Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-28 / 120. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 60 filléi Dunántúli napló xxvi.évfolyam, 120.hów Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1909.május28.,szerda 23 500 szakember együtt Immár negyedszer rendez­ték meg a sokezres szakem­ber-tömeget vonzó pécs—ba­ranyai műszaki propaganda hónapot Nem vagyok hivatott ele­mezni és értékelni a műsza­ki hónap eseményeit arra csak egy XX. századbéli po­lihisztor lenne képes, aki vé­gighallgatta a temérdek elő­adást s nemcsak az idén, hanem tavaly és tavalyelőtt is résztvevő volt Polihisztor nem vagyok, végigültem azonban jónéhány előadást konferenciát hallgattam vi­tákat H agya tkozhatom tehát benyomásaimra. Azzal szoktuk kezdeni, hogy hány rendezvény volt s a rendezvényeken hányán vették részt? Pécsett: 34 elő­adást 22 ankétot és bemuta­tót 12 kiállítást 8 filmbemu­tatót és vetélkedőket rendez­tek. A résztvevők száma ösz- szesen körülbelül 13 000 fő. A vidéki rendezvény: 48, eb­ből 11 a kiállítás, 6 a gép­bemutató, 12 a tanácskozás és ankét 3 a tapasztalatcse­re, ezenkívül üzemlátogatá­sok, szellemi vetélkedő volt a programban. Összesen 10 500-an vettek részt... Pécs-baranyai műszaki pro­paganda hónap — 1969. A résztvevők száma: 23 500. Több ez vagy kevesebb az elmúlt évekhez képest? Ke­vesebb! Persze a számok nem mérvadók. Az idén pél­dául nem rendeztek monstre kiállításokat — tekintettel az augusztusi Baranyai Ipari Vásárra — hanem több ki­sebb kiállítást és ezek nem hozták azt a látványos néző­számot Másrészt: a korábbi évekhez képest a mostani előadásokat sokkal inkább jellemezte a szakosodás, s ez a, változás nyilván keve­sebb érdeklődőt eredménye­zett. Ez a „kevesebb” — na­gyon viszonylagos, mert va­lójában színvonalat jelent Az előadások, konferenciák, ankétok nagyon konkrét és nagyon is aktuális helyi, me­gyei problémákkal foglalkoz­tak, s ez az amit szűkebb hazánkban, Baranyában gyü- mölcsöztetni tudunk. Az olyan általános jellegű, mond­hatni színes előadáson, mint például a Színes televízió, alig volt résztvevő. Objektív és nem szervezési okokból. Az ilyen jellegű témákra ott a televízió, vagy az ismeret- terjesztő folyóiratok. Ijesztő feladat sorravenni a műszaki hónap rendezvény­áradatát Április 9-től május 10-ig szinte nem volt olyan nap, hogy ne tartottak volna valamilyen előadást a Tech­nika Házában (vagy sok má­sutt). Nem egyszer telt ház volt. Rangos eseménnyel kez­dődött Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter előadásához (Építés­fejlesztés, városrendezési problémák) — ez volt a rang és a nyitány — olyan társa­dalmi vitafórum kapcsolódott (Pécs város negyedik ötéves fejlesztési terve), ahol tnln- denki elmondhatta vélemé­nyét s ezeket a véleménye­ket a város vezetői bizonyá­ra figyelembe veszik dönté­seiknél. Üjszerű volt: a Me­cseki Ércbányászati Vállalat megrendezte saját vállalati műszaki propaganda hónap­ját sok érdekes, aktuális, he­lyi témájú előadással rukkolt ki a Mecseki Szénbányák és a közlekedési tárca, köztük a MÁV. Szépszámú látogatót vonzottak a vállalati termék­kiállítások, itt említhetjük el­sősorban a Pécsi Bőrgyárat és a Porcelángyárat. A hó­nap jelentős eseménye a II. országos építőipari gépészeti konferencia, kiállítással egy­bekötve, továbbá az egészség­ügy rendezvényei, az iparizaj konferencia, valamint az or­vosi műszerek kiállítása. A számos vidéki esemény kö­zül említsük meg a szente- gátl juhásznapot, amelynek nagy sikere volt A felsoro­lás közel sem teljes, nem is lehet az. Elismerésünk a rendezők­nek: a Pécsi és a Megyei Ta­nácsnak, illetve azok műve­lődésügyi osztályainak, az MTESZ Baranya megyei szervezetének, a TIT megyei szervezetének, az SZMT-nek, a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottságának, a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei csoportjának, va­lamint a résztvevő szervek­nek, intézményeknek és vál­lalatoknak. A műszaki pro­paganda hónap mind anyagi, mind pedig tárgyi feltételeit teljes mértékben biztosítot­ták. A rendezők nem győztek csodálkozni, amilyen készsé­gesek voltak a vállalatok és amilyen derekasan közremű­ködtek a szervezés körülmé­nyes munkájában. Ne vegyék közhelynek: a műszaki hónap a szakembe­reké volt, de gondolatait és tanulságait mindnyájunk bol­dogulására használhatjuk fel. Miklósvári Zoltán Fock Jenő Bécsben Ma reggel megkezdődnek a hivatalos tárgyalások Kedden délben, pontosan 12 órakor érkezett meg Bécsbe Fock Jenőnek és kíséretének különvonata. A magyar és osztrák zászlókkal feldíszített Nyugati-pályaudvaron Klaus kancellár és felesége köszön­tötte elsőnek Fock Jenőt és feleségét, majd a magyar kor­mányfő bemutatta kíséretének tagjait Josef Klausnak. A pá­lyaudvar előtti téren díszszá­zad sorakozott fel. Elhangzott a magyar és az osztrák Him­nusz, majd Fock Jenő Klaus kancellár kíséretében ellépett a díszőrség előtt A magyar vendégek ezután szállásukra, az Imperial szállóba hajtat­tak. Franz Jonas osztrák köztár­sasági elnök kedden délután a Hofburgban fogadta Fock Jenő kormányelnököt és kísé­retét Fock Jenő a látogatás alkalmából Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének ne­vében meghívást adott át az osztrák államfőnek magyaror­Sorozafban gyártják a talajvízszintmérőt „BÉV-sxabadalmat“ vásárolt ax ÉPGÉP Nem mindennapi üzletkö­tésre került sor a közelmúlt­ban Pécsett: a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat nyolcadik születésnap­ját ünneplő kísérleti üzeme „licenszet” adott el az ÉP­GÉP pécsi gyáregységének. A hír a szakmán belül is ér­deklődést váltott ki, hisz a megye határain túl meglehe­tősen kevesen tudták, hogy a BÉV-nek nemcsak kivitele­ző, illetve szakipari, de gép­gyártó részlege is van. Ezt Űj Irodaházat épít Pécsett, a Mártírok útján, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vál­lalat részére a B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. A ncgveui-lctes, 5 800 000 fo­rintos költséggel épülő irodah áz 1970 elejére készül el. Foto: Erb János az üzemet annak idején „végszükségből” hívta életre a vállalat; az országban ugyanis egyszerűen nem volt gazdája az építőipari gép­gyártásnak. A nyolcéves múltra vissza­tekintő kísérleti gépüzem a múlt évben sikeres kiállítá­son mutatkozott be az orszá­gos építőgépész konferencián — s rövid idő alatt 12 min­den vonatkozásban elfogad­hatónak minősített gépet ala­kítottak ki, illetve gyártot­tak —, s most újabb megle­petéssel szolgáltak: terveket adtak el az időközben hatal­masra nőtt Építőgépgyártó Vállalatnak. Az ÉPGÉP illetékeseivel folytatott tárgyalások ered­ményeképpen a vállalat 7. számú, pécsi gyára még az idén megkezdj a BÉV által kialakított járműves talajvíz- szint-süllyesztő berendezés sorozatgyártását. Ez a gép­típus ma Magyarországon ke­resett „hiánycikknek” számít. Műszaki paraméterei a leg­sikerültebb európai típusok adataival vetekszenek: órán­kénti teljesítménye 100 köb­méter, s a súlya mindössze 2100 kiló. A berendezés mo­bil kivitelben készül: bármi­lyen járművel óránként 30 kilométeres sebességgel von­tatható. Érdekessége: kettős megoldással készül, azaz a szivattyúnak teljes értékű tartaléka van. Meghibásodás esetén egy átkapcsolással folytatható a munka. A BÉV és az ÉPGÉP meg­állapodásra jutott egy másik géptípus gyártási jogának át­adásáról is: a jövőben a ké­zi, pneumatikus hézagtömítő pisztolyokat is nagyüzemi ke­retek között gyártják. szági látogatásra. Franz Jonas Losonczi Pál meghívását kö­szönettel elfogadta. A látoga­tás időpontját diplomáciai úton állapítják meg. Fock Jenő ezt követően lá­togatást tett Josef Klaus kancellárnál, Hermann Wit- halm alkancellámál és Kurt Waldheim külügyminiszternél. Szerdán reggel megkezdőd­nek a hivatalos tárgyalások Fock Jenő és Josef Klaus, va­lamint kíséretük között a bé­csi kancellári hivatalban. Dél­ben Jonas köztársasági elnök villásreggelit ad Fock Jenő tiszteletére. A magyar vendé­gek délután Bécs nevezetes­ségeit tekintik meg. A dél­utáni órákban írják alá a két ország műszaki-tudományos együttműködési egyezményét. Alkonyat a Pécsi-tó partján ■ ■-íi ■ 11 SP*; Szokolai felv. Lezajlottak a szakma kiváló tanulója országos versenyek Villányi siker A napokban zajlottak le a szakma kiváló tanulója or­szágos versenyek, amelyeken a mezőgazdasági szakmun­kásképző iskolák harmad­éves tanulói vetélkedtek az egyéni és csapat győzelme­kért, a helyezésekért, de leg­alább a bűvös 40-es pontszám megszerzéséért. A verseny rendezőségének döntése ér­telmében az idén minden legalább 40 pontot elért ver­senyző automatikusan meg­kapja szaktárgyából az ötös osztályzatot és mentesül az éwégi írásbeli és gyakorlati vizsga alőL A Villányi Mezőgazdasági Szakiskola, folytatva jó ha­gyományait, ezúttal is jól szerepelt az országos verse­nyeken. A szőlész tanulók háromnapos vetélkedőjére a Szekszárdi Állami Gazdaság­ban került sor. A villányi és balatonboglári fiatalok külön versenyt vívtak egymás kö­zött. míg tavaly Villány lett az országos első. most Ba- latonboglár győzött s tíz is­kola versenyében Villány a második. Vízhányó Antal, az iskola harmadéves szőlész tanulója minimális ponthát­ránnyal szorult a második helyre, ezüstérme mellé 600 forint pénzjutalmat, és két heti üdülésre szóló beutalót kapott jutalmul. A zsűri kü­lön kiemelte, hogy oltvány­készítésben és borminősítés­ben a villányi fiatalok tel­jesítményét — csakúgy, mint a korábbi versenyeken — ezúttal sem tudta senki fe­lülmúlni. A gyümölcstermesztő szak­mai versenyeket az Izsáki Állami Gazdaságban rendez­ték meg. Itt 17 iskola indult a csapatban is egyéniben is Villány lett a második. A harmadéves Kovács Magdol­na. a görcsönyi Űj Március Tsz tanulója, 51 pontszám­mal szerezte meg az orszá­gos második helyezést je­lentő ezüstérmet. Fertődön a zöldségtermesztők országos versenyén Havasi Irén, a mo­hácsi Űj Barázda Tsz ta­nulója szerzett értékes helye­zést az iskolának. 40,6 pon­tos összteljesítményével men­tesült a szaktárgyi vizsga alól, s sikeres versenyzésével kiérdemelte az ötös osztály­zatot. Emléket állítanak a „harkányi varázslódnak Tenkesi márványból készült tábla a kórház falán Harkányban emléket állí­tanak Zsigmondy Vilmos geológusnak és bányamér­nöknek, aki 1866-ban feltár­ta a gyógyítóerejű termál­vizet. Akkoriban a vidék né­pe valósággal varázslóként tisztelte a tudós mérnököt, mikor látta, hogy a „keze nyomán” addig nem látott bőséggel tör fel a föld mé­lyéből a 62 fokos forróvíz. Ettől az időponttól számítják tulajdonképpen a harkányi fürdőhely eredetét, amelynek mai krónikája már évi egy­millió vendéget jegyez fel. A siklósi községi tanács úgy határozott, hogy június 7-én Zsigmondy-emléknapot rendez és ebből az alkalom­ból a Hidrológiai Társaság emlékülést tart a fürdőhe­lyen. A strand előtt kialakí­tott kettős sétányt Zsigmondy Vilmosról nevezik el — ez Harkány első reprezentatív sétaútja. A gyógykórház fa­lán tenkesi márványból ké­szült táblát helyeznek el és ezen megörökítik a „hévizek varázslójának” emlékét. Az 1866-ban fúrt Zsig- mondy-termálkút száz éves folyamatos működés után megszűnt és helyette új bő­vizű forrást tártak fel. A „nyugdíjas” kutat most ivó- kúttá alakítják át: meleg és hideg gyógyvizet szolgáltat majd a betegeknek. A kör- alakúan kiképzett, kőpadok­kal ellátott kúton ugyancsak táblát helyeznek el Zsig­mondy Vilmos nevével. I I I KS/D. NAPLÓ, TTLEFOTO A képen: virágokkal köszöntik a magyar vendégeket. Az előtérben Klans kancellár, jobbra mögötte Fock Jenő, balra dr. Símé Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents