Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

Aras 80 ftlflr \ \ Világ proletárjai, egyesüljetek! xxvi.évfolyam, 121.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1909. május 29., csütörtök Tanácsi vezetők értekezlete Harkányban korszerűbb igazgatási központok létrehozásáról Tizenkilenc év alatt 600 ezren költöztek városokba Az urbanizálódás az egész világon, mind jobban gyorsul, mind több ember él és mind több vágyik városban élni. Magyarországon, 1960-tól évenként 33 ezerrel csökkent a fal­vak lakóinak száma. 1950-től számítva — a fenti mennyiséggel — több mint 600 ezerre tehető azok száma, akik községüket elhagy­ták és városba költöztek. A mobilizáció, a társadalmi átrétegződés, a kisebb számú egy­ségek igazgatása a helyi tanácsok szervezésé­ben is új megoldásokat követelt és mint fo­lyamat, ma is tart A körzetek kialakítására tervezet készült. Ez megjelöli, hogy 1975-ig mennyi és milyen szintű egységes szakigazgatási szerv működ­jék az országban. A jövőben fokozott szere­pet kapnak a nagyközségek. Előrelépés lesz a községek városi irányítása. E két települési forma egymásra hatásától jó eredményeket várnak, többi között a kiegészítő tevékeny­ségtől, a város adta munkalehetőségtől a falu közvetlen városnak termelésétől és így to­vább. 4z őszinteség, a kölcsönös megértés jegyében Magyar—osztrák tárgyalások Aláírták a műszaki-tudományos egyezményt Szerdán délben Bécsben befejeződtek a tárgyalások Fock Jenő miniszterelnök és Josef Klaus kancellár, va­lamint a kíséretükben levő személyiségek között. A ter­vezettnél hosszabb időtarta­mú, három és félórás mun­kamegbeszélés után mindkét kormányfő megelégedéssel nyilatkozott az eszmecsere Palkó Sándor expozéja a baranyai helyzetről Dr. Kovács Tibor, a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztálya helyettes vezetője megnyitójában utalt az in­tegrációs folyamatra és a ve- v le járó igazgatási tevékeny­ség korszerűsítésére, amelyet / hét megye és a vendéglátó Baranya tanácsi vezetőinek és meghívott vendégeknek — mondott tegnap a Harkány­ban kezdődött tanácskozáson. A megnyitóm részt vett Mol­nár István, az MSZMP KB közigazgatási osztályának munkatársa, dr. Szabó Ká­roly, a NET Titkárság kép­viseletében, Navies János, a Baranya megyei Pártbizott­ság titkára és Mihail Sztre- puhov, a Szovjet Tanácsok lapja főszerkesztője. A bevezető előadás után Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnöke ismertette azt a munkát, melyet a pé­csi tudományos intézettel, _ a Jogi karral együtt az elmúlt • tíz évben végeztek a közös tanácsú községek racionális kialakítására, szervezésére — s mint azt országos hatáskö­rű szervek is elismerték — Igen eredményesen. Az urbanizálódás, a mi adott körülményeink között elsősorban a falun élő embe­rek igényeinek kielégítését jelenti. A fiatalság akkor marad falujában, ha részük­re biztosítják a minimális városi lehetőségeket, a szaba­dabb mozgást. Legyen a te­lepülésnek ivóvize, csatorna­hálózata, parkja, útja, kap­csolata a centrum-községek­kel, a közelében lévő váro­sokkal. A városiasodás, az életmód átalakítás számos példája ta­lálható az aprótelepülésű Ba­ranyában. Egy nagy gond nyomja a vezetők vállát: a cigányok kihozása az erdő­ből és letelepítése faluban. Telkekkel, házakkal, építési hitelekkel támogatást élvez­nek. Jogosan várják a központok fejlesztését Palkó elvtárs beszélt a szo­cialista mezőgazdaság meg­szilárdulásával járó, a volt „mezei munka” szakosodásá­ról, iparosodásáról és az igé­nyek jogos növekedéséről. A fejlődés illusztrálására el­mondotta, hogy 1950-ben, 40 ezer ember kaszával aratott, 1967-ben már 500 kombájn takarította be a termést. A gépesítésre jellemző, míg 1960-ban 2086, 1967-ben már 3400 traktor dolgozott a me­zőgazdaságban. Ezekhez a munkagépekhez szakemberek kellettek, akik jogosan vár­ják — legalább is — a kör­zeti központok városiasodá­sát. Mindenek előtt a vízel­látás megoldását, több isko­láit, fogorvost, gyermekorvost, egészségházat, szülőszobát kémek. Jogos kívánságuk a közlekedés korszerűsítése is. Mivel a helyi tanácsok és a felsőbb szintű irányító szer­vek feladata a rendelkezés és végrehajtás az anyagi erőktől függően a legmesz- szebbmenőkig gondoskodnak a kis létszámú településtől kezdve a városiasodó nagy­községekig. Beszélt Palkó Sándor az építési kedvről is, amely me­gyénkben tapasztalható. Vi­szont erre fékezően hat az építési anyaghiány. A csökkenő lélekszámú kis­községek nincsenek pusztu­lásra ítélve Baranyában. Egy részüket úgynevezett major- központnak jelölik ki, ahol sertés, szarvasmarha, barom­fitenyésztést végezhet a ter­melőszövetkezet. A szigetvári járásban „zsilip-községeket” hoznak létre, ide az üres la­kásokba cigány családokat helyeznek. Üdülőfaluk tervezése szép környezetbe Az „üdülőfalu” fogalma is szerepelt Palkó Sándor elő­adásában. Ezt az idegenfor­galommal — mint népgazda­sági ággal — összefüggő té-~ mát edemezete. — Megyénk hegyvidéki termelőszövetke­zetei természeti környezetü­ket kitűnően Tiasznosíthat- ják. Gyümölcsöseikben ví- kendházakat építhetnek. Vár­ható: számos városi lakó, vagy külföldi keresi fel üdü­lés céljából. Ilyen helyeken fellendülhet a kereskedelem, a foglalkoztatottság, ami a szövetkezeti gazdák bevételét növeli. Az öregekről gondoskodás szintén megoldásra vár. A falusiak szociális otthonba nem mennek. Tervezik, hogy nagyobb községekben garzon- házakat építenek. A falusi emberek itt megtalálnák életvitelükhöz megszokott környezetüket, a volt házu­kat pedig fiatal házasoknak juttatják. Palkó Sándor befejezésül elmondotta, hogy az urbani­zálódás az élet minden terü­letére kihat. Ésszerű megol­dásában a tanácsoknak foko­zott szerepe van, mind poli­tikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásban, népünk érde­kében. Az előadások után a részt­vevők megebédeltek, majd délután a siklósi és a sellyei közös tanácsú községek mun­káját tanulmányozták. Ma kerül sor a vitára, az összefoglalóra és a zárszóra. Nagy István A tartalomból: Nagygyűlés Párizsban Virágok a gyárudvaron Az „ezerméteres4* gondok Pályaválasztási tanácsadás elutasított gyermekeknek Minőség — versenyképesség Befejeződött a műszaki ellenőrzési tanácskozás Húsz előadás, 40 baranyai résztvevő Az új gazdasági mechaniz­mus fontos követelménye: a gyártmányok minőségének, a versenyképességnek a fokozá­sa. Sajnos az eddigiekben mindez csak követelmény ma­radt, vállalataink nem a ked­vezőbb gyártmányösszetétel, a gyors gyártmányfejlesztés, egy­szóval a magasabb műszaki kultúra útján igyekeztek el­érni, hanem más eszközökkel értek el nyereségüket. Ver­senyképesség? A vállalatok zöme hosszabb időre el van látva megrendelésekkel. Vál­lalataink sajnos nem működ­nek gazdaságosan és ennek az a következménye, hogy bár gyártmányaik minősége jó, export eseten a termelői ár alatt kénytelenek értékesíte- ni. — Gazdaságosság, ennek je­gyében rendeztük meg a ta­nácskozást — mondotta teg­nap zárszavában Móga Győző, az Egyesült Izzó üzemszerve­zője, a műszaki ellenőrzési szakosztály titkára. Ezzel be­fejeződött a háromnapos or­szágos műszaki ellenőrzési ta­nácskozás, amelyet a Techni­ka Házában rendezett a Gép­ipari Tudományos Egyesület műszaki ellenőrzési szakosztá­lya és pécsi területi szerve­zete. összesen közel 20 előadás hangzott el, a gépipari ter­mékminősítés és összehasonlí­tás korszerű módszereiről, a gépipari termékek felhasznál­hatóságát jellemző tulajdonsá­gok vizsgálatáról és a hiba­mentes munkamódszerekről. A három szekcióban lezajlott ta­nácskozásnak az ország min­den részéről több mint más­félszáz részvevője volt, köz­tük 40-en Baranyából. A tanácskozás a gyártmá­nyok minőségével kapcsolato­san többek között leszögezte: elsősorban a gazdaságosságot kell nézni, és csak másod sor­ban a műszaki optimumot. Űj transzformátor-állomást építenek Siklós és Nagy- harsány között a DÉDASZ dolgozói. A pécsi erőműtől százhúsz kilovoltos távvezetéken érkező energiát húsz kilovoltra alakítják át és továbbítják a fogyasztókhoz. A képen: a 120/20-as állomás transzformátor alapjai és a vezetéktartó oszlopok. Szokolai felv. Képünkön: Fock Jenő Franz Jonas köztársasági elnök dolgozó­szobájában, középen a tolmács. légköréről és gyakorlati je­lentőségéről. Fock Jenő a tárgyalások után adott nyilatkozatában kijelentette: „o megbeszélé­sek az őszinteség, a kölcsön nős megértés jegyében foly­tak, és véleményem szerint, eredményesek voltak. Ter­mészetesen, központi helyet foglalták el az európai biz­tonság, a biztonsági konfe­rencia kérdésein, amint er­re már a Klaus kancellár kedd esti fogadásán mondott pohárköszöntőink is utalták. Még korábban valóban ter­veztem — mondotta —, hogy megkérem Klaus kancellárt, foglaljon el kormánya ha­sonló álláspontot a bizton­sági konferencia kérdésben, mint az ugyancsak semleges Finnország kormánya, öröm­mel tapasztalhattam, hogy ez a terv teljesen szükségte­lenné vált. Az osztrák kor­mány egyetért a finn javas­lattal és kész velünk együtt konkrét kezdeményezésekét tenni a tanácskozás sikeréért. Egyébként tárgyalásaink zö­mében, természetesen a két ország népe érdekében H­(Folytatás a 2. oldalon) Baranyából 6100 fiatal megy építőtáborba Fizetés a végzett munka arányában A diákok ezrei töltik mun­kával idén is a nyári szün­idő egy részét. Az építő és KISZ vezetőképző táborok szervezését és irányítását a Baranya megyei KlSZ-bizott- ságon létrehozott operatív bizottság végzi. Felelősek a tábor gazdasági irányításá­ért, és az ott dolgozó fiata­lok szabadidejének megfelelő programmal történő kitölté­séért. Baranyában 3 központi építőtábor lesz, amelyből a villányi és Villány-gréczpusz- tai mezőgazdasági jellegű, míg a pécsi útépítő tábor. Ezekben június 15—augusz­tus 23-ig 2400 tolnai és bu­dapesti diák dolgozik majd. A baranyai és pécsi közép- iskolások, egyetemisták, a megyén kívüli központi épí­tőtáborokba kaptak beosz­tást. Veszprém megyében, Balatonaligán, gyümölcssze­dés és növényápolási mun­kán, a Tanárképző, Orvos és Jogtudomány Egyetem, vala­mint a Felsőfokú Vegyigépész Technikum 235 leány hallga­tója vesz részt. A Badacsony- lábodi-hegy közelében lévő táborban vasúti rekonstruk­ciós munkán az előbb emlí­tett oktatási intézmények 110 férfi hallgatója dolgozik majd. Bács-Kiskun megyében a Kiskunhalas-Tajón létesített táborban gyümölcsszedés és növényápolás lesz a feladata annak a 900 lánynak, akik a sellyei, pécsváradi, siklósi, komlói és pécsi középiskolák­ból mennek oda. A Kiskőrös- Tabd határában levő „Lékai János” elnevezésű építőtábor 120 fiút foglalkoztat, a lá­nyokéhoz hasonló munkate­rületen. A munkások itt, a Nagy Lajos, Táncsics Mihály, Leöwey és sellyei gimnáziu­mok tanulóiból kerülnek ki. Fejér megyében Polgárdi község közelében útépítő munkán vesz részt a Gép­ipari és Radnóti Szakközép- iskolák, valamint a komlói Kun Béla Gimnázium 130 fiú diákja. Budapesten a Csillebérci. Úttörőtábor rekonstrukciós munkáinál a pécsi Széche­nyi, mohácsi Kisfaludy, szi­getvári Zrínyi és siklósi Ten- kes gimnáziumok 120 fiú­tanulója vesz részt. A központi építőtáborokon kívül megyei szervezésű tá­borok is lesznek. A Bolyi Ál­lami Gazdaság Károly-ma- jorban, Sátorhelyen és Szie- bert-pusztán 1500 egyetemis­tát és középiskolást foglal­koztat kukoricacímerezéssel. A Zengőaljai Állami Gazda­ság 100 orvostanhallgatót gyümölcsszedés és növény­ápolási tennivalókkal lát el. A Bikali Állami Gazdaság pedig a felmerülő igény sze­rint kéri a komlói diákok se­gítségét a komló szedésben. A megyei szervezésű tábo­rokban szerződéses alapon fizetést kapnak a diákok a végzett munka arányában. Az építőtáborokon kívül Balatónfenyvesen 1100 KISZ- vezető, Sikondán pedig 1250 úttörővezető továbbképzésére kerül sor. Az I., II., III. ke­rület Balatónfenyvesen levő táboraiban 400 főiskolás út­törő rajvezetői továbbkép­zésben részesül. * I }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents