Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
1?6*. Június 13. DutiQnttni naoto 3 A nemzetiségek helyzete Baranyában Vállvetve közös ügyünkért [Tízéves a Mohácsi Farostlemezgyár Uj iparág született Minimálisan ,33—40 fok a 1 hőség, a gépmester í él meztele- | nül áll a világítógombos vezérlőpult mögött, minden mozog, minden állandó változásban van. emberi kéz azonban nem érint egyetlen gépet, egyetlen csavart sem ... A közel hat méter hosszúra szabdalt „nyers'1 lemezek szinte lebegve közelednek a gőzfelhőben terpeszkedő prés- j gép felé; gyönyörű látvány, I az embernek az jut eszébe, hogy éppen olyan ez a kép, ; mintha egy tudományos-fantasztikus film kimerevített kockája lenne. A három — közel méteres átmérőjű —, hidraulikus prés elnyeli a huszonöt etázsos szállítókocsit, s aztán hirtelen csorogni kezd a víz, ömlik, zuhog, mintha nyáresti zápor tört volna ránk. A lemezek már az előbb is szinte teljesen száraznak tűntek, alig hihető hát, hogy ez a rettenetes vízmennyiség még mind belőlük származik. Tíz-tizenegy percig tart a 325 atmoszférós prés fantasztikus szorítása, majd hirtelen „elemyed” a gép, balról harmonikaszerűen szétnyílik, s megkezdődik a száraz, csillogó lemezek kiáramlása ..; Kitűnő üzlet — Ez a technológiai sor utolsó egysége — mondja a sistergő gőzt túlkiabálva Kúti Géza, a délutános művezető —, eztán már csal? utókezelő állomások vannak ..: A gépmester, már megint az indítópult mögött áll — műszakonként harmincöt-negyven „nyomatot” kell készítenie. Fejével int, hogy vigyázzunk, ránkfröccsenhet a forró- J víz, s aztán anélkül, hogy . levenné szemét a prés előtt „gyülekező” lemezekről azt mondja: — Nem itt tartanánk, ha j ettől rosszabb gépet sose vettünk volna ..! A csarnok, ahol állunk, a j gyár második lépcsője. 1961. október 1-én helyezték üzem- | be, de míg az 1959. április j 1-el felavatott I-es lépcső j olyan német gépeket kapott, melyek már a gyár tervezésének időszakában is „veteránnak” számítottak, itt a legkorszerűbb svéd automatasort j állították fel. A tízéves — de 1 már mindenki által „öregnek” 1 nevezett —, I-es üzemi rész [ 10 ezer köbméter farostlemez j termelésére képes. A második ! lépcső elméleti kapacitása 20 • ezer köbméter, a mércét azonban évről évre feljebb emelik, s tavaly már 40 ezer köbméter felett volt a két üzemrész együttes teljesítménye. A tágas, korszerű üzemépületek meglepően néptele- nek. — Holnap szabadszombat — mondja a művezető —, ilyenkor péntek délután, csak a legszükségesebb létszámot tartjuk bent. A vörös rózsákkal szegélyezett gyári utakon ráérősen ballagnak a délelőttösök. A kapu előtti téren nyolc személykocsi, s legalább ennyi motor várakozik ... Építőből gyári munkás Nyolcszáznál több dolgozó van a gyárban, közülük mintegy kilencvenen már „tízévesek”, azaz kapunyitás óta itt dolgoznak. Hesszemberger József, síkszitás gépvezető, 19 éves fejjel kezdte. — ötvenhétben idekerültem az építkezésre, aztán itt is maradtam... — Megtetszett? — Nem tudtam én akkor még semmit a farostról, komolyan mondom egy csomó dolgot úgy kellett feltalálnunk ... Nevet, persze van ebben egy kis túlzás, de az kétségtelen, hogy akkoriban a legkisebb üzemzavar esetén is összefutott az egész műszak. — Jó, hogy először csak „kicsiben” kezdtük. Azt például, hogy mennyi fűz, menynyi nyár, vagy mennyi hulladék legyen az alapanyagban, csak évek múlva sikerült pontosan kikísérletezni..; Felmegyünk a művezetői szobába, s megpróbáljuk ösz- szegezni, mit is kapott tíz év alatt a gyártól. — Hát, mindenekelőtt szakmát ... — Fizetés? — Az itt is megvan, mint az építőknél. — Kitüntetés? — Négyszer kaptam jutalmat, tavaly meg kiváló dolgozó lettem. — Más? — Más semmi .., — És azt miért nem mondod, hogy van lakásod, s most autóra gyűjtesz... ? — kérdez közbe nevetve a művezető. A művezető: Kuti Géza, Huszonhat éves, s legalább hatvan embere van. — Csak azt ne kérdezze: hallgatnak-e rám... — Mert? — Mert itt szinte mindenki fiatal... A gyár még csak a tervrajzokon volt meg, amikor négyüket technikumba küldték. Farostlemezről persze nem tanultak, de a papírgyártás valamelyest hasonlít hozzá. — Sokkal nagyobb baj ennél, hogy szakirodalom sincs... — Tapasztalatcsere ... ? — Itthon nincs több. gyár, a külföld meg... Egy kicsit elkedvetlenedik, egyszer már úgy . volt, elmennek Romániába, de aztán azt is lefújták. Néhány másodpercig maga elé néz, aztán hirtelen felragyog: — Az új gyárról hallott már? Na, jöjjön, megmutatom ... Dupla kapacitás Virágok, harsogó zöld fű — egyelőre ezt látom. — Itt lesz a munkacsarnok, ott pedig az iroda... A mostani irodát fürdővé alakítják... — Mikor? — Hát, biztosat nem tudok. Biztosat senki sem tud, azt azonban minden mohácsi tudja, hogy Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyára lesz az övék. Állítólag már alá is írták az együttműködési szerződést az osztrák Funder céggel. Keményfával fognak dolgozni — abból van elég. Ügy hírlik, a teljesen automatizált gépsorok 185 tonna lemezt termelnek naponta. Az avatás három év múlva lesz, de máris úgy beszélnek róla a gyáriak, mintha megvolna .. .• B. S. Sertéshúsgyár — a körszálló mintájára Kiváló áru lett a pécsi Pannónia pezsgő Kiváló áru lett a fiatal pécsi pezsgőcsalád egyik tagja: a félszáraz fajta. A Mecsek- vidéki Pincegazdaság által gyártott Pannónia pezsgőt a zsűri dicséretes minősítéssel fogadta be a kiváló áruk fórumába. A pincegazdaság ezzel jogosulttá vált arra, hogy a félszáraz pezsgőt tartalmazó palackjait márkajeggyel hozza forgalomba. Ám nemcsak a kiváló áruk zsűrije, hanem a fogyasztóközömség előtt is kitűnőre vizsgázott a Pannónia pezsgő. Mint ismeretes: a múlt év végén került először forgalomba a pécsi pezsgő és máris akkora a kereslet iránta, hogy a Mecsek- vidéki Pincegazdaság egyelőre képtelen kielégíteni az igényeket. Az idén mintegy félmillió palackot töltenek meg a kellemes zamatú itallal, amelyből exportálnak is: Jugoszláviába és Lengyelországba. De már megkezdték Pécsett az új, korszerű pezsgőgyár építését. Az üzem 1970-ben kezdi meg a termelést és évente egymillió palackot töltenek meg pezsgővel. A hatalmas hengertesteket csúszózsaluzásos módszerrel, tehát igen gyorsan és olcsóbban lehetne felépíteni, mint a hagyományos sertéstelepek épületeit. Jellemző a „sertéshúsgyár” korszerűségére és maximalis gépesítettségére, hogy két műszak esetén is összesen csak 40 jól képzett személyre volna szükség az egész kombinátban. A légkondicionáló berendezésekkel állandó és egyenletes hőmérsékletet, illetve páratartalmat kívánnak kialakítani. Mint várható volt, a három szakember elképzelése, terve igen nagy érdeklődést és vitát váltott ki a megye vezető mezőgazdasági szakemberei körében. A három szakember július végére készíti el a sertéskombinát beruházási programját, S akár a jövő évben meg lehetne kezdeni az építkezést, ha lesz beruházó. Egy ilyen nagy sertéshúsgyárat ugyanis csak több társuló tsz, illetve állami gazdaság tudna felépíteni. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap Ästig: időnként borultságig növekvő felhőzet, záporral, zivatarral. Mérsékelt, zivatar idején helyenként átmenetileg megerősödő szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17. legmagasabb nappali hőmérséklet 23—28 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál szombaton 11 órakor 19 fok volt. Pécsi munkahelyekre NAGYTAKARÍTÁSHOZ nőket felveszünk Bérezés megállapodás szerint Jelentkezés a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál, Pécs, Rózsa F. u. 17. Id-l-isí i I Baranya megye lakosság döntő többsége magyar, mel leltük azonban számarányuk ban Is jelentős tényezőt kép viselnek a nemzetiségek, első sorban a németek és a dél szlávok. Az elmúlt három év házadban gyakran megérin tette őket a történelem viha ra, olykor kedvezőtlen hely zsbet teremtett a számukra. / Magyar Népköztársaság követ Kezetes, eszmeileg megalapo zott nemzetiségi politikája vol 'az a fordulópont, amelynél alapján a megyénkben éli nemzetiségek is fokozatosa: megtalálták helyüket szoeia lizmust építő társadalmunk bin, s a magyar lakossággá együtt munkálkodnak hazánI jelemelkedésén. Nemzeti egység Az utóbbi években széles körű vita folyik a megyéber élő nemzetiségek számáról. A: 1330-as népszámláláskor : megye és Pécs város népességének mintegy. 15,8 százaléké vallotta magát nem magyai anyanyelvűnek és nemzetisé ginek. A német és délszláv szövetség, illetve a minisztérium felmérése szerint viszon' 50 ezer német és 28 ezer délszláv lakos él a megyében. A bevallás és a becsült számol közötti eltérést több ok magyarázza. Igen jelentős azoknak a száma, akik magyarul könnyebben fejezik ki 'magukat, érintkezési nyelvük munka közben és otthon is a magyar. Bizonyára meglehetőser sokan a korábbi zaklatások hátránj’os megkülönböztetések miatt inkább magyarnak vallották magukat, holott valójában ragaszkodtak anyanyelvükhöz, szokásaikhoz. Az is Ésl tételezhető, hogy számosán fokozatosan beleolvadtak a magyarságba, környezetük hatására asszimilálódtak. A tényleges mai helyzetről remélhetőleg pontos képet , ad majd a jövő évi népszámlálás, hiszen jelenleg nihcsenék olyan gátló tényezők, amelyek a hovatartozás őszinte bevallását nehezítenék. A számok körüli vita jelentőségét nem lebecsülve, nagyon fontos kijelenteni: számunkra annak a nemzetiségi politilcának a megvalósulása az alapvető, amely c j irt és a kormány határoza- 1 libán, intézkedéseiben megfogant. Nemzetiségi politikánk végrehajtásáért akkor is körültekintően és következetesen kell dolgozni a megyében minden szinten, ha a statisztikai adatoknál kevesebb, vagy több nemzetiségi lakos él a megyében. A számarányok körüli bizonytalanság is szükségessé teszi, hogy leszögezzük: a hazánkban élő valamennyi nemzetiség beletartozik a nemzeti egység.fogalmába, annak szerves része. A nemzetiségek sajátjuknak éx'zik ezt az országot, benne nemcsak szülőföldjüket, hanem a szocialista országot, közösséget szeretik. Tudatosán vállalják a magyar szocialista hazafiságot. érdekközösséget a szocializmust építő magyar néppel, anélkül, hogy feladnák saját nemzetiségüket, szokásaikat, kultúrájúidat. nyelvhasználatukat. Ettől, az úgynevezett integrációs folyamattól határozottan meg kell különböztetni az asszimilációt, amely általában a nemzetiségeknek a többségi népbe, tehát a magyarba való beolvadását jelenti. Ebből félreérthetetlenül következik: szocialista államunknak az a legfontosabb feladata, hogy elősegítse a nemzetiségek önállóságát és fejlessze bennük e szocialista magyar haza iránti hűséget. Asszimiláció persze volt, van és lesz is, ez természetes folyamat, a politikai, gazdasági, kulturális változások egyenes következménye. Az önkéntes, tudatos asszimilációt nem szabad külső beavatkozással lassítani, mint ahogy mesterséges gyorsítása is nagy kárt okoz a nemzetiségek és a magyar lakosság együttműködésében. A nemzetiségek integrálódása — feltételezve a nemzeti jelleg megtartását — erősíti a szocialista nemzeti, egységet, s a náció a nalizmus elleni harc legjobb [- eszköze. t Állampolgári- egyenjogúság ’ A mi pártunk nemzetiségi ~ i politikája több évtizedes múlt- ” | ra tekint vissza. Már az ille- j galitás körülményei között is _! programjába iktatta a nemze- 7 j tiségi egyenjogúság megvaló- . ; sítását. szabad résztvéteiüket- j a társadalmi, politikai élet0 ben, művelődésügyük elnyo1 mottságának felszámolását. Az MKP 1944-ben, a felszabadu“ lá3 küszöbén kijelentette: Z .,Egyszer és mindenkorra sza- v kítani kell azokkal a törekvésekkel, amelyek a magyarság vezető szerepének ürügye alatt a Duna medencében élő népek feletti uralomra irányulnak _ Ez az internacionalista nem- j zetiségi politika 1948-ban az , egyesült párt politikájának j1 alapja lett. „Az országban élő nemzetisegek számára a párt , I — a teljes állampolgári r 1 egyenjogúság biztosítása mel- _ j lett — haladó nemzeti kultú- . I rájuk szabad fejlesztéséért és _ I politikai szervezkedésük teljes t szabadságáért, a szomszéd országokban élő anyanemzeteikkel való kultűrcserére ét érint- ‘. kezes szabadságáért száll sik- ‘ ra” — mondta ki az MKP . programja. I Ismeretes az a sajnálatos- körülmény, hogy a helyes, . marxista—leninista nemzetisé■ gi politika néhány éven át el- i lenímondásosan valósult meg, . a különböző szervek olykor : nem az elfogadott törvények ■ | szellemében tevékenykedtek, j Az MSZMP az elmúlt 12 év■ ben többször, először 1958-ban, ;; majd a múlt évben állást fog: lati az alapvető nemzetiségi :1 jogokra vonatlwzóan, kijaví- J tóttá a torzulásokat, hibákat. 1 A párt és a kormány, vala- . | mennyi szerve szigorúan őr- , ködik a jogok betartásán, megköveteli, hogy következe- i tesen munkálkodjanak érvé■ nyesítésükért. Az élet, a nemzetiségek politikai, gazdasági, , kulturális fejlődése igazolja a' í politika helyességét, azt, hogy ; a párt és az állam tevékeny■ j sége minden tekintetben meg■ felel az internacionalizmus szellemének. A délszlávok, a németek megkülönböztetés nélkül teljes állampolgári I egyenjogúságban élnek, fej-j leszthetik, ápolhatják haladó kultúrájukat, ahol korábban hibák és mulasztások jelenti keziek és igyekszünk mind | közvetlenebbé tenni a nemze- ., tiségekkel való társadalmi j kapcsolatot is. ! Nincsenek a)ap\cto problémák ! Mint az országban mindenütt, megyénkben is a párt-1 szervek, állami, tömegszerve-1 zeti, társadalmi intézmények j ezen az elvi alapon, a hatá-! rozatok szellemében dolgoz- j nak. Ezért Baranyában sin- '■ csenek alapvető, politikai) szempontból kifogásolható j problémák — állapította meg' a megyei párt és tanács vb együttes ülése. Magyarok, dél- j szlávok, németek jó megértés-) ben, baráti szellemben dől-; goznak együtt a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet minden területén. A siklósi és a pécsi járás 32 nemzetiségi községében a 775 tanácstag közül 277 nemzetiségi származású, 57 vb-tag, 12 vb-vezető. 1 Ugyanezeken a településeken | 30-an vezető tisztséget tölte- j nek be a termelöszövetkeze- I tekben. A megye 7231 népfrontbizottsági tagjából 1200 délszláv és német nemzetisé-1 gű. A megye 59 általános is-1 kólájában tanítják a nemzeti- j ségek nyelvét, összesen 3000 ! diáknak. Négy olyan iskola' működik, ahol mindkét nyel- j vet oktatják. Pécsett délszláv általános iskolát tartanak fenn, mellette kollégiumot is, s van egy német nyelven oktató gimnáziumi osztály is. A pécsi ' Tanárképző Főiskolán képzik I a német és délszláv nemzeti- ! ségi szaktanárokat. Egyelőre i mindössze Kátoiyban van nem. . zetiségi óvoda, a további igények kielégítését óvónő-hiány akadályozza. A nemzetiségek kulturális életének kibontakozása a felszabadulás után kezdődött el. Erre jó hatással volt a nemzetiségi szövetségek megalakulása is. A kulturális hagyományok ápolását a művelődési intézmények vállalták magukra. Különösen jó munka folyik a mecseknádas- di német kultúrcsoportnál, a szalatnaki, háságyi, kátolyi, felsőszentmártoni együtteseknél. A szövetségek és a helyi tanácsok saját költségvetésükből támogatják őket, helyenként a tsz-ek is adnak anyagi segítséget. A mohácsi és a felsőszentmártoni együttesek már külföldön is szép sikereket arattak. A megyében mind nagyobb anyagi áldozattal mentik meg a nemzetiségek népviseletét, keltik életre népművészetét, mint például az óbányai fazekas mesterséget. Hagyományaik ápolása gazdagítja a népművészet kincsestárát. Mindamellett néhány kedvezőtlen körülmény gondot okoz a gyakorlati életben. A nemzetiségi nyelvoktatás még nem felel meg teljesen a követelményeknek. Kevés a pedagógus, a végzősök más területen igyekszenek elhelyezkedni, a továbbképzés sem éri el a kívánt szintet. A könyvtarakból hiányzanak a korszerű nyelvoktatáshoz nélkülözhetetlen szakkönyvek. Helyenként nem tartják meg az előírt három nyelvoktatási órát. Egyes művészeti csoportok nem mindig kapják meg a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást. A községi könyvtárakat jobban el kell látni a nemzetiségiek anyanyelvén írt könyvekkel. Bővítésre szorul a pécsi délszláv általános iskola kollégiuma/ Szükséges, hogy mindenütt, ahol a nemzetiségi lakosság a község 40—50 százaléka, a közintézményeket, utcákat, tereket nemzetiségi nyelvű felirattal, is ellássák. Dolgos, hazaszerető emberek A megyei párt és tanács vb együttes ülésén megszabott feladatok megoldása is biztosítékot nyújt arra, hogy a megyében élő dolgos, hazaszerető nemzetiségek ápolhassák és fejleszthessék kultúrájukat, nyelvüket, szokásaikat, és a magyar lakossággal vállvetve tevékenykedhessenek közös ügyünk, a szocialista társadalom felépítésében. Bocz József Képünk nem egy felépítendő száilodakomplexum, hanem egy évi 16 ezer hízót kibocsátó ultramodern „sertéshúsgyár” makettjét ábrázolja, melyhez hasonló egyelőre még nincs hazánkban. Az ötlet, illetve a terv a Pécs—Baranyai Beruházási Vállalat háromtagú kollektívájának, Kovács Antal építészmérnök, Wirsz János tervezőmérnök, Fehér Gábor üzemgazdász alkotása. A makettet, illetve a legfontosabb műszaki adatokat tartalmazó iratokat a közelmúltban tették le dr. Láng Miklós megyei főállatorvos asztalára. A szokatlan formájú építmény nagyon emlékeztet a budapesti, körszállóra, természetesen megháromszorozva. Minden hengertest 24 méter átmérőjű, melynek belsejében 3 ; méter sugarú ..akna” van. . Ezeken az „aknákon” át jut- | tátják fel a takarmányt (amit : az alsó szinten akarnak tá- j rolni), s ezen át történne a i szennyvíz- illetve a vízöblíté- ses módszerrel lemosott trágya eltávolítása. A három hengertestet egy spirálrendszerű „lépcsőház” köti össze, amelyben személy-, illetve teherszállító liftek közlekednének. Minden szinten 12 ketrecet akarnak kialakítani a hízók számára.
