Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
I 1Í69. Június 14, DtiTiontmi imtjtt» Uránkutatás repülőgépről 4 Pécsett megtartott 4. Geo- eigúr»! Vándorgyűlésen elüang- B£>tt egy előadás a magyarországi légi geofizikai mérésekről. Az előadás nyomás beszélgettünk a Mecseki Ércbányászati Vállalat geofizikusaival, s ennek alapján ismertetjük az alábbiakban a jelenleg Is folyö tégi mérések előzményeit és eredményeit, As 1940-es években jelent meg először a repülőgép geofizikai mérőműszerek hordozójaként. A gyakorlatban nagyszerűen bevált, s azóta ez a legjobban igénybevett geofizikai mérési módszer. Az Egyesült Államokban szinte kizárólagosan légi úton mérik a föld mágnesességét, a Szovjetunió hatalmas területei pedig parancsolóan előírják a geofizikai kutatásokban a repülőgép használatát. A hazai légi kutatás Hazánkban az 50-es évek közepén a mecseki uránérclelőhely felfedezése után alkalmaztak elsőízben repülőget geofizikai mérésekre, elsősorban hasadóanyagok kutatása érdekében. Abban az időben a számításba jöhető hegyvidéki területek felett végezték el a repüléseket. Az alkalmazott Geiger—Müller részecskeszámláló műszer azonban jellegénél fogva csak a talajtakaróban eloszlott hasadó anyagok — urán, tórium — gammasugárzásának mérésére volt alkalmas. Természetes, hogy egyéb nyersanyag-kutatási kérdésekre ezzel a módszerrel nem lehetett feleletet adni. Mégis jelentős volt ez a légi geofizikai felvétel, hiszen a kapott adatok alapján évekig tartó expedíciós kutatást folytattak az ország különböző területein a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakemberei és vizsgálták a helyenként feldúsult hasadóanyagok ipari hasznosításának lehetőségét. A geofizikai kutatóműszerek az elmúlt másfél évtized alatt hatalmasat fejlődtek és a hajdani Geiger—Müller-számlá lók helyett mind szélesebb körben használják a korszerű és sokkal nagyobb hatásfokkal alkalmazható szcintillációs számlálókat. A nagy érzékenységű szovjet légi spektrométer, nemcsak a sugárzást jelzi, hanem azt iá közli, hogy a sugárzás mitől származik. Ismeretes, hogy a természetben előfordulnak egyes — nem rádióaktív — elemek sugárzó izotópjai is. i Ezek közül leggyakoribb a ká- j lium izotópja, ami a hasadó-1 anyagkutatást ideig-óráig ! helytelen irányba terelheti. I Indokolt volt tehát olyan mű- szert szerkeszteni, amely ezt J a sugárzást el tudja különít©-1 ni a hasadóanyagok sugárzá- J sától. Nos, ez az új műszer képes erre. Szerkesztésénél abból az alapelvből indultak | ki, hogy a vizsgált elemek í különböző energiájú sugárzást I bocsátanak ki, s ezen az ala- [ pon lehet szétválasztani őket. De arra is feleletet ad a műszer, hogy az észlelt hasadóanyag sugárzása urántól, vagy tóriumtól származik-e. Lényeges kérdés ez, hiszen a töri- j umnak, mint energiaforrásnak a felhasználása ma még meg- j oldatlan, ezért ipari kiaknázá- j sára sem fektetnek súlyt. A légi spektrométerrel együtt j két nagy érzékenységű mű- j szert használnak a föld mág- J neses terének mérésére. Kö- j zülük az egyik — a proton- j precessziós magnométer — a magyar szakemberek munkáját dicséri. Repülés — kis magasságban Ezek után nem árt néhány szót szólni a mérés technikai kivitelezéséről. A repüléseket 20—25 méteres magasságból kell végezni és a gépeknek követnie kell a domborzat változásait. Ha völgy irányában haladnak, a pilótának zuhanórepülést kell végeznie, ha pedig hegyoldalra „kapaszMágneses mérések jelzik az alföldi olajmezőt Káliumtérkép a mezőgazdaságnak A kálium-térképet a mező- gazdaság használhatná igazán. Hiszen azokon a területeken, ahol a térkép szerint nagyobb koncentrációban tartalmaz a talaj természetes káliumot, nyilvánvalóan kevesebb káli- umtartalmú műtrágyát kellene használni. Másik hasznosítási lehetősége, hogy további káliumkutatásokhoz nyújthat segítséget, ami ugyancsak fontos a mezőgazdaság káliumalapanyagú műtrágyával történő ellátásában. A légi geofizikai mérések még nem fejeződtek be. A tervek szerint tovább folytatják mindaddig, amíg az ország egész területét fel nem mérték. Hársfai István Európa-mozdony Fali tv HORIZONT Japinban megszerkesztették az első képcső nélküli tv-készüléket, amely, akárcsak egy kép, a falra akasztható. A képcső helyett világítólapot használtak, amelyet függőleges és vízszintes sorokban elhelyezett elktródákból összeépített két matrica közé helyeztek el. A világítólap felületét pontosan meghatározott hőmérsékleten, megfelelő időtartam és atmoszférikus nyomás alatt előállított cink—kén—-szelén-oldattal vonták be. Ebbe az oldatba nagyérzékenység ű szerves szigetelőanyagot kevertek. Az oldat elkészítésénél különös gondot fordítottak a szemcsenagyságra, hogy a világítólap bevonata egyenletes vastagságú legyen. Az adás képjeleit egy tároló áramkör fogja fel, innen tovább kerülnek az elektródákba, amelyek végeredményben létrehozzák a képet. ♦ Az Egyesült Államokban kidolgozták az élelmiszerek fagyasztásának új módszerét, amely igen gyors, biztonságos és gazdaságos. Az élelmiszereket folyékony freonnal teli cellán bocsátják át, ahol egy pillanat alatt megfagynak; emellett külsejük és ízük változatlan marad. Az új fagyasz- tási eljárás harmad-ötödany- nyi költséggel jár, mint az eddig ismert fagyasztási módszerek. * A „Horizont—80” program szerint a francia atomerőműveknek 1980-ra 4—5 ezer tonna uránra lesz szükségük. Nemrég Franciaország olyan megállapodást kötött a Közép- Afrikai Köztársasággal, hogy ez utóbbi tíz éven át évi 500 tonna uránt szállít a franciáknak. \ A francia atomenergia bizottság uránlelőhelyek után kutat Nigerben, ahol a tervek szerint az urán kitermelését 1973-ban kezdik meg és évi 1000 tonnát hoznak felszínre. A franciáknak ezenkívül Gabon is évente körülbelül 400 tonna uránt fog szállítani. * A mannheimi (NSZK) Schildkröt cég szabadalmaztatta az éghetetlen celluloidot. Ez az anyag melegen és hidegen egyaránt hengerelhető vagy sajtolható, vágható, forgácsolható, acetonnal ragasztható stb Az új műanyag a tortutit nevet kanta A japán atomenergia bizottság számításai szerint az ország atomerőműveinek teljesítőképessége 1970-re eléri az 1,3 millió kilowattot, 1975-re a 6 millió kilowattot, 1985-re pedig 30—40 millió kilowatt lesz. A bizottság megbízást adott egy gyorsreaktor, valamint a hozzá tartozó berendezés kidolgozására, mintegy 555 millió dollár értékben. Japánban jelenleg 3 vízhűtéses atomreaktort építenek energetikai célokra. Az országban 1972-ig való- j színűleg elkészül az első olyan nagyolvasztó is, amely atomenergiával működik. * A japán „Hamamacu” cég piacra dobta az acélból és kobaltból készült mágneses öntvényt, amelyet a magnetofonok és a rádiók miniatűr villanymotorjainak forgó alkatrészeihez kísérleteztek ki. A sajtójelentések szerint most sikerült először ilyen öntvényt előállítani, az új öntvényből készült rotor 40 százalékkal kevesebbe kerül, mint az acélból és nikkelből készült hagyományos rotorok. * Megkezdték a Bo 105—Mes- serschmitt—Bölkow-típusú első NSZK-beli helikopter sorozatgyártását. Kontsrukciós megoldása folytán a helikopter katonai és polgári célokra egyaránt felhasználható. Ki- fejlesztése 75 millió márkába került. A kiadásokat a hadügyminisztérium és a gazdaságügyi minisztérium megosztotta egymással. Az első Bo 105 az idén augusztusban készül eí, 6 millió márkába kerül. ♦ , A lézer mint kém A lézersugár ideálisan fel- lasználható kémfelszerelés- cént. Ezt mutatta be Londonján dr. L. Pilkington, egy an- *ol üveggyár vezetője. Felhasználta a lézersugár- íak azt a képességét, hogy .’isszaverődik az ablaküvegről, nnely a szobában folytatott beszélgetés légrezgéseinek ha- ására állandó rezgésben van. \z ablaküveg rezgése modu- álja a lézersugár visszaverőlését. A rezgést a vevőké- izülék felerősíti. Megfelelő be- illítás esetén az ablaküveg ;gy rendkívül érzékeny mik- 'ofon membránjának szerepét öltheti be. ♦ Kanadában új anyagot kísérleteztek ki a csonttörések •ögzítésére. Szilárd, s emelett igen könnyű szintetikus 'umiról van szó, amely lan- ;yos vízben meglágyul, s a örött testrészre könnyen felrakható. Lehűlve gyorsan ke- nényedik. Az új anyag a törés helyét nyomja, s nem in- terli. Átbocsátja a röntgensugarakat, ezért a törésről fény- | cépeket lehet készíteni anél- | cül, hogy a szintetikus gumi- j levennék Az egyesült államokbeli Virginia államban, Fort Bel- voirban megkezdte működését egy hajóra szerelt atomerőmű. Az első üzemanyagfelújításig, amelyre két év múlva kerül sor, az erőmű 200 millió kilowattóra áramot termel. Egy hasonló reaktor az An- tarktiszon létesített McMurdo erőműben évek- óta szolgáltat áramot, többek között a tengervíz sótalanításához. Újfajta nylon Japánban szabadalmaztatták és máris gyártják azt az új nylonfajtát, amelynek értékes tulajdonsága, hogy nem halmozódik fel benne az elektromos töltés. Az új anyag sokkal tűzbiztosabb a szokásos nylonnál. Sok ember szeret fürdőzés közben olvasni. Egy floridai könyvkiadó olyan könyveket hozott forgalomba, amelyeket vízhatlan papírra nyomnak. A könyveknek felfújható gumi borítójuk van. „A levegő borítású” könyv a vizen úszik. Az autósokkal bármikor megtörténhetik, hogy defektet kap a kocsijuk kereke. A városban vagy a kemény burkolatú műúton ez nem nagy baj: az autót a csavaros emelővel felemelik, a sérült kereket pedig kicserélik. Francia mérnökök szintetikus anyagból készült felfújható párnát javasoltak emelőként. A párnát a kocsi alá teszik és hajlékony tömlővel a kipufogó csőhöz vagy a kompresszorhoz kapcsolják. Néhány másodperc múlva az alváz a szükséges magasságba emelkedik. A Német' Szövetségi Vasutak legújabban a nemzetközi forgalomban újfajta, ún. négy rendszerű villamos mozdonyokat alkalmaz. E négyrendszerű mozdonyok rendeltetése a szomszédos vasúti rendszerekkel összefüggő határontúli forgalom. Mivel a mozdonyokat átállítási nehézségek nélkül az összes áramrendszerekben lehet üzemeltetni, jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi forgalom meggyorsításához. A sokoldalú alkalmazási lehetőség miatt ez a mozdonyfajta az „Európa-mozdony” nevet kapta. Kifejlesztését az tette szükségessé, hogy az európai vasúti igazgatóságoknál különféle áram- rendszereket alkalmaznak: Egyfázisú váltakozó áram van (16 2/3 Hz, 15 000 V) Ausztriában, Svájcban, az NSZK-ban, Svédországban és Norvégiában. Váltakozó áram (50 Hz, 25 000 V) üzemelteti a villany mozdonyokat Magyarországon, Észak- és Kelet-Franciaországban, Bulgáriában, Romániában, Szovjetunióban, Portugáliában, Nagy-Britanniá- ban. Egyenáram (1500 V) van Hollandiában, Közép- és Dél-Franciaor- szágban. — Ugyancsak egyenáram (3000 V) van Olaszországban, Belgiumban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Az író telefon Rajzot, levelet vagy dokumentumot telefonon továbbítani eddig csak fantasztikus filmekben lehetett: ma azonban mindenki számára valóság. A modern elektronikus technika ezt is megoldotta. Nemrég Milanóban bemutattak egy normális írógépnél alig valamivel nagyobb készüléket, mely pillanatok alatt bármely telefonkészülékhez kapcsolható. Az elküldendő levelet plasztik borítékba kell helyezni és utána a készülékbe tenni. A telefonkagylót fel kell emelni, fel kell tárcsázni annak a személynek vagy hivatalnak a számát, ahová a küldemény szól, a kagylót a készülékkel összekapcsolt támasztékra helyezni, majd megnyomni egy gombot és minden kész. Az adó belsejében erős fényforrás van és egy olyan különleges berendezés, amely pontról pontra kikémleli a belehelyezett lapot. A készülék a továbbítandó levél, vagy rajz világos és sötét pontjait elektromos impulzusokká változtatja. Az elektromos impulzusok hangimpulzusokká alakulnak, amelyek a telefonkagylón át a címzetthez érkeznek. Természetesen a címzettnek is rendelkeznie kell hasonló készülékkel, amely végrehajtja a fordított műveletet: a hang-impulzusok átalakulnak elektromos impulzusokká, amelyek a vevőkészülékbe helyezett fehér papíron pontokká, vonalakká és rajzokká változnak. Egy normál gépelt oldal közvetítéséhez öt percre van szükség és ezt az időt nem befolyásolja sem az adás időpontja, sem az adó- és vevőkészülék közötti távolság. A készülékeket nem árusítják, hanem bérbe adják. A telefon és az adóvevő készülék összekapcsolásához nincs szükség semmiféle bonyolult szerkezetre, elég egy közönséges villás dugó. kodnaik fel”, sokszor egészei meredek szögben kell emel- 1 kedni a géppel. A földközelben végzett repülésnél a 18( kilométeres átlag — nagyor nagy sebesség. Maga a mérés úgy történik hpgy a gépesn kívül elhelyezett érzékelőkből közölt adatokat elektronikus vezérléssé: egy regisztráló szalagra viszik ' Ezen hat görbe fut végig. Aj első négy az urán, a tórium éi a kálium gammasugárzását illetve azok összegét, az ötödik a mágneses adatokat, £ hatodik pedig a gép magasságát rögzíti. Ez utóbbin a navigátor közlései alapjár időnként megjelölik a jellegzetesebb tereptárgyakat a későbbi azonosítás megkönnyítő, se érdekében. Az új típusú műszerek megjelenése szerencsésen találkozott a hazai nyersanyagkutatás iránti igény növekedésével. 1965-ben a MÉV a Szovjetuniótól bérelt repülőgéppel megkezdte az ország területének légi spektrométeres és mágneses feltérképezését. Miután a vállalat szakemberei elsajátították a műszerek kezelését, hazai repülőgépbe épített saját műszerrel végzik a méréseket. Az elmúlt négy év alatt hazánk területének több mint egyharmadán történtek meg a mérések, elsősorban a hegyvidéki területeken, így a Mecsekben és a teljes Magyar Középhegységen Keszthelytől Tokaj hegyaljáig. Ilyen hatalmas területnek hasonlóan ala- | pos és gyors megkutatása más I módszerrel lehetetlen volna. Igaz, hogy a légi kutatás önmagában drága, dé ha magasfokú termelékenységét tekintjük — körülbelül ezerszerese a földi mérésekének! —, akkor már nem is olyan költséges. Nagy előnye még, hogy a későbbi felszíni méréseknél már csak azokra a területekre kell a figyelmet összpontosítani, ahol a feldolgozott adatok bizonyos elemekrték az általánosnál dúsabb előfordulását jelzik. Mit kap a népgazdaság? Nagyjelentőségűek a mágneses mérések is. Ehhez tudni kell, hogy a légi felderítéssel megismert mágneses anomáliák nem feltétlenül közvetlen mágneses anyagokat, pl. vasat. nikkelt jelentenek. Viszont minden kőzet, kisebb- nagyobb mértékben rendelkezik mágneses tulajdonságokkal, ezért a kapott adatok alkalmasak szerkezeti kutatásokra. Ilyen szempontból érdeklődnek a mágneses mérések eredményei iránt a MÉV kooperációs partnerei is. A Magyar Állami Földtani Intézet az általános földtani kép jobb kialakításához használja fel az adatokat. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet az egyéb kutatások együttes értékelésénél veszi hasznukat. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt pedig főleg az Alföld üledékkel takart, mélyen fekvő olajtároló rétegeinek felkutatása érdekében veszi igénybe a mágneses mérési adatokat. Az érdekelt szakemberek által még nem eléggé ismert az újabb felvétel „melléktermékeként” megszerkesztett kálium-térkép. Említettük, hogy a műszer elkülöníti a kálium izotópjának sugárzását a rádióaktív anyagok sugárzásától. A spektrométer jellegénél fogva mennyiségi meghatározásra is alkalmas, így megállapítható. hogy a sugárzó kálium- izotóp milyen százalékban oszlik el a talajtakaróban. És mivel a káliumnak és izotópjának százalékos aránya mindig azonos, könnyűszerrel megállapítható a talaj teljes kálium tartalma.
