Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

t?6?. május 10.

Dn\mntati napio

3

/Vem jó, ahogy van

Egyetértek minden írással, amely felemeli szavát a táskarádió ellen. Természetes nem a táskarádió a hibás, hanem azok, akik ezt az elmés szerkezetet embertársaik rovására használják, figyelmen kívül hagyva a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályait. Mi orvosok jól tudjuk, hogy a kórokozók mellett új ellenség fenyegeti az emberek egészségét. A zaj. A zajártalomban pedig előkelő helyet foglal el a táskarádió korlátlan használata. Az ma már sajnos természetes, hogy utcán, üzletben, hivatalban. autóbuszon, vonaton . harsog, bömböl. De a nagyváros idegesítő zajából kimenekülő embert tovább üldözi a szőlőbe, az erdőbe. Nem lehet menekülni előle, — mindenhová utánunk hozzák. A bölcsőtől a koporsóig elkísér.

Az emberi ízléstelenség széles skáláját tudja bemutatni egyik-másik táskarádió tulajdonos. A múltkor a temető felől jövő 39-es autóbuszon egy szomorú gyászoló asz- szony mellett harsogott a legfrissebb sláger. A táskarádiós ifjonc magabiztosan dúdolta mellé a dallamot. Elvégre nem az ő hozzátartozója halt meg. — Két idős ember beszélget egy sétatéri pádon, betelepszik melléjük egy sörény es a rádióval. Attól kezdve nem értik egymás szavát, Végül Is felkelnek és elmennek. Hol beszélgessenek. — az óvó- ; helyen? — Szól a zene az orvosi rendelő várószobájában, a döntetlenre álló kosárlabda-mérkőzés utolsó másodperceiben és az ökölvívó mérkőzésen, miközben a szorítóban pufognak a hatalmas ütések és folyik a vér. — Nemrégiben az egyik sportcsarnok W. C.-be hangos zeneszóval vonult be egy farmer és végezte dolgát.

Példa volna még bőven, de kár a sorokért, ugyanis éppen azok nem olvassák el akikhez szól, mivel a neveletlen emberek egyáltalán nem olvasnak, — hisz azért oly neveletlenek. Valahogy mégis tudtukra kéne adni, hogy nem egészen van ez így jól.

Lenne egy szerény javaslatom. Minket notórius vezetékes rádióhallgatóikat az «ti hírek után a bemondó udvariasan felkér, hogy gondoljunk másokra is és halkitsuk le rádiónkat. Miért ne kérhetné fel a bemondó ugyanerre és még egy-két más dologra is a táskarádió-hallgatókat Éppen a „Táskarádió” műsor keretében lehetne néhány szót szólni arról, hogy éljen a kultúrember egymás mellett anélkül, hogy zavarná egymást. Igaz, hogy ezen néhány szó miatt kimaradna egy zeneszám, például a „Nekem jó, ahogy van”.

Lehet hogy a táskarádiósnak így jó, ahogy van, de nagyon sokan vagyunk, akik jobbat is eltudunk képzelni.

Dr. Szalai István

\A PIK idei programja

Ötvenmillió forint lakások fenntartására

Emeletráépítés a Megyeri úton

! Több gépkocsi kell a szemétszállításhoz

1963-ban lakásfelújítási

| program indult annak a végrehajtó bizottsági határozatnak alapján, amely előírta Pécs belvárosának rekonstrukcióját. Azóta sokszáz lakást újítottak fel és ugyancsak sokszáz vár még felújításra, hiszen a programot — a helyzet mai ismerete alapján — 1972-re fejezik be. Az Idei tervben 258 lakás felújítása szerepel. Az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélgettünk Máté Istvánnal, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalaí műszaki osztályvezetőjével.

— 49.5 millió forintot költünk idén a lakások fenntartására. Ebből 25.5 millió jut felújításokra, 19.5 millió a karbantartásokra és 4,5 millió az emeletráépítésekre. Az idei ráfordítások zömét is állami dotációból kell fedeznünk, mert a befolyó lakbérekből csak mintegy 9 milliót fordíthatunk erre a célra.

— Mit ketl felújítás alatt értenünk?

— Általában a lakás teljes korszerűsítését, azaz víz és gáz bevezetését, fürdőszoba kialakítását. burkolatok, nyílászárók, külső és belső vakolat, tetőszerkezet stb. felújítását.

— És mi van ez alatt a lakókkal?

— A Ledinán van 60 szükséglakásunk — kb. öt éve épült épületekben — ahová az elhúzódó munkák, főleg födémcsere esetén költöztetjük a lakókat.

— Ügy hallottuk, hogy sok esetben indokolatlanul elhúzódik a lakások felújítása.

— Az ilyen problémák inkább az idegen kivitelezőknél vannak, akik természetesen saját érdeküknek megfelelően végzik a munkát. Előfordul, hogy egy részleg elvégzi feladatát, de a következő részleg csak napok, vagy hetek múlva mehet, mert másutt van — a mi kivitelezőnk számára — fontosabb munkája.

— Idei felújításaikat hol végzik?

— Főleg a belvárosban, nevezetesen a Rákóczi úton, a Perczel, a Kulich Gyula, a Munkácsy Mihály utcában és a Hunyadi János úton. A belvárosban általában eldöntött dolog már a szanálás, így itt semmi sem akadályozza a maradó épületek felújítását. Az I. és a II. kerületben viszont még mindig nem dőlt el

véglegesen, mely épületek kerülnek szanálásra, ezért azokban csak óvatosan dolgozhatunk, ha nem akarjuk, hogy olyan épületet újítsunk fel, amelyet később lebontanak.

— Volt-e már erre példa?

— Eddig még nem, de a jövőben számíthatunk erre. 1965- ben fejeztük be például a Sal- lai utca sortatarozását és tavaly felmerült egy olyan gondolat, hogy itt kellene kialakítani Pécs Váci utcáját. Ez természetesen szanálás nélkül nem megy. Hasonló problémák, amikre előre nem számíthatunk, a jövőben is előadódhatnak.

— Hogyan alakulnak idei lakáskarbantartási terveik?

— Húszezer hibamegszüntetést tervezünk és 24 épületen végezzük el a TMK-t. főleg Üjmecsekalján és a Kossuth Lajos utcában. Az ilyen, aránylag fiatal, vagy nemrég felújított épületeken végzett TMK a következő felújítás idejét tolja el, s ennek keretében elvégezzük mindazokat a munkákat, amelyek a bérbeadóra tartoznak.

— Melyik a legnagyobb lélegzetű karbantartási munkájuk?

— A parkettázás. Ez leginkább Üjmecsekalján jelentkezik tömeges méretekben, ahol eddig mintegy 7—8 ezer négyzetméter újraparkettázást végeztünk él.

— Miért volt erre szükség?

— A hatvanas évek elején épült házakban valamilyen újítás alapján a parkettákat úgy rakták le, hogy a léceket közvetlenül a salaklapokba szegezték. Itt jelentkeztek a hibák és nekünk most kejj elvégezni a szabályos parkettázást Eddig kb. 200 lakásban újítottuk fel így a padlózatot és ez lakásonként 4—5 ezer forintba kerül. De már most fel kell készülnünk egy másik hibára, ami most kezd jelentkezni a panelépülefek ragasztott padlóinál. Erre a munkára egyelőre nincs még kivitelezőnk. Reméljük, sikerül megoldást találnunk addig, amikor a bejelentések nagyobb számban érkeznek majd.

— Az ilyen hibáknak nem lehetne elejét venni?

— Sajnos nem. Mégpedig azért, mert nem mi vagyunk a beruházók, ezért építés közben nem is ellenőrizhetünk. Amikor pedig a garanciális idő után előjönnek a hibák, mi csak a beruházóval vehet- 1

] jük fel a kapcsolatot. Az a | panasszal a kivitelezőhöz for- I dúl és ezután jönnek a hely- | színi szemlék, a felelősség megállapítása és az egyéb időrabló dolgok. Ehelyett sok esetben mi magunk elvégezzük a munkát, hogy mielőbb segíthessünk a bérlőn.

— Szó volt még emeletráépítésekről is.

— Ezt a tevékenységünket a Megyeri úton folytatjuk a szanálás után megmaradt épületeken, hogy azok szintben igazodjanak az új Szigeti városrész lakóházaihoz. Ezenkívül

• még egy emeletráépítésünk lesz a Munkácsy Mihály utca 34-ben.

H. I.

Konferencia a szakszervezeti könyvterjesztésről

Pénteken az SZMT Hír lapolvasójában találkoztak a megye szakszervezeti könyvtárosai és könyvterjesztői, hogy megbeszéljék az aktuális feladatokat. Dallos Nándor köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Marafkó Lászlónak, aki a Magyar Írók Szövetsége Dél-dunántúli Csoportja nevében az Olvasó népért mozgalom helyzetéről, céljairól és az üzemi könyvterjesztésnek a mozgalomban betöltött helyéről beszélt. Ezután került sor Hajós Tibornak, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat h. igazgatójának előadására az üzemi könyvterjesztésről. Elmondotta, hogy a könyvtárosok, könyvterjesztők tevékenységének rögtön a munkábalé- péskor ki kell terjednie a dolgozó fiatalokra, akik más, iskolai környezetből kerülnek az üzemekbe. Ugyancsak fontos a munkatársak toborzása. Schmidt Károly, az SZMT Központi Könyvtárának vezetője a szakszervezeti könyvtármozgalom Baranya megyei eredményeiről és feladatairól szólt, majd kiosztották a műszaki könyvek terjesztésében kitűnt könyvterjesztők jutalmait. Jutalmat kaptak: László János (Hőszolgáltató Vállalat), Balogh József (Tervező Vállalat), Dr. Poór Imre (DÉDÁSZ), Gaál Imre (Uránércbánya Vállalat), Czifra Jenő (MÁV Igazgatóság), Szirtes Imre (Vízművek), Szilvási József (Geodéziai Vállalat), Pécsi Géza (500. MŰM Szakmunkástanuló Intézet).

Az elmúlt hetekben a város lakói, de különösen az újmecsekaljaiak egyre türelmetlenebbek lettek a nagy- mennyiségű, el nem szállított szemét miatt. A megtelt KUKA-edények mellett hulladékkupacok rohadnak, rontják a levegőt és teremtenek lehetőséget a fertőzések, járványok kialakulására. Az elkeseredett lakók nem egy alkalommal szerkesztőségünket vagy a pártbizottságot keresték fel. Ilyen esetekben a Köztisztasági Vállalat elvonta a szeméthordó autókat máshonnan és a kérdéses területen azonnal intézkedett.

Ezzel azonban a probléma nem oldódott meg, sőt mind sűrűbben jelentkező panaszok egyre meggyőzőbben arra utalnak, hogy nagyobbmére- tű, gyors és hatékony . intézkedésre van szükség.

Németh Istvánná, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának mérnöke arról tájékoztatott, a legközelebbi végrehajtó bizottsági ülés elé határozati javaslatként terjesztik. hogy sürgősen alakuljon bizottság: a hozandó intézkedések felmérésére és a szükséges anyagi fedezet előteremtésének kivizsgálására. Reméljük, hogy ez a bizottság létrejön és nagyon rövid idő alatt tesz javaslatokat.

A jelenlegi helyzet ugyanis erősen nyugtalanító. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat telephelyét 30 éve alakították ki. Továbbfejlesztésére lehetőség nincs. A 3500 négyzetméternyi területen elavult, tűzveszélyes műhelyek, raktárak és 45 gépkocsi van összezsúfolva. A javításokat hidegben, esőben a szabad ég alatt végzik. Emiatt még magasabb bérért is nehezen kapnak megfelelő munkavál- lálót. A hat KUKA és ugyanennyi félpormentes Csepel gépkocsi gyakori javítása megoldhatatlan probléma. A gépkocsik lefutási ideje nyolc év. itt tíz esztendős kocsik is vannak. Elképzelhető, mennyit kell javítani, a kihasználtság nem éri el még az 50 százalékot sem. Most sürgősen két gépkocsira van szükség, ezek nélkülözhetetlenek a negyedévenkénti 35 ezer köbméter szemét elhordá- sához. Egy kocsira már feladták a rendelést, többre nincs pénzük.

De ugyanennyire szükséges, hogy megfelelő telephelyet építsenek. A III. ötéves tervben szerepelt egy 36 milliós költséggel épülő telephely, amely 2000-ig megfelelő lett volna. Az Országos Tervhivatal 9 millió forintot

biztosított, ehhez. Az új gas» daságirányítási rendszer bevezetésével a tervtől el kellett állni, mivel a 2025/1967. kormányhatározat szerint: a tanácsi vállalatok fejlesztésről, a saját erőforrások fel- használása mellett a tanácsi fejlesztési alap terhére kell gondoskodni. Sem a vállalat, sem a tanács ilyen nagy terhet nem tud vállalni. Ezért a Városi Tanács jóváhagyásával a Siklósi úton egy kisebb, de a későbbiek folyamán, az anyagi lehetőségektől függően bővíthető, 25 gépkocsi ellátására alkalmi s telephely tervét készítette el a Baranya megyei Beruházási Vállalat. Ennek költsége . 2,9 millió forint. Az összeg megvan. A munkát a Mecseki Szénbányák építési üzeme valószínűleg elvállalja.

Gyimesi László, a Köztisztasági Vállalat főkönyvelője szerint, ha az új telep felépül — 1970. I. félév — és ha megkapják a kért egymillió forint hitelt a Beruházási Banktól egy KUKA és egy önürítő szemétszállító gépkocsira, a pillanatnyi követelményeknek eleget tudnak tenni.

Nemes Attila, a Beruházási Bank tisztviselője szerint viszont a bank nem adhatja meg a hosszúlejáratú hitelt. A kért hitelforma csak közvetlenül a lakosság szolgáltatási és javítási Igényeinek kiszolgáltatását célzó beruházásokra adható. A bank számítása szerint azonban a vállalat saját erőből is megvásárolhatja a gépkocsikat (hiszen 3,8 millió forintja van), ha a tervezett telep- építési beruházást később kezdi el, s a kivitelező mégis az eredeti határidőre elkészül a munkával. így nemcsak időt, de pénzt is nyer. Tudvalevő, hogy a bankban akkora összeget kell letétbe helyezni, mint amennyi abban az esztendőben felépítésre kerülő létesítmény értéke.

Dr. Németh Lajos, a Városi Tanács elnökhelyettese a kölcsön elutasítása után annak lehetőségeit keresi: van-e arra mód, hogy átcsoportosítás, vagy más módon a végrehajtó bizottság jóváhagyása alapján a tanács fejlesztési alapjából vásárolják meg a szükséges gépkocsikat.

Ügy véljük, hogy a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának kedvező döntése, valamint a Mecseki Szénbánya Vállalattal történő megegyezés esetén a Köztisztasági Vállalat rövidesen a város lakosságát kielégítő eredményt érhet eL

Lombos! Jenő

Lapunk rendszeresen közli

a tanácstagok fogadóóráját, állandó helye van már e kis rovatnak a szombati számban. Innen tudtuk meg mi is, hogy délután öt órakor dr. Kisvári András városi és Fürtös Györgyné, valamint Juhász Lajos kerületi tanácstagok tartanaik fogadóórát a II. kerületben, a Kereskedelmi Szakközépiskola fiúkollégiumában.

Az eső jobb ügyhöz méltó szenvedéllyel zuhog, dr. Kisvári Andrással és Juhász Lajossal a kollégium irodájában ülünk. Hol van Fürtösné? Sajnos, már hosszabb ideje beteg. De akkor miért hirdették meg a fogadóóráját? A II. kerületi Tanács kiküldött jegyzőkönyvvezetője sem érkezett meg, telefonon mentette ki magát Juhász elvtársnál, sürgős elfoglaltságára hivatkozva.

— ön hol lenne most, ha nem lenne fogadóórája? — kérdeztem meg dr. Kisvári Andrástól.

— Budapesten. A Magyar Nemzeti Bank első elnökbeFOC/ADÓÓRAN

lyettese hívott fel néhány ügy megbeszélésére. Végül is a helyettesem ment fel. Szerettem volna, ha legalább a választók jönnek, máskor azért nagyobb az érdeklődés. Persze az eső sok mindent megmagyaráz, esetleg a kiértesítésük is lehetett volna gondosabb, távolmaradásuknak több oka lehet, csak az nem, hogy nincs problémájúk.

— Városi tanácstag létére miért kell részt vennie a kerületiek fogadóóráján?

— Fürtösné és Juhász elvtárs körzete, vagyis a Rákóczi útnak a villanyrendőrtől a Kórház térig terjedő szakasza és a Bajcsy-Zsilinszky utca tartozik hozzám „másodfokon”. E két körzet fogadóóráját praktikus okokból együtt szoktuk tartani. Ilyen alkalmakkor mindig felmerülhetnek olyan problémák, amelyek a kerület hatáskörét meghaladják, s jó, ha rögtön kéznél vagyok. Élőbbé válik.

a kapcsolat, lerövidül az elintézési idő.

— Milyen ügyekben fordulnak közvetlenül önhöz a választóié?

— Mint pénzügyi területen dolgozó tanácstagot, többnyire építkezési és egyéb kölcsön- ügyekben keresnek fel, mert a lakosság nagy része nem tesz különbséget bank és OTP között.

— ön, mint a kollégium igazgatója, ha jól tudom, helyben lakik — fordulok Juhász Lajoshoz.

— Igen, a választók tudják is, hogy itt mindig megtalálnak.

— És meg is keresik?

— Jönnek elég szépen, s végül is ez a lényeg, nem pedig az, hogy a fogadóórán hányán vannak.

— A legutóbbi tanácsülésen feltárta a lakosság panaszait? Már úgy értem, volt mit feltárnia?

— Az mindig van. Legutóbb a Rózsa cukrászda, a Vasúti italbolt és a piactér helyzete miatt interpellátam. Mindkét szórakozóhely a részeg emberek tanyája lett, gyakoriak a verekedések, az utcán molesztálják, inzultál- ják a járókelőket, s ott végzik el a dolgukat a közeli kapualjakban, számoltam be a tanácsülésen. A piactéren uralkodó „balkáni” állapotokról Gergely Lajos képviselőnek is volt egy-két szava. A tanács hozott Is határozatot a piactér szennyezettségének megszüntetésére, a szak- igazgatási szervek rendszeresen ellenőrzik a piacot, különböző célvizsgálatokat bonyolítanak le. Felhívják a Köztisztasági Vállalatot, hogy a piaczárást követően azonnal gondoskodjék a szemét eltakarításáról, több kukaedényt helyeztek el, a dinnyepiacot át- j helyezték a Majláth utcába. Az említett szórakozóhelyeket ugyancsak rendszeresen ellenőrzik, a Rózsa cukrászdában azóta már WC is van. Hanem ha már a Majláth utcát említettem, szólnom kell arról a sénkiföldjéről is, ami a Bajcsy-Zsilinszky utca és Majláth utca sarkán, a buszvégállomással szemben terül el. Az odahordott salakot a szél befútta a házak ablakaiba, a maradék az ott parkírozó teherautók kerekeire ragadt, jelenleg földes, hepehupás és kátyús, megvilágítva sincs, végigmenni rajta kész életveszély. Jó, erre azt lehet válaszolni, hogy ne menjenek arra az emberek, de hát azon az oldalon járda sincs, meg mindettől eltekintve mégis csak egy főútvonalról van szó, mely, ha ilyen állapotban van, rontja a városképet. Bebetonozására nincs pénze a tanácsnak, előbb-utóbb amúgy is beépítik a területet, de addig legalább újra kellene sa- lakozni. A környék lakossága szívesen vállalna társadalmi munkát, a salak Ingyen kapható. Néhány teherautóra lenne szükség a szállítás megkönnyítésére.

I

«

Á

A