Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
1969. Június 19, Dtmontau napi a 3 Pécs várad on ülésezett a MIB elnöksége Meleg víz Magyarszéken? „Pécsvárad és környéke idegenforgalmi hasznosításának lehetőségei”, valamint „A sikondai üdülőterület melegvíz-ellátási problémája” szerepelt a Mecsekvidéki Intéző Bizottság tegnapi első elnökségi ülésén. A napirend jellegére való tekintettel, az ülést a pécsvá- radi járási művelődési központba hívták össze, így az elnökségi tagok, köztük Palkó Sándor és Horváth Lajos, a bizottság társelnökei a helyszínen tekinthették meg a községtől két kilométerre levő Dombay tavat és környékét, itt került sor a tó és tó-környék részletes rendezési tervének ismertetésére. Az elnökség tagjai a rendezési tervet nem fogadták el, mivel az teljesen körülvenné villákkal, nyaralókkal a nem túlságosan nagy tavat, mely így nem tudna megfelelni rendeltetésének, nem tudná biztosítani a dolgozók hétvégi pihenését. Az elnökség javasolta a községi tanácsnak, hogy készíttessen több alternatív tervet és saját hatáskörében döntse el, melyiket tartja a legelfogadha- tóbbnak. Az írásbeli jelentésben — melyet Winkler György, a pécsváradi területi albizottság titkára terjesztett elő — utalás történt a régi malomipar hagyományainak ápolására is. Célszerű lenne helyreállítani egy ilyen malmot és állandó kiállítást rendezni benne. Az elnökség tagjai ilyen meggondolásokból mentek ki a Meyer-ma- lomhoz, ahol dr. Bándi Gábor muzeológus, idegenvezetői szerepkört töltve be, ismertette a műemlékszámba menő épület keletkezésének idejét, körülményeit, bemutatta a berendezést. A sikondai üdülőterület melegvíz-ellátási problémáját Nagy Ferenc, a Komló városi Tanács yb-elnöklielyet- iesének előterjesztése alapján tárgyalta meg az elnökség. A már elvégzett geológiai kutatások alapján erősen valószínűsíthető, hogy Magyarszék környékén, 1—800 -méter mélységben 45 fokos víz található. Most már csak arra lenne szükség. hogy az Országos Földtani Hivatal — e kutatásokra alapozva — vegye be 1970-es feladattervébe Magyarszék mellett két kút telepítését, s biztosítsa a kivitelezéshez szükséges mintegy 4 millió forint pénzösszeget. Palkó Sándor utalt arra, hogy Sikondán először kristályvizet találtak, 180 milliméteres csövön 20 méter magasra tört fel a víz. De mivel az akkori érdekeltek nem 1 udtak egymással megegyezni, a bánya kivette a csövet és a fúrólyuk eliszapolt. Az ülés befejezése után az elnökség tagjai kilátogattak a püspökszentlászló—óbányai völgybe, a keleti Mecsek különösen festői vidékére. i A Gullick-cég igazgatójának villámlátogatása í 1 f „Konzílium44 a föld alatt Drága heteket rabolt el egy hibás segédberendezés Hétfőn reggel kezdődik a „vizsgaidőszak“ Egynapos villámlátogatást tett tegnap Pécsett Mr. Tom Pollard, az angol Gullick-bá- nyagépgyártó vállalat igazgatója, hogy saját szemével győződjön meg az István-aknán folyó kísérletek eddigi eredménytelenségének okairól. Mint ismeretes, a Mecseki Szénbányák igazgatósága a fíiúlt év végén kísérleti szerződést kötött a Gullick-céggel, melynek értelmében április elején a szabolcsi István-ak- nára érkezett egy komplett önjáró fejtésbiztosító, illetve jövesztő automata. A szerződésben foglaltaknak megfelelően angol szerelők népes csoportja kísérte el a gépet azzal a megbízatással, hogy szereljék fel, majd üzemközben bizonyítsák be. hogy szerkezetük a Mecsek közismerten nehéz geológiai viszonyai között is teljesíteni tudja feladatát. A programnak megfelelően először a napszinten, majd a bányában állították össze a gépet, s május 2-án meg is tette a bonyolult géprendszer az első „lépéseket”. A sikeres rajt után aztán váratlanul műszaki zavarok álltak elő: a jövesztőgépet mozgató vit- la (csörlő) felmondta a szolgálatot A szerződésben meghatározott kísérleti időszak három hónapjából másfél már eltelt, érdemben azonban senki sem tud nyilatkozni az automata erényeiről, illetve hibáiról, hisz a „helybenjárást” egy viszonylag jelentéktelen segédberendezés „makacskodása” okozta. Mr. Tom Pollard szerdán délelőtt 10 óra 30 ( perckor érkézéit rstvan-akUo- ra, de 11-kor már a bányában volt. Az elmúlt hetekben oly sok vitát kiváltó fejtésben tett látogatása után kijelentette: a hibát meg a héten elhárítják, s hétfőtől kezdve üzemelni fog a hidraulika. A meglehetősen sok bosszúságot és jelentős anyagi kárt okozó hibáról szólva elmondotta: a vitla nem a Gullick- gyár készítménye, sőt nem is űj. A Mecseki Szénbányákkal kötött szerződés időpontjában ilyen berendezés nem állt a cég rendelkezésére, ezért az Angol Állami Szénbányáktól kértek kölcsön egyet. A szerda délelőtti „konzíliumon” a Mecseki Szénbányák képviseletében Fulmer József főmérnök vett részt, akinek a véleménye egyezik a Gullick igazgatójának véleményével: az elmúlt időszak kudarcai alapján helytelen lenne a fejtésbiztosító hidraulikus önjáró rendszerről máris kiállítani az „elégtelen” bizonyítványt. Mr. Tom Pollard intézkedett, hogy a megfelelő csere-alkatrészeket azonnal szállítsák Pécsre, s hétfőn reggelre mindennek indulásra készen kell állnia. Kálmán Endre, István-akna főmérnöke kérdésünkre válaszolva elmondotta, hogy maga a kísérlet egy ' tipikusan pécsi fejtésben zajlik: a telep dőlése 36 fok körül van, a fedő kőzet pedig rendkívül om- lékony. A körülményeket az angol igazgató is nehéznek ítélte, ennek ellenére bizakodó volt. István-akna vezetőivel folytatott beszélgetését egyébként az őszinteség jellemezte: Irodalmi nevelésünk problémái A baranyai irodalomtanítási napok második napján az irodalmi nevelés gyakorlati kérdései kerültek megvitatásra. A vitaindító előadást Komor Pálné, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezető tanára tartotta. Bevezetőként foglalkozott az utóbbi 7 évben a sajtóban megjelenő, irodalomtanítással foglalkozó cikkekkel. Elmondotta, hogy véleménye szerint a cikkek nagy része eltúlozza a helyzetet, Háromszáz szakember Há romszáz állattenyésztési szakember és mezőgazdasági vezető vett részt tegnap, a pécsváradi szarvasmarhatenyésztési tanácskozáson. Pék J mos, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának helyettes vezetője, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója tartott előadást Megyénk szarvasmarha-tenyésztésének időszerű kérdései címmel. vagy a korábbi hibákat vetíti bele az irodalomoktatásról alkotott képbe. Az oktatási reform alatt és után már minőségileg más helyzettel állunk szemben, mint korábban. Viszont azt is elismerte, hogy vannak az irodalomtanításban elgondolkodtató figyelmeztetések. Ilyen már az a tény is, hogy egy felmérés szerint az általános iskola 8. osztályából kikerülő tanulók 30 százaléka nem tud kellő színvonalon olvasni. nem közeledik értőként az irodalmi művekhez. A „tételben” gondolkodás éppúgy fellelhető a diákoknál, mint az, hogy a tanárok nem irodalmat tanítanak, hanem az irodalomról. A referátum után Kanizsai Nagy Antal, a budapesti Képző. és Iparművészeti Gimnázium igazgatóhelyettese, Mar- gócsy József, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanszék- vezető tanára, dr. Nagy János, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem gyakorló gimnáziumának vezető tanára és dr. Kolta Ferenc, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszék- vezető tanára szólalt fel. 1 beismerte, a Gullick-cég számára presztízskérdés a pécsi siker. Mint elmondotta, a nagyhírű Gullick-vállalkozás a közelmúltban egyesült az ugyancsak híres Dobson-cég- gel, s az így létrejött mammut- vállalat jelentős szerepet szeretne kapni a magyar bányászat műszaki felfejlesztésében. A hétfőn kezdődő, s előreláthatólag mindent eldöntő „vizsgaidőszak” hat napig tart: szombaton értékelő értekezletre kerül sor a Mecseki Szénbányák és a Gullick-cég képviselőinek részvételével. Békés S. Barnard professzor előadása Öt újszívesem közül három él Christian Barnard profesz- szor, a fokvárosi Groote Schuur kórház szívsebésze, aki a világon első ízben hajtott végre emberen szívátültetési, szerdán előadást tartott a Royal szálló különtermében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség konferenciáján. A professzor ismertette a szívátültetések nrasféléves történetét, hangsúlyozva, hogy e fontos műtétek lebonyolítása már megoldottnak tekinthető. A betegek viszonylag gyorsan gyógyulnak Eddig öt szívét ültetést hajtott végre, páciensei közül hárman élnek. — Miért épül kevesebb lakás? Szerdán délelőtt ülést tartott a Baranya megyed Népi Ellenőrzési Bizottság. Az érdekelt vállalatok és intézmények meghívott szakembereinek bevonásával három vizsigálati anyagot tárgyaltak meg. Szó volt a vasúti forgaloü^fc és a forgalom biztonságának helyzetéről és megtárgyalták a magánlakásépítést befolyásoló főbb tényezők kérdésében, valamint az építőipari szerelvénygyártás és fel- használás helyzetének ügyében folytatott vizsgálat tapasztalatait. A NEB-ülésen részt vett és felszólalt Csöppenczki Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság építési és közlekedési főosztályának vezetője és dr. Kovács István, a KNiüB szakértője. A Rét utca és Mártírok útja sarkán egy toronydaru hatalmas előregyártott elemeket játszi könnyedséggel emel a magasba és a második szinten munkások helyezik el a megfelelő helyre. Belépek a nádpallóval kerített területre. Fiatal ember — határidős naplóval kezében — jön elém. — Gáli Lajos vagyok, a Téglaipari Vállalat műszaki ellenőre. Mi vagyunk a beruházók. kivitelező, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Itt épül az új székhazunk. Az irodaház ötszintes lesz. Terv szerint a befejezés határideje: december 20. UTCÁRÓL UTCÁRA A fülledt melegben végigmentem a Rét utcán. A Mártírok útja és a József Attila út közötti szakaszon az utca egyik oldalát már birtokba} vették a gépkocsitulajdonosok. j Tehát kész. A József Attila és | a Rákóczi út közötti vonalon i — a volt útburkolat alatt egy I méteres mélységben — henger egyengeti az alapkövezetet A j látottak alapján úgy vélem az utca elkészülhet július 15- re. * A Szabadság út 7-es számú ház födémét már lebontották. Az utcafrontra néző homlokzat sivár. Ez a rész is eltű- j nik rövidesen. Helyére mit építenek? — A KÖJÁL kerül ide — adta a szíves választ, dr. Kiss Gyula, Pécsi Tervező Vállalat főtechnológusa. — Az egész területre a KÖJÁL?. — Nem. A leendő 6-os útra merőleges az ügyészségi palota. a müúttal párhuzamos az SZTK én-V- 'e. onnan egy üres telek húzódik a Szabadság útig... Az üres telekre épül egy irodaház. Itt kap helyet az Állami Biztosító, az Erdő- rendezőség. a Baranya megyei Sütőipari Vállalat, a Vetőmag Felügyelőség és az MTI. Mindez a 6-os úttal párhuzamos. A Szabadság út 7 lebontott ház helyére kerül a KÖJÁL nyugati oldala. * A MÁV pécsi nagyállomá- sán a hullámlemezzel fedett peron vastraverzeit korrózió elleni védekezés és szépítés céljából létráról mázolják, a peron ütött-kopott járdáját bitumenes keverékkel öntik le. A Jókai utcában lévő, rendkívül modern iskola főbejárata mellett terméskő lábazatba három vasrudat helyeztek a munkások. Nemzeti ünnepen vagy évfordulón ezekre húzzák fel a vörös és a nemzeti színű lobogókat. A Perczel utcában sortatarozás folyik. Több ház homlokzatát javítják, így a Megye utca és a Déryné utca sarkán lévő épületet és a Felsőmalom utca egyik házát. * A Munkácsy utca és a Felsőmalom utca sarkán két emeletet húztak a volt Oázis eszpresszó régi falaira. Még nincs teljesen kész, de a lakók már az erkélyekre rakott virágokkal ablakokra helyezett függönyökkel jelzik a „honfoglalást”. Tizenöt lakást kaptak az emeletráépítéssel. Hasonló munkák a városban? — A Megyeri úton a 10.., 12., 14. és 16. számú házakon és a Petőfi utca 56-os épületen. Negyvenegy lakást kapnak a Cementipari, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő és a Vendéglátó Vállalat dolgozói. Nagy István „Mérik“ az országutat Mit csinálhat ez a nyolctonnás Csepel? Százméterenként leáll a komlói úton. Csinos, szőke nő ugrik le a sárgára festett bakról, azaz a pilótafülkéből, a teherautó hátuljáról pedig kék köpenyes fiatalember kászálódik le, valami műszerrel. A Csepel platója dugig kőzuzalékkal. A teherautón ott a cégjelzés: KPM Pécsi Közúti Igazgatóság tulajdona. A fiatal gyakorló technikus a műszer — síléchez hasonlíthatnám ezt az általam műszernek nevezett valamit — egyik végét bedugja a teherautó hátsó kereke alá, a „léc” másik végén leolvassa az órát. A kapott eredményt a műszaki előadó feljegyzi noteszébe. Kérdőjelek az országúton. Leállítjuk két mérés között a Csepelt. Miért ez a felpakolás? Mert a mérésekhez megfelelő terhelés kell, világosít fel a technikus. Az asszonyka kissé zavart, mert nehéz lelépni a pilótafülkéből, másrészt perceken belül csoportosulás támad, harmadrészt pedig... A műszaki előadónő kiejtése idegenes. bár elég jól beszél magyarul. Hat éve Kievben ismerkedett meg férjével. De a nevét nem tudom pontosan feljegyezni. Szabadkozik, hogy beszéljünk először főnökeivel, a főmérnökkel vagy az osztályvezetővel. — Aztán mégis elmondja, miért „mérik” az utat. Az útburkolat beroggyaná- sával, süllyedésével, egyszóval elhasználódásával kapcsolatosan végeznek műszeres méréseket. Ez állandó munka, az idén a főközlekedési utakra, jövőre pedig az egyéb utakra kerül sor. Naponta oda-vissza 10—15 kilométert tesznek meg. Az adatokat nem Pécsett, hanem Budapesten, az Űtügyi Kutatóintézetben dolgozzák fel és elemzik adatfeldolgozó-gépek segítségével. A forgalom és útburkolat kopása között természetesen szoros összefüggés van, ennek mértékéről kívánnak tájékozódni a kutatók. A jövő útjait e kutatások eredményeinek felhasználásával építik majd meg, Blaiberg már másfél éve él új szívével, s igen jól érzi magát. Egy másik betege, akin ezelőtt kilenc hónappal hajlott végre szívátültetést, most rnár sportol, elsősorban teniszezik. Betegeit, köztük Blai- berget is, három hónapig kezelték hagyományos módszerekkel a szívátültetés előtt, eredménytelenül. Ma még a legjelentősebb probléma az, hogy a szervezetet alkalmassá tegyék az idegen szív befogadására. Már előrehaladtak azok a kísérie- J lek, amelyeknek segítségével I az eddiginél hatékonyabban I csökkenthetik az úgynevezett ; antitestecskék vándorlását az átültetett szív felé, s na ezt I a kérdést sikerül megoldani, | úgy a szívátültetés műtétjénél; Kockázata alig fog különbözni bármely más műtéttől. Hasonló problémákat kell megoldani például a máj és a vese átültetésénél is, bár a szervezet reakciója a jelenlegi szervátültetések közül a szívátültetésnél a legnagyobb. További fontos feladat, hogy pontosan felismerjék az antitestek mozgását, vagyis azt, bogy a szervezet milyen mértékben igyekszik kivetni magából az idegen testet. Ennek többféle ismérve van, bar nem mindig lehet teljes biztonsággal megállapítani, hogy a szervezetben tapasztalt egyes jelenségek összefüggésben vannak-e a szervátültetéssel, vagy attól függetlenek. Ha a szervezetben az idegen test kivetésének folyamata megindul, az többnyire a gyulladásokhoz hasonló jelenséggel jár. Emelkedik a hőmérséklet, nő a pulzusszám, néha puffadások, ödémák keletkeznek. Általában enzimek is felszabadulnak és a véráramba kerülnek. Ilyenkor a legfontosabb feladat az, hogy a szervezet reakciójának visz- szaszorítására a megfelelő szerekből az optimális adagot adják a betegnek. Akár kicsi, akár túlméretezett az adag, mindenképpen/ártalmas. A legintenzívebb immun- szuperszív kezelést a műtét utáni első két hétben kapja a beteg. A professzor ezután etikai kérdéseket elemzett. Hangsúlyozta, hogy a szívátülteté“ sem az újszíves beteg, sem a donor szempontjából nem ütközik az orvosi etikába. Idegen szervet csak halott ember szervezetéből szabad eltávolítani. Hogy a halál beállt-e, azt ideggyógyászok és idegsebészek közreműködésével állapítják meg. Mivel a szív az ember halála után még egykét órával is életképes, emberi életet lehet vele megmenteni. A máj és a vese ugyancsak túléli az embert, így a halál beállta után is ét lehet ezeket a szerveket ültetni. Az előadás után a konferencia résztvevőinek számos kérdésére válaszolt Barnard processzor. Víz- és fűtésszerelő SZAKMUNKASOKAT. SEGÉDMUNK ASOKAT azonnali belépéssel FELVESZÜNK a mágocsi, palotabozsoki. pécsváradi, szigetvári, vajszlói, villányi, cserkúti ?ép?a%ító állomásokon k
