Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

IWt. május 27, otmanfttu napta 9 A Siketek ; Pécs! Filmklubja ! bemutatja: Pötyi. Csöpi és a szemüveg Tegyük fel, hogy Bog­dán Endre, a film írója és rendezője arra kíván­ta ráébreszteni nézőit, mennyire helytelen az, ha a nagyothallók hiú­ságból vagy egyszerűen kényelmességből nem használják a hallókészü­léket. Minden más kö­zönségnél sikere lett vol­na egy olyan vígjáték­kal, melynek hőse, egy jóképű fiatalember tit­kolni akarja fogyatékos hallását; hallókészülék nélkül megy a randevúra, s emiatt különböző mu­latságos bonyodalmakba keveredik. Olyan kiváló komikusi képességekkel megáldott színésznek, mint amilyet a rokon­szenves Bertus Mihály- ban Ismertünk meg, gye­rekjáték lett volna görcs­be hozni a nézők nevető­izmait egy autójelenet­ben — nem hallja a du­dálást, és csak az utolsó pillanatban ugrik félag, az őt lemarházó sofő^ nek pedig udvariasan bemutatkozik —, egy félreértésekkel teletűz­delt utcai beszélgetés so­rán, amikor szerelmese felajánlkozását hallja félre, amikor.. , de nem is folytatom, én nem filmet írok. Mondom, minden más közönségnél sikere lett volna egy ilyen sztorinak, de itt, a siketek pécsi székhá­zában — még a párbe­szédeket felirattal meg lehetett volna oldani — valahogy nem jött volna szívből a derű. Bogdán Endre — hogy valójában milyen szán­dékból, azt csak 6 tud­ja —- a hallókészüléket szemüveggel helyettesítet­te, Bertus Mihálynak, a szemét rontotta el, Jllés Máriát és Bán Szidóniát nem kellett elrontani sem: kész volt a vígjá­ték: Pötyi, Csöpi és a szemüveg A nézők dől­tek a kacagástól, a ..csökkentlátó” t Bertus Mihály megejtő bájá­nak, azért Is leírom: chaplini esetlenségének nem lehetett ellenállni. Közönsége együtt örült vele, amikor sikerült el­törni a szemüvegét, és elkísérte soha nem látott, pontosabban szemüveg nélkül nem látott ka­landos útjára lakásától a Kedves eszpresszóig. Nem halálos veszélyekkel, csu­pán apró kellemetlensé­gekkel kellett szembe néznie canossajárása so­rán, s hogy erre nem volt képes, azt csak a szemüveg hiányának kö­szönhette. Egy esetben még szaglósaerve is cser­ben hagyta, a virágüz­letben csak töviséről is­merte fel a kaktuszt. A randevú színhelyén sze­relmesét, Pötyit nem tudta megkülönböztetni a bajuszos férfiaktól, igazán hálás lehet a sorsnak, hogy végül mégis csak nő mellett, Csöpinél kötött ki, aki­től ráadásul még egy szemüveget is kapott. Csoda-e ezek után, ha beleszeretett? Láttunk már filmet en­nél erőltetettebb mon­danivalóval is, és első­sorban Bertus Mihály érdeme, hogy ezt a bur- leszket mondanivaló nél­kül is szívesen fogadta volna közönség, kritika egyaránt. Márkus József operatőri munkája — nyilván a gép hibájá­ból — kissé egyenetlen volt, Kós Lajos kísérő­zenéje jól illeszkedett a cselekményhez. k. r L------­T udásukkal, fegyelmesettséaükkel kitűntek a baranyaiak Helikoni érmeseink Az országos diáknapok heli­koni ünnepségei vasárnap dél­után a keszthelyi szabadtéri színpadon megrendezett ered­ményhirdetéssel és nagyszabá­sú gálaesttel véget értek. A 3500 déldunántúli fiatal közül gondos felkészültségükkel, fe­gyelmezett magatartásukkal példamutatóan tűntek ki a pé­csi és baranyai diákok. Ezt bizonyítja az arany, ezüst és bronzfokozatok szép száma. Arany fokozat: Énekkarok: Leöwey Klára Gimnázium és Szakközépisko­la, Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium és Keresk. Szakközépiskola, Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépisko­la férfi vokál, Janus Panno­nius Gimnázium és Szakkö­zépiskola női és kamara, Kom­lói Steinmetz Miklós Gimná­zium, Mohácsi Kisfaludy Ká­roly Gimnázium és Szakkö­zépiskola női és kamara, 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet vegyeskara. Nép tánccsoportok: Leöwey Klára Gimnázium és Szakkö­zépiskola. Zenekarok: Nagy Lajos Gim­názium és Szaikközépiskola vonószenekara és II. Kamara- együttese. Diákszínpadok: 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola. Versmondók: Lippenszky Agnes (Nagy Lajos Gimn.). Szólóénekesek: Dávor Valé­ria—Matusek Márta (Janus Pannonius Gimn.), Lippóy Ju­dit—Guth Éva—Marton Erzsé­bet (Mohács, Kisfaludy Gimn.). Zongoristák: Zeketbauer Gabriella (Nagy Lajos Gimn.), Deák Iván (Leöwey Klára Gimn.). Hangszeres szólisták: Angs­ter Judit és Erzsébet (Nagy Lajos Gimn.), Zsoldos György (500. sz. Ipari Szakmunkás- képző). Tánczenekarok is énekesek: Dariday Katalin (Nagy Lajos Gimn.), Komarov Gimnázium Hobby-zenekara, Vegyipari- Gépészeti Technikum zeneka­ra. Ipar. ét népművészeti pá­lyázatok: Kardos Botond Lász­ló (Zrínyi M. Keresk.), Sebes­tyén Anikó (Nagy Lajos Gimn.). — Irodalmi pályázat: Ludwig Éva (Janus Panno­nius Gimn.), Szigeti LajoS (Nagy Lajos Gimn.). — Mű­fordítások: Pincehelyi Klára (Nagy Lajos Gimn.), Buvári Nóra (Leöwey Gimn.), Mihá­lyi Emília (Nagy Lajos Gimn.). — Néprajzi és nyelvjárási pá­lyázat: Bártfai István—Békés Lajos—Császár Marietta—Cso- boly István (Polláck M. Építő Ip. Techn.), a Nagy Lajos Gimnázium honismereti szak­köre. — Történelmi pálya­munka: Horváth János (Szé­chenyi Gimn.). Ezüstfokozat: Énekkarok: Leöwey Klára Gimn. kamara, Nagy Lajos Gimn. vegyes, Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, Széchenyi Gimn., Zrínyi Mik­lós Kereskedelmi Szakközép- iskola, Szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Techni­kum. Néptánccsoportok: Mohácsi 502. Ipari Szakmunkásképző, 500. sz. Ipari Szakmunkáskép­ző, Mohácsi Marek József Me­zőgazdasági Techn., Janus Pannonius Gimn. Versmondók: Kresz Mária (Mohács, Kisfaludy Gimn.), Rónai Béla (Nagy Lajos Gimn.), Szalma Sándor (Vegy­ipari-Gépészeti Techn.). Szólóénekesek: Buga Ilona (Zrínyi Keresk. Szakközépis­kola), Duga Ilona—Frey Zsu­zsa—Zákányi Rózsa (Zrínyi Keresk. Szakközépiskola), Kop- jás Éva (Komló, Steinmetz Gimn.), Tóth Mária (500. Ipari Szakmunkásképző), Varga Alexandra (Leöwey Gimn.), Balogh Anna—Schmidt Ilona —Búzás Judit (Mohács, Kis­faludy Gimn.), Vékony Ildikó —Marton Katalin—Buvári Nó­ra (Leöwey Gimn.). Zongoristák: Horváth Dal­ma (Nagy Lajos Gimn.), Reisz Kornélia (Leöwey Gimn.), Ra- dó Erzsébet (Széchenyi Gimn.), Törtely Zsuzsa (Janus Panno­nius Gimn.), Nádasdi István (Mohács, Kisfaludy Gimn.). Kamarazenekarok: Nagy La­jos Gimn. Orff-együttese. Hangszeres szólisták: Bonez Miklós ' (Leöwey Gimn.). Mo­ser László, Novák László, Ki- lár Ferenc (Nagy Lajos Gimn.). Táncdalénekesek: Manzer Gizella és Várady Agnes (Ja­nus Pannonius Gimn.). Ipar- és népművészeti pá­lyázatok: Velky László és Rapp István (Széchenyi Gimn.). — Irodalmi pályázat: Fényes Miklós és Dunai Imre (Szé­chenyi Gimn.), Illyés Eszter (Janus Pannoninus Gimn.). — Műfordítás: Gáspár Emma (Leöwey Gimn.), péterfia Ta­más (Széchenyi Gimn.). — Néprajzi és nyelvjárási pályá­zat: Berta Zoltán—Kalmár János—Varga Ferenc, Geren­csér Judit, Zsigovits István— Szabó István, Gombos Anikó —Tóth László—Kovács László (valamennyien: Polláck M. Techn.), Kovács Rozália—Feld István (Leöwey Gimn.). Bronzfokozat: Versmondók: Kertész Lász­ló. Major Mária (Mohács, Kis­faludy Gimn.), Jávor Edit (Nagy Lajos Gimn.), Velky László (Széchenyi Gimn.), Ko­vács Katalin (Janus Panno­nius Gimn.), Szlányi Levente (Vegyipari-Gépészeti), Majo­rosi Klára (Leöwey Gimn.), Kovács Anna (Szigetvár, Zrí­nyi Gimn.). Szólóénekesek: Zabjás Má­ria (Siklós, Táncsics Gimn.), Karádi Judit (Komló, Thury Gimn.), Csonka Anna (Rad­nóti Közgazd. Techn.), Birkás Erzsébet (Vegyipari-Gépészeti Techn.). Zongoristák: fehér Agnes (Janus Pannonius Gimn.). Társastánc: Gyémánt Lajos —Kárpiesz Ágnes, Krakkó At­tila—Hojdok Mária (Komlói 501. Ipari Szakmunkásképző). Hangszeres szólista: Buvári Nóra (Leöwey Gimn.). Tánczenekarok és énekesek: Széchenyi Gimn. zenekara, Tóth Mária—Csonka Anna (500. Ipari Szakmunkásképző), Váczi Katalin (Komlói 501. Ipari Szakmunkásképző). Filmpályázat: Faragó Ferenc (Nagy Lajos Gimn.). Ipar- és népművészeti pá­lyázatok: Czimmer József (Széchenyi Gimn.). — Képző- művészeti pályázat: Tóth Pál, Hámori Éva (Leöwey Gimn.). — Irodalmi pályázat: Bojás Anna—Mucsi Ildikó—Szögedi Bagdolna—Varga Mária. Csor­dás Erzsébet, Schattman Te­réz (Leöwey Gimn.), Nagy Endre (Széchenyi Gimn.), Bá- tai Rozália (Nagy Lajos Gimn.), Szerdahelyi Klára, Ferencz Zoltán (Janus Pan­nonius Gimn.), Ruzsinszky István (Polláck M. Techn.). — Műfordítás: Sey Gábor, Fá­bián Béla (Széchenyi Gimn.). Néprajzi és nyelvjárási pálya­művek: Angster Mária—Liptai Sára (Nagy Lajos Gimn.), Gá- belics Anna (Zrínyi Közgazd.). — Történelmi pályamunkák: Hrubi László (Zrínyi Köz­gazd.). Szovjet müvek színvonalas tolmácsolásáért a MSZBT kü- löndíját kapta Pécsről Törtely Zsuzsa (Janus Pannonius (Gimn.) zongorajátékáért. Ma­jorosi Klára (Leöwey Gimn.) versmondó meghívást kapott az Auróra fesztiválra. Háromnapos tanácskozás a minőségről A minőség megnyug­tató ismerete a vállalati gyártmányfejlesztés el­engedhetetlen feltétele, de egyben a kereskedel­mi vállalatok eligazodá­sát is szolgálja A minő­ség mérése azonban igen bonyolult feladat, külö­nösen a gépipar termé­kei esetében. A műszaki ellenőrzés legújabb ered­ményeiről esett szó azon a tanácskozáson. ame­lyet a Gépipari Tudo­mányos Egyesület mű­szaki ellenőrzési szak­osztálya és pécsi terü­leti szervezete rendezett a Technika Házában. A háromnapos tanácskozást tegnap délelőtt Takács Pál, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnöke nyi­totta meg. Hoós Elvira pécsi képzőművész grafikáiból rendezett tárla­tot Bérezi Pál igazgató nyitotta meg tegnap délben a Bőr­gyár kultúrtermében. A gyár életét ábrázoló témákból tau- , szónkét alkotást láthatnak az érdeklődők. Befejeződött a BNV Milliárdos üzletkötések — Az idei vásáron 34 or­szág ipari, kereskedelmi körei vettek részt, kiállítóként, s most első ízben jöttek ki­állítók Kolumbiából és Kana­da Ontario tartományából. Az Unido pedig ezúttal, Bu­dapesten jelent meg először a nemzetközi vásáron — mon­dotta a BNV befejezése al­kalmából Droppa Gusztáv, a HUNGEXPO vezérigazgatója. A vásáron sokezer külföldi kereskedelmi és ipari szak­ember tárgyalt magyar part­nereivel és ennek megfelelő­en alakultak az üzletkötések is. — A vásár sikere a ma­gyar népgazdaság sikerét is bizonyítja; az új gazdasági mechanizmus kibontakozását követően ez volt az első Bu­dapesti Nemzetközi Vásár, amely alkalmat adoft arra, hogy bebizonyítsuk: vállala­taink igyekeznek lépést tar­tani az egész világon tapasz­talható gyors technikai előre­haladással, fokozottabban kí­vánnak részt venni a nemzet­közi munkamegosztásban, — A vásár számos jelentős üzletkötés színhelye volt, a szerződések több milliárd fo­rint értékű export-importra vonatkoznak, de külön figye­lemre méltó, hogy bővültek a kooperációkra irányuló kezdeményezések, tárgyalá­sok. Hasznosnak bizonyult a vásár a jó műszaki ötletek, a szellemi értékek cseréjére is. A hazai vállalatok is job­ban megismerhették egymás produktumát és nem egy esetben előfordult, hogy egy másik gyár hazai termékében fölfedezték azt, amit egyéb­ként külföldön kerestek és importálni szándékoztak. — Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásárnak több mint egymillió látogatója volt. Azt tapasztaltuk, hogy a vásár ilymódon a közvéleménykuta­tás széles fórumává is vált. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés: kikhez szól a vásár? — Elsősorban a termelők­höz és a kereskedőkhöz, á nem közvetlenül a fogyasz­tókhoz. Hiszen az egyszerű vásárló nem azt látja itt, amit másnap az üzletekben meg­vásárolhat, hanem azt, amit majd csak a jövőben vehet meg, A látogatóknak egyéb­ként is csak kis része az, amely a budapesti kirakato­kat sűrítve kívánja látni, többségükben a technikai ér­deklődés, a legjobb értelem­ben vett szakmai kíváncsiság hozza ide. Tapasztalható volt, hogy a vásárváros már nehe­zen tud befogadni ilyen nagy tömeget, mégis, nem tudjuk korlátozni sem á szakmai na­pok résztvevőinek, sem a „lai­kus” látogatóknak a számát — A nemzetközi vásárok és a BNV tapasztalatai együt­tesen előtérbe helyezik már korábban felmerült szakosí­tási törekvéseinket. Ahhoz azonban, hogy a szakosítás­ban továbblépjünk, fel kell oldanunk a hazai miniszté­riumi kollektív kiállítások kö­töttségét. Meggondolandó az is, hogy ne mindent a BNV-n mutassunk be. Biztató kezde­ményezésnek számítottak e téren a vásárvárosban év köz­ben megrendezett szakkiállí­tások, s ezt szolgálja a fo­gyasztási cikkek őszi vására is. amelyet tavaly először rendeztünk meg és ez évbert megismételjük, most már va­lószínűleg külföldiek részvé­telével. — Örömmel tapasztaltuk, hogy a BNV hazai és külföl­di látogatói nem udvariasság­ból, hanem őszintén úgy nyi­latkoztak: érdemes volt az idei vásáron résztvenniük. Ezt egyébként az a tény is bizo­nyítja, hogy szinte valameny- nyi idei kiállító már a jövő évi BNV-re is jelentkezett. Szívesen látjuk, várjuk őket az 1970. évi Budapesti Nem­zetközi Vásáron, május 22 és június 1 között — mondotta befejezésül Droppa Gusztáv. RoUerosok, gyerekek — Ne rugdosd, mert én is belerúgok a rollerodba. — A tied tragacsabb. — Miért? — Nyikorog, mint a fene. | Vasárnap délelőtt tizenegy óra van, szép. májusvéghez illő napsütéses idő. A Kossuth utca járdaszélein, a Nemzeti Színháztól a Centrum Áru­házig kötélkordont hűztak, en­nek mentén úttörőrendőrök őrködnek, a kordonon kívül végig nagy tömeg. Kitaláljuk már? A hagyományos gyer­meknapi rollerverseny színhe­lyén vagyunk. A színház előt­ti rajtvonalnál vagy hat gye­rek várakozik startra készen, köztük a „tragacsabb rolle- ros” és társa, van még idő, kicsit szapulják, idegesítik egymást. Az első futam az óvodásoké volt, megkérdezték őket: „Tudtok-e háromig szá­molni?” Aztán sípszóra in­dultak. Az ám, de izgalmában a második futam is nekiló­dult, alig lehetett visszakia­bálni őket. Mendelényi Vil­mossal nagyot derülünk, ami­kor a nézők között valaki el­rikoltja magát: Hajrá magya­rok! Egy pillanatra mi is a délutáni meccsre gondolunk, majd a gyárvárosi úttörőzene­kar pöttöm dobosaira téved széniünk (és ott is -marad a' tekintet), alig látszanak ki a dobból, de pergetik komolyan, ahogy a kottában meg van ír­va. Igaz is, a gyermeknapot ta- j | Ián leginkább mi élvezzük, mi I szórakozunk a legjobban, fel- ! nőttek. Mert a gyerekek rém I komolyan veszik az egészet, I a versenyzés idegessége vib- | rál arcukon. A jogos büszke­ség mellett persze, az érdekelt J szülőkben Is van egy kis ész- i revehető drukk. Az óvodások futamánál az egyik nagyapa háromkerekű biciklijén oda­húzza a kisunokát, de „diszk­valifikálják”. Egy másik nagy­apa, aki a negyedik futamban érdekelt, azt szuggerálja a gyerekekbe, hogy egyszerre érjenek be a célba, mert az esetben mindenki kap egy tábla csokoládét. Aztán itt látom azt a kiskölyköt, aki télen prospektusokat, tavasz- szal virágot, nyárvégén pedig buzogányt kínál pár forintért a Nádorban. Most szépen ki­öltözött a jó mellékállással rendelkező Maszat, és izgatot­tan szaladgál, nincs rollerja. De a Centrum Áruház, ha már megrendezte a versenyt, kölcsön is adja rollerjeit. Előre baktatok a célba, majd megkérem az egyik fu­tamgyőztest, aki emlékszem, már tavaly is első volt, nyi­latkozzék a Dunántúli Napló­nak. / — Szabó Laci vagyok, a Jó­kai utcai iskolába járok, har­madikba. Születésnapomra kaptam a rolleremet, három és fél éve. Még óvodáskorban. — Mennyit edzel naponta* — Egy . J­Hamarosan előkerül a győ­zelmi dobog j, megkezdődik az ünnepélyes díjkiosztás. A gyárvárosiak úttörőzenekara tust játszik, a dobpergéstől még jobban megijednek a do­bogón álldogáló rnegilletődött óvodások, de aztán nyújtogat­ják a nyakukat. A kategória győzteseknek, másoíik és har­madik helyezetteknek nyakba- akasztós érem és oklevél du­kál, és természetesen a Cent- | rum Áruház többezer forin- j tot érő ajándékai, mindenféle játék. Amelynek láttán a né- j zöseregletbe i bz egyik karon- ülő gyermek jó hangosan nya­fogni kezd, neki is kell olyan játék. Az ara csendesen kor­holja: majd. ha megeszed a spenótot, te is kapsz. Az óvodás Jk közül Maros- falvi Bardika és Strank Gyu­rika leit az eV', az e’sőosz- tályosok fi "tárná ban Tóth Mik­lós, a második osztályosok közül Sudár R. Lajos, a hár­mad: k és negyedik osztályo­sok vegvesfinamában Kovács Oezö tt • dzfff-iög ayere zn° • *vn j ••' ­nj rollerezni? '',K,*svár! /oltás i

Next

/
Thumbnails
Contents