Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

9969. május 6. Dunámon nat» »o Évadzáró hangverseny A Haydn- és Mozart-mű- vek megszólaltatásának je­gyében összeállított bérleti hangversenyévad utolsó kon­certjén Nicolae Boboc romá­niai karmester vezényelte a Pécsi Filharmonikus Zene­kart Boboc a legtekintélye­sebb román karmesterek kÖ2é tartozik, jelenleg Te- mesvárott az Operaház fő­zeneigazgatója, és mint diri- 0 gens számos külföldi ország­ban vezényelt nagy sikerrel. Pécsi műsorán két szimfó­nia szerepelt. Haydn B-dúr szimfóniája, a mester leg­érettebb, legszebb alkotásai­nak egyike, utolsó a 12 lon­doni szimfónia közül. A C- dúr szimfónia Mozart hang­szeres művészetének magas­ba nyúló csúcsa, melyet az utókor — mivel fönségesnek, mindenhatónak érezte — Ju- piter-szimfóniának nevezett eL Mindkét szimfónia bősé­ges alkalmat adott vendég- karmesterünknek, hogy diri­gensi erényeit megcsillogtas­sa. A legapróbb részletek precíz, átgondolt kimunkálá­sának az igénye nála a nagy egységesek, a töretlen dal­lamívek szépségének és töké­letességének a megteremtésé­vé fokozódik, ami nem kis feladatot ró a keze alá ke­rült zenekarra. A Pécsi Fil­harmonikus Zenekarról ma már elmondhatjuk, hogy megindult a megújulás, a felfrissülés útján. Az évad során tett is néhány figye­lemreméltó és örvendetes lé­pést előre. Az előzetes mű­helymunka intenzitásának fo­kozódása és elmélyülése érezhető a koncertpódiumon is. Erőteljes és széphangzású a csellószólam, fejlődtek a bőgők, tartják korábbi jó színvonalukat a fafúvók és finomult a rezek játéka. A hegedűk egységes tónusú hangzásának érdekében kel­lene még munkálkodni, több szólampróbával kifinomítani e jelentős hangszercsoport igényesebbé válását. Nem utolsó sorban a fegyelem kérdése, a mű megszólalta­tása érdékeinek alávetett egyéni szempontok feladása, a technikai problémák tisz­tázásán túl bizonyos fokú el­engedhetetlen zenei intelli­gencia elsajátítása oldaná meg e problémát, melyet zenekarunk jövője szem­pontjából döntőnek érzünk. A még lappangó személyi ellentétek és forrongások csak gyengítik a zenekar művészi fejlődésének zavar­talanságát. Hiszen mindezek összessége a magyarázata an­nak, hogy különösen a Haydn-szimf óniában Nicolae Boboc karmesteri elképzelé­sei, a részletfinomságokra vonatkozó intései nem min­den esetben valósultak meg, mintahogy a Mozart-szim- fónia tolmácsolását is he­lyenként egyenetlennek érez­tük. A koncert középső száma, Mozart négy fúvóshangszer­re irt Sinfonie concertante- ja lehetőséget nyújtott a Mecsek Fúvósötös négy tag­ja számára, hogy ilyen ran­gos hangversenyen lépjen a közönség elé. Mozart négy kiváló mannheimi fúvós fel­kérésére komponálta e ver­senyművét, melyben az oboa, a klarinét, a kürt és a fagott kapott concertáló szerepet. Deák Árpád, Paláncz Ta­más, Tolnai Gábor és Vár­nagy Attila játszott e négy hangszeren, minden elisme­rést megérdemlő tiszta, ki­egyensúlyozott hangzással Külön említést érdemel az Allegro tétel végének remek kadenciája, az Adagio tétel lírai, melegen daloló hangu­latú és a technikai bravúrral megoldott zárótétel, melyben Mozart variációk hosszú so­rán át szellemes ötletek egész tömegével ad lehetőséget a négy fúvósnak hangszertudá­sa megcsillogtatására. A koncert — műsorválász- tásában, színvonalában és hőfokában — mintegy az egész évadot összegezve tett pontot az Országos Filhar­mónia bérleti sorozatának végére. —nt— Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Korach Mór kapta az akadémiai aranyérmet Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében megkezdődött az Akadémia idei — immár 128. — évi közgyűlése. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Ajtaí Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Mi­nisztertanács elnökhelj ettese, Kiss Árpád miniszter, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője, Erdei Fe­renc, Jánossy Lajos, j Ligeti Lajos, Straub F. Brúnó, az Akadémia alelnökei, Kónya Albert, Szabó Imre, az Aka­démia főtitkár-helyettesei. A közgyűlésen az Akadémia rendes és levelező tagjain kí­vül nagy számban voltak je­len a társadalmi és tudomá­nyos élet ismert személyisé­gei, egyetemi tanárok, [ kuta­tók. A Pécsi Orvostudományi Egyetem professzorai [közül dr. Ernszt Jenő és dr. ^Lissák Kálmán, az Akadémia rendes tagjai, valamint dr. Donhof- fer Szilárd és dr. Kprnyei István levelező tagok vesznek részt a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén. [ A közgyűlést Rusznyák Ist­ván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. majd Erdey-Grúz [Tibor főtitkár terjesztette elő az Akadémia elnökségének be­számolóját. —- A gazdasági irányítás új rendszerére való áttérés több vonatkozásban érintette és érinti a kutatás szféráját is — mondotta a szónok. 4- Fo­kozottabban előtérbe kerültek a társadalom aktuális' konk­rét igényei a tudománnyal szemben, szorosabbá váltak az elmélet és a gyakorlat kap­csolatai, növekedett a kutató­helyek önállósága és egyben vezetőinek felelőssége. Az Akadémia főtitkára el­mondotta, hogy a kutatás te­rületén az irányítási rendszer minden vonatkozásban kor­szerű új mechanizmusa még nem alakult ki, most folyik az ennek érdekében szükséges intézkedések előkészítése. A kutatóintézetek és kutatási eredmények felhasználói kö­zött az elmúlt évben aktív és közvetlen kapcsolatok kezdtek kibontakozni. A most formá­lódó minisztériumi kutatási­fejlesztési célprogramok ki­dolgozásába már bekapcsoló­dott néhány akadémiai kuta­tóintézet. Az újtípusú kutatá­si-fejlesztési szerződés forma egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra. 1968-ban az Akadémia 22 kutatóintézete szerződéses munkáinak válla­lási összege elérte az 50 mil­lió forintot, szemben az 1967. évi külső megbízásos munkák teljesített, 19 millió forintos terjedelmével. Kutatóintéze­teink általában felismerték a gyakorlattal való kapcsolat ezen új formájának nagy je­lentőségét és előnyeit — Az akadémiai kutatásnak tudományos problémák meg­oldásával alá kell támaszta­nia az aktuális népgazdasági célok megvalósítását is — hangsúlyozta Erdey-Grúz Ti­bor — fontos, hogy a tudo­mány fejlődésének belső tör­vényeiből fakadó problémák közül minél inkább az olya­nok megoldására koncentrál­junk nagy erőket, amelyek a tudósok megítélése szerint a belátható jövőben szerephez fognak jutni a társadalmi gya­Elfogták a miskolci rablógyilkost A Borsod megyei Rendőrfő­kapitányság emberölés bűn­tette miatt eljárást indított Nyitrai Sándor 32 éves segéd­munkás, büntetett előéletű miskolci lakos ellen. Nyitrai vasárnap ittasan felkereste miskolci lakásán özv. Bárány Időjárásjelentés Várható Időjárás kedd estig: időnként megnövekvő felhőzet, el­sősorban nyugaton és északon he­lyenként zápor, zivatar. Napköz­ben megélénkülő déli, délnyugati szél. Meleg idő. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 10 —15, legmagasabb nappali hőmér­séklet 24—29 fok között. Lajosné 68 éves nyugdíjast, s különváltan élő felesége után érdeklődött. Az idős asszony közölte Nyitraival, hogy fele­sége nincs nála. Ekkor a férfi az asztalról felkapott egy konyhakést, s azzal többször mellbeszúrta Báránynét, aki a helyszínen szörnyethalt Nyit­rai ezután összeszedte a keze- ügyébe akadó ruhaneműt, egy bőröndbe gyömöszölte, s el­menekült. A tiszai pályaudvar közelében a bőröndöt a ruha­neművel együtt eladta, s nem messze a pályaudvartól egy vendéglőben folytatta az ivást. A rendőrség a vendéglőben fogta el a rablógyilkost Nyit- rait — miután beismerte az elkövetett bűncselekményt — előzetes letartóztatásba he­lyezték. korlatban. Olyan kutatásokra is szükségünk van, amelyek nemcsak meglevő igényeket elégítenek ki, hanem a hala­dás irányában új — és reáli­san kielégíthető igényeket is támasztanak. A beszámoló után dr. Ajtai Miklós a párt és a kormány nevében üdvözölte az Akadé­mia közgyűlését. Ezt követően sor került az akadémiai aranyérem és az akadémiai díjak átadására. Az idei akadémiai aranyérmet Korach Mór akadémikus kap­ta kiemelkedő tudományos munkásságáért. A közgyűlés nyilvános ülé­se Rusznyák István zárósza­vával ért véget. Az elnökség beszámolóját szerdán zárt ülésen vitatják meg. Műszaki átadás a Megyei Kórházba» Kész az új sebészet Ezer személynek főzhetnek a kórház modern konyháján Még a festők, szerelők, par- kettcsiszodók és takarítók se­rege megszállva tartja az épületet, de már tisztán ra­gyog a halványszürke és hó­fehér csempével borított fal, helyére került a legmoder­nebb egységekből álló kony­hai berendezés. Gálosi Ferenc, a Pécsi Épí­tő és Tatarozó Vállalat épí­tésvezetője, valamint műve­zetők, szakmunkások és mű­szakiak a hivatalos átadás előtti utolsó órákban még- egyszer végigjárják a Megyei Kórház 5,5 millió forintos költséggel épülő, ezer szemé­lyes főzőkonyháját. Elégedet­tek a látottakkal, bár nem készült el a termóventillátor és az ételfelvonó. A szellőző berendezés felszerelését a pesti vállalat csak a IV. ne­gyedévre vállalta, ezért egy kisebb teljesítményű lég­mozgató berendezést szerelnek fel. A hét folyamán kell a gáz­készülékeket beszabályozni, az oszlopok fa, díszítő burkola­tát, néhány pultot, asztalt és faberendezési tárgyat a gáz­szerelőknek, illetve a Vegyes­ipari Vállalatnak elkészítenie. A régi, korszerűtlen épület átalakításával és bővítésivel alakították ki a mostani he­lyiségeket. A modem higiéniai követelményeknek megfele­lően a 25 tagú személyzet tel­jesen elzárt körülmények kö­zött dolgozik a főzés ideje alatt. Külön öltöző, fürdő és étkező áll a konyhai sze­mélyzet rendelkezésére az épületen belüL A mosogatásra váró edénye­ket úgynevezett fehér-fekete helyiségben tárolják és tisz­títják teljesen elkülönítve az elmosottól. A konyhai berendezések, korszerű gáz- és elektromos­kályhák, gőzüstök, melegítő­pultok és hűtőkamrák tágas, természetes és mesterséges fénnyel egyaránt jól világított teremben állanak. Helyére ke­rült a Savaria univerzális konyhagép, amely darál, ha­bot ver, őröl, de ugyanakkor konyhakések élesítésére is al­kalmas. A konyha önálló cuk­rászüzemmel rendelkezik, ahol a fagylalttól a legkülönbö­zőbb tésztáig minden elkészít­hető. Az ebédlő közvetlenül a konyha felett van. Az épület többi részében a kórház gaz­dasági hivatala és klubszobá­ja van. A főépület III. emeletén se­bészeti kórtermeket és műtőt alakítottak ki. A műtő fala egészen, a mosható fehér, olajfestékkel bevont mennye­zetig, csempével borított. Új­donság, hogy a kórtermekben az ágyakat, U-vas keretbe fog­lalt üvegtóglából készült vá­laszfallal elkülönítik egymás­tól. Természetesen csak a ne­héz műtéten átesett betegek lesznek itt elhelyezve, hogy ne zavarják a többi beteg nyugalmát Az építtető, Megyei Kórház néhány kifogástól és a vissza­levő finomítási munkáktól el­tekintve, elégedett az új lé­tesítménnyel. L. 3. párhuzamosán az ország- ■*- úttal van egy eléggé gyorsfolyású víz. Itt Hidason úgy hívják: öreg patak. Át­ível rajta egy betonhíd, köz­vetlenül a VOSZK ipartelepé­nek bejárata előtt. A hidon kíváncsiskodók támaszkodnak a korlátnak. Lent a parton pedig egy fura - építmény kö­rül szakemberek tevékeny­kednek, műszerekkel mérnek, tanácskozónak, utasításokat adnak a gumiruhás, vízben álló férfiaknak. Itt van kö­zöttük dr. V. Nagy Imre, a Műszaki Egyetem tanszékve­zető professzora, Tóth Béla, a VOSZK ipari főosztályveze­tője, Moskovitz János mér­nök. a hidasi telep vezetője, Molnár György gépészmérnök, a Megyei Tanács ipari osz­tályának munkatársa és még ... De erről később. A berendezés —, amelyet a patakra építettek — úgyneve­zett „vízemelőkos elven mű­ködő hidraulikus ütőszivaty- tyú”. Az elv ismeretes már régóta, mégis szabadalom, mert rendkívül nagy teljesít­ményre tökéletesítették. Itt a vizet elrekesztették, a vízszint magassága körülbelül 1 mé­ternyi lehet. Onnét két nagy keresztmetszetű csővezetéken át jut el a víz egy szelep- rendszerre] működő készülék­be, majd tovább jut egy me­rőlegesen álló csövön át ... mondjuk a szabadba. Ugyanis A kálvária vága ide már csak rá keü kötni az öntözőberendezés ismert cső­hálózatát Akár szórófejes, akár árasztásos öntözésre al­kalmas a hidraulikus ütőszi­vattyú. Tóth Béla: — Nagy jelentőségű ez a szabadalom, mert üzemelteté­séhez nem kell sem villamos, sem robbanómotoros berende­zés. A vízfolyás tulajdonkép­pen saját energiáját használ­ja fel. Moskovitz János telepveze­tő mérnök: — Ma beméréseket vég­zünk, hogy a teljesítményről pontos képet kapjunk. Mi gyártottuk le ezt a nagyobb kapacitású szivattyút és Bu­dapesten az ipari vásáron be­mutatjuk. Megrendelésre bár­melyik mezőgazdasági terme­lőegységnek legyártjuk. Elmondja még, hogy a szi­vattyú minden felügyelet nél­kül működik, tehát vizsgázott gépkezelőre nincs szükség. Három esztendeje működik Fejér megyében a györei ter­melőszövetkezetben az első, amelyre az évi költségráfor­dítás tulajdonképpen semmi. Élettartama gyakorlatilag kor­látlan, mert a szivattyúnak gyorsan kopó, forgó alkatré­szei nincsenek. — És kinek a szabadalma? — Szabóki György, székes- fehérvári nyugdíjas lakatosé. Tehát itt van 6 is. Félre­vonom a patakparton álló fák hűse alá. Kék köpenyt visel, sötétkék gyűrött nadrágot, nyakán félrecsúszott nyak­kendő. Szemüveges, alacsony, sovány férfi, hatvan fele jár. Idegei rosszak. Mérőszalaggal babrál, ujjai remegnek. — Már egyszer írtak rólam, pesti újság, évekkel ezelőtt, utána sokan támadtak. Amíg nem látják, nem hiszik el, hogy a víz saját energiájának hasznosításával ilyenre képes. — Hosszú volt a kálvária? — Hosszú — mondja szo­morúan. — Tudja, mi ment rá? Volt egy házrészem, el­adtam. Méhesem volt, túlad­tam rajta. Húszezer forintom volt a takarékban, ráment. Famegmunkáló gépem volt, eladtam. Csak ette a pénzt, és én kísérleteztem. Lefut a partra, méri a vi­zet, visszajön. — Magyar betegség... — Micsoda? — Az, hogy egy ötletes ta­lálmány évekig kallódik. Így volt a görgős-eke is, vagy a légpárnás köszörű esete is. Végre a Találmányi Hivatal elfogadta a szabadalmamat. Anyagilag tönkrement Tel­jesen. Család? Elképzelhető. De a hivatalok is. Amikor ki­lincselt éveken át, elnézően mosolyogtak a szakadtnadrá- gos emberen. ' Nem túlzás! Térdén hasadt a nadrág, za­kója. felöltője feslett volt. Va­lahogy mindig a megoldhatat­lan perpetuummobile rémlett fel a hivatalos szakemberek előtt. Hiszen hány „feltalálót” ejtett rabul már a gondolat és bele is zavarodtak. — Konok vagyok — mond­ja Szabóki György. — Ennek köszönhetem, hogy V. Nagy Imre professzor úr felismerte munkámban a lehetőségeket és segített nekem. Megfogja ingemen a gom­bot, úgy mondja: — A vízben erő van, csak hasznosítani kell. Tudja, mit mondok? Pesten mindig van valahol csőtörés. A víz támad. Én tudom rá a megol­dást, azt, hogy az erőt hol kell lefékezni úgy, hogy ne szakítsa fel az aszfaltot. — És akkor? — Nem. Belefáradtam. Éhez­tem sokat, semmim nem volt. Most ez kész. A vágyam tel­jesült, az ipari vásáron be­mutatják. De hogy a hazai mezőgazdaság mikor „harap" rá, azt nem tudom. R. F, Kutya­Edáliítás Budapesten A nemzetközi kutya­kiállítás nem Budán, hanem Pesten, a Mező- gazdasági Kiállítás terü­letén volt. Két napon át nem a kutyák voltak hűséges szolgái a gaz­dáiknak, hanem a gaz­dik pátyolgatták kedvenc állataikat. A kutya-társadalom­ban, amint ez rögtön ki­derült, merev kaszt-rend szer uralkodik. Hiába tud énekelni, számolni avagy beszélni egy ku­tya, ha keverék fajta, akkor egy ilyen kiállításra el se jöjjön. Bár nem Árpád fejedelem bejöve­teléig vezeti vissza a családfáját, de íme egy „kékvérű” fox-terrier „kutyabőre”. Neve: Hots­pur Kennel, szülők: Csi- ki Bimbó és Ménesi Dé­mon, nagyszülők: Miro v. Burghügel (azt nem tudtam eldönteni, hogy a „v” a német bárói „von” rövidítése-e Gubacsi Ari, Körösparti Etikett, vala­mint Akrobat Whirl­wind; dédszülők: Gere­cséi Lidérc és Vagabund Whirlwind (az utóbbi ős feltehetően bevándor­lóként jött hazánk föld­jére). * Pécsről a legtöbb ku­tyát Schmidt József vitte föl, ő hozta fehér puli­jaival a legtöbb díjat is. A Pécs-diósi Suba mi­nősítése kitűnő. Ezért kék szalagot kapott, he­lyezése: győztes, és meg­kapta a nemzetközi zsű­ri Rés. CACIB-díját. — (Ennél már csak a CA- CIB magasabb.) A Pécs- diósi Bodri minősítése kitűnő, kékszalaggal tért haza, címe: Hungária Prima Junior. A Pécs- diósi Hamis, a Pécs-diósi Zsivány is kitűnő, a Pécs-diósi Suttyó pedig kitűnő minősítéssel meg­kapta a Hungária Cham­pion címet és a Rés. CACIB-díjat. Dr. Mess Béla szetterje 38 induló közül a fiatal osztályban nagyon jó minősítést ka­pott és az ezzel járó pi­ros szalagot. Czibulka Márton kuvasz-kanja a 137 indulóból álló szoros mezőnyben a negyedik helyet szerezte meg. Kék szalag, kiváló minősítés a jutalma. Megkerült az „eltűnt" kisfiú Mint ismeretes a tv-híradó va­sárnap este hírt adott Nagy Láss- ló oroszlányi kisfiú eltűnésérőL Mire azonban az adás elhangzott, a kisfiú már otthon volt szülei­nél. Végeredményben el sem tűnt: a szülők tudta nélkül pesti roko­naihoz utazott, akikkel vasárnap a Vidámparkba ment szórakoznL Az aggódó szülők korábban a te­levízióhoz fordultak segítségért, s elfelejtették értesíteni a tv-hír- adót., amikor a gyermek előke­rült. A segítő szándékú közlés így felesleges riadalmat keltett, vak> lármát okozott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents