Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
G SBnontmi namo 1969. május 7. Jogi tanácsadónk Tehetetlenségi járadék V. I. kisliarsányi olvasónk levelében arról ír, hogy betegsége miatt tehetetlenségi járadék megállapítását kérte. Kérelmét a szükséges idő hiányában elutasították. Ezzel nem tud egyetérteni, mert 1959 márciusától 1965. december 31-ig termelőszövetkezeti tag volt. Mindig több munkaegységet teljesített az előírtnál. A termelőszövetkezeti tagok sorából 1965. december 31-én kilépett, majd állami gazdaságba ment dolgozni. Az állami gazdaságban több, mint egy évig dolgozott. 1967. március 1. napján újból belépett a termelőszövetkezetbe és tagként dolgozott megbetegedéséig. A levelében írtak alapján azt kell közölnünk, hogy az elutasítás a jogszabályi előírásoknak megfelelt. Az 1966. évi 30. sz. tvr. 17. § (3) a) pontjában előírt feltétellel nem rendelkezik. A jogszabály a munkaképtelenségi járadékra jogosultság feltételeit az alábbiak szerint határozta meg: Munkaképtelenségi járadékra az a termelőszövetkezeti tag jogosult, aki a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket nem szerezte meg, de a) legalább három év óta termelőszövetkezeti tag, és b) az I. vagy II. csoportba tartozó rokkant, és c) sem neki, sem vele együttélő házastársának számottevő jövedelme nincs. Ólvasónk a termelőszövetkezetből kilépett, majd 1967. március 1. napján lépett újból a termelőszövetkezeti tagok sorába. Ettől az időtől kezdve még nem rendelkezik a megkívánt három évi tagsági idővel. Ezért nem lehetett a munkaképtelenségi járadékot megállapítani. A levélben közölt adatokból arra következtetünk, hogy a nyugdíjhoz megkívánt időből nagyon kevés hiányzik. Jelenleg még nincs tíz éve. Az azonban a közölt adatokból nem állapítható meg, hogy 1959-es termelőszövetkezetbe ^ történt belépését megelőzően dolgozott-e valahol, s ha igen, úgy ezen idők beszámítását kérte-e. Azt javasoljuk, hogy amennyiben a termelőszövetkezetbe történt belépését megelőzően is dolgozott olyan munkaviszonyokban, amelyek biztosítás alá estek, kérje nyugdíja megállapítását és e kérelemben már tüntesse fel az összes munkaviszonyait. Így esetleg mód lesz arra, hogy nyugdíjat állapítsanak meg. * Tájékoztatjuk olvasóinkat arról, hogy a SZOT módosította a termelőszövetkezeti járadékosokra vonatkozó szabályzatát. Az 1/ 1969. (IV. 1.) SZOT szabályzat értelmében az ÖREGSÉGI járadékos és az ÖREGSÉGI vagy munkaképtelenségi járadékos hetvenedik (nő hatvanötödik) életévét betöltött házastársa kérheti annak a naptári évnek a beszámítását: a) amely évben a nyugdíjhoz szükséges munkaegységeket, (munkanapokat) teljesítette, és b) amelyre a nyugdíjjárulékot utólag megfizeti. A beszámításra csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alól történt mentesítéséig legalább ÖT nyugdíjévét szerzett és a beszámítani kért évek figyelembe vétele esetén öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. Annyi év beszámítására van lehetőség, amennyi a tíz nyugdíjévhez szükséges. Tíz éven felül év beszámítására nincs lehetőség. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ha valakinek az öregségi járadék megállapításáig volt például nyolc nyugdíjévé és mint járadékos a termelő- szövetkezetben tovább dolgozott, a nyugdíjhoz megkívánt munkaegységeket, munkanapokat teljesítette, akkor kérheti járadék helyett a nyugdíj megállapítását tíz nyugdíjév figyelembevételével. A kérelmet a Társadalombiztosítási Igazgatóság Nyugdíj Osztályánál kell előterjeszteni. Pécs, Munkácsy M. u. 19., udvari épület. A kérelemhez mellékelni illetve közölni kell: 1. a járadék megállapító határozatot, vagy annak számát; 2. a járadék megállapításának kezdő időpontját; 3. igazolni kell a beszámítani kért naptári években teljesített munkaegységek, illetve mun- kananok számát évenkénti részletezésben. 4. a kérelemben fel kell tüntetni a személyi adatokat is. Házastársi kérelem esetén annak személyi adatait is. PÉCS A KÜLFÖLDIEK SZEMÉVEL A SZELLEM FELLEQVÁRA Pécs vilié d’histoire et de culture de labeur et de loisirs — ezzel a címmel (Pécs a történelem, a kultúra, a munka és az üdülés városa) igen szép cikket írt J. B. Gaignebet egyetemi rk. tanár, a Francia— Magyar Társaság helyettes elnöke. A világot látott tudós tavaly járt nálunk, s a napokban újból jelezte érkezését. Sorai oly elismerőek városunkról, hogy megérdemlik, hogy fordításban — legalább részben — Pécs lakosainak tudomására jussanak. TlJelytartóinak, akik azt ja- vasolták Mohamednak, hogy újabb győzelme után másodszor diadalmenetben vonuljon be Damaszkuszba, azt válaszolta: „Számomra ez lehetetlen”. És amikor továbbra is igyekeztek őt erre rábírni, így folytatta: „A Paradicsomba csak egyetlen egyszer lehet belépni!” — Sokkal jobban bizakodott Szolimán, a dicsőséges, Allah jóságában, aki amikor meglátogatta Pécset, azt állította, hogy az a paradicsom városa... A szerző ezekután leírja Pécs felívásét és természeti adottságait. Majd így folytatja: Az ember a legrégibb idők óta lakja e vidéket. Zengő- várkonyban ásatások történelem előtti lakóhelyeket tártak fel. Egy szobrocska, mely művészi módon a gyermekét szoptató anyát ábrázolja, mély, megkapó tekintetével és védelmet kifejező, túlméretezett karjaival az anyai ösztön erejét jelképezi. Részletes történelmi eszme- futtatás során Gaignebet professzor foglalkozik a jakab- hegyi illírekkel, keltákkal, az avarokkal és gallokkal. Tra- jánus, aki felismeri Pannóniának elsőrendű fontosságát 106- ban területileg megkétszerezi — írja a professzor. — Végül Dioclétianus 280 körül a lime- ! sek megerősítésére négy tartományra osztja. Pécs, latinul Sopianae a Valeria nevet viselő határőrvidék fővárosa lesz. Pécsett a római emlékek igen gyakoriak és minden bizonnyal nem tárták még fel valamennyit az őket fedő anyaföld alól. • A IV. század óta püspöki város és számottevő Keresztény emléket őrzött meg Pécs. A székesegyház előtti öt te- mető-sírkápolnától eredhet a középkori latin Quinqueeccle- siae elnevezés ... Az 1040-ben befejezett székesegyháza több ízben súlyosan megrongálódott, de mindig szerencsésen állították helyre. Bazilikái alaprajzra épülve 70 méter hosszú (az 1073-ban befejezett velencei Szt. Márk 76 méter!), tornyai 60 méteresek míg a későbbi (1240) párizsi „Notre i Dame”-é alig 8 méterrel ma- | gasabb... A cikk szép le- I írását adja a Dom altemplo- | mának, a Mindszentek temp- ! loménak majd dicsérőleg szól I a múzeumi kőtárról... A tatár pusztítás utáni vár- j falépítés eredményezte, hogy | azok 70 hektárt öleltek át, I míg ugyanabban az időben Bécs falai csak 60 hektárt védtek... Murát szultán legyőzője 1367-ben megalapítja az első magyar egyetemet, s ez megelőzi korban az 1386- ban létesített pestit és az 1417-ben alapított Aix-Marse- ille-it. A főtéren áll a nagy hős Hunyadi János lovasszobra ... Hunyadi és fia Mátyás király haditettei nélkül, a magyar védőbástya hiányában az ottomán hullám elárasztotta volna Itáliát! Az „igazhívők” vezérének a lova a római Szent Péter templom romjai között nőtt füvet legelte volna éppen abban az időben, amikor Leonardo da Vinci első rajzait készítette és amikor Michelangelo megszületett ... Maga a reneszánsz pedig bölcsőjében pusztult vol_ na el... Nyugati történészek magasztalják ezen kor tevékenységét az alkotókat (uralkodókat, pápákat) de elfelejtik megemlíteni a Hunyadiakat, a megosztott Itáliának a védelmezőit. Épp így elmuj lasztják az utókor emlékeze- lébe idézni, hogy III. Calixtus 1 I pápa 1456-ban elrendelte, hogy | a török feletti nagy Hunyadi ■ győzelem emlékére az egész j j világon délben kongjanak a í harangok. A Hunyadiak győ- j I zelmei nélkül a nyugati civi- ( | lizáció alapjaiban megrendült1 j volna. j Mohács (1526) után Pécs í j ,.mediná”-vá, nagy ottomán i I bazárrá lesz ... Ghazi Khasim j 1 pasa leromboltatja a Szent j j Bertalan templomot és kő- | j veiből nagy „mecsetet” épít- I j tét. Jakovali Hassan pasa fel- j ! emelteti minaretes „moséját”. j ! | A XVIII. század nagy ba- | ; rokk épületekkel, ispotályai, | felsőbbfokú leányiskolával és j | könyvtárral gazdagítja a vá- : rost... Napoleon 1809-ben j I nem haladt túl Győrön, mégis j I a „Francia emlék” az ő em- j j lékét idézi. A csaták folya- [ I mán kb. 11 ezer foglyot hoz- I [ tak Pécsre, tífusz és kolera ! dühöngött, s holttestek százait j- a város északi peremén siet- j ve elföldeltek közös sírokba, j 1900 körül a világhírű Zsol- j nay Vilmos emlékmű felállí- I tását határozta el, melyet 8! évre rá fel is avattak. A város fölött uralkodva, messziről láthatóan büszkén emelkedik a császári sassal koronázott piramis. A felirata „A dicsőséges Grande Armée”- nak jól olvasható. Szerény karbantartási munka elégsé- j ges lenne ahhoz, hogy fenn- | tartsuk ebben a baráti ország- ban a „grognard”-oknak (Napoleon gárdistáinak) és az 1813-as újoncoknak az emlékét, akik oly messze hunytak el Franciaországtól. Van-e széles e világon még egy olyan emlékmű, amellyel a nagylelkű győztes dicsőitl a legyő- zöttek emlékét? ... Gazdasági téren Pécs szerepe állandóan növekszik. — Kokszolható szénrétegek fel-. tárása többféle iparág kifejlesztését és felvirágoztatását teszi lehetővé. A város vasúti csomóponttá és a munkás- mozgalom fellegvárává lesz. Itteni sztrájkoknak országos visszhangjuk támad és az 1918-as katonai zendülés monarchia ellenes, békés érzelmekről tanúskodik. Az újabb- kori ércbánya és a hőerőmű létesítése fokozzák az ősi vá- | ros jelentőségét. Külvárosai új negyedeknek, tágas épületek- í nek adtak helyet. Fács a mun- ! ka városa 140 ezer lakossal I és valóban jelentős üzemekkel ... A város nem vált méltatlanná dicső múltjához, kultu- I rális kisugárzása mindenkor jelentékeny volt. Műemlékei felidézik drámai és megható j történelmét. Múzeumai külön- I leges figyelmet érdemelnek és j egyeteme új fellendülés előtt j áll. Tanárképző Főiskolája j Magyarország legelső ilyen j intézménye éppen úgy mint felsőfokú Vegyipari Gépészeti • Technikuma. Tíz év óta a nyári egyeteme többnyelvű 1 előadásaival a résztvevők szá- | zait vonzza. Hangversenyek, operák, balettok, színi előadások, képkiállítások színesítik Pécs kulturális életét. Pécsre a Toulon-i Főiskola professzorának Jaques Le Goff barátomnak a tanácsára mentem azzal a szándélckal, hogy megismerjem annak műemlé- | keit. Ezek nemcsak eredetisé- | gükkel leptek meg, hanem megragadtak az embernek, a ! földnek, a munkának és a pi- j henésnek kétévezredes folyamatossága. Pécs — az a Phö- j nix város — amelyet a száza- | dók folyamán oly gyakori pusztítás ért, hamvaiból föltámadva az emberi érintkezésnek kereskedelmi kapcsolatoknak a városa marad, — a munka, a művészet és a szellem magas fellegvára. Quinqueecclesiensis Ma érkezik Mario Delli Ponti Ma délelőtt Pécsre érkezik az európai hírű olasz zongoraművész: Mario Delli Ponti. A felesége és édesanyja társaságában érkező művész 1931-ben született Milánóban. Zenei tanulmányai után a legtöbb európai országban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában hangversenyezett. 1956-ban Londonban elnyerte a Bach-érmet, mégpedig az olasz művészek közül elsőként. Magyarországon a második évadja koncertezik. Ma este fél nyolckor Pécsett a Liszt-teremben Caesar Franck: Preludium, korái és fuga, Schumann: G- moll szonáta és Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című műveit adja elő. Május 9-én két szovjet művész mutatkozik be a pécsi közönségnek: Karine Georgian gordonkaművésznő és Vlagyimir Krajnyev zongoraművész, ök az eredeti tervtől eltérőleg nem a Liszt-teremben, hanem a \ Pécsi Nemzeti Színház ka- ( maraszínházában lépnek < majd fel este fél kilenc- ( kor. A múzeumi kőtár Dr. Szász feív. ÉRZELMES KÖNNYEK... A dalok is elérzékenyülnek mos- tanában. Az iskolai élet, amely egész évben töltve van izgatott órákkal és különös hangulatú tanárokkal, a tékozló fiúk fogadkozásaival és válogatott vidámságokkal, most szomorú nagy pillanataihoz érkezett. Mint minden évben ilyenkor. A vígságra buzdító Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus-t fölváltotta a Ballag már a vén diák. A végzős diákok a köny- nyező szülők asszisztálása mellett — ó, kissé maguk is könnyezve — megkerülik az iskolaudvart, végig vonulnak az öreg, fénylő folyosókon kart karba fűzve, és jelképesen átballagnak az ismeretlenbe, amit általában életnek, jövőnek nevezünk. Látszatra csak egy nagy érzelmes életkép a ballagás, hiszen már akkor is az volt, amikor annakidején a Selmecbányái erdészeti és bányászati főiskolás hallgatók körében szokásos lett. S azokban az időkben is megőrizte ezt az érzel- mességet — mi több: szomorú varázslatot — amikor városonként a középiskolák együttesen rendezték a ballagást, a város főterén vagy a sportpályán, beleolvadva egy közös ünnepélybe, de a lelátókon a zsebkendők éppúgy szipogtak, a szülői érzelem éppúgy csordultig telt. a gyerekek éppúgy izzadtak az öltönyökben, s meghatottan tűnődtek az élet rejtelmein, mint az alma mater falai között. S nem értékeli le mindezt az a körülmény sem, hogy az utóbbi években mindenki és mindenütt ballag: az óvodások, a különböző tanfolyamok hallgatói... Egyáltalán: ha csak egy mod van rá, mindenki ballag. Ez természetesen nem baj, csak tudni kell, csak meg kell érteni, hogy az érzelmes könnyek mögött valójában a lélek döntő pillanatai játszódnak le, a szülőkben is, a diákokban is. Szomorú ez a mozzanat, mert elhagynak valamit, és ugyanakkor bizakodó, mert közelednek valamihez, aminek az a neve: az életük. A kérdés ilyenkor csaknem közhely számba megy: — Mi leszel? Hová mész? A válaszok most még tele vannak energiával: — Egyetemre megyek. — S ha nem sikerül? — Megpróbálom mégegyszer. — S ha akkor sem sikerül? — Ó, az olyan messze van, legalább két év. Addig van még időm gondolkozni, és eldönteni, hogy mi lesz? Mindenki nem mehet egyetemre. Nem mehet. Nem is megy. Szól a dal, Ballag már a vén diák... A virágcsokrok valósággal világítanak az ünnepi ruhák között. Most. ebben a percben Isissé alaposabban oda kell figyelni, érdemes a szülők arcára pillantani. — Szomorúak, De, nem egyszerű szomorúság ez, nem pusztán az idő múlásának szól, nem is a fellélegzés könnyei ezek, hogy: hát, istenem, ezt is csak megértük, hanem ott figyel és vár az arcukon az aggodalom, hogy vajon mi lesz a sorsa a gyereknek? Mi vár rá az éleiben? Nagyon kevés ember veszti el a csatáját az élettel szemben. Szó se róla, vannak kellemetlen csata- vesztések, váratlanul rosszul végződött közelharcok. Előfordul, hogy az embert cserbenhagyja taktikai érzéke. — Előfordul, hogy rosszul választ, és őt is rosszul választhatják. Előfordul, hogy értetlenül — netán rosszindulattal — fogadják a legjobb és legtisztesége- sebb szándékait, javaslatait. S lehetséges, hogy időlegesen kispolgári zsarnokok közé kerül, s lehetséges, hogy egy-egy igazságtalanság álmatlan éjszakákat okoz. Időnként minden előfordulhat. De az egész élet nem ezekből a nehéz pillanatokból áll, hanem a munka, az alkotás — vagy mondjuk érthetőbben; az önkifejezés hosszú éveiből. A legtöbb ember átéli, leéli ezeket a nehéz, de valójában megnyugtatóan hosszú éveket. A rossz közérzetek múló rosszullétek. Nem azt akarom mondani, hogy mindenki egy idő után boldog lesz. Dehogyis. A boldogságban különben is nagyon sok az időszerűség, és ezzel együtt a bizonytalansági tényező. Különben is, boldogság ... De, azt csak meg lehet kockáztatni, hogy az idő mindig a boldogtalanság számlájára dolgozik, és az idő az ember bölcsességének kedvez. A dolgos idő, persze. Az okos idő. A humánus idő. Az igazságos idő. A Slágerkupa zsürielnöki tisztsége a sok dörgedelmes telefon és levél mellett személy szerint hozott egy kellemes meglepetést is. A postás akkoriban hozott egy borítékot, benne egy régi iskolai fényképet még az első elemiből, s egy levelet hozzá: ha én vagyok én, Richárd atya mellett, akkor írjak a mellékelt címre O. Gy.-nak, aki a harmadik sorban balról a második helyen áll. Egy egész estén át némi elfogódottsággal nézegettem a képet, mely ugyan nem ballagásra, hanem a kezdetre figyelmeztetett, de míg a természetellenesen visszafojtott arcokat nézegettem, s fölfedeztem, hogy ki kicsoda, rájöttem, hogy csaknem mind megvagyunk, és a legtöbb derék, megbízható ember lett. Könnyű dolgom van most. Amit mondok: egy-egy életsorssal megcáfolható', de a nagy számok tapasztalata szerint az élet sikerül. Azért élet. Dolgozni kell, nem egyszer küzdeni keményen, olykor kilátástalan küzdelembe kell beszállni, de mást nem tehetünk. Ha ebben a hivatásunkban nem hiszünk — a ballagás pillanatában csakúgy, mint az utolsó körben — föladtuk a küzdelmet, és a dal — sportpályán vagy iskolai folyosókon — szomorúan hangzik, és a könnyek, valóban csupán érzelmesek. Thicry Árpád
