Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-29 / 121. szám
t JMf. május f* DurmnttJti naoio Végig a Dráva mentén öntöznek a tsz-ek Üzemben minden használható berendezés — öntözőcső és fúvóka Dél-Baranya — a siklósi és a volt sellyei járás — falvait járva az ember, örömmel fedezi fel az országút menti répa- és kukoricatáblákon működő öntözőberendezéseket, nem is beszélve a kertészetekről, amelyeket már eleve víz mellett alakítottak ki, hogy rendszeresen öntözhessenek. Huszonhat tsz gazdálkodik Dél-Baranyában és ebből húsznak van öntözőberendezése. A kőrútunk során a berendezéseket néhány kivételével mindenütt működés közben találtuk. Az a néhány enm a fészer alatt porosodott, mint a korábbi években oly gyakran tapasztalhattuk, hanem a gépműhelyben várta, hogy megjavítsák. A várakozás oka igen gyakran — mint Villányban is — az alkatrész- hiány. f Megtanultuk becsülni — Évekig nem öntöztünk, mert akkor annyi csapadék volt, hogy inkább a belvíz elvezetése okozott gondot és nem az aszály, — mondja Bállá András, a drávaszabol- csi Dózsa Tsz elnöke. — Tavaly azonban megszakadt ez ez esősorózat, az aszály elővetette velünk a berendezéseket, melyeket azóta is készenlétben tartottunk, s most újra öntözünk. Drávaszabolcsnak öt berendezése van és mind az öt üzemel. Az egyikkel a rétet, a legelőt öntözik, a másikkal a kertészetet, de öntözik mái-a kukoricát, a lucernát, sőt a búzát is. A jugoszláv kukoricát tavaly öntözték először, b 96 mázsa csöves termést adott, szemben a nem öntözött terület 70 mázsájával. — Öntözik a 250 hold újtelepítésű lucernát is, amit nemtokára megkaszálnak, s őszre, mire a Iucemaliszt gyáruk — raeiy most épül — beindul, még egy kaszálást várnak az új lucernáról, amit csak öntözéssel lehet elérni. A Li- bellula búzát első ízben öntözik, mintegy 15 holdon, és 30 mázsán felüli termést várnak róla. Ezek az intenzív fajták nagyon meghálálják az öntözést — mondja Bállá András. Ez a véleménye Raposa Jenőnek. a baranyahidvégi Közös Üt elnökének is, aki tavaly Hajdúszoboszlón tanulmányozta a búza öntözését. Most egy 50 holdas táblán ők is megpróbálták, 40 milliméter vizet juttattak a Libel- lula táblára. A másod vetés sikere A Baranyahidvégen hallottakat Villányban Máder Fe- ren tsz főagronómus nemcsak megerősíti, de meg is toldja. Négy berendezésük van, de csak három üzemeltethető, ezek is csak félkapacitással, ötven szórófejre volna szükségük. Sem Pécsett, sem Szek- szárdon nem kaptak. Hasonló a helyzet az öntözőcsövekkel is. Pedig a cukorrépa már érzi a szárazság hatását, 72 holdjuk van. ennek egy részét mindenképpen meg szeretnék öntözni. Tavaly az öntözött répájuk 206 mázsát adott. A másodvetéseiket is öntözni akarják, mivel ezeket sikeresen termelni másképp nem is lehet. A tsz fejleszteni kívánja öntözőkapacitását, a mároki üzemegységben egy 40 holdas víztározót szeretnének létesíteni, amelyből újabb 200 hold szántóföldet kapcsolhatnának be az öntözésbe. Hogy a vegyszer hasson A zalátai Petőfi Tsz-ben a négyből három gép üzemel, egyet javítanak. Két berendezést annyira leköt a kertészet, hogy a szántóföldi kultúrákra alig jut kapacitás. Zalátán már a cukorrépát sem kapálják. Jhanem olyan szuperszelektív vegyszerekkel Ar?ulszkyt<5l az italgyűjteményig Hiánycikk a szórófej, permetezték meg, amelyek elpusztítják a gyomokat. A szárazság miatt, hogy a szer a talajba bemosódhasson, kénytelenek öntözni a répát. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz annakidején nem szerelte fel magát kellően öntözőberendezéssel. s most bejárták az országot, de 1200 literes berendezést sehol sem lehet kapni. Mintha az AGROKER és a gyárak megfeledkeztek yolna erről a cikkről, illetve á sok évi érdektelenség elvette volna a kedvet a gyártástól, forgalmazástól. A cső- és a szórófejhiányt Siklóson is felpanaszolták. — Rné — Hírünk a napvilágban Csehszlovák kaolinbányászok hazájuk egyik folyóiratában olvasták, hogy a magyar bányászatban eredményesen alkalmazzák a pilléroldó-szerkezetet. További érdeklődésükre megtudták, hogy az érdekes technika) eljárás tanulmányozására legalkalmasabb a Mecseki Szénbányák Vállalat komlói Kossuth-bá- nyája. Kedden délelőtt Pécsre érkezett négy műszaki szakember, akik Szitás Jenő bányamérnök kíséretében Kossuth-bányára utaztak, ahol Stemler Ferenc bányamérnök, a módszer szakértője válaszolt kérdéseikre. A rendkívül szellemes szerkezettel az eddig hátrahagyott fejtésbiztosító fapillérek visszarabolhatók és a fejtés előrehaladásával újra beépíthetők. Pécstől Bagdadig fúrhattak volna lyukat a Mecseki Ércbányavállalat robbantóbrigádjai tavaly azzal az erővel, mellyel napi feladataikat ellátták: éves fúrási összteljesítményük ugyanis meghaladta a 3000 fólyókilométert. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Nyugati-Mecsek mélyebben fekvő kőzetei szinte páratlanul kemények, könnyű elképzelni, milyen hatalmas műszaki feladat és gazdasági teher a vállalat számára e monumentális fúrási. program zökkenőmentes lebonyolítása. Tegnap délután az újme- csekaljai Ságvári Művelődési Ház nagytermében az ország legjelentősebb bányavállalatainak, illetve a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem képviselőinek részvételével háromnapos bányagépész konferencia kezdődött, melynek Egy hónapon át minden délután itt maradunk Virágok a gyárudvaron Remekül kivitelezett plexiből készült szovjet harcigépek modellje». Fiatal iák szegélyezik a pirossalakos utakat Eltűnik az utolsó fészer Nincs vigasztalanabb látvány, mint egy elhanyagolt gyárudvar. Még talán két esztendeje is az öntödei Vállalat Mohácsi Gyárában a szereidé és a forgácsolóüzem „vityillóként” hatott, többhe- lyütt nádpallók takarták a nyílásokat. Közvetlenül a portán áthaladva néhány méternyire még tartott a betonút, utána minden elveszett a sárban. Ez a sár fekete volt az olajtól, meg az öntvényportól. És mély volt. És úgy tűnt, soha fel nem szárad, legalábbis csak tavasz végén, akkor meg a por ülte meg gyakran még a forgácsoló gépeket is. — Hátul, ahol most az öntödei alapanyagokat tároljuk — mondja Gerbecz Tivadar igazgató — a villamostargonca ragad be a sárba. Akkoriban már állt az új épület, ott van az öltöző, fürdő, étterem. A dolgozók kifürödtek, átöltöztek, mire kiértek a portára, nadrágszárig járták a sarat Az igazgató invitált meg a napokban Mohácsra, nézzem meg most a gyárat, aligha isA z ember persze legszí- ^ vesebben középkori olasz mesterek képeit gyűjtene, vagy királyos fők használati tárgyait, esetleg híres beat-muzsikusok hajtincseit. De nem vagyunk unatkozó gazdagok, méginkább milliomosok, a tanulópénzből ezred annyira sem jut. Mégis van hobbynk. kinek-kinek mi, s ha nem is olyan költségesek, ugyanazokat az élvezeteket nyújtják, mint mondjuk a régi képek gyűjtésének szenvedélye ... Körülbelül ezeket mondhatnák el bevezetőül a Pécsi Kesztyűgyár I-es üzemének ipari tanulói. Közülük huszonötén hobby-kiál- lítást rendeztek az Erőmű-telepen lévő kesztyűs üzemük kultúrtermében. Mit gyűjtenek a jövendő esztyűs szakmunkások? Természetesen képeslapot, szal- étát, gyufásdobozt, cigarettát Kesztyűst an u lók hobby jai és cigarettadobozt... a fiatalok között ezek a legelterjedtebb hobbyk. És hát a bélyeg és a régi pénz. Ez utóbbiak azonban már erőteljesebben igénybe veszik a zsebpénzt, viszont egyben értéket is képviselnek, a „klasz- szikusabb” hobbyk közé tartoznak. Plazeriano Emilia arra vállalkozott, hogy összegyűjti az Aradszky Lászlóról megjelent újságfotokat, fényképeket. De nem egyszerű újságkivágások ezek. mert mindegyiken ott van a kedvelt táncdalénekes autogramja. Hogy hogyan? Elküldte neki postán, hogy dedikálja. Így aztán már több mint kilencven Aradszky-í mondhat magáénak. Vannak Itt még ügyes karikatúrák népszerű filmszínészekről, táncdalénekesekről, divathülgyekről — ezeket a gyűjtők maguk készítik és — gyűjtik. Érdekes az italgyűjtemény, a miniatűr palackokban kiváló italok vannak, de vétek lenne felbontani. Tanúi lehetünk annak is, hogy a lakat és pincekulcsok is „használhatók” valamire, ha már nem használhatók arra, amire rendeltette a lakatos. Lehet hobby a terítőkészítés is. aztán blúzok horgolása, faliszőnyegek szövése, férfiaknak és nőknek egyaránt; látható ezekből is a kiállításon. A hobbyknak már az első napon sikerük volt, bizonyítja a vendégkönyv. A kiállítás délután 1-től 8 óráig tekinthető meg. mernék rá, pedig még van itt munka, de lassan minden rendbejön. Írjam meg, mit jelent a brigádok felajánlásában az a szó, hogy „társadalmi munka”. Ez nem frázis, szemmel látható valóság. Az iroda előtt van egy „mini-udvar”, itt tárolták a rúdanyagot a forgácsolók számára. De nemcsak ezt, másféle anyagokat is. de rendet a szűk hely miatt tartani nem lehetett. Ez a gyár — mert hiszen jól benne van már a „korban” — beszorult a lakóházak közé, a terület tehát adott volt. A lehetőségeken belül kellett megoldani az alapanyagok és a kész öntvények végleges elhelyezését, utána pedig az üzem parkosítását. Most a „mini-udvaron” középen kis sziklakért áll, virágokkal övezve. A betonjárdán pedig az üzem gyártmányaiból — szivattyú, rex-típusú benzinfogó, tolózár, közkút, szívószelep — kreáltak egy állandó kiállítást. Betonutak hálózzák be a gyárat, az utak mentén pedig — például az új épület környékén — pirossalakos' parcellák, beton-virágtartók, fiatal fák láthatók. A gyár északi területén most bontottak le egy rozzant épületet, ipari tanulók kopácsolnak, tisztítják a téglát és rakják glédá- ba. Mindezt szabadidőben. Pancza Zoltán megbízott KISZ-titkár. — Nagyon sokat dolgoztunk szabadidőben. De a gyár méltányolta. Néhány hét múlva Szigetvárra papunk külön autóbuszt, kirándul az egész társaság. Csak a busz háromezer forint, ezt a gyár adja. Tamási Zakariás lakatosbrigád vezető: — Mi a szerelde alapjait ástuk ki. Több napon keresztül minden délután itt maradtunk. — És aki vidékről jár be, hogy ment haza? — Későbbi busszal, meg aki motorral van. annak úgy is mindegy, nincs időhöz kötve. Gemer Imrének meg autója van. I napirendjén — mintegy a téma országos jelentőségét bizonyítva —, az első megvitatásra váró kérdésként éppen a kemény kőzetben végzett robbantólyuk-fúrások gépészeti problémái szerepeltek. A Gépipari Tudományos Egyesület pécsi szervezete és az Ércbányászati Vállalat által közösen szervezett tanácskozást Mátrai Árpád okleveles bányamérnök, a MÉV igazgató- helyettese nyitotta .meg, a szakmabeliek rendszeres találkozásának, illetve tapasztalat- cseréjének fontosságát hangsúlyozva. A múlt évben lefúrt 3 millió folyóméter' robbantólyuk — bér- és energiaköltségek nélkül —. 13 millió forintjába került a MÉV-nek. A költségek jelentős része a fúrófejek és fúrószárak időelőtti elkopásának, illetve törésének következménye. Erről szólt nyitóelőadásában Kovács László okleveles gépészmérnök, a MÉV gépészeti osztályának vezetője is, alá a vállalatnál folyó fúrási kísérletekről, illetve fúrógép-fejlesztési munkákról adott számot. A háromnapos tudományos program ma az „ezerméteres’’ gondok megvitatásával folytatódik. Mint ismeretes, az I Ércbányászati Vállalat egyik üzeme már e mélység alá került, ami nemcsak gazdasági, de biztonsági szempontból is új helyzetet teremtett. A tucatnyi új gond közül az egyik legégetőbb a „pokol tornácáig” érő aknák drótköteleinek rendszeres és megbízható ellenőrzése,. illetve e — milliókat érő —, kötelek hatékony védelme. A délelőtti program első előadását Hegedűs Béla, a GTE pécsi szervezetének szakosztály-titkára tartja, majd dr. Bocsánczi János okleveles gépészmérnök, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányagéptani tanszékének vezetője összegezi a műszeres aknakötél-vizsgála- tok hazai tapasztalatait. A második napon egyébként hat előadás hangzik el, majd Tóka Jenő, a MÉV igazgatója zárja le a tanácskozás elmé- ti részét. Pénteken a kon- ■rencia résztvevői a MÉV IV-es üzemébe, illetve a Mecseki Szénbányák zobáki bányaüzemébe látogatnak, ahol a legkorszerűbb aknavezetési módszerekkel ismerkednek. — Nekünk most lesz Komoly munkánk, mondja a rMK brigádvezetője, Kelemen Lajos. — Lebontjuk az utol-\ só fészert az öntöde mellett. Már meg is beszéltük a brigáddal, körülbelül egy hónapon át minden délután itt ma- -adunk egy-két órát. Egyetlen ;mber sem akadt, aki nem /állalta volna. Azt mondja Lakatos Jósét munkaügyi vezető, az el- núlt évben, másfél évben lallatlanul csökkent a fluk- uáció. Nem amiatt persze, nert a környezet megváltóéit, ezt bizonyítani nehéz enne. de hogy valami hatása ran. az biztos. Végül is mi örtént? A dolgozók általáén szebb környezetből érkeznek naponta az üzembe, íokan laknak a Duna mentén, öbbeknek van kertjük, főként a vidékieknek. Nos, egy negszokott, tiszta környezetéi, naponta belecsöppentek :gy külsőségében elszürkült rilágba. Beléptek a gyárba, >ele azonnal a vízbe sárba, úszókba. Nem használt a cedélyállapotoknak. — Pénzösszegben kifejezhe- ő a gyár huszonkét brigádénak társadalmi munkája? — Nem, mert nem is szá- nítottuk — mondja Gerbecz rivadar igazgató. — Minek? Kz eredmény a fontos. Ebben íz esetben a költségmegtakarítás csak egyszerű, szürke ;zám lenne, ami jegyzőköny- rekbe való. De mi erről sem- niféle jelentést nem készí- ünk. Rab Ferenc VARRÓNŐKET, betanított VARRÓNŐKET, BEDOLGOZÓKAT felveszünk. Jó kereseti lehetőség. Ütiköltséget térítünk. Egyműszakos üzem. SZENTLÖRINCI ALTAJLANO« FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET védőruha üzeme. Szentlőrinc, Erzsébet xl, 8. Éj tsz-vezetőség Kovácshidán Űj vezetőséget választott a kovácshidai Egyetértés Tsz tagsága. A választásra azért került sor, mert a régi vezetőség négy évre szóló megbízatása lejárt. Ezenkívül Selymes Sándor, az eddigi tsz- elnök kérte, hogy — egészségi állapotára való tekintettel — mentsék fel őt tisztsége alóL Egyben javasolta, hogy Kövesfalvi Sándort válasszák meg a szövetkezet új .elnökének. A választás jelölő bizottsága alapos munkát végzett. Ellátogatott Siklósra, ahol Kövesfalvi Sándor nevelkedett és korábbi munkahelyeire. Miután mindenütt jó információkat, válaszokat kapott, felelőssége teljes tudatában indítványozta, hogy a tsz-tagsag fogadja el Selymes Sándor javaslatát. így is történt: a titkos szavazás során a tsz-tag- ság több mint 93 százaléka szavazott Kövesfalvi Sándor j elnökké választása mellett. I Selymes Sándort a tsz elnölc- 1 helyettesévé választották, j Kövesfalvi Sándor 32 éves, ! kitűnő eredménnyel végezte el a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet. Nyolc évig volt pártmunkás, s négy éven át dolgozott mezőgazdasági nagyüzemben, Bogádmindszen- ten illetve Tápiószelén. Az új elnök június elsejétől kezdve tevékenykedik új munkakörében. Háromnapos bányagSpfesz-konlerencia Pécsett Az „ezerméteres“ go tulok
