Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

tttf. június 14 Dunanttm nopio 7mi* aller, détruire ma baraque? — kérdi ijedt arc­cal Miguel Hernandez, há­rom gyermek atyja, amikor a champigny-surmamei-í Bidonville-ben találkozom vele Miguel a portugáliai Co­imbra környékén lévő fa­luját, kis földjét és néhány olajfáját néhány évvel ez­előtt hagyta el, hogy eljöj­jön ide, az ígéret földjére, Champigny-sur-Mame-ba, sok tízezer portugál máso­dik hazájába. Itt akadt szá­mára egy üres kunyhó, ő maga, pedig rövidesen mun­kát talált, 3,20 frank óra­bérért Amikor a hét végén megkapta első bérét, nem akart hinni a szemének. Három év alatt takarított meg annyi pénzt, hogy csa­ládja is utána jöhetett. ‘Még egy szabad kunyhót kapott és boldog volt. Egészen ad­dig, amíg nem adták ki a rendeletet, hogy a néhány Borzalmas életkörülmények a Párizs környéki nyomor­negyedekben Hefen egy kunyhóban tízezer porfugái otthonát, a champigny-sur-marne-i nyo­mornegyedet ki kell üríteni. Helyén rendes lakásokat akarnak építeni. De nem azok számára, akik most laknak ott. Bidonville nyomornegyede e szót mindenki ismeri. Nyomornegyedek minden nagyobb francia város kör­nyékén találhatók. Párizs peremén számuk több tucat­nyira tehető. Az emberek itt olyan kö­rülmények között laknak, mint száznál több évvel ez­előtt az első textilgyárak munkásai. Agyagpadlós kunyhókban, víz nélkül, ár­nyékszék nélkül, sőt gyak­ran ablak, tehát fény nélkül. Egy kunyhóban két ember számára van hely, de gyak­ran hatan sőt heten is lak­nak benne. Gyermekek és felnőttek együtt. A legföljebb 9 négyzetmé­ter területű helyiség köze­pén ' kis kályha és egy pa­rányi asztal áll. Körös-kö­rül matracok hevernek. Íme egy kunyhó, amely­ben hét ember lakik. Égj házaspár, öt gyermekével A legidősebb lány 17 éves már itt jött a világra. Nerr lehet megállapítani, hogyar tudnak itt heten aludni. A padlózat nedves, kartonpa­pír takarja. Látszik, hogy az asszony szeretné a helyi­séget tisztán tartani. De e2 sprint*» Minden száz kunyhóra jut egy kút, amely innen 200 méter távolságra van. A nanferre-i nyomorne­gyedben (ez egyike a Pá­rizs környéki tömegszállá­soknak) két évvel ezelőtt egy tűzvész után három kis­gyermeket megszenesedve emeltek ki az egyik kunyhó romjai alól. A nyomornegyedek lakói­nak normális lakásokba va­ló áttelepítése nemcsak anyagi, hanem társadalmi nehézségekbe ütközik. A családoknak semmijük sincs. Üres 1 alvást kapnak és azt maguknak kell berendez­niük. Ezek a nincstelenek csak nagyon ritkán örülnek an­nak, hogy elhagyhatják ed­digi környezetüket, bonyo­dalom nélküli életüket, és olyan életformát kell vállal­niuk, amelyet nem mindig tartanak célszerűnek. „Se«» többet harmadszor !“ Eladják a Maginot- vonalat Megszületett a döntés, hogy a Maginot-vonalat — a nagy kínai fal után a leghíresebb és legmo- numentálisabb erődépít­ményt — elárverezik. Nem azért, mintha hasz­nálhatatlanná vált volna azóta, hogy a francia ál­lamhatártól 10 kilomé­ternyire felépült. A Ma- ginot-vonal ma is „üzem­képes" állapotban van. Minden objektumát ál­landóan és nagy költség­gel karbantartják és őr­zik, ugyanúgy, mint 30 évvel ezelőtt, 1939-ben, amikor felépítették, bár nem sikerült teljesen be­fejezni a hitlerista csa­patok franciaországi be­töréséig. A Maginot-vo- nal építése akkor 5 mil­liard francia frankba ke- ' riilt. André Maginot egysze­rű katona volt az első világháború idején. Ak­kor született az a gon­dolata, hogy erődítmé­nyekből álló vonalat kell építeni, amely megakadá­lyozná, hogy az „ősi el­lenség" — Németország Franciaország földjére lépjen. Maginot 1020— 1032 között. 26 francia kormányban volt minisz­ter. Védővonal tervét te­kintette az egyetlen olyan rendszernek, amely „sebezhctetlenné” teheti Franciaországot. Két, gyökeresen ellentétes vé­lemény alakult ki arról, hogy a Maginot-vonal egyáltalán semmit sem használt, és még annyira sem tudta feltartóztatni a német csapatok előre­haladását, hogy a francia . parancsnokság átcsopor- j tosithatta volna erőit. 5 Mások véleménye szerint a Maginot-vonal legyőz­hetetlenül került ki a há­borúból. A Maginot-vonal ma is bármedyik pillanatban többezer katona rejtek­helyéül szolgaihat, és leg­alább' fél éven át módot adhat az ellenállásra, még ha a katonákat el­vágják is a külvilágtól* A Maginot-vonal föld­alatti létesítményeinek, legtekintélyesebb vásár- lójelöítje rna egy banan- nagykeréskedö, akinek tárolóhelyiségekre van szüksége. Metz környé­kén a helyi gazdák már kinéztek maguknak né­hány földalatti csarno­kot, amelyek ideális gombatenyésztő pincék lennének. A Maginot-vo­nal egyes felszíni létesít­ményeit már korábban lotharingiai gyárosoknak adták el. Ultrahangos vakvezető A technika, az elektronika rohamos fejlődése rövidesen a világtalanoknak is hasz­nára válik. A természettől ellesett „minta” alapján — a denevérek térbeli tájékozó­dásának tapasztalatait hasz­nosítva — angol kutatók a zseblámpához hasonló formá­jú, ultrahang-jeleket kibo­csátó kis készüléket konst­ruáltak. A tárgyakról visz- szaverődő hullámokat hang­rezgésekké alakítja át a ké­szülék s ezek a vak ember fülébe jutnak. A különböző hangmagasságokból a világ­talan következtetni tud a tárgyak közelségére és nagy­ságára, ezáltal mintegy „lát­hatóvá” válik számára a környezete, biztonsággal ki­kerülheti az akadályokat. Kísérletek folynak a vak­vezető készülék miniatürizá­lására, mivel a nyakban hor­dandó táska ma még meg­lehetősen terjedelmes, ké­nyelmetlen. A rendőrség nem tesz semmit Elrabolt csecsemők Fournier dr. mosolyogva állt az újságírók előtt a fo­gadóteremben: „Mit is mond­hatnék önöknek? Csupán annyit tudok, hogy az orvo­sok és a nővérek fokozott ébersége ellenére továbbra is sok újszülöttet rabolnak el a szülőotthonokból. Sem­mi okom sincs, hogy ezt tit­koljam önök előtt Az egyet­len. amit szeretnék eltitkol­ni, — az amiatti szégyen, hogy ez a mi országunkban történik. A többit önök is tudják...” Igen, a többit az újságírók is tudták. Már egész Mexi­kóban szóbeszéd tárgya volt, hogy mennyire elterjedt a szülőotthonokból elrabolt csecsemőkkel folytatott ke­reskedés. A rendőrség és a hatóságok azonban szinte semmit sem tesznek a szo­katlan bűntett kiderítése ér­dekében. A bűnüldöző ható-, ságok vagy tehetetlenek, vagy pedig a korrupció még azokat a „felsőbb szférákat” is megfertőzte, amelyek ele­gendő erővel és anyagi esz­közzel rendelkeznek ahhoz, hogy ha akarnák, leleplez­hetnék az országban műkö­dő titkos szervezetet, amely újszülöttek és kisgyermekek elrablásával és árusításával foglalkozik. Az Excelsior című mexikói lap adatai szerint az elmúlt két évben az ország szülésze­téről több. mint száz csecse­mőt raboltak el. Az újszü­lötteket nem sikerült meg­találni. , Mexikóban rendszerint azok a gyermektelen házas­párok szereznek be a törvény megkerülésével gyermeket, akiknek nincs örökbefogadási joguk. Mexikóban gyerme­ket örökbe fogadni majdnem olyan nehéz, mint felfelé mászni egy bezsírozott köté­len. A polgári törvénykönyv olyan sok akadályt állít az örökbefogadás elé, hogy gya­korlatilag .lehetetlenné is te­szi azt. A1 gyermekrábló tit­kos szervezet „mérsékelt áron” tetszés szerint fiú vagy lánygyermeket kínál a gazdag házaspároknak. „A csecsemőrablók piszkos mes­terséget folytatnak”, — nyi­latkozott róluk a „közönsé­ges” gengszterek vezére. MINDENFÉLE — mindenről Hát nem sikerült... Megint csak eredménytelen maradt „házasságközvetítés” a londoni és a moszkvai panda mackó, esi c és An-An között. An-An ismét feladata elvégzése nélkül ter vissz a londoni állatkertben tett kirándulásáról moszkvai lakóhelyere. • •• REKORD GÁZSI. Mind ez ideig Liz Taylor dicsekedhe­tett azzal, hogy színészi ala­kításáért a legnagyobb gá­zsit kapta. A Cleopatra cí­mű filmben játszott szerepét pontosan egymillió dollárral honorálták. Most ezt a re­kordot Lee Marvin ameri­kai színész megdöntötte. A Pokol a Csendes-óceánon cí­mű filmben nyújtott alakítá­sáért 1 200 000 dollárt fizef- tek ki neki. ISMÉT DIVATBA JÖTT. Az asztrológusok paradicso­ma Franciaország, ahol mint­egy 34 ezer csillagjós mű­ködik. összehasonlításként megemlítjük, hogy az Egye­sült Államokban 6 ezer aszt­rológus n>an. Franciaország­ban évente több publikáció jelenik meg az asztrológiáról, mint a csillagászatról, a fi­zikáról, és a matematikáról együttvéve. METRÓ EPCT TASKENTBEN. A földalatti vasút építéséről ho­zott döntést gondos tanulmá­nyok előzték meg. A lt,2 km hosszú pályának 12 állomása lesz. A metró megoldja a köz­lekedési problémákat Taskent- ben, a Szovjetunió negyedik leg­népesebb városában (1 350 000 la­kos). JUGOSZLÁVOK KÜLFÖL­DÖN. Jelenleg 340 000 ju­goszláv állampolgár dolgozik külföldön, összesen 62 or­szágban. Legtöbben vannak az NSZK-ban (100 000), majd Ausztriában (49 000), Fran­ciaországban (47 000) és Svéd­országban (13 000). Főleg szakképzetlen munkásokról van szó. A külföldön dolgo­zó jugoszláv állampolgárok közül csak 7,5 százalék ren­delkezik főiskolai, 3,8 száza­lék pedig középiskolai vég­zettséggel. A szakmunkások számaránya 7,2 százalék. CSÁBÍTÓ REKLÁM. „A reklám a kereskedelem lel­ke". Ezt a szállóigét lelemé­nyesen alkalmazta egy nagy tokiói bútorüzlet, amikor a vevők érdeklődésének fel­keltésére a kirakatba a ke­retekre olyan takarót tett, amely különböző értékű ja­pán bankjegyekből készült. Hogy az ezer dollárt érő ágy­takaró még vonzóbb legyen, egy szép fiatal japán nő he­ver rajta. A t Olaszországhoz tartozó Szardínia a a anyaországból nyu­gatra fekszik, a Földközi-tenger szigete. Területe: 24 ezer négy» zetkilométer; lakosainak száma: 1 millió 448 ezer; fővárosa: Cag­liari. Az ország perifériáján, az állam vezetői által elhanyagolt, iparilag fejletlen, szegény, elma­radott autonom tartományról Pi­etro Panni, olasz publicista jel­lemző képet ad „A bűnözés Szardíniában” című cikkben. Megállapításai sok tekintetben a dél-olaszországi és a szicíliai helyzetre is jellemzőek. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az olasz publicista cikkét: Á római kormány ellen iáz-ado szardínia! akciók elég gyakoriak és bizonyára sok csatát kel! még megnyernie a szárd népnek, míg kivívja azt a jogát, hogy civilizáltan éljen. Szardínia gazdasági és társa­dalmi válsága kifejezhető a mun­kanélküliség, kivándorlás, a be­ruházás és a jövedelem adásai­val : 40 000 az állandó munkanél­küli, 200 000-en vándoroltak ki, a külföldi beruházásokat tekintve Szardínia az olasz tartományok között ' az utolsóelőtti helyen áll, a jövedelem egyre nagyobb mér­tékben csökken, A helyzet nap­jainkban is súlyosbodik, az élet- színvonal csökkenőben, nő a kü­lönbség mimkalehetősée és civi­Maffia nincs, bűnözés ran Á szórdok sziget© lizáció tekintetében a sziget és Olaszország között­De még jobban kifejezi a hely­zetet a bűnözés statisztikája: egy év alatt 30 010 polgári eljárás, 58 743 bűncselekmény történt,! amelyből 26 441 súlyos, 32 303 pe­dig kihágás, Emberölés, rablás, rablógyilkossá^, lopás, betörés — ezek az utóbbi idők legdrámaibb epizódjai. A sziget bűnüldöző szervei szerint, az állatlopás a szigeten uralkodó bűnözés szülő­anyja. A sajtó nap mint nap hírt, ad tulajdon és személy el­leni bűntettekről, állatlopások- ról, zsarolásokról, csalárdul elő­idézett tűzvészekről, erőszakról, fenyegetésről, hogy a kisebb bön- cselekedetekröi ne is beszéljünk, Igaz, Szardíniában a bűnözés nincs kapcsolatban semmilyen politikai párttal, vagy szervezem teU mint Szicíliában, ahol a bű­nözést a maffia szervezi. De az semmit nem változtat azon, hogy a dolog lényege a súlyos tár­sadalmi problémák megoldatlan­sága. Ezek megoldása helyett azon­ban a felügyeletet erősítették meg, a banditizmust helikopte­res rendőrség, rend őrkutyák, rá­diótelefonok fékezik. Ám a bajt nem a gyökerénél gyógyítják. A bűnözés következtében kü­lönösen bizonytalan a szigeten a személyi szabadság. Közfelhá­borodást váltanak ki a csendőr- ség nagy tömegeket sújtó akciói. Az önkényes házkutatások, erő­szakos ujjlenyomatvételek, dur­vaságok, amelyek a rendőri ak­ciókat kísérik — nem is szólva a kilakoltatásokról — általános fel­háborodást keltenek. Egy ilyen jellemző esemény Samughéo környékén történt, ahol hajnalban néhány csendőr megállított mintegy száz földmű­vest, akik szamaraikkal közeli földjeikre siettek dolgozni (e vi­dékén a. szamár nélkülözhetetlen közlekedési eszköz) és 40 em­bernél megállapították, hogy nem rendelkezik „szabályos” ira­tokkal. A felelősségrevonás után az érintetteknek 9<?Ö0 líra bírsá­got kellett fizetni (amennyibe egy szamár kerül). Akadtak olyanok is, akik a bírság fejé­ben szamarukat akarták a csen dőrségnek hagyni, Az Idézett esemény nem a szard bűnözés ellen folytatott harc humoros képe, hanem an­nak a bemutatása^ hogy ezek az akciók sokszor „az utolsó ron­gyukat viszik el” a parasztoktól. Szardínia vérszegény lett, leg jobb fiai elhagyták, minden re­mény nélkül vándoroltak ki tá­voli tájakra. Akik ottmaradtak, céltáblái propagandahadjáratok­nak, amelyek azt hirdetik: „az újjáépítésben Neked is jut hely”. Ebben a képbe beleillik a fiata­lok gyakori lázadása, akik közül számtalan az idegenlégióban, vagy az ujságók fekete króniká­jában végzi. Szardínia Tanácskozó Testüle­té felülvizsgálta mindazokat a problémákat, amelyek a súlyos és nagyarányú bűnözéssel kap­csolatosak és megállapította, hogy ennek fö okai a terület el­néptelenedése, a gazdasági és szociális elnyomás. Felszólította a kormányt, hogy Szardínia se­gítségével dolgozzon ki egy Kü­lönleges Tervezetet a sziget új­jászületésével kapcsolatban, ne vesse azt alá egyoldalúan az olasz félsziget fejlesztési tervei­nek és nyissa ki a modern fej­lődés lehetőségének kapuit. Ez a tervezet el is készült, de meg­valósítása még nagyon messze van a szArd nép valódi szándé­kaitól és érdekeitől, AEUMfNIUMFONALAK ___SEC V ARRÁSHOZ. Egy New Yorki lévő kórházban folytatott kíséi letek szerint sebek varrásához a alumíniumfonalak alkalmasabbal mint bármely eddig használt f< nalanyag. A sebek gyorsabba gyógyulnak, a hegszövet erőset mint egyébként. E jelenség poi tos indítékai még ismeretlenéi valószínűnek tartják, hogy « alumínium a proteinre — am el a forradásnál nagy szerepet ja szik — jó hatással van. MENYASSZONY-EXPOR' 1966-ban 18 ezer 102 m met nő kötött külföldi féri val házasságot Ez az utols év, amely ebben a vonatke zásban a statisztikai kimufe tá sokban szerepel. Bizonyc rossz tapasztalatok ellenéi az NSZK „menyasszonyéi portja” állandóan emelkedik Az „áldozatok” elsősorba külföldi diákok, üzemi gyi korlaton lévő szakembere és külföldi munkások. Haiti „Führerje' Francois Duvalier, Haiti diktátora nem csupán szim­pátiát érez a harmadik bi­rodalom megalapítója Iránt» hanem az is a szándéka, hogy a legrövidebb Időtí be­lül felkeresi az NHKK'-ban azokat a helyeket, aniélyek a hírhedt náci • vezér életé­vel kapcsolatosak. A kis állam, Haiti hatá­rain belül Duvalier szintén „führer”. Az SS mintájára 6 is megszervezte saját sze­mélyes gárdáját. Hivatalos sajtószervének minden szá­mában látható az alábbi nagybetűs mondat: ,»A sziget ama lakója, aki nem szereti Francois Duvalier elnököt, saját hazájának veszélyes ellensége”. A valóságban azonban Duvalier a békés lakosság, elleni véres prog­ramjairól ismert. Borzalmas kínzások után sok száz la­kost agyonlőttek, felakasz­tottak, meggyilkoltak. Du­valier parancsára politikai ellenfeleinek holttestét g$ák- ran „kiállítják” Port-au- Prince főváros utcáin. Az országban jogtalanság és nyomor uralkodik. A la­kosság több mint 80 száza­léka írástudatlan. Az átla­gos életkor 32 év, az átlagos évi jövedelem körülbelül 60 dollár. AHOL A VERÉB IS VANDOS MADÁR. Nemrégiben verebe jelentek meg Szibéria legészs kibb táján a Tajmir félszigetei s fokozatosan meghonosodtak Távol-Északon, a Jenyiszej foly mentén. Az előnyomuló verebe eddigi legészakibb „támaszpont ján”, Dugyinkában a találékon madarak a méntelepen verte tanyát. A város lakosai azt á lítják, hogy nyáron több véré van náluk, mint télen ... Nyi vánvaló, hogy az eddig nem kő töző madaraknak tartott verebe egy része a Jeges-tenger men kemény téli hideg (—50, —58 Ce sius-fok hideget is mérnek) eh néhány hónapra melegebb v dékre vándorol. JÓL KERESŐ KANDU1 Clive Desmond londoni zoc lógus elégedett lehet a. kar durjavai, amelyet kilenc ét vei ezelőtt 15 fontért vásc volt A kandúr valóságé filmcsillag lett. Eddig má több mint 100 filmben szere pelt és együttvéve 20 eze fontot „keresett”. ZENE ÉS A SPINEK KAP CSC LAT As Több mint 200 év óta k’ tatja az ember, hogy a külőt böző zenei hangoknak, műfajoí nak milyen színek felelnek mfii Szín és zéne egyaránt azon a egységes fizikai elvben gyökerei zenek, hogy mindkettő hullán jelenség. A „színeket halló” sz< mélyek szerint például a bangó explozív jellegű zörejek (mint kovácsológépeké) színbeli mej felelője a vörös. Jeges hangol nak — mint például az üvej csörgés vagy a magas hangú k harangok csengése, a kék szí fele! meg. A jazz-zenét a n? ranesvöros. a. szvinget az iholy. á bluest pedig az indigókék Í4 jezi ki. * fc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents