Köz­ponti Bizottság eddig is nagy felelősséggel foglalkozott a nemzetközi kommunista moz­galom kérdéseivel, és bizonyá­ra megfelelően értékelni fog­ja magát a tanácskozást is. Ügy gondolom, hogy a mi pártunk és valamennyi test­vérpártunk fő feladatait az imperializmus elleni harcban az elfogadott dokumentumok tartalmazzák, amelyek igen jó elvi politikai alapot adnak ah­hoz, hogy a testvérpártokkal együtt tovább folytassuk a harcot. A Moszkvában töltött két hét, találkozás öt világrész forradalmáraival, bizonyára bővelkedett ritkán adódó él­ményekben. Mi tette Kádár elvtársra a legnagyobb benyo­mást a tanácskozáson? — így szólt az utolsó kérdés. — Nehéz erre válaszolnom — mondotta Kádár János. — Annyiféle benyomás és hatás ért, hogy mindazt még ren­dezni kell magamban. Megka­pott a tanácskozás légköre, az a nyílt elvtársi légkör, ame­lyet valamennyi testvérpárt küldöttsége nagyra értékelt. Meggyőződésem szerint, egyet­lenegy delegáció sem utazott el megbántva, vagy olyan ér­zéssel. hogy itt valakire is rá akartak volna kényszeríteni számára elfogadhatatlan vé­leményt. Ez azért nagy jelen­tőségű, mert ha ebben a szel­lemben dolgozunk tovább, megtalálhatjuk minden nézet- eltérés tisztázásán'1 nyitját, így .közelebb 1 - ak egy­máshoz a vélemények, s így erősödik a nemzetközi kom­munista mozgalom — mondofc ta befejezésül Kádár János. Pompidou hivatalosan Is Franciaország elnöke Gaston Palewski, a francia alkotmánytanács elnöke csü­törtökön a tanács ülésén felol­vasta az elnökválasztás jú­nius 15-i második fordulójá­nak hivatalos végeredményét. Az alkotmánytanács ezután Georges Pompidou-t hivatalo­san is Franciaország elnökévé nyilvánította az elkövetkező hét esztendőre. Pompidou csütörtökön, magyar idő sze­rint 17.03 órakor lett a tör­vényes előírásoknak megfele­lően a Francia Köztársaság elnöke, ö az ország 19. és De Gaulle által megalapított V. Köztársaság személy szerint második elnöke. Pompidou nem volt jelen az alkotmánytanács ülésén. — r Ujahh részletek Gromiko kairói tárgyalásairól Az EAK álláspontja a békés rendezésről Mint ismeretes, az új elnök pénteken veszi át rövid ce- J remónia kíséretében hivatalát az Elysée-palotában. De Gaulle tábornok csü­törtökön délután, pontosan fél órával azután, hogy Pom­pidou-t hivatalosan is utód­jává nyilvánították az elnöki székben, visszaérkezett birto­kára, Colombey-les-deux-Égli- ses-be. A tábornok röviddel azután hagyta el Franciaor­szágot, hogy lemondott az el­nöki tisztségről, miután az április 27-i népszavazás elve­tette az általa javasolt refor­mokat s ő ezt a személye iránti bizalmatlanság meg­nyilvánulásának minősítette. Az A1 Gumhurija újabb részleteket tár fel Gromiko kairói megbeszéléseiről. — A cikk ismerteti az EAK ál­láspontját a négy- és kétha- taLmi tárgyalásokról a jelen­legi helyzetben. A lap megál­lapítja, hogy Gromiko kairói tárgyalásaira akkor került sor, amikor a közel-keleti vál­ság körül a nemzetközi kap­csolatok újra kritikus hely­zetbe jutottak. A Moszkva és Washington közti tárgyalások is megakadtak, mert az Egye­sült Államok olyan javaslatot terjesztett elő, amelyet az ara­bok elutasítanak. Az ameri­kai terv eltávolodott a BT határozatától, hiszen nem írta elő a megszálló izraeli csapa­tok teljes visszavonását. A négyhatalmi tárgyalások túl­ságosan elhúzódtak és az amerikai magatartás nem any- nyira a BT-határozat végre­hajtását, hanem az arabokra nehezedő nyomást célozta. — Gromiko látogatása alkalmat adott Kairónak, hogy közölje véleményét Gromikoval, aki ezt Dobrinyin tudomására hozta. A szovjet nagykövet ennek megfelelően folytatja megbeszéléseit Sisco amerikai külügyi államtitkárral. Az EAK véleménye a következő pontokban foglalható össze: © A megszállt területek teljes kiürítése a békés ren­dezés alapvető feltétele. © A menekültek problémá­ját az ENSZ határozatai alap­ján kell megoldani. © Kairó elutasít minden közvetlen tárgyalást Izraellel. © A Biztonsági Tanács ha­tározata nem említi a hatá­rok módosítását. Az a cikkely, amely szerint a térség orszá­gainak joguk van rá, hogy biztos határok mögött élje­nek, nem jelentheti azt, hogy bármely arab területet Iz­raelhez kell csatolni akár a megszállás nyomása alatt, akár e nélkül Az ASZÚ lapja hangsúlyoz­za, hogy a megegyezés nem várható a közeljövőben. En­nek oka az, hogy Washington nem akarja a megegyezést és ezzel Izrael akaratának meg­felelően jár el. Az amerikai javaslat lényegében a meg­szállt területek megtartását tervezi Izrael javára, olyan tárgyalások alapján, amelye­ken Izrael az erő pozíciójá­ból diktálhat. A béke címké­je alatt Izraelnek szabad ke­zet akarnak adni a térségben gazdasági és politikai ter­jeszkedésre. Biztosítani akar­ják Izrael hajózását a Tiran- szorosban és a Szuezi-csator- nán. Izrael jogává akarják tenni, hogy ő határozza meg, mely palesztinaiak térhetnek haza. A palesztinai kérdést végképp el akarják temetni. A hadiállapot megszüntetését békeszerződéssel akarják fel- | cserélni. Az arab határokat Izrael biztonsági szempontjai szerint módosítani akarják. Az amerikai javaslat Izrael akaratát tükrözi. Érthető, hogy az EAK elutasította.

Next

/
Thumbnails
Contents