Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-30 / 122. szám
1969 május 30, Dunantmi itauiö Lisztvizsga Komlón Tizenöt féle kenyeret •kóstoltam végig tegnap a komlói — liszt vizsgán. Most ugyanis nem any- nyira a pékek, mint inkább a lisztek vizsgázz tak Baranya kilenc malmából 15 féle lisztet hoztak a Baranya megyei Sütőipari Vállalat komlói üzemébe. Délután egyenlő feltételek és az adalék-anyagok azonos mennyisége, minősége mellett sütötték meg a kenyereket. Mégis micsoda különbség! A sütést laboratóriumi elemzés előzte meg, melyen már kialakult a rangsor az egyes lisztfajták között. Eszerint egy jó, 13 közepes és egy pedig gyenge minőségű. A teremben, a hosszú asztalon, a patyolatfehér asztalkendőn ott sorakoztak a mosolygós egykilós meleg kenyerek. Előttük kis papírlapokon számok, jelzések. Ez biztosította a titkosságot. — Aztán megkezdődött a minősítés. Én is zsűrizek. Az előre elkészített lapon olvashatom az értékelés szempontjait: alak. héjtulajdonság, szag, íz, szán, bélállomámy. idegen anyag a kenyérben. Bárdos György, a Megyei Minőségvizsgáló igazgató-helyettese figyelmeztetett; a legnagyobb hiba, ha a kenyér dohos, vagy állati kártevőket tartalmaz. „Dolgozom”. Az ötös számmal jelzett kenyér, «lapos, ragacsos, de a ti- zennégyes — ez igen, ez ízlik a legjobban. Bár ilyen volna mindig az üzletben! Mellettem egy zsűri társam megjegyzi: — Mire 40—50 kilométerre elszállítanák ezt a szép kenyeret, erre sem lehetne ráismerni. összeszámolják a pontokat. örömmel hallom, hogy a tizennégyes számú kenyér lett a győztes. A mohácsi malom lisztjéből sütötték. A második helyezett kenyér is a mohácsi lisztből készült. A sokat szidott szigetvári lisztből közepes minőségű kenyeret sütöttek. A pécsi villanymalom lisztjéből sütött kenyér az utolsó. Ezt kapjuk mi — pé-. csiek? (Mécs) Hatalmas hús«; várak KGSJ-szakemberek az állattenyésztés gépesítéséről 250 fővel csökkentik Széchenyi-akna léi számát Hét ország — Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország, Magyarország. NDK, Románia és a Szovjetunió — állattenyésztési szakemberei látogattak tegnap a Bolyi Állami Gazdaságba, illetve tsz-be. — Május 25-én érkeztek hazánkba, s — a magyar delegációval együtt — június elsején tovább utaznak Csehszlovákiába, majd pedig Lengyelországba. Mindhárom országban azt tanulmányozzák, hogyan lehetne meggyorsítani, intenzívebbé tenni a szarvasmarha-nevelést, illetve hizlalást. Lapunk szerkesztősége felhasználta az alkalmat, s egy körkérdést intézett a neves kutatókból, illetve gyakorlati szakemberekből álló csoport néhány külföldi tagjához. A kérdés így hangzott: —• Nálunk Magyarországon az állattenyésztés gépesítése elmaradt a növénytermesztés gépesítettségétől. Emiatt az állattenyésztés két alapvető ága — a sertés és szarvasmarha — nem gyakorol a fiatalokra kellő vonzóerőt, s akadozik a szakmunkás, illetve munkaerőutánpótlás. Mi a helyzet önöknél ezen a téren? Dutca Smarand román küldött így válaszolt: — Az állami gazdaságokban elég jól előrehaladt nálunk az állattenyésztés komplex gépesítése. Vannak gazdaságok, ahol 80—90, sőt 100 százalékos gépesítettségi fokot értek el. A tsz-ekben is terjed az új módszer, de hogy mikor válik általánossá, azt ma még nehéz lenne megmondani. Albrecht Baumung és dr. Karl Breitenstein az NDKbóí: Szokola Ferenc üzemvezető búcsúzik bányászaitól Július 1-től KGST-tanácskozás Bélatelepen Hat szocisdista ország delegációjának részvételével, tegnap délután 3 órakor Fonyód- Bélatelepen a Mecseki Szénbányák üdülőtelepén megkezdte 10. ülésszakát a KGST szénbányászati állandó bizottságának tudományos műszaki tanácsa. Garamvölgyi János, a Tudományos Műszaki Tanács nemzetközi elnöke, a Mecseki Szénbányák igazgatója vezetésével a küldöttségek vezetői megbeszélést tartottak az ülésszak programjáról. A mai napon plenáris ülésre kerül sor, majd a továbbiakban a szekciók tanácskoznak. A témák közül érdemes kiemelni egy új korszerűsített bányamentő-készülék kifejlesztésére tett javaslatot, a bányamentésnél használható különleges távbeszélőberendezés rendszeresítésével kapcsolatos igényt, a kis- és nagy- feszültségű villamoshálózatok szigetelésének és szikramentesítésének problémakörét. A tanács ezen az ülésszakon dolgozza ki azt a hármas javaslat-tervezetet is, amelyet a szénbányászati állandó bizottság legközelebbi ülése elé terjeszt Az ülésszak munkáját összefoglaló és rögzítő jegyzőkönyv aláírására június 3-án kerül sor. Taxik gebinben Egy-egy kocsival ketten fuvaroznak A sofőrök maguk határozzák meg, hol standolnak — A kötelező forgalom 9800 forint Miután Szolnokon és Debrecenben kikísérletezték, július 1-gyel az egész országban bevezetik a taxi önelszámolási rendszert. Ez nemcsak a taxisofőrök elszámolásában hoz gyökeres változást hanem egyben azt is jelenti — legalább is jogos a reményünk — könnyebben lehet majd kocsit kapni, és a kocsik mindig ott lesznek, ahol a legnagyobb szükség vari rájuk. Az új önelszámolási rendszerrel kapcsolatban hívták össze tegnap, a 12-es AKÖV-nél a taxisofőröket Előzményként csak annyit; a pécsi taxisofőrök úgymond petíciót nyújtottak be a vállalat igazgatójának, hogy maradjanak meg a hagyományos rendszer mellett Egyszóval egyelőre idegenkedéssel, fenntartásokkal fogadták a gebines rendszer bevezetésinek hírét, s ez meg is mutatkozott a tegnapi ösz- szejövetelen, amely a vitával együtt közel négy órán át tartott. Némileg érthető is ez, hiszen az ember általában minden újtól idegenkedik, hát még akkor, ha nem is ismeri részleteiben, hogy miről van szó. Nagyjából sikerült megnyugtatni a kedélyeket, hiszen a vállalat szakemberei nagy- nagy körültekintéssel, részletességgel szerkesztették meg az új önelszámolás tervezetét. Az áttérés különben is kötelező. 'T'udom én persze, más az ipar, más a természet, s az előbbi — ha kell — megrabolja az utóbbit. Itt Vasason vannak szép hegyvonulatok, csendes, friss erdőkkel borítva, de múlt év végén, az egyik oldalt kotrók „támadták” meg leszedték a humuszt a dömperek utat vágtak és most mint nyitott seb, sárgán és feketén csúfítja el a közvetlen környéket A fekete — szén. Ezért kell megnyitni a külszíni fejtést, mert a szén kitermelése így olcsóbb, bár ha minősége nem is olyan jó, mint a mélyszinti rétegeké. A szén fölött homokkő, meg kevés márga van, ezért néhány hete már megkezdték a robbantásokat is. A fejtés fölött egy magas „védőgát” földből — ez választja el a kis lakótelepet a dömperek, kotrók zajától. Meg a robbantás által röpködő törmeléktől. A házak nagyon szépek és nyíltak, vagyis kerítésnélküliek: mindenütt rózsák, dísznövények, virágágyások. De a lakók mondják, hogy a robbantások kisebb-nagyobb repedéseket okoznak az épületeken. Cserhátiéknál itt az Robbanfás Vasason Andorkó robbant Az elsőt nem láttam, csak amikor a porfelhő elszállt, utána az eltűnt padka helyén támadt hatalmas mélyedést. A másodiknál kipillantottam a dömper mögül. A dombnyúlvány megemelkedett és darabokra törött. Szénpor és füst, olyan sűrűn, hogy másodpercre a Napot takarja el előlünk. Később meg azért nem látunk, mert a szél pontosan felénk fújja a porfelhőt. Andorkó siet előre, megnézi minden töltet „repült”-e, aztán int, mehetünk. Vártam valamit, hogy a roppant kőtömeg talán meglepetést tartogat. Laikus várakozás persze, végül is mit lelhetnénk itt? A kő és széntörmeléken kívül? Mire fölérünk a lakótelepre, a technikusok már csomagolnak. Délután 3 óra körül telefonon értesültünk a mérés eredményéről: a jelenlegi robbantás nem okozott rezgéseket, amelyek az épületben kárt okoznának. Rab Fereae A vállalat szerződést köt a gépkocsivezetőkkel, akiknek július 1-től meghatározott bevételi tervük lesz. A vállalat közgazdászai az utolsó tizenhat hónap teljesítmény és bevételi adataiból számítottak átlagot. Ennek megfelelően Pécsett — a norma ugyanis körzetenként, községenként más-más — havonta fejenként egységesen 9800 forintos forgalmat kell hozniuk a taxisofőröknek. Ebből a kocsi tényleges műszaki állapotát figyelembe véve meghatározott százalék (kb. 40—60 százalék) fenntartási költségek (üzemanyag stb.) és bér címén a taxisnál marad. A 9800 forintos forgalomra havonta egységesen 2800 kilométert számolnak el. Az AKÖV-nek aztán mindegy, hogy ezt a forgalmat ténylegesen hány kilométer felhasználásával érték el. A vállalatnak befizetett részből, amely végül is a vállalat nyeresége, egy meghatározott összegű tartalékalapot képeznek, mégpedig folyamatosan, a megtett kilométerek után. Ebből az alapból pénzelik a fődarabok cseréjét, fényezést stb., tehát a nagyobb javításokat. Ha a kocsi kiselejtezéséig nem használják fel a tartalékalapot, a maradvány a gépkocsi- vezetőé lesz, illetve arányosan részesedik belőle, mert a használt kocsik tartalékalapjának arányos részét induláskor, július 1-ig a vállalat képzi. Egy-egy kocsival ketten fuvaroznak, sajat maguk választhatják meg társukat. Július l-től maguknak kell gondoskodniuk az üzemanyagról, egyszóval mindenről, ami az üzemeléshez kell, beleértve a kisebb javításokat és a karbantartást, ezt háromhavonta ellenőrzi is a vállalat. A taxióra természetesen marad és nem változik a díjszabás sem. A taxisoknak ezentúl kevesebb adminisztrációs munkát kell végezniük. A tegnapi megbeszélésen az érdekeltek elmondották, hogy magasnak tartják a 9800 forintos bevételi tervet, emellett sokat kell dől gomi, kevés szabadidejük marad. Szerintük problémát okoz a kocsik különböző műszaki állapota, továbbá szeretnének szólóban dolgozni... A vállalat közgazdászainak számításai szerint a gépkocsivezetők nem kerülnek hátrányba, s ezt sokoldalúan bebizonyították. Hogy aztán hogyan üt be az új elszámolási rendszer a taxisofőröknek, az majd július 1-e után derül ki. (M.-vári) I Ünnepélyes keretek között búcsúztatták el tegnap, kiszállás után, azt a hatvan embert, akiket a Mecseki Szénbányák igazgatósága által meghatározott létszámcsökkentési program keretében a pécsbányai Széchenyi-aknáról a szabolcsi István-aknára helyeztek át. Az üzemi pártházban rendezett búcsúztatáson Széchenyi-akna vezetői mellett a fogadóüzem képviselői is megjelentek. A távozók valamennyien ajándékot kaptak, ezzel is bizonyítva: munkájukkal az üzemvezetés teljes mértékben elégedett volt Az átcsoportosítás annak a határozatnak a következménye, mellyel az üzem 2000 tonna körüli napi termelését 1500—1600 tonnára redukálták. A nagymérvű termelés- csökkéntést a piac igényei tették szükségessé: a kokszolásra nem alkalmas, nagy hamutartalmú pécsbányai porszénre egyre nehezebb vevőt találni. A mintegy 500 tonnás csökkentés mindenekelőtt a külszíni fejtést érinti. Az áthelyezett emberek — összesen mintegy 250 fő —, három cső- portban hagyják el Pécsbá- nyát. A fogadóüzemek: István- akna, Vasas és Zobák. Az átcsoportosítást — a tervek szerint —, június 30-áig befejezik. A távozók — amennyiben erre lehetőség volt —, zárt csapat-kötelékben vonulnak el munkahelyükre. Az átcsoportosítás alapelve: senkit sem érhet károsodás. A szervezést és élőkészítést az üzemi és vállalati párt- és szak- szervezeti bizottságok az első perctől figyelemmel kísérték, s a továbbiakban is minden segítséget megadnak az érintetteknek. A nagyarányú pécsbányai létszámcsökkentés egyébként vállalati szinten nem a visz- szafejlesztés: a megerősített üzemeknek ugyanis az eddiginél több, kiváló minőségű szenet kell termelniük. Ipari tanulónak érettségivel, illetve 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiúkat felveszünk KÉZISZEDÖ, TÖMÖNTŐ, GÉPMESTER KÖNYVKÖTŐ és VILLANYSZERELŐ szakmákra 41 órás munkahét, kéthetenként SZABAD SZOMBAT Jelentkezés: Pécsi Szikra Nyomda munkaügyi osztályán Pécs, Munkácsy M. u. 10 * — Sajnos, ez nálunk is komoly probléma. Igaz, hogy a fejé$ 95 százalékát géppel végezzük már, a takarmányozás és trágyaeltávolítás terén azonban még nem értünk el ilyen eredményt. Ezért nálunk is hasonló munkaerőgom dók léptek fel mint önöknél. Véleményünk szerint, közös erővel kell keresni a megoldást. Jirzy Szonyta lengyel küldött, aki — Juraj Csiernik csehszlovák küldöttel együtt — a KGST titkársága mező- gazdasági osztályát képviselte a csoportban: — Megítélésem szerint egykét éven belül az egész KGST- szinten gépesíteni fogják a növénytermesztést. Az állat- tenyésztés ehhez képest elmarad. bár a végcél , ott is ez. Minden ország intenzív kísérleteket folytat, s ezek feljogosítanak bennünket arra a reményre, hogy előbb- utóbb megoldjuk e problémát. — Itt Bolyban, ahol járunk — folytatta Jirzy Szonyta — iO—50 hízómarhát gondoz egy dolgozó. Ha a gépesítés megoldódik, ez a szám 250-re emelkedhet, sőt elérheti még s 450—460-at is. Semmi sem lehetetlen, én hatalmas telepeket látok magam előtt, ahol i gyári tömegtermeléshez hasonlóan állítják elő a marhahúst. Minden ország igyekszik. . Bulgáriában már láttam 1000, a Szovjetunióban, Harkov mellett pedig 25 ezer szarvasmarhát hizlaló „húsgyárat” is... — Mi a véleményük a magyarországi tapasztalatokról? — kérdeztük befejezésül Jirzy Szonytától. — Eddigi Htunk során tapasztaltuk, hogy már egyszerűbb gépesítéssel is 90 hízómarhát tud ellátni egy dolgozó. Ez jó példa, amit hasznosítani lehet. Tetszik az is, ! hogy jól kihasználják a régi istállókat, épületeket, s — igen ötletesen — karbamidos takarmányozással enyhítenek a fehérjehiányon. Ezt más országokban is célszerű alkalmazni. hiszen fehérjehiány mutatkozik a többi KGST-or- szágban. illetve a világ többi i részén is. Végül nagyon tetszik, hogy önök megszüntették a tangazdaság-rendszert, s az oktatási intézmények a termelőüzemekkel építenek ki közvetlen kapcsolatokat. — Csak néhány példát soroltam fel, de talán ez is meggyőzően dokumentálja: mindig jó és hasznos, ha a szomszédok átjárnak egymáshoz, s elsajátítják, ami jó és hasznos — mondotta végezetül Jirzy Szonyta. R-utcában, például a mennyezeten van repedés. Dr. Masszi Dénes mérnök, a geofizikai és gázkitörés elhárításával foglalkozó csoport vezetője elmondja, hogy a robbantás alatt szeizmikus méréseket végeznek egyes épületeken. — A mérések eredményei alapján lehet csak eldönteni, hogy az esetleges kártérítési igények mennyiben jogosak. Tegnap a déli órákban került sor a robbantásra. A mérésre az R-utca 2 szám alatti lakóházat szemelték ki. Gergő György bányamérnök, Csör- nyei Zoltán geológus és Faitig István diszpécser lakja családjával az épületet. Két technikusa a bejáratnál helyezi el a szeizmikus berendezést. — Hosszú kábelt húznak az épület köré, Illetve a padlástérre. A kábel-’1’ leágazó geofonok közül egyet az ablakpárkányon, egyet a padláson helyeznek el, ötöt pedig kellő távolságban az épület külső falai tövében szúrnak le a földbe. A robbantás pillanatában ezek jelzik az esetleges elmozdulásokat A jelek aztán felkerülnek egy fotópapírra. Lemegyünk a robbantó-cso- porthoz. A külszíni fejtés teraszos kiképzésű: a felső „lépcsőn” 8 méter mélyre lefúrt lyukakba helyezik el a paxit- tölteteket, az alsón ugyancsak most eresztik le a szalámi vastagságú robbanóanyagot. — Sziréna szól, e pillanattól kezdve a fejtés irányába tartó utakat lezárják. A megbeszélés szerint, egy dömper „védőszárnyai” alá állva figyeljük a fejleményeket. Andorkó Mihály robbantómester bőrtáskában hozza a kis készüléket. amelyre rákötik a piros kábelt. Egy technikus rádióösszeköttetésben áll Masz. sziékkál, akik fönt a lakótél lepen várják a jelzést. Ugyanis a fotópapír másodpercenként egy métert fut le. tehát a robbantást megelőző néhány másodpercben indítják csak a készüléket. — Elkészülni! Vigyázz! Tűz!
