Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

Ara: 80 fillér Jugoszláv pártmunkások Baranyában xxvi.évfolyam,lói.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m9. május 6., kedd Felfelé ívelő grafikon Több, mint félmillió forint Jutalmat kaptak a Baranya legtisztább, legkulturáltabb községe 1968. versenymozga­lomban kitűnt Komló, Du- naszekcsö, Pécsvárad, Hidas, Kisharsány, Egyházaskozár, Pellérd, Tengeri. Marócsa, Drávaiványi és Udvar. A tízezertől százezer fo­rintig terjedő díjak felhasz­nálásáról a végrehajtó bi­zottságok előterjesztései alapján a tanácsok döntenek, ötleteknek, elképzeléseknek bőviben vannak a végrehaj­tó bizottságok, de még sehol nem dőlt el, hogy melyikből lesz megvalósításra alkalmas terv. A 100 ezer forintos dí jat kapott Komlón például több elgondolást is dédelget­nek. A pénzből korszerűsít­hetnék a Lenin tér világítá­sát, vagy ugyanott művészi szökőkutat is csináltathatná­nak. Udvaron a főteret és a főutcát parkosítják, Kishar- sányban az útépítés miatt el­maradt buszmegállót szeret­nék felépíteni, Dunaszekcsőn tovább fásítanak, virágosíta- nak, vízvezetéket bővítenék, járdákat javítanak, Egyhá- zaskozáron betonjárdát épí­tenek, Drávaiványiban orvo­si rendelő alapjait rakják le a jutalomból. A díjazott községek mindegyikében a falu szépítésére a kulturált­ság további növelésére he­lyezik a legfőbb súlyt, ezért általában fejlesztési célokra használják fel a kapott pénz­összegeket. A díjakkal több­nyire a fejlesztési alapot nö­velik, hiszen különösen a ki­sebb összegű jutalmakból nem valósíthatók meg jelen­tősebb beruházások. De a 10, 20, 30, 40, 50 ezer fo­rintos jutalom a községfej­lesztési alapból kiegészítve, távolabbi célok elérését is le­hetővé teheti. Nyolc évvel ezelőtt, 1961- ben hirdették meg Baranyá­ban először a legtisztább, legkulturáltabb község cí­méért a versenyt és a kitűnt községeknek 1962-ben adták át először a díjakat. Azóta minden esztendőben több, mint félmillió forint jutal­mat kapnak a legjobbak. Körülbelül ettől az időtől számíthatjuk a társadalmi munkamozgalom hirtelen fel­lendülését a megyében. A jutalmozott községek taná­csai, végrehajtó bizottságai az összegek felhasználásához ötleteket, javaslatokat kér­tek, a kialakult tervek meg­valósításához pedig a lakos­ság társadalmi hozzájárulá­sát. Mivel a kitűzött célok minden esetben a közösség érdekeit szolgálták, az ön­kéntes segítség is szívesen jött. 1961-ben 1 millió forint értékű társadalmi munkát végzett Baranya lakossága, azóta állandóan felfelé ível a grafikon. 1968-ban már évi 22 milliónál tartottunk, idén és jövőre pedig még ennél is több lesz a községfejlesz­tési célok megvalósításához nyújtott társadalmi hozzájá­rulás értéke. A számadatok a legtisztább, legkulturál­tabb község címért évenként kiírt megyei verseny társa­dalmi hasznosságára is fényt vetnek. A részvétel, a leg­jobbaknak juttatott díjak felhasználása szunnyadó erő­ket mozgat meg, nagyerejű összefogásra ösztönöz. A ba­ranyai községek külsőségek­ben, csínban rengeteget változtak. Arculatuk további előnyös megváltoztatása ér­dekében helyesen teszik a tanácsok, ha a jövőben is a társadalmi erőkre alapoz­lak. Mohácson lesz Európa legnagyobb farostlemezgyára 480 milliós költséggel bővítik j a gyárat — 1973 januárjában már termel az új üzem A mohácsi Duna-parton a következő néhány év alatt Európa ’ legnagyobb, legkor­szerűbb farostlemezgyárát hozzák létre. Ennek az ipar­ágnak Mohács a hazai böl­csője, itt működik tizedik esz­tendeje az ország első és egyedüli farostlemezgyára, amelyre eddig több mint fél- milliárd forintot költött az állam. A további bővítés 480 millió forint költséggel való­sul meg. Az évi 60 000 tonna kapacitású új gyáregység be­rendezéseit az osztrák Func- der cég szállítja a közelmúlt­ban megkötött szerződés alapján. A program szerint , 1971 júliusától érkeznek a I gépek és az új gyáregység 1973 januárjában kezdi meg a termelést. Sadovsky a Szlovák KP új első titkára ▼ Minden gépesíthető r Amíg a felek vitatkoznak ▼ Kezdődik a harkányi éjszakai fürdés ▼ Kész az új sebészet ▼ A kálvária vége ▼ Megkerült az „eltűnt“ kisfiú Rapai Gyula elvtárs ismerteti a vendégekkel a programot. — goszláv küldöttség vezetője Középen Anton Lang, a ju- Foto: Erb János Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl A tartalomból Jacques Duclos az FKP elnökjelöltje A Gazdasági Bizottság döntése: új vegyiszál-gyár épül Nyergesúj fal un A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság eszéki te­rületi konferenciájának öttagú delegációja érkezett tegnap Baranyába, Anton Lángnak, a konferencia helyettes vezető­jének vezetésével. A küldött­ség tagjai: Franjó Huber, a zupanjai községi szervezet tit­kára, Dragutin Cajkovac, a djakovoi községi szervezet tit­kára, Jakov Buksa, a nasicei községi szervezet elnökhelyet­tese és Ivó Babic, a község­Tíz nappal a Budapesti Nemzetközi Vásár kapunyitá­sa előtt a rendezők, a HUNGEXPO vezetői felmér­ték, hol tartanak az előkészü­letek. Megállapították, hogy a műszaki felkészültség jobb, mint az előző években ebben az időszakban volt. Már a hazai kiállítók többsége is megkezdte a pavilonok be­rendezését, az áruk szállítá­sát, elhelyezését, a külföldiek pedig mintegy 400 vagon- nyi árut küldtek, a jelzett mennyiségnek körülbelül a felét. A HUNGEXPO a kü­lönböző nemzetiségű kiállítók­tól mintegy ezer megrende­lést kapott, a legkülönfélébb műszaki megoldásokra, sze­relésekre. belső építésekre, kertészeti munkákra, stb.-re. Ezek értéke körülbelül azo­nos a kiállítási terület bér­leti díjával A vásár rendeltetése a mű­szaki tapasztalatcserén túl az üzleti kapcsolatok bővítése. A kereskedelmi tárgyalásokhoz ezer tángyalófülke áll a szak­emberek rendelkezésére. Mű­ködik majd a külföldiek klubja is. Harmincöt ország kiállítói találkoznak a BNV-n, Bolgár—NDK tárgyalások Hétfőn délután Berlinben megkezdődtek a tárgyalások a Bolgár Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormány- küldöttségei között. Előzőleg a bolgár delegáció Todor Zsiv- kov vezetésével megkoszorúz­ta a szovjet hősök treptowi és a szocialisták friedrichsfel- dei emlékművét, majd láto­gatást tett Walter Ulbricht- nái. közi konferencia politikai munkása. A vendégeket a két ország határán Novics János, a Me­gyei Pártbizottság titkára és Csorba Tivadar, a Megyei Pártbizottság munkatársa fo­gadta. Pécsre érkezésük után a Me­gyei Pártbizottság székházá­ban Baranya és Pécs város vezető pártmunkásaival talál­koztak. A baráti beszélgetésen részt vett, és megyénk gazda­sági, társadalmi valamint tu­s az sem okoz majd nehéz­séget, hogy a tárgyaló felek különböző nyelveken beszél­nek. A HUNGEXPO 300 tol­mácsról gondoskodott A május élsejei ünnepsége­ken részt vett külföldi szak- szervezeti küldöttek egy cso­portja — vasárnap este — háromnapos látogatásra Bara­nyába érkezett. Az Egyesült Arab Köztár­saságból Hamza Ali Mahgub és Abd El-Fattah Ibrahim El- Asiri, a Román Szocialista Köztársaságból Ana Tuica és Ion Boda, Sierra Leonéból Dypha Din-Gabisi és Albert Mascweli érkezett, a Vietna­mi Demokratikus Köztársasá­got Tran Duc Viet és Kieu Dinh Then, a Latin-amerikai Általános Kongresszust An­drés Paredes Luyo szakszer­vezeti tisztségviselő képvisel­te a küldöttségben. A külföldi vendégek tegnap délelőtt Pécsett a Szakszerve­zetek Baranya megyei Taná­csa székházában a szakmák területi bizottságainak vezető­ivel találkoztak, ahol Szili Jó­zsef, az SZMT titkára adott tájékoztatót Pécs és Baranya helyzetéről és a szakszerveze­ti munkáról. A baráti talál­kozón több kérdés elhangzott a külföldiek részéről; melyre a szakmák képviselői válaszol­tak. A szakszervezeti küldöttség az SZMT-székházból a Pécsi Porcelángyárba látogatott, ahol a vezetőkkel és munká­sokkal találkozott és több dományos helyzetéről tájékoz­tatót mondott Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Me­gyei Pártbizottság első titkára. A kölcsönös tájékoztatón ott volt Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizott­ság első titkára és a Megyei Pártbizottság osztályvezetői. A jugoszláv pártmunkások — a beszélgetés után — a Pe­tőfi filmszínházban megnézték a Diákváros című filmet, me­lyet az első magyar egyetem 600 éves évfordulójára készí­tettek. _Ebéd után vendégeink pihe­nőt tartottak. Az esti órákban Csorba Tivadar kíséretében ellátogattak a 400 ágyas kli­nikára, ahol dr. Keszthelyi Béla, klinikai adjunktus mu­tatta be a korszerű egészség- ügyi létesítményt. A jugoszláv pártmunkások ma Komlóra látogatnak. üzemrészt megtekintett. A gyárlátogatás után Pécs vá­ros nevezetességeivel ismer­kedtek, délután Orfűre és Abaligetre utaztak. Ma Komló város vendégei lesznek. Béta-bányán bányá­szokkal találkoznak, majd megtekintik a sikondai szana­tóriumot. A Gazdasági Bizottság dön­tése értelmében hazánkban új szintetikus szálat gyártó ve­gyi üzem épül. A beruházás­sal kapcsolatban dr. Korányi György, a nehézipari minisz­térium műszaki fejlesztési fő­osztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: — Közismert, hogy a tex­tiliparban egyre nagyobb arányban használnak a gyap­jú és a gyapot helyettesítésé­re kémiai úton nyert szála­kat. Az iparágban általános irányzat, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a gyapjút helyettesítő vegyi szálak és ezek közül is a poliakrilnitril (pan), amelynek főleg a köt- szövött-termékeknél van létjo­gosultsága. Ezt az anyagot a nagyközönség Orion vagy De­deron néven ismeri és kedveli. Az ország évente többszáz- tonnás mennyiséget hoz be külföldről, a hazai vegyi üze­mek ugyanis eddig még nem rendezkedtek be előállítására. Az import nyersanyagból a magyar üzemekben készítik a pulóvereket, kardigánokat és a különféle tartós, könnyen és jól mosható, nem gyűrődő ru­házati cikkeket. Az igények azonban egyre nőnek; 1970 után textiliparunk előrelátha­tóan évente már több ezer tonnát dolgoz majd fel belőle. — A behozatal viszont a nö­vekvő tételek miatt nagy ter­het jelentene a népgazdaság számára, ezért határozta el a Gazdasági Bizottság a hazai pan-üzem felépítését. — Az üzemben, az első idő­szakban évente 4600 tonna vegyiszálat gyártanak majd, ezzel a mennyiséggel hosszú ideig lehet fedezni a hazai szükségletet. A tervezett be­rendezés modem és automa­tizált lesz, és a műszaki meg­oldások tekintetében eléri a világszínvonalat. A termék minősége is egyezik azzal, amilyet jelenleg külföldön vá­sárolunk. — Az üzem a Magyar Vis- cosa Gyár nyergesújfalusi te­lepén épül fel, 1971—72-re. Az alapvető gépi berendezéseket olasz és osztrák cégek szállít­ják, a kiegészítő berendezé­sek és szerkezetek egy részét magyar vállalatok — például az Április 4. Gépgyár és a Budapesti Vegyipari Gépgyár — biztosítják. A szerelésben is részt vesznek a külföldi szakemberek, de mellettük ott lesznek majd a magyar ve­gyiműveket szerelő vállalat dolgozói is. A magasépítési munkák kivitelezésével a Ne­hézipari Építési Vállalatot és a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatot bízták meg. A főosztályvezető elmondot­ta még: az igénybevett külföl­di hitelek egy részét az üzem késztermékeivel egyenlíti majd ki. Ugyanakkor a gyár mű­ködése a KGST-n belül is gazdaságos együttműködésre kínál lehetőséget. A szocialis­ta országok hasonló gyáraival széleskörű munkamegosztás jöhet létre, és előtérbe kerül­het a specializálódás. A nyer­gesújfalusi üzem gyártmánya­ival bővül a hazai vegyiszál- választék, hiszen a Viscosa, a Danulon és a Popril-szálak után ez lesz a negyedik ter­mék-típus, amelyet a hazai vegyipar állít elő. A küldöttek a Hírlapolvasóban hallgatják Szili József tájékoztatóját Tíz nap múlva nyílik a BNV Külföldi szakszervezeti küldöttség Baranyában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents