Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

1W. máTus 1 Bmaontmi nat>to 3 L j uyereségelosztási rendszer Cserkúton Nagyobb teret kell engedni as egyéni teljesítmények honorálásának Lulíács Antal igazgatóval, Gerner Károly üzemgazdasá­gi osztályvezetővel, Horváth László vállalati szb-titkárral és Marton István művezető­vel a Cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatói irodájában beszélgetünk. A téma az új nyereségelosztási módszer, melyről egy MTI- közlemény megállapította, hogy Magyarországon egye­dülálló, egy svájci munka- szervezési tudományos kuta­tóintézet eljárása alapján ké­szült. Nos, ez így kissé erős, és a jelenlevők nincsenek meggyőződve arról, hogy a Ganz-MÁVAG munkaügyise — aki a hírek szerint cser­kúti tapasztalatcsere látoga­tásra készül — oda és vissza lesz az ámulattól. Mégis ko­molyan bíznak abban, hogy az új módszer ösztönzőbb, si­keresebb lesz a réginél. De miről is van szó? Várják a csőszerelőket Március 6-án beszámol­tunk az újmecsekaljai rendelőintézet építéséről. Riportunkban többek kö­zött ezt írtuk: „A belső munkákat hátráltatja, hogy a Csőszerelőipari Vállalat nagyon elmaradt a szellőzőrendszer szerelé­sével. A laboratóriumok­ban és a röntgen-helyisé­gekben emiatt nem mehet a munka a kívánt ütem­ben”. Riportunk megjelenése óta két hónap telt el, és most megkérdeztük Ja­kab József építésvezető­helyettest: mi a helyzet ma? — Sajnos, változatlan. A Csőszerelőipari Vállalat­nak mintegy 1,7 millió forintos munkát kellett volna már tavaly novem­berben elkezdenie de ma még a szükséges anyag sincs itt. Ha figyeiembevesszük, hogy az egyébként erő­teljes ütemben folyó mun­kálatok az épület egyes részein éppen a Cscsze- relőipari Vállalat miatt állnak, s hogy a Baranya megyei Építőipari Válla­latnak a csőszerelők után a szóbanforgó helyeken még kb. egyhónapos mun­kája lesz, jogos az aggo­dalom. Vajon vállalja-e a Csőszerelőipari Vállalat -a többhónapos késedelem miatt reáháruló felelőssé! get? H. I. Lj arányok A nyereségrészesedés elosz­tását a II. és III. kategóriá­ban a vállalat korábbi kol­lektív szerződése úgy sza­bályozta, hogy a rendelkezés­re álló összeg 70 százalékát a bér, 20 százalékát a törzs­gárda tagság, 10 százalékát pedig az egyéni teljesítmé­nyek alapján kell kifizetni. — Ez az elosztási mód, ma már tudjuk, nagyon kevéssé volt ösztönző — mondja Lu­kács Antal —, hisz alig nyúj­tott lehetőséget az egyéni tel­jesítmények értékelésére, bé­rezési rendszerünk pedig nem eléggé differenciált, nem fe­jezi ki a szaktudásban meg­levő különbségeket. — A bekövetkezett profli- változások ugyanakkor ma­gasan kvalifikált, sokoldalú szakemberek felvételét tet­ték szükségessé — egészíti ki Marton István —, akik ter­mészetszerűleg még törzs­gárda tagsággal sem rendel­keztek. Elméleti alátámasztásnak ennyi elég. A gyakorlatból még csalt annyit, hogy a nye­reségrészesedés. elosztása után több jó szakemberük otthagy­ta őket. A megoldás körvonalai ké- zenfekvőek voltak. Nagyobb teret kell engedni az egyéni teljesítmények honorálásá­nak, főleg a bér után járó százalék, de még a törzsgárda tagság rovására is. Hisz a több évtizedes munkaviszony igazi értékét is csak az alapos — Szakszervezeti könyvter­jesztők és könyvtárosok me­gyei konferenciája lesz pénte­ken délelőtt az SZMT Hírlap­olvasójában, amelyen a szak- szervezeti könyvtármozgalom eredményeit, az üzemi könyv­terjesztés feladatait és az Ol­vasó népért mozgalom lehet­séges szerepét tárgyalják meg a résztvevők. szaktudás, a kiváló munka­végzés adja meg. Az új el­osztási arányokat hosszas vita után a szakszervezeti tanács és az igazgató a következők- I ben határozta meg: a feloszt- j ható nyereségrészesedés 50 j százalékát a bér alapján. 40 \ százalékát az egyéni telj esi t- { ményektől függően, fennma- I radó 10 százalékát pedig törzsgárda tagság címén fi­zetik ki. E módszer alkalma­zása nagyobb szóródásra ad lehetőséget. — Előfordulhat, hogy ugyanazon a munkahe­lyen egy gyenge-közepes esz­tergályos 1200 forintot, egy kimagaslóan dolgozó eszter­gályos pedig 4000 forint ré­szesedést kap majd. Legfontosabb a szaktudás Az ösztönzőbb részesedési módszert Gerner Károly dol­gozta ki. >— A nyereségrészesedés há­rom összetevője közül kettő eleve adva volt, tehát csak az egyéni teljesítmények mérési mutatóit kellett meghatároz­ni, lehetőleg objektív alapon, nehogy „pofapénz” legyen. E mutatók: a szaktudás, a munkakör felelősségteljessége, a dolgozó munkakörülmé­nyei, igénybevétele, a minő­ségi, illetve mennyiségi telje­sítmény és a munkahelyi tár­sadalmi aktivitás. Egy-egy mutatón belül több fokozat van, így a szaktudás lehet alap, átlagos, átfogó és ki­váló, az igénybevétel könnyű, közepes, nehéz és igen nehéz, előbbiért 1—8-ig, utóbbiért 1—6-ig lehet pontot kapni, tehát az egyes mutatók fon­tossága a maximálisan ad­ható pontok számáb n jut ki­fejezésre. Legfontosabb a szaktudás. — A munkahelyenként ren­delkezésre álló összeget a szerzett pontok alapján oszt­ják fel a dolgozók között — teszi fel az i-re a pontot Mar­ton István. — A munkásokat a művezető és a szakszerve­zeti bizalmi, a művezetőket az üzemvezető és az szb-titkár pontozza. — önnek mint művezető­nek s a vállalati központ párttitkárának mi a vélemé­nye arról, hogy a pontozást a művezetőkre bízták? — Azt hiszem, a művezetők öröme nem egyértelmű... — Nem könnyű szemtől-szémbe közölni a dolgozóval, hogy szaktudását átlagosnak, minő­ségi teljesítményét gyengének tartjuk. A módszer alkalma­zása komoly felelősséget há­rít a művezetőkre. Ennek, vé­leményem szerint a hatáskör növekedésével kellene páro­sulnia. Beleszólási jogot kel­lene kapnunk például a dol­gozók béralapjának és pré­mium keretének megállapítá­sába. Mert van olyan cso­port, ahol az átlagos órabér 8,70, de az egy főre eső ered­ményterv másfélszerese a má­sik csoporténak, ahol az átlag órabér viszont eléri a 9,50-et. Nem is szólva arról, hogy kiváló szaktudásúnak minő­síthetünk egy dolgozót, aki­nek alacsonyabb a bére, mint átlagos szakmai minősítést ka­pott munkatársának... Tárgyilagos értékelés — Valóban nincsenek köny- nyű helyzetben a művezetők — kanyarodik vissza az ere­deti témához Horváth László. — Alapos döntéseket kell hozniuk, az egyes emberről kialakított véleményüknek ki kell állnia a nyilvánosság pró­báját is. Ugyanakkor ez az eszköz, ha jól élnek vele, ko­moly mértékben hozzájárul­hat a részleg eredményeinek fokozásához, a munkahelyi légkör javításához. A szak- szervezeti bizalmi közremű­ködésére azért van szükség, hogy az értékelés a lehető legtárgyilagosabb legyen. Mert bármilyen igazságos is egy módszer, sikere csak akkor lehet, ha igazságosan is alkal­mazzák. A mutatók egységes értelmezése érdekében egyéb­ként külön „értelmező szó­tárt" készítünk. — Az új módszert terme­lési tanácskozásokon ismertet­tük a dolgozókkal — mond­ja végezetül Lukács Antal —, de igazán közel majd július 1 és 15-e között kerül hoz­zájuk, ekkor tartjuk ugyanis az első értékelést. Új kollek­tív szerződésünkben már sze­repel a nyereségrészesedés el­osztásának fenti módja, tehát vállalati törvénnyé vált, de a szakszervezeti tanács kérésé­re a júliusi értékelést köve­tően ismételten összeülünk, hogy végrehajthassuk az eset­leg szükségessé váló finomí­tásokat. Kéri Tamás Feszítő ambíciókkal Bútorüzemünkhöz azonnali belépéssel felveszünk asztalos szakmunkásokat, szériatermelésben nagy gya korlattal rendelkező BETANÍTOTT MUNKA SOKAT továbbá anyagmozgatásra férfi segédmunkásokat Jelentkezés Komjáti János üzemvezetőnél. Nőtlenek vagy vidékről bejárók részére mun­kásszállás, étkezési lehetőség biztosított. Bérezés megállapo­dás szerint. Komlói Helyiipari Vállalat Komló, Kossuth L. ti. 21. Telefon: 20-92. j A Mecseki Szén- I bányák központi bányamentő állo- 1 másán István-ak­i 1 nán, állandó és ' rendszeres ellen- ■ őrzés alatt állnak a mentőkészülé­kek. Major Ká­roly, az állomás főműszerésze el­lenőrzi egy men­tőkészülék oxigén­regeneráló képes­ségét. Somogyi Kálmán élete leg- felemásabb élményének tartja azt a hat év előtti szeptem­beri délutánt, amikor a Hun­gária expressz egyik utasaként leszállt és először körülnézett a lipcsei pályaudvar lármás forgatagában. — A hátam mögött duru­zsoló motorvonat és a pálya­udvar nevét magyarosan kiál­tó kalauzunk akaratlanul is a néhány óvával előbb elha­gyott hazámat idézte elém, és bizony ha csak néhány pilla­natra is, de megkísértett a visszatérés gondolata. De az­tán a zsebemben megzizzenő felvételi bizonyítvány, s még- inkább a rámköszöntő német patrónusaim szívélyessége el­hessentette a maradék elfogó­dottságomat is, — emlékezett vissza. Persze nem voltak izgalom­mentesek az előzmények sem, amíg valóban zsebre tehette a drezdai műszaki egyetemre szóló okmányokat. Mert ahogy i mondotta, éppen az érettségi előtti hetek „diáksorvasztó” gondjaival volt tele, amikor tanárai kihirdették a Művelő­désügyi Minisztérium pályá­zatát. — Diák szemszögből ítélve mégis szerencsésnek Ígérkezett az időpont és a feltételek is, — mondotta. — Egyrészt mert a felvételi vizsga megelőzte az érettségit, s így a pontokat sem kellett magammal vin­nem, másfelől a kedvenc tan­tárgyaimból, fizikából, mate­matikából és német nyelVü alapismeretekből kellett felvé­teliznem ... De térjünk vissza újra a lip­csei pályaudvarra, ahonnan a tulajdonképpeni első „külföl­di útja” a helyi Kari Marx Egyetem „Herder” Intézetébe vezetett, ahol újabb három hónapos nyelvtanfolyam várt rá. — Az egyetemi évek legne­hezebb 90 napját gyúrtam itt le, tehát módomban állt kü­lönbséget tenni az otthoni és az itteni németnyelvű alapis­meretek követelményei között. Mégis a „legrázósabbal” a műszaki nyelv elsajátításával —, mert ez volt a főbb kö­vetelmény — viszont könnyen j boldogult és ez nagyon jó kez­dőtőkének bizonyult az egye- j temen is. | — Különösen az üzemi gya­| korlatokon vettem hasznát, ! ahol a gyorsan pergő eligazí- I tások, magyarázatok miatt nem is igen bajmolódhattam volna szótárakkal, silabuszok- kal. Különben is az egyetemi évek során mindvégig inkább »a gyakorlati kiképzésen volt a i főhangsúly — mondotta. — | Például egy-egy számunkra i kiadott gép megszerkesztésé- : nél az volt a feladatunk, hogy valami újat, eredetit adjunk hozzá. Ez viszont megkövetel­te, hogy minden eddig konst­ruált és hasonló rendeltetésű gépet, illetve azok műszaki irodalmát végigtanulmányoz­zuk, hogy végül is megszüles­sen a működési elvben újat nyújtó megoldás. A diploma munkáira emlé­kezik legszívesebben, s közü­lük is az élelmiszergyártásban ! használatos hidraulikus prése- ‘ lő és fordítókészülék megszer­j kesztésére, amelyet sikerrel , megvédett. Nagy ára volt, mert ahogy mondotta, el sem tudná so- ! rolni, hogy előzőleg hány i üzemben, s mekkora szakiro­dalomban kellett előtanulmá­nyokat végeznie, amíg e leg­kedvesebb szülöttjét végi’e „keresztvíz” alá tehette. Tavaly júliusban jött haza és néhány hetes keresgélés vagy inkább válogatás után, a Sopiana Gépgyárban helyezte el a munkakönyvét. Czakó Já­nos, a gyár főmérnöke sze­rint kettős volt az örömük, amikor megtudták, hogy a né­met diploma mellett élelmi- szeripari gépészmérnököt nyer tek a fiatal kollégával. — Azonmód nekivaló beosz­tást kapott a gyártmányszer­kesztési osztályunkon, ahol a mussz feladatok mellett máris komoly szerepe van egy egész új konstrukciójú gép kialakí­tásában. Ami pedig a német nyelvtudást illeti jelenleg egy- egy fontos szakcikk fordításá­val kamatoztatja és persze ál­landó levelezői kontaktust tart fenn a bennünket érdeklő német cégekkel is. Szóval fel­tétlenül bízom abban, hogy munkaszeretetével, ambíciójá­val hamarosan komoly műsza­ki támasza lesz a gyárnak. De ahogy kiderült, ennél sokkal többre vágyik a fiatal mérnök. — Szeretném elvégezni a külker egyetemet is, de saj­nos erre nem kaptam még biztatást a főnökeimtől. Pedig ha jelenleg nem is, de idővel minden bizonnyal hasznát ve­hetnék egy külkereskedelmi mérnök közgazdásznak ... Ebbe ugyan nem szólhatunk bele, de ha arra gondolunk, hogy a Sopiana Gépgyár ve­zetői is az új gazdasági me­chanizmus jegyében terveznek és kalkulálnak, talán sor ke­rül majd erre a biztatásra. P. Gy. MÁJUS 8-ÄN MEGNYÍLIK PÉCSETT, Űjmecsekalján a MECSEK Aruliáz MŰSZAKI OSZTÁLYA ELEKTROMOS HÄZTARTÄSI GÉPEK, TELEVÍZIÓK, RADIÖK, CSILLÁROK és egyéb lakásvilágítási cikkek stb. OTP HITELLEVELEK AZONNALI ELINTÉZÉSE Díjtalan házhozszállítás és iizembehelyezés Próbaüzemeltetés Nyitvatartási idő: délelőtt 9-től este 7-ig. Szombaton: délelőtt 9-től délután 5-ig. Legkedvezőbb utazási lehetőség: a 10., 20., 40-es autóbuszokkal. I tf Jt

Next

/
Thumbnails
Contents