Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
tm. JOnfös ff. Duna nftui namo 3 Új kisüzem György-aknán Tüzihorganyzók Sünt az aranycsinálók műhelyeiben, úgy fortyog a titokzatos, csillogó lé a tűzi- horganyzók kádjaiban. A lé több tonna súlyú, hőfoka 500 Celsius körül jár. A szigetelősapkákat (a műszaki porcelán tartozéka) először savval kezelik, majd két kohász-öltözetű férfi ragadja meg és már- togatja drótkampós botjával. Nemcsak hogy nehéz fizikai munka ez, nagy a forróság, hanem szakértelmet kíván, a harang szélén nem lehet el- folyás, a fölösleget le kell rá- zogatni, exportminőségről van szó. A kádban több féle kémiai és fizikai folyamat megy végbe, a kapott horganyréteg aztán 40 évig védi a vasat a korrózió ellen. A tűzihorgany- zás sokkal jobb, mint az elek- trolizises. A Pécsi Vegyesipari Vállalat horganyzó üzeme nemrég költözött ki a Rákóczi út 78 szám álatti műhelyből a volt György-akna egyik épületébe. Az épületet jutányos áron kapták meg a bányától, a benne lévő szociális helyiségekkel, 300 ezer forintos költséggel alakították át, illetve rendezték be. — Most próbaüzemelés folyik, néhány nap múlva feltöltjük a létszámot, és megkezdődik a rendes üzemelés, három műszakban — tájékoztatott Puskás Gyula részleg- vezető. — Az épület átalakítása, berendezése jóformán befejeződött, némi festés maradt hátra. Most a ventillátorokat, a savelszívó berendezést állítjuk be, illetve ellenőrizzük. Érdekességként elmondta, hogy a kádak alja 40 centiméter vastag lemez, 4—5 hónap alatt a horgany mégis kimarja, egyszerűen kilyukad az alja, ki kell cserélni az egészet. Piacuk van, a végtermék egyébként exportra megy. A Faragó István és Maza Ferenc horganyzók munka közben 55 Nyugdíjazzák” a kapát Mégis mindenkinek van munkája Baksán — Biztonságosabb, jövedelmezőbb gépekkel a termelés a kapa a vegyszerek, a mezőgazdaság kemizá- lásának korában éppen olyan anakronizmussá vált, mint a kombájn mellett a kasza. Elérkezett az ideje annak, hogy múzeumba tegyük ezt az ősi, mezopotámiai eredetű szerszámot. Nemcsak azért, mert kapával dolgoztatni antihumá- nus, hanem azért is, mert a kézikapás művelési mód — kockázatos. Munkát, de hogyan? Ebben a néhány mondatban lehetne összesűríteni azt a véleményt, amit Baksai Antal, a baksai Ezüstkalász Tsz elnöke és Borbás Józsefné, a szövetkezet- párttitkára fejtett ki munkatársunknak. Baksán i valóban „nyugdíjazzák” a kahorganyzást bérmunkában végzik közvetlenül a Pécsi Porcelángyárnak, és közvetve is, a budapesti Gábor Áron Gépgyáron keresztül. A tanácsi vállalatok termelékenységének alakulásáról gyakorta nyilatkozunk lesújtóan, nem is gondolva arra, hogy milyen alacsony technikai színvonalon termelnek. Éppen ezért figyelemre méltó, ha valahol ilyen helyen új gépet, vagy berendezést állítanak be, mert ezt követően bebizonyosodik, megfelelő technikai színvonalon a kisüzemek is képesek magasabb termelékenységgel dolgozni. A szigetelősapkákból a régi üzemben naponta 1600—1700 darab volt a teljesítmény, most 2500 darab lesz, s alig több — 15 fős — a létszám. Igen, mert áttértek a gáztüzelésről a sokkal tökéletesebb, egyenletes hőfokot biztosító tüzelési módra, a gázolajtüzelésre. A kisüzem évi termelési értéke 2.5—3 millió forint lesz, egymillió forinttal több, mint korábban. (M-VAHI) 52 milliós rekonstrukció a Mohácsi I-es Téglagyárban Befejezés előtt a komlói szénelőkészítő modernizálása Amit a piac kér; azt adjuk A csarnok alapozását befejezték, a jövő héten a csarnok vasszerkezeteit szerelik a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a Téglaipari Vállalat mohácsi 1-es számú gyárának rekonstrukciós munkáinál. A korszerűsítés egyik célja: a nehéz fizikai munka könnyítése. Üj alagútkemen- cés csatornaszállításQS üzemet létesítenek. A munkálatok összköltsége: 52 millió forint. A rekonstrukciós munkálatokat 1968 végén kezdték meg. A befejezés határideje: 1970 június. Irtunk már néhányszor a komlói szénelőkészítő üzem modernizálásáról — az osz- tályzót nehézszuszpenziós szénmosóvá alakítják át — nem kis dolog, a rekonstrukció költségei 60—70 millió forintra rúgnak. Arról van szó, hogy amilyen szénféle-, séget, minőséget kerps a piac, olyat kell adnia, és ad is a Mecseki Szénbányák. — Az utóbbi években a kereskedelem, de az ipar is a durvább szemnagyság iránt érdeklődik. A megváltozott igények kielégítéséért kellett tehát a modernizálás, amely párhuzamosan folyt a termeléssel, kiesés tehát nem volt. A munka, az új gépek és berendezések beszerelése befejezéséhez közeledik, szinte az utolsó simításokat végzik, a teljes üzembeállítás július végére, augusztus elejére várható. Az üzem főmérnökét nem találtuk, harmadmagával Lengyelországban tartózkodik, a katowicei szénmosók üzemmenetét, technológiáját tanulmányozzák. Ugyanilyen céllal hamarosan Tasnádi László, a főmérnök helyettese is Lengyelországba utazik. — Öt kértük meg, foglalja ösz- sze, milyen előnyökkel jár a modernizálás. íme: pát. Ebben az évben már az egész kukorica, cukorrépa stb. területükön vegyszeres gyomirtásra tértek át, s teljesen gépesítették a termés betakarítását is. A tsz vezetői évekkel ezelőtt felismerték, hogy a műszaki fejlesztés kapun belüli munkanélküliséget idéz elő. Kiszámították, hogy mintegy 170 embert még a főidényben is csak alkalmi munkákra tudnának beosztani. Látták, hogy semmiképpen sem tudnának nekik annyi munkát biztosítani, amennyi a nyugdíj- jogosultság, illetve az alapszabályban előírt munkanap-minimum megszerzéséhez szükséges. ’ Baksán is az lett volna a legkényelmesebb, ha csak részlegesen gépesítenek és kemi- zálnak, s megmaradnak'a kapa mellett. Ám a tsz vezetői tudták, hogy ez járhatatlan út. A műszaki fejlesztés minden korban arra szolgált, hogy fokozza a termelékenységet és új érték előállítására tegye alkalmassá a felszabadult munkaerőt. A kérdés most már csak az volt, mi legyen az új érték? Létesítsenek valamilyen — új termék előállítására alkalmas — melléküzemágat? A tsz vezetői elvetették ezt a lehetőséget, hiszen a legtöbb segédüzemág beruházás igényes, s egyébként is, igen nagy nehézséget okozott volna az átképzés. A 170 ember átlagos életkora ugyanis 52 év volt. Mindemellett még elegendő idejük marad arra. hogy részt- vegyenek a különböző alkalmi jellegű közös munkákban. Ilyen munkák — kombájnszérű, gyümölcsszedés stb. — mindig adódnak, bár nem tartanak sokáig. ősszel, amikor a betakarítás befejeződik, ott a háztáji. A baksai tsz minden leszerződött hízósertésért 4, hízómarháért 10, száz liter tejért 1, háromezer darab tojásért ugyancsak 1 munkanapot ír jóvá a tagok számára. Az első két területen — a kertészetben illetve a közös munkáknál — mindenki teljesíteni tudja azt a 150, illetve 100 munkanap minimumot, amit a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez az SZTK előír. Mivel a tsz-alapszabály többet követel, ezt a háztájiban újabb maximálisan 40 munkanappal lehet „megfejelni”. Miért kisebb a kockázat? Egész évben dolgozhatnak (Képünkön: A Dorr előkészítőkád. Felvételünk 194 lépcsőfok megmászása után készült.) © A minőség jelentősen megjavul, a szénmosóból kikerülő termékek piacképesek. © Eddig a 45—200 milliméter közötti szemnagyságú szeneket — napi 80—110 tonnát — kézzel válogatták, s ez igen nehéz fizikai munkát jelentett. A szénmosó ezt megoldja, munkaerő szabadul fel. © Fokozódik a termelékenység, úgy, hogy a későbbiekben akár két műszakban produkálnak annyit, ameny- nyit most háromban. Végezetül a fentiek hatására növekedni fog a vállalat árbevétele. Baksai Antalt utazó elnökként ismerik országszerte, aki az ország legkülönbözőbb mezőgazdasági üzemeiben bukkan fel, s igyekszik ellesni a jó tapasztalatokat. így történt most is. Az elnök Nógrád illetve Csongrád megyei utazása során meggyőződött arról, hogy a szamóca illetve paprika és paradicsom lehetne a legideálisabb új termék. Ennek eredményeként 50 holdas szamócatermő terület és 200 holdas kertészet van ma Baksán. Tizenkét-tizenöt vagon földi epret, 110 vagon paradicsomot, 60 vagon paprikát állítanak elő abban a körzetben, ahol e növények termesztésének nem is volt hagyománya. A 250 holdas kertészet illetve epres kora tavasztól őszig állandó elfoglaltságot biztosít a tsz-tagok számára. Magától értetődik, a kertészetben is maximálták a felső határt, nehogy a szamóca stb. elvonja a tagságot — az alkalmi jellegű, de fontos — közös munkáktól. Ennek megfelelően egy személy legfeljebb 1200 négyszögölet „igényelhet” magának. Ám ha — a családi tervezés alkalmával — ígéretet tesz arra, hogy a családtagok is besegítenek, akkor növekedhet e terület. Mint várható volt, sokan éltek evvel a lehetőséggel, s ma rengeteg nagymama, iskolás korú gyermek szed szamócát a tsz-ben. A főmérnök még nem mondta ki az „áment“ így is érdemes megnézni... Nem első eset, hogy csodálatra készteti az embert egy szép létesítmény látványa. Most ismét Az Alkotmány utca felől már feltűnik a Sörgyár új üzemépülete, amelynek ez a neve: ászok-erjesztő- tér. Az úgynevezett sörfogadó- számy beton és üveg, mert mintha az épületet vízszintben kettévágná, halványzöld ku- pilitüveg fut végig a homlokzaton, széles szalagként. És bent is üvegtéglákból építették meg a válaszfalakat. A lépcső és folyosólabirintus megtéveszti az embert: körülbelül másfél emelet került a talajszint alá és három-négy emelet pedig fölfele. Dr. Ru- gási Endrével, a Pécsi Sörgyár igazgatójával és Medveczki Antal technikus, építésvezetővel járjuk végig a termeket. — A főzőházból egy alagútrendszeren át jut ide a sör a ,Jogadóba”, pontosabban az ülepitótartályokba — mondják. Alagúton. Vagyis — miután a közbenső épületeket bontani nem lehetett — a föld alatt, három-négy méteres mélységben két és fél méter tiszta-beimére tű alagutat építettek, mintegy 350 méter hosszan. Itt húzódik egy csőrendszer, amely sört, gőzt, hűtőfolyadékot bocsát az új üzem rendelkezésére. — Az ülepítőből egy osztrák gyártmányú lemezes hőkicse- rélőn fut át a sör. A régebbi gyakorlat az volt, hogy a hűtőbárkákból — hűtés közben — a hőenergia elszállt a levegőben, most a kicserélő készülék —, amely krómozott, precíz berendezés — visszafogja a hőt és újra felhasználják. A sör innét az erjesztőbe kerül. Ezt látni kellene. Hatalmas terem, amelyben három sorban — összesen 15 kád van, körülbelül mell-magasságban, és mélyen lenyúlnak az alsó emeletre. A kádak falát fekete anyaggal szigetelték. Kis rézlapocskákat helyeztek el a perem alatt, ez már a hitelesítés jele, amelyet éppen tegnap fejeztek be. Ä falat körben, egészen a mennyezetig pasztell-zöld, téglalap alakú csempe borítja. — A csempéket úgynevezett hálós-rakásos rendszerrel építettük be — mondja Budavári Ferenc technikus, építésvezető-helyettes. — Ez annyit jelent, hogy a csempelapok között ötmilliméteres hézagot hagytunk és azt fekete cementanyaggal töltöttük ki. A „háló” tehát így alakult ki, hasonló módon lent az ászokpincében is, ahol viszont fehér csempével fedték a falakat. Az ászokpincében 60 darab — egyenként 400 hektoliteres alumínium tankokba kerül a sör, de a tankokat tulajdonképpen nem is látni. Ugyanis a folyosó —, amely a két tanksor között fut végig, — mennyezetig csempés és csak a ragyogóan csillogó sárga és vörösréz csapok láthatók. — Hajdani technikumi hallgatótársaim nemrég ellátogattak ide — mondja Medveczki Antal — és azt mondták: „Ha ez nem működne, már akkor is gyönyörű, érdemes mutogatni!” — Erről jut eszembe, mikor kezdik a sörfogadó, illetve az erjesztő feltöltését? — kérdem. Dr. Rugási Endre: — Még ebben a hónapban, 23-án várjuk a svájci szerelőket, akik a berendezést üzembehelyezik és gondolom, úgy július első felében az alagúton át megindul az első sör- i mennyiség. — Változtat-e ez valamit a I Az eper, paradicsom stb. termesztés azért olyan népszerű, mert felesben megy, illetve mert az eladott eper stb. értékének felét nyomban a» értékesítést követő dekádfor- dulón kifizetik a tefftiesztő számára. A feles művelési módszer lehetővé tette, hogy kívülállókat is bevonjanak az epertermesztésbe. A kertészeti terület nagysága a tagság igényétől függően változik. Az idén 250 hold, jövőre talán csak 200 lesz, esetleg eléri a 300-at is. Bárhogy is alakuljanak a dolgok, egy bizonyos: a kertészet —, ahol a rizikó is feles — a sok ezer holdas tsz szántóterületének csak kis részét veszi igénybe. A terület zömét a kemizált és gépesített nagyüzem osztatlan uralma jellemzi, ahol jóval kisebb kockázattal termelnek, mint a kapás korszakban. A tsz- tagot ugyanis nem lehet függetleníteni az időjárástól ha esik az eső, nem lehet tőle megkívánni, hogy menjen ki kapálni. Ha hosszantartó az eső, a kapás korszakban minden elgazosodhat, a kemizált kukoricaföldön viszont ilyen nem fordulhat elő. Ezért mondja Baksai Antal, hogy kisebb a kockázat. Ötszörös bevétel jelenlegi — nem éppen kedvező — sörellátáson? — Igen. Eddig a régi ászok és erjesztő-tér 32 ezer hektoliter sört fogadott be, most viszont az új üzem kapacitása 38 ezer hektoliter. Ez igazán nagy mennyiség. Sokan megcsodálják az üzemet. Jártak itt osztrákok, svédek, azt mondták, ilyen sörüzemet még nem láttak. Még a sörszakmában nagyon pedáns, kritikus Somogyi Jenő főmérnök sem talált „sok” kifogásolnivalót. Nap még nem múlt el, hogy ha csupán két- három alkalommal is, de végig ne fussa a lépcsőket. A legutóbbi szemlén Rikker Mihállyal, az ÉVM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnökével nézték meg az üzemet. — Jenő, te mindig sírsz, csak sírsz, de most azt hiszem elégedett lehetsz ... A sörgyár főmérnöke nem válaszolt, de már ez is az építők iránti elismerés jele. Mert ő még nem mondta ki az „áment”. Majd, ha üzemel ... Az elismerés valóban megilleti az építőket, Med- veczkit, Budavárit, Váradi János művezetőt, Szente Sándort és burkolóbrigádját és egyáltalán, az építésben résztvevő valamennyi kőművest, kubi kost. ácsot és a segédmunkás- gárdát. Rab Ferenc Bár viszonylag kicsiny a kertészet területe, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy itt minden holdon 40—50 ezer forint bruttó jövedelmet lehet elérni a hagyományos szántóföldi növények holdankénti 10 ezer forintjával szemben. Noha a kukorica és cukorrépa betakarítása sok pénzt emészt fel, a tsz-nek még mindig tetemes összege marad „egyéb” beruházásokra. Az idén 11 millió forintot ér el a beruházások sajáterős hányada. Háromszáz férőhelyes tehenészeti telepet és 9 tojóházat épít a szövetkezet. amelyben 70 ezer tenyészállatot tartanak a jövő évben. A tsz tízmillió darab tenyésztojást (!) akar előállítani 1970-ben. fme az új érték, amelynek előállításában sok része van a kapától felszabadított munkáskezeknek is. Magyar László
