Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

tM9. május 9. Pttnantm« aapio s Sajtótájékoztató szerkesztőségünkben . Az NDK a BNV-n ötszobás, pazarul berende­zett modem lakás (melynek konyhafelszerelése még a fér­fiakat is érdekelni fogja), to­vábbá egy direkt a vásár idő­pontjára kreált „házaspár”, akik bemutatják a érdeklő­dőknek, hogyan kell „hasz­nálni” ezt a szép lakást... nos, még meg sem nyílt a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár, és olvasóink máris megismerked­tek a Német Demokratikus Köztársaság pavilonjának egyik érdekességével. A to­vábbiakban ismertetjük a ki­állítás teljes anyagát Bevezetésként annyit: az NDK az utóbbi években ki- rendeltségek sorát hozta létre Magyarországon, piaci szak­embereik keresik a kapcsola­tokat (mit tudnának még be­szerezni Magyarországon?) és rendkívüli módon megélén­kült tájékoztató tevékenysé­gük. Ennek egyik megnyilvá­nulása volt az a sajtótájé­koztató, amelyet tegnap tar­tott szerkesztőségünkben Heinz Dupnik, az NDK nagykövet­ségének attaséja, Richard Weichelt, a követség kereske­delem politikai osztályának vezetője és Heinz Brause, az NDK BNV-beli pavilonjának sajtófőnöke. Heinz Brause elmondotta; tizenkettedszer vesznek részt a BNV-n, most is kollektív kiállítás keretében, és ezúttal a Köztársaság megalapításá­nak 20. évfordulója jegyében. Az NDK az idén világszerte még 24 nagy kiállításon sze­repel, ezenkívül többszáz szak-, illetve iparági kiállítá­son. Amíg kezdetben főként könnyűipari termékeiket hoz­ták el Magyarországra, most a kiállítás anyaga a a követ­kezőképpen oszlik meg: 80 százalék gép, 20 százalék fo­gyasztási cikk. A kiállítási darabok száma 500, ebből 150­— Német vendégek a pécsi főiskolai napokon- A pécsi főiskolai napokra a Német Demokratikus Köztársaságból csütörtökön délután három vendég érkezett Pécsre. Cro­ne Emilia, a Lipcsei Pedagó­giai Intézet igazgatóhelyette­se, továbbá dr. Kurt Baller, az Intézet párttítkára, vala­mint dr. Werner Raschke tanszékvezető. A német ven­dégek hét napot töltenek Pé­csett. Könyvelési automata — az Ascota -gyár mutatja be Kor köve tel meny: Koncentráció és szakosodás Gyorsított ütemű vízrendezési program a szigetvári járásban Elkészült a járás „zöld könyve“ Hogyan lehet a helyi viszo­nyokra alkalmazni az általá­nos érvényűt? Erről is példát adnak a szigetvári járás me­ző- és élelmiszer-gazdálkodá­sának távlati fejlesztési irány­elvei, amelyeket tegnap tár­gyalt meg és fogadott el a Járási Párt-végrehajtóbizott­ság. Az ülésen résztvett Zám- bó István, a Megyei Párt-vég- rehajtóbizottság tagja és Czé- gény József, a Megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője is. A húsz szakember által ki­dolgozott irányelvek — a me­gyeihez hasonlóan — a gabo­natermesztéstől a szakember- képzésig minden tényezőt számbavesznek, amely 1969— 1975 között, a járás mezőgaz­dasága és élelmiszeripara szá­et működés közben mutatnak be. A félezer termék 151 ter­melő vállalatot képvisel, a hangsúly a fémfeldolgozó iparon van. Mit látunk majd az NDK 1500 négyzetméternyi szabad­téri bemutatóján? Építőipari-, útépítő-, emelőgépeket, au­tódarukat, belső szállításra használatos gépeket, teherau­tókat, így például az IFA V—50-es típusú három variá­cióban, és természetesen itt vannak a Wartburg személy- gépkocsik is. A csarnok alap­területe 1800 négyzetméter. Itt sorakoznak majd az elekt­rotechnikai iparág különféle termékei, optikai cikkek, fi­nommechanikai cikke, vasúti jelzőberendezések, különféle mérőműszerek, távközlő be­rendezések, nyomdaipari gé­pek, köztük egy igen nagy­termelékenységű könyvkötő­fűzőgép. Külön kiemeljük az NDK orvosi műszereit, első­sorban a fogorvosi és labora­tóriumi berendezéseket. Az öt­szobás, berendezett lakást már cikkünk elején említettük. A fentieken kívül külön pavilon­ban (21/A) helyezék el iroda­gépeiket, itt a résztvevő or­szágok közül az NDK a leg­nagyobb kiállító. A BNV-n természetesen nemcsak a né­met ipar termékeivel talál­kozhatunk majd, (ezek közül egyébként 20 aranyérmes) hanem a német szakemberek­kel is. Csupán az alapipar­ágakból 30 szakember tartóz­kodik a kiállításon és készsé­gesen felvilágosítást ad az ér­deklődőknek. MAJT7S 8-AN MEGNYÍLT PÉCSETT, Gjmecsekalján a MECSEK Aruház MŰSZAKI OSZTÁLYA ELEKTROMOS HÁZTARTÁSI GÉPEK, TELEVÍZIÓK, RÁDIÓK, CSILLÁROK és egyéb lakásvilágítás! cikkek stb. OTP HITELLEVELEK AZONNALI ELINTÉZÉSE Díjtalan házhozszállítás és üzembehelyezés Próbaüzemeltetés Nyitvatartási idő: délelőtt. 9-től este 7-ig. Szombaton: délelőtt 9-től délután 5-ig. Legkedvezőbb utazási lehetőség: a 10., 20.. 40-es autóbuszokkal. Ma adják át a pécsszabolcsi utat Ma délelőtt adják át a Fe­hérhegyet és a régi pécssza­bolcsi faluközpontot összekötő több mint egy kilométer hosz- szú Vörös Hadsereg útját, melynek korszerűsítéséhez a múlt év nyarán fogtak hoz­zá. A régi út öt méter széles volt, egyszerű, itatott maka- dámburkolattal, nyíltszíni csa­padékvíz levezető árokkal és gyérfényű, falusias közvilá­gítással. Az új út hat és fél méter széles, amelyet aszfalt- burkolattal és kiemelt sze­géllyel láttak el. Az út mel­letti nyílt árkot betemették, a csapadékvíz elvezetésére földalatti csatornát építettek. A gyérfényű villanyégők he­lyett vasbeton-oszlopos hi­ganygőzlámpákat szereltek fel. Az út végén, a település fő­terén aszfaltozott burkolatú autóbusz fordulót építettek ki. Az utat szegélyező járdát az I. kerületi tanács az év vé­géig építi meg. A Városi' Ta­nács több mint négy és fél millió forintot költött az út korszerűsítésére és a vele kap­csolatos munkákra, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Pécsszabolcs is városias jel­legű településsé váljék. Anyagrendelés postán Építőanyag-biztosítási megállapodás a TÜZÉP-pel Két új szolgáltatást vezet be a TÜZÉP! Ezekről tájékoz­tatta lapunk munkatársát teg­nap délelőtt Keresztvölgyi Jó­zsef, a Pécs-Szekszárdi TÜ­ZÉP áruforgalmi főosztályve­zetője és Székely Magda köz­gazdász. Keresztvölgyi József el­mondta, hogy a TÜZÉP épí­tőanyag telepei a családi ház építtetők problémáit kívánja csökkenteni azzal, hogy be­vezette az úgynevezett anyag- biztosítási megállapodást, melynek alapján a TÜZÉP biztosítja az építkezéshez szükséges összes építőanya­got — Építőanyagbiztosítási meg állapodást minden építtető köthet — mondta —, akinek családi ház építésére enge­délye van, függetlenül attól, hogy állami kölcsönnel, vagy anélkül, saját erőből építke­zik, ha az építkezéshez szük­séges anyagok zömét a TÜZÉP telepeiről szerzi be. Az épí­tőanyagokat a megrendelő ál­tal megjelölt ütemben szál­lítja le a vállalat. — A megállapodás vonat­kozik-e a hiánycikkekre? — A kérdés jogos, mert vannak hiánycikkeink, de ez nem azt jelenti, hogy egyál­talán nincs például csempé­ből, tetőfedő anyagokból, AC- csövekből telepeinken. Ezek­ből a cikkekből korlátozott mennyiség áll rendelkezé­sünkre, természetesen a ve­lünk szerződéses viszonyban álló építtetőket elégítjük ki elsősorban a készletből. De arra is törekedtünk, hogy áru-struktúránkat a hagyo­mányos építőanyagok mellett — „Tavaszi zsongás” cím­mel május 11-én, vasárnap délután 3 órakor majálist rendeznek a pécsi „Szabó Ist­ván” Úttörőházban a 7. és 8. osztályos úttörők részére. korszerűbb építőanyagokkal és elemekkel bővítsük, valamint olyan cikkekkel, amelyek tulajdonképpen nem építő­anyagok, de mégis szorosan kapcsolódnak az építkezéshez, ilyen például a vas-műszaki cikkek. Székely Magda elmondta, hogy a postai megrendelést kiterjesztették az építőanya­gokra is, ami elsősorban a vidéki lakosságot, építtetőket érinti. A megrendelőnek nem feltétlenül kell elmennie ez­után a TÜZÉP-telepekre, igé­nyét vagy a községi TÜZÉP megbízottaknál jelenti be, vagy az ott kapott postai megrendelőlap kitöltése út­ján juttatja el a telephelyek­re. (Mécs) I mára fontos lehet. A több órás vitában — mint várni lehetett — nagy hangsúlyt kaptak azok a sajátosságok, amelyek a járásra jellemzők. Ezek a következők: 1. A járás déli felén igen nagy területen . pusztítanak a belvizek. Ugyan­akkor igen sok, öntözésre al­kalmas patak, vízfolyás szeli át a területet. 2. Meglehető­sen magas a rét és legelők aránya, mely 30 százalékot tesz ki az össz-szántóterület- hez képest. 3. Végül —, de nem utolsó helyen — a járás szívében található a megye egyetlen és országos szem­pontból is számottevő kon­zervgyára. Nyilván, e sajátosságok je­lentős szerepet kaptak az irányelvekben is. Ami a bel­vizeket illeti, Fehérvári Nán­dor, a Járási Tanács elnök- helyettese elmondotta, hogy 19 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosí­tott az állam ebben az évben a járás számára. Minden re­mény megvan arra nézve, hogy ez így folytatódik, így nem is a távoli jövőben a bőség föld­jévé válik a vízsújtotta vidék. A rétek és legelők magas aránya abban is megmutatko­zik, hogy pillanatnyilag 9 sza­kosított szarvasmarha-telep épül a járás területén, Sziget­vár környékén tehát nem a „sertéshúsgyárak” dominál­nak. Ami pedig a konzervgyár hatását illeti: nagyon sok zöldborsót és más zöldségfélét termesztenek a járásban, kö­zöttük — 50—100 holdas táb­lákon — paradicsomot, papri­kát is. A járás vezetői mégsincse- nek megelégedve evvel, és érthetően, hiszen — sok lé­vén a vízfolyás, s minden tsz- ben öntözni lehet — távolról sincsenek kihasználva a le­hetőségek. A konzervgyár és a környező tsz-ek különböző okok folytán még nem értet­tek kellőképpen szót egymás­sal. Ez oda vezetett, hogy az ország 12 konzervgyára közül a szigetvári az, amely a „leg- elszórtabban” termeltet. Ezt Borbás János, a Járási Párt- bizottság osztályvezetője mon­dotta el, aki a Konzervipari Tröszttől szerezte értesüléseit. Ez a tény olyan mederbe terelte a vitáig amely már nemcsak a járásra, megyére meg az országra jellemző, ha­nem világjelenséggé vált: a fokozódó és rohamos koncent­ráció és specializáció követel­ményére. Az előbbivel kapcso­latban Czégény József utalt arra, hogy a szigetvári járás átlagos tsz-e jóval kisebb te­rületen gazdálkodik, mint a megyei átlag. Ez nagy hát­rány, ennek is része van ab­ban. hogy sok gazdaságilag meg nem erősödött tsz-t ta­lálni még a járásban. Czégény József számokkal bizonyftot- | ta, hogy a nagyobb területű Népművelés és műszaki propaganda A Technika Házában rendezte meg a Művelő­désügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet és a Megyei valamint a Városi Tanács művelő­désügyi osztálya azt a kétnapos konferenciát, amelynek címe: Népmű­velés és műszaki propa­ganda. A& ország megyei tanácsi népművelési cso­portvezetői, megyei mű­velődési ház igazgatói vesznek részt a konfe­rencián. A kétnapos tanácsko­zást a pécs-baranyai műszaki propaganda hó­nap keretében rendezték, s mindenekelőtt szakmai­módszertani szempont­ból kívánják megvitatni az illetékesek, hogy a műszaki propaganda ho­gyan illeszkedik a nép­művelési munkába. E gondolat jegyében sze­repel a mai napi prog­ramban is elsőként An­tal Gyulának, a Baranya megyei Tanács népmű­velési csoportvezetőjének J előadása a műszaki-ter- > melési propaganda nép- - művelési tapasztalatai­ról, majd a siklósi és máriagyűdi látogatások, ahol a mezőgazdasági gé­pesítés és a népművelési munka kapcsolatairól lesz szó. Itt a zsákbamacska Bementem tegnap a Széche­nyi téri dohányboltba egy doboz cigarettáért. Mit látok? A trafikosnéni a pulton lévő sótartó-szerüségben turkál, legalábbis első látásra kony­hai sótartó doboznak tűnt. Kiemelt belőle egy lila borí- tékocskát, feltépte, komóto­san kifejtette. Mondanom sem kell, nem só vagy cukorka volt a borítékban, hanem kis borítékok. A trafikosnő rá- pislantott, majd gondterhelt arccal kiejtette a kezéből. Az­tán újabb boríték követke­zett ... Hát megkezdődött tegnap a játék, mindenki játéka, itt a zsákbamacska, azaz itt van újra a „Sport” borítékos sors­jegy! Nem állhattam meg, hogy én is bele ne túrjak a dobozba azért a négy fo­rintért. Eeltéptem a borítékot: Nyolc forint. Nincs az az em­ber a világon, aki megállna ilyenkor. A nyolc forint nye­reményért vettem még ket­tőt. Az egyik nem nyert, a másikon megint csak: Nyolc forint. Nincs az az ember a világon, aki... Hát eddig na­gyon szórakoztató volt a já­ték, hiszen ingyen húzogat­hattam a „sótartóból”, és az­zal a reménnyel, hogy majd csak ráakad valami nagyhal a horogra. Csakhogy senki se higgye, hogy ez sokáig így megy. Tündért játék ez a boríté­kos sorsjegy. Négy forint, majdrlem ingyen van a cir­kusz, meg az izgalom. Szíve­sen csevegnék még erről, de volt a tegnapi napnak egy olyan szenzációja, amiért ezennel abba is kell hagynom az eszmefuttatást. Az ese­ményről kollegám, Harsányi Márta számolt be, a követke­zőkben: Sáska Géza komlói lakos. Az ottani ÉPFU dolgozója. Tegnapig fogalma sem volt a borítékos sorsjegyről. Beteges­kedik és tegnapra berendel­ték orvosi kezelésre a komlói sebészetre. Útközben betért az egyik trafikba egy doboz Symphoniáért. Hogy-hogynem a trafikosnő kedvesen figyelmé­be ajánlotta a kis lil% cetli­ket. Ismétlem, a komlói pol­gár azt sem tudta mi fán terem. A lényeg az, hogy vá­sárolt egyet. Kibontotta: Nyolc forintot nyert. Nincs az az ember a világon ... szóval el­kapta a szenvedély és be­dobta a nyereséget. Az egyik­kel nem nyert, a másikon vi­szont számok voltak: hogy azt mondja egy ötös, meg négy nulla. Sáska Géza se nem sírt, se nem örült, tel­jesen közömbös maradt. Egy­szerűen nem hitte el, hogy az az ócska papír ötvenezer forintot ér. A trafikosnő csak erősgette, míg nem Sáska Géza kezdte már hinni, hogy mégiscsak van ebben valami, s aztán nem a sebészetre ment, hanem egyenesen az OTP fiókba, ahol is meg* nyugtatták: higgyen a szemé* nek. Hirtelenjében azt sem tudta megmondani, mii kezd a pénzzel. Hát így játszogattunk az első napon. Ü jmecsekalján például az egyik könyvesbó­dé ' előtt nagy csődület volt. Már csak a kikiáltó hiányzott, hogy azt mondja: ^—sék, tessék, folyton-folyvási.. . Miklósi ári Zoltán I 1 1 tsz-ek magasabb termésátla­gokat érnek el. Ami pedig a szakosodást illeti, ennek elő­nyeiről Zámbó István közölt meggyőző adatokat. Javasolta a tsz-eknek és konzervgyár­nak, hogy tárgyaljanak egy­mással. hiszen az érdekazo­nosságok a kölcsönös együtt­működés bővítése mellett szólnak. Ha a konzervgyár anyagilag is támogatja a iss­eket a zöldségtermesztés bő­vítésében, a tsz-ek viszont részt vállalnak az értékesítés kockázatából, ha tehát rt-ala- pon fognak össze, akkor kö­zös nevezőre jutnak. Dittrich József, a Járási Pártbizottság titkára a vita végén javasolta, hogy az irány­elveket kidolgozó bizottságot ismertessék meg a plénumon elhangzott indítványokkal^ majd a — további finomí­tott __ irányelveket terjesz­s zék a Járási Pártbizottság később pedig a Járási Tanács ülése elé. Dittricht József ja­vaslatát egyhangúlag elfogad­ták. M. L»

Next

/
Thumbnails
Contents